Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-13 / 138. szám
Vegyes vállalatok Csehszlovákiában Hova áramlik a külföldi töke? ____________________________________Szabad ÚJSÁG Csehszlovákiában jelenleg nincs olyan megbízható adatbázis, amely segítségével pontos kimutatást kapnánk arról, hogy milyen vegyes vállalatok alakultak, s létrehozóiknak mekkora a tőkerészesedésük. Az információhiány tehát nem teszi lehetővé azt, hogy felmérjük, Csehszlovákiában milyen gyorsasággal jönnek létre a külföldi részvételű vegyes vállalatok. Viszonylag megbízható adatok csak az elmúlt év májusáig állanak rendelkezésünkre, azt követően ugyanis a vegyes vállalatok létesítéséhez szükséges engedélyek kiadása s egyúttal a nyilvántartási kötelezettségek teljesítése a szövetségi pénzügyminisztériumról a cégbíróságokra hárul. így tehát egyedül a beruházási banktól kapott információkból tudjuk, hogy milyen új vegyes vállalatok alakultak. Meg kell jegyezni azonban, hogy az említett bank a bejegyzést követően csak hat hónap elteltével összegezi a legújabb adatokat 1992. június 13. Amerikai üzletemberek Havannában Kuba a Nyugattól vár segítséget A bank szakemberei szerint azonban az új szabályoknak megfelelően a Csehszlovákiában létesített vegyes vállalatoknak csak a tíz százalékát tartják nyilván. A jelenlegi helyzet felmérését nehezíti továbbá az a tény, hogy a hivatalosan bejegyzett közös vállalatok külföldi üzlettársai előzetes terveikkel ellentétben a megígért tőkének csak a töregyakran emlegetett német tőkeveszély korántsem oly nagymértékű, mint azt egyesek hangoztatják. Az elemzés adatai egyértelműen bizonyítják, hogy nem igaz az a híresztelés, mely szerint a csehszlovákiai vegyes vállalatok döntő többsége a nyugati országhatár közelében létesült. A Dél-, illetve a Nyugatcsehországi kerület országos szemmeghaladja az 50 százalékot. A Közép-csehországi kerületet kivéve azonban a külföldi tőkerészesedés már nem haladja meg az 50 százalékot. A jelenlegi helyzetben tehát még a gyeplő a hazaiak kezében van, ám rövidesen változni fog a helyzet, mert a külfödi beruházók anyagi lehetőségei nem hasonlíthatók csehszlovákiai partnereikéhez. A közgazdasági elemzés tehát megcáfolta azt a tényként hangoztatott feltételezést, hogy a német tőkerészesedés már jelenleg is meghatározza a csehszlovák gazdaságot. Bár a német beruházók fontos szerepet játszanak, az eddig létesített vegyes vállalatok esetében azonban nem kizáróan ők játsszák a főszerepet. Meg kell jegyezni azonban, hogy a csehszlovákiai bizonytalan privatizációs folyamat valószínűleg gátolta a német tőke beáramlását. Ezzel magyarázható a német üzletfelek kivárásos taktikára épülő magatartása, hiszen az elmúlt év utolsó negyedében lényegesen lassult a német tőke csehszlovákiai beruházásának folyamata. A külföldi beruházók közül a német tőkerészesedés ugyan a legszámottevőbb, de nem haladja meg az 50 százalékot. A közös csehszlovák—német vállalatok közül csak a nagyobbakban meghatározó a külföldi tőke. A felmérés adatai alapján a németországi tőke összege nem haladja meg a 7 millió koronát. A főváros az élen Szlovákia esetében a németországi partnerek elsősorban a fővárosra, Pozsonyra összpontosítanak, ahol a külföldi tőke hozzávetőlegesen 70 százalékát adják. Szlovákia többi részén a német tőke aránya nem számottevő. A felmérést végzők adatai szerint az elmúlt év utolsó negyedében a korábbi időszakhoz viszonyítva lényegesen nőtt az érdeklődés a Szlovákiában létesített új vegyes vállalatok iránt. Az említett időszakban a szlovákiai üzemek iránti érdeklődés hozzávetőlegesen hétszer volt nagyobb, mint a cseh országrész vállalatai iránt. Az utolsó negyedévben létesített szlovákiai vegyes vállalatok lényegesen javítottak a korábbi mérlegen, illetve részesedésen. Az új vegyes vállalatok létesítése elkerülhetetlen folyamat, hangsúlyozzák a közgazdászok, hiszen ez a módszer már világviszonylatban jól bevált. Nem árt azonban azt is tudatosítani, hogy a közös vállalatok nyereségének jelentős része a külföldi üzlettárs pénztárcájába kerül. Csehszlovákia viszonylatában ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert jelenleg még nem adottak a feltételek a kétoldalú tőkeáramoltatás biztosításához. A rendszerváltást követő időszak gazdasági tapasztalatai azt mutatják, hogy nem kell tartani a külföldi tőke oly