Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-12 / 137. szám

1992. június 12. Szabad ÚJSÁG 3 „Jugoszláviában is így kezdődött!” Válás (?) csehszlovák módra... Továbbra is nagy a visszhangja a külföldi sajtóban a csehszlovákiai választásoknak. A különböző latolgatások nem hiányoznak a világla­pok hasábjairól éppúgy, mint a leginkább érintett, szomszédos or­szágok napilapjainak címoldaláról sem, de az elektronikus sajtó híradásaiban is ott szerepelnek a választások után kialakult, illetve a várható helyzet elemzései. A Liberation című párizsi lap „Válás csehszlovák módra” című írása nem tartja kizártnak az ország egybemaradá­­sát, mert „Csehszlovákia nem Jugoszlá­via”. A szlovéneket és a horvátokat in­kább a esetiekhez tartja hasonlíthatók­­nak, mint a szlovákokhoz, s Havel sem Milosevics. Viszont a szlovák önállóság legnagyobb híveinek is tudatosítaniuk kell, hogy Szlovákia nehéz helyzetbe ke­rülne önállóan, hiszen 5 milliós lakossá­gából 650 ezer a magyar. A „cseh moz­donyt” Nyugaton sem tartanák rossz közlekedési eszköznek, mégis Csehszlo­vákia fennmaradását tartja a cikkíró a legjárhatóbb útnak. Igaz, a nacionaliz­mus nem racionális ideológia, és ezért „nem lehet kizárni a jóvátehetetlen hi­bát, ha a választások két nagy győztesé­nek tárgyalásai sikertelenül végződnek”. A Belgrádban megjelenő Borba a vá­lasztások utáni helyzet alakulásában a tömegtájékoztatási eszközök kétoldalú kölcsönös blokádjának lehetőségére hívja fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy Jugoszláviában is információblokáddal és propaganda­­háborúval kezdődött. Az ugyancsak Belgrádban megjelenő Politika egy osztrák—csehszlovák határátkelőhely­ről közöl fényképet, ahol megjelent a szlovák címer. Véleménye: „Egy évvel ezelőtt hasonló táblák jelentek meg az akkor még létező Jugoszlávia északnyu­gati határain. Szimbolikusan a háború kezdetét jelentették, amely még mindig tart és amelynek szörnyűségeit akkor még senki sem láthatta előre”. A londoni The Daily Telegraph sze­rint a hét vége óta a helyzet polarizáló­dott, most már egyre több cseh teszi fel a kérdést, hogy van-e értelme har­colni az államszövetség megtartásáért. Elegük van már abból, hogy a szlovák nacionalisták a csehekkel és Havel el­nökkel ijesztgetik a közvéleményt. A Li­­dové novinyt idézve a lap megjegyzi, hogy a cseheknek választaniuk kell a de­mokratikus fejlődés és a gazdasági re­form, valamint az illuzórikus közös ál­lam között. Ausztriában úgy vélik, hogy Václav Klaus és Vladimír Meéiar megbeszélé­seiben még számos további forduló vár­ható, azonban, ha Meéiar bojkottálja Havel elnök meghívását, ez azt jelenti, hogy a „váltót” egyértelműen a válásra állították — ítja a bécsi Die Presse. Míg — a lap szerint — Csehország gyors ütemben halad a piacgazdaság és az Eu­rópai Közösség felé, addig Szlovákia megrekedt a nacionalizmusban és az ál­lamszocialista nosztalgiában, a szláv szomszédok felé kacsingat, és a válással Magyarország és Ausztria kivételével mindenkitől el lenne vágva. A Franfurter Rundschau szerint a csehek és szlovákok föderációjának a je­lenlegi formában nincs jövője. A német lap azonban felteszi a kérdést, vajon Klaus és Meéiar, a választások két győz­tese nem csak kölcsönös ijesztgetésnek szánja a mostani „keménykedést”. Az esetleges válás nagyon sokba kerülne a lap szerint. Közben figyelmeztet Meéiar utóbbi számos olyan kijelentésére, amelyből a sajtószabadság korlátozásá­ra, a magyar kisebbség jogainak meg­nyirbálására lehet következtetni, miköz­ben a budapesti kormánnyal sem túl ba­rátságos. Ha viszont Meéiar iménti gesztusai nemcsak a választások előtt­­re, a minél sikeresebb kampányra vo­natkoztak, akkor az Európai Közösség nem teheti meg, hogy autoritativ gesz­tusait ne vegye észre — állapítja meg a Frankfurter Rundschau. Tegnap a The Washington Post azt emelte ki elsősorban, hogy Meéiar el­utasította Havel kezdeményezését, mi­közben ő maga a cseheket vádolja a holtpontra jutott tárgyalások miatt. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy Klaus és Meéiar elképzelései a gazdasági re­formról teljesen ellent mondanak egy­másnak, ráadásul a gazdasági kérdések tárgyalásai során szóba se jöttek. „Klausnak és Meéiamak meg kell egyeznie. Klaus ajánlja fel a külügyi és a védelmi tárcát a szlovákoknak, sőt, kínál­jon többet. Megéri.” Ez a Christian Sci­ence Monitor című amerikai lap vélemé­nye. A továbbiakban azt írja, hogy ami a felszínen látszik, nem mindig pontos és igaz. Csehszlovákiának nem kell feltét­lenül szétesnie, még ha látszatra nagyon is úgy néz ki. Azonban meg vannak an­nak komoly, közös, erkölcsi és teljesen gyakorlati okai, miért maradjon egyben az ország és miért maradjon Havel hiva­talában. A „visegrádi hármaknak” Egy német vélemény: „Baloldali Strauss” „Vladimír Meéiar szavai a nemze­tek önrendelkezési jogának jogossá­gáról, viszont ugyanennek tagadása, amikor a nemzeti kisebbségekről van szó, kellőképpen mutatják, miért óhajtják inkább a szövetségi Cseh­szlovákia fennmaradását a szlovákiai magyarok, rutének, ruszinok, romák vagy németek, mint az önálló Szlová­kiát” — írta tegnap a Süddeutsche Zeitung. A napilap szerint Meéiar külsejé­vel, szellemességével, spontaneitá­sával, tömegeket magával ragadó stí­lusával, de változékonyságával, aggá­lyoskodó döntéseivel is Franz Josef Straussra emlékeztet, csak baloldali kiadásban. Meéiar a populista egyén mintapéldánya, mert kivéve a szlo­vákság szociális érdekeinek követke­zetes képviseletét, a politikai nézetek egész skáláját végigcsinálta már. A bársonyos forradalom után előbb mint lánglelkű főderalista lépett fel, legvégül pedig mint megrögzött sze­paratista. Jelenlegi követelése, hogy váljon ketté az ország, sokkhatást vált ki, mivel mindenki választási kam­pányfogásnak tartotta ilyen jellegű jelszavait. Meéiamak, aki szívesen provokált ki összetűzéseket az újságírókkal, most meg kell védenie a választások előtti kijelentéseit, ez pedig komoly dilemmát jelent számára. Akik jól is­merik őt, tudják, hogy a szövetségi ál­lam sorsa Me&ar legutóbbi ígéretétől, vagyis attól függ, hogyan süt el a füg­getlenségről kiírandó népszavazás. „S mivel a szlovákok többsége még min­dig a közös állam híve, ez a trükk lehe­tővé tenné a változékony Meéiamak, hogy kitérjen a szeparatista nyomás e lől” — írja a Süddeutsche Zeitung. Véget ért a bázeli konferencia „Kelet—Nyugat”—Európáról Bázelban szerdán ért véget a „Kelet—Nyugat” intézet 15. nemzetközi konferen­ciája, amelyen Európa, Észak-Amerika és Japán illetékes szakemberei folytat­tak eszmecserét a közép-európai nemzetiségi feszültségek okairól, s keresték azt az utat, amellyel e jelenséget meg lehetne fékezni. Nem kell kiemelt segítség Élénk érdeklődést váltott ki a részt­vevőkből az esetleges csehszlovák sza­kadás lehetősége. Ján Őarnogursky szlovák miniszterelnök és a csehszlovák delegáció további tagjai elmagyarázták a résztvevőknek a cseh—szlovák párbe­széd politikai és gazdasági szempontjait, s meggyőződéssel állították, hogy a probléma ma békés úton oldódik meg, s nem szakad meg a két országrészben, de elsősorban Csehországban a demokrati­kus fejlődés, a piacgazdasághoz vezető út, amelyeket 1989 novembere után tűz­tek ki. Mariin Palouá szövetségi külügymi­niszter-helyettes a „visegrádi hármak” példáján mutatta be a regionális együtt­működés fontosságát. Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország azonos lépései lehetővé tették ezen országok számára az alapvetően fontos gazdasági változások elérését. A „kárpáti euroré­­gió” kialakítását az érintett országok és Ukrajna között a Regio Baselentis alap­„Carlo” A Fülöp-Szigeteken megkezdték egy „ Carlo ” becenévre hallgató homoszexuá­lis ügyének vizsgálatát, aki azt állítja, hogy terhes és fiút fog szülni A „kispapa” azt állította, hogy hétféle nemiszervvel szüle­tett, később férfiatlanították. Csalással vádolják, s azzal, hogy a terhességét azért találta ki, hogy a bíróságon „megtámo­gassa” nemváltoztatási kérelmét Az egészségügyi miniszter a kórházból olyan bizonyítékokat kapott, amelyek Carlo ál­lítását igazolják. Igaz, számára az ügy részben kínos, mert már korábban hitele­sítette Carlo szülési szabadságát.. ján létrejött francia—német—svájci együttműködés mintájára képzeli el. A tanácskozáson kiadott zárónyilat­kozatból kitűnik, hogy a Kelet és a Nyu­gat közötti integrációs folyamatot az Európa két felében meglévő problémák fékezik. Nyugaton attól félnek, ha nyit­nak Kelet felé, akkor csökkenni fog az életszínvonal. Kelet-Európa népeinek emancipációs törekvéseit a résztvevők természetes jelenségnek tartják, amely, ha közben betartják a demokratikus el­veket, nem feltétlenül negatív. Meggyő­ződésüknek adtak kifejezést azzal kap­csolatban, hogy Kelet-Európa új államai is bekapcsolódnak az összeurópai integ­rációs törekvésekbe. Miközben az Egyesült Államok Szerbia, illetve a „kis Jugoszlávia” el­szigetelését szorgalmazza, Bonnból ér­kezett jelentés szerint Németország ebben a szándékában támogatja az USA-t a franciák tartózkodó állás­pontja ellenére. Rio de Janeiróban a környezetvéde­lemről szóló ENSZ-konferencia kereté­ben a három érintett ország — Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország — környezetvédelmi miniszterei egybe­hangzóan kijelentették, hogy nem kí­vánnak versenyre kelni a fejlődő orszá­gokkal, kiemelt pénzügyi segélyek el­nyeréséért. Josef Vavrouáek, Nathon István és Stefan Korlowski közös sajtóértekezle­tén a csehszlovák miniszter azt is el­mondta, reméli, hogy a sikeres gazdasá­gi átalakulás után az ország azon álla­mok sorába lép, amelyek a fejlődő or­szágokat segíteni tudják. „Annak ellené­re, hogy vannak nehézségeink, a mi Mint ismeretes, tovább folytatód­nak a harcok a szarajevói repülőtér térségében, és tekintettel az ENSZ-ka­­tonák elleni szerdai támadásra feltehe­tően nehézségekbe ütközik a Bizton­sági Tanács 758-as határozatának tel­jesítése, amely a repülőteret ENSZ-ka­helyzetünk egészen más, mint például India vagy Szudán helyzete” —jegyezte meg Josef Vavrouíek. A miniszterek véleménye szerint or­szágaik viszonyulása ehhez a kérdéshez nem azt jelenti, hogy a közép-európai országok lemondanának a fejlett nyuga­ti országok pénzügyi támogatásáról. Ép­pen ellenkezőleg, ezen a támogatáson múlik, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan sikerül a jelenlegi gazdasági csökkenést leküzdeni. A lengyel környe­zetvédelmi miniszter szerint egyértel­műen a konkrét tervezetek támogatásá­ra van szükség, és azok elnyerése érde­kében kétoldalú tárgyalásokat folytat­nak a potenciális hitelezőkkel. tonai felügyelet alá kívánja helyezni. Közben a belgrádi rádió jelentése sze­rint az Alia Izetbegovics bosnyák elnök­höz hű katonai erők megkezdték a szerb csetnikek által ellenőrzött légikikötő el­leni katonai hadműveletet. Elsősorban azért, hogy lehetővé