mértékű beáramlásától, mely az ország szempontjából veszélyes lehet. Mivel azonban Csehszlovákiában még nem alakult ki a konkurenciára épülő piac, a külföldi vállalatok képviselői viszonylag könnyen megszerezhetik az új vegyes vállalatoknál a részvények döntő többségét. A csehszlovák gazdaság jelenlegi helyzetét tekintve a hazai üzemek és vállalatok még jó ideig pénzhiánnyal fognak küszködni, így a közeljövőben nem valószínű, hogy bele tudnak majd szólni a vegyes vállalatok tőkerészesedésének meghatározási folyamatába. Mindez csak akkor válik lehetségessé, ha a hazai vállalatok jövedelmezően termelve tudnak majd helyt állni a konkurenciaharcban. (e-b) A volt szocialista országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok megszűnése tág lehetőségeket kínál a Kubában befektetni szándékozó tőkés vállalatok számára — hangsúlyozta Ricardo Cabrisas kubai külkereskedelmi miniszter az Euromoney brit kiadó által szervezett konferencia zárónapján Havannában. A kubai gazdasági együttműködési lehetőségekről tartott tanácskozás első két napjára a mexikói Cancúnban összegyűlt résztvevők közül 120-an döntöttek úgy, hogy a kubai fővárosban tartott harmadik konferencianapon is részt kívánnak venni. Ilyen fokú érdeklődésre külföldi üzletemberek részéről a szocialista Kuba történetében még nem volt példa. Az ország kormánytisztviselői nem titkolták, hogy részben az idegen tőke beáramlása révén remélik kimozdítani Kubát válságos helyzetéből, és a külkereskedelem több mint 80 százalékát adó „szocialista reláció” megszűnte után új kereskedelmi partnereket kell keresniük, elsősorban Latin-Amerikából. Carlos Lage, az államtanács elnöke kifejtette, hogy a külföldi befektetések engedélyezése nem jelenti a szocialista modell bukását, viszont hozzájárul a hatékonyság növeléséhez és az új technológiák meghonosításához. Kormánytisztviselők azonban azt hangsúlyozták a A pénzügyminiszter elmondta továbbá, hogy Bukarest az IMF és a Világbank által folyósított 900 millió dollár értékű friss hitelt a szerkezeti átalakítás támogatására és a magánszektor erősítésére kívánja fordítani. Ennek érdekében alacsony kamatozású hiteleket kívánnak nyújtani a mezőgazdasági magángazdaságoknak, valamint az exportra termelő cégeknek és az infrastruktúra fejlesztésével foglalkozó vállalkozásoknak. A tervezett hitelkönnyítésekhez mindazonáltal a bankszektor támogatását is meg kell szereznie a kormányzatnak. A veszteséges állami vállalatok finanszírozását és vezetését a tervek szerint átszervezik, és a hatákonyság növelése érdekében jó részüket privatizálják. A nagy energiaigényű iparágak (pl. a vaskohászat, a petrolkémia és a gépgyártás) továbbra is csak magas, 60-80 százalékos kamatlábak mellett kaphatna hitelt. konferencián, hogy bár Kuba maximális rugalmasságot kíván tanúsítani az együttműködésben, a nemzeti (társadalmi) tulajdon és szuverenitás fenntartásához továbbra is ragaszkodik. A kubai vezetés mind ez ideig csak bizonyos ágazatokban engedélyezte a külföldi tőke megjelenését: a turizmus, a biotechnológia, a gyógyszergyártás terén és a feldolgozóipar meghatározott szektoraiban. Eddig mintegy 60 megállapodást kötöttek külföldi befektetőkkel, és további 100 ajánlatról folynak tárgyalások — hangzott el a konferencián. A tanácskozáson 18 ország képviseltette magát, legnagyobb számban az észak-amerikai vállalatok képviselői voltak jelen, ami azért figyelemre méltó, mert a 30 éve érvényben levő embargó értelmében amerikai vállalatok semmilyen gazdasági tranzakciót nem folytathatnak Kubával. Az amerikai üzletemberek — köztük számos kubai emigráns — most elsősorban a lehetőségeket kívánták felmérni, de azt is kinyilvánították, hogy ha a törvények lehetővé teszik, üzletet kívánnak kötni. Jelenleg azt tervezik, hogy megpróbálnak nyomást gyakorolni az amerikai törényhozásra, ez azonban nehéz lesz, miután egy jelenleg napirenden levő törvénytervezet épp az embargó szigorítását szorgalmazza. (Reuter) Musur Isarescu, a központi bank kormányzója kijelentette, hogy a bank határozottan támogatja a kormány elképzeléseit. A jegybank az éves szinten 500 százalék körül alakuló infláció megfékezése, valamint a fizetésképtelen cégek hitelfelvételének megakadályozása érdekében alkalmaz magas kamatlábakat. A kormányzó szerint az áremelkedések ütemének megfékezésére tett erőfeszítések nem vezettek a munkanélküliség rohamos emelkedéséhez; a hivatalos adatok szerint jelenleg a munkavállalók 5,2 százaléka nem tud elhelyezkedni. A központi bank fokozatosan liberalizálni akarja a lej árfolyamát, s ennek első lépéseként e héttől áttértek a nemzeti valuta árfolyamának úgynevezett „ellenőrzött lebegtetésére”. Az intézkedést követően a lej dollárral szembeni árfolyama 1:230- ról l:242-re csökkent. (r) dékét ruházzák be Csehszlovákiában. A közgazdasági szakemberek által korábban végzett felmérések általában csak a külföldi potenciális beruházóktól szerzett adatok alapján készültek. Arról viszonylag reális képet kaptunk, hogy mely vállalatok szándékoznak Csehszlovákia területén beruházni, ám nincsenek adataink azzal kapcsolatosan, hogy miképpen valósultak meg a különböző szándéknyilatkozatokban megfogalmazott együttműködési tervek. Legalább ennyire fontos az, hogy tisztában legyünk azzal: mely hazai ágazatokban, pontosabban üzemekben és vállalatoknál nyílik lehetőség új vegyes vállalat létesítésére. Felkínálni ugyanis az együttműködést csak akkor lehet, ha nyilvánosságra hozzuk az érdekelt üzem, illetve vállalat legfontosabb jellemzőit. Igaz azonban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a hazai vállalatok nem nagyon tudják befolyásolni a külföldi tőke beáramlásának gyorsaságát, illetve nagyságát. Ennek okait a csehszlovákiai gazdasági körülmények ismeretében nem szükséges részletezni. Nincs „német veszély” A szövetségi pénzügyminisztérium által engedélyezett vegyes vállalatokról az idei év első hónapjaiban készítettek elemzést a közgazdászok. Munkájuk során mindenekelőtt arra összpontosítottak, hogy viszonylag tiszta képet kapjanak az új közös vállalatok létesítésének körülményeiről. Fontos szempontnak számított a vegyes vállalatok területi, illetve regionális meghatározása. Az elemzést végzők rámutattak arra, hogy a tömegtájékoztatási eszközökben olyannyira pontból csak a középmezőnyben helyezkedik el, így tehát valótlan az az állítás, amely burkolt politikai célzattal a német tőkeveszélyre hívja fel a lakosság figyelmét. Az eredmények szerint a hivatalosan engedélyezett vegyes vállalatok számát tekintve a főváros Prága áll az első helyen 46 százalékkal. A második helyen Pozsony található 16, a harmadikon pedig a Dél-morvaországi kerület 12 százalékos részesedéssel. Az érdekesség kedvéért feltüntetjük a határ menti kerületek adatait. Ezek szerint a közös vállalatoknak mindössze a 3,3 százaléka található a Dél-csehországi és 2,9 százaléka az Észak-csehországi kerületben. A Nyugat-csehországi kerületben létesített vegyes vállalatok száma megfelel a Nyugat-szlovákiaiban megalakított közös vállalatokénak. Az viszont igaz, hogy Kelet-Szlovákia a felmérés adatai alapján az utolsó helyet foglalja el, mindössze 1,2 százalékos részesedéssel. A jelenlegi politikai helyzetben bizonyára érdekesek a következő adatok. A közelmúltban létrejött új vegyes vállalatok hozzávetőlegesen 75 százaléka a Cseh Köztársaság területén található, Szlovákia részesedése tehát mintegy 25 százalékos. Az elemzést végző szakemberek szerint a vegyes vállalatok külföldi tőkerészesedésének döntő hányadát a legnagyobb közös beruházásokban hasznosítják. A Volkswagen— Skoda vegyes vállalat létrehozásának köszönhetően a legtöbb külföldi tőkét a Közép-csehországi kerületben hasznosítják. Az adatok szerint az elmúlt év októberéig Prágában nagyobb összegű tőkét ruháztak be, mint egész Szlovákia területén. A Mladá Boleslav-i közös vállalatnál a külföldi tőkerészesedés Privatizáció és pénzügyi reform Románia a gyorsabb átalakítást választja Románia a piacgazdaságra történd áttérés meggyorsítása érdekében pénzügyi és monetáris politikájának szigorítását, valamint gazdasága drasztikus átszervezését tervezi — jelentette ki a bukaresti központi bank vezetője és az ország pénzügyminisztere. „Annak ellenére is vállalnunk kell az átalakítás politikai kockázatát, hogy a parlament őszre halasztotta a választásokat” — állapította meg Gheorge Danielescu, a pénzügyi tárca irányítója. Mint rámutatott, Románia azzal nyerte el hitelezői, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank — bizalmát, hogy elkötelezte magát a mezőgazdaság, a kereskedelem, a telekommunikáció és a közlekedés reformja, valamint a nem kellően hatékony mamutvállalatok felszámolása mellett.