tegyék az éhező Szarajevó számára élelmiszerek és gyógyszerek fogadását. Közben Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz intézet levelet, amelyben azt állítja, hogy a szerb fél tel­jesen és feltétel nélkül kész átadni a sza­rajevói repülőteret az UNPROFOR el­lenőrzése alá. Karadzsics azt is állítja, hogy kész a tüzérségi támadások teljes beszüntetésére, ha ezt a muzulmánok is megteszik. Ezzel szemben Karadzsics szerint a muzulmánok folyamatosan és szünet nélkül támadják a repülőteret ellenőrző szerb katonákat, hogy késleltessék az UNPROFOR akcióját és saját maguk akarják ellenőrzés alá vonni a repülőte­ret. Levele javaslatot is tartalmaz, amely szerint nemcsak a repülőtérre, hanem az egész városra ki kellene terjeszteni az ENSZ-felügyeletet, ami által a város „az ENSZ által védett területté” válna, ahol csak szerb és muzulmán rendőrség, va­lamint ENSZ-erők tartózkodnának. Baker és Kozirev megbeszélései Telefonon — James Baker amerikai és Andrej Kozirev orosz külügyminiszter folytat­ták telefonbeszélgetésüket az atom­fegyverek korlátozásával kapcsolatos szerződéstervezetről, azonban semmi­lyen eredményre sem jutottak. Ezt a Reuter hírügynökség közölte egy ma­gasrangú amerikai hivatalnokra hivat­kozva, aki azonban nem kívánta magát megnevezni. Ezzel szemben Washingtonban a fegyverekről szenátus külpolitikai bizottsága jóvá­hagyta a volt Szovjetuniónak nyújtandó amerikai támogatást. Bush elnök még április elsején jelentette be a 12 milli­árd dolláros támogatás szándékát. Ezt az összeget előbb a Nemzetközi Vaju­­taalapnak utalják át, amely a FÁK egyes tagországai között azt elosztja. Miközben a külpolitikai „hadszínté­ren” látszólag kedvezően alakulnak az egykori szovjet utódállamok dolgai, a határokon belül korántsem ennyire megnyugtató a helyzet. Észak-Oszéti­­ában rendkívüli állapotot hirdettek ki, míg Dél-Oszétiában folytatódnak a harcok. Oleg Terfjev dél-őszét kor­mányfő kijelentése szerint a grúz csa­patokban az egykori szovjet hadsereg tagjaiból verbuválódott zsoldosok harcolnak. Az utóbbi napok viszonylagos nyu­galma után Hegyi Karabahban ismét fe­szültté vált a helyzet. Attól tartanak, hogy Abulfaz Eksibejnek, az azerbaj­­dzsáni Népfront vezetőjének vasárnapi győzelme az elnökválasztásokon azt von­hatja maga után, hogy megújulnak a ka­­rabahi örmény falvak elleni támadások. Amerika nem a világ csendőre Jugoszlávia nem Kuwait George Bush amerikai elnök tegnap kijelentette, hogy a jugoszláv konflik­tusba Amerika hadásza ti lag nem kíván beavatkozni. „Mindent megte­szünk, amit meg kell tenni, de ezalatt nem értjük amerikai egységek beve­tését. Nem vagyonka világ csendőre” —jelentette ki Bush képviselők előtt Mindezt feltehetően azért, mert tegnapelőtt este olyan híresztelések hang­zottak, hogy az ENSZ a jugoszláviai vérontás megszűntetésére „katonai szempontokat” fontolgat, s közben két befolyásos szenátor is a Bosznia- Hercegovinai katonai beavatkozás mellett tört lándzsát NlKÓZIÁBAN az iraki ellenzék ve­zetői Szaúd Arábiát, Szíriát és Iránt vá­dolták: meg akarják hiúsítani azon tö­rekvésüket, hogy Szaddam Húszéin ha­talmát megtörjék és demokratikus kor­mány kezébe adják a hatalmat. Ezt azzal indokolják, hogy az említett országok­ban ellenzik az általuk Húszéin helyére kiszemelt személy kilétét. BERLINBEN szerdán megemlé­keztek Lidice elpusztításának 50. évfor­dulójáról. Kari Heinz Voigt, a német főváros ökumenikus tanácsának elnöke a szomorú évfordulón elítélte az akkori eseményeket és hangsúlyozta a német— csehszlovák új államközi szerződés fon­tosságát. D eLHIBŐL érkezett jelentések szerint szikh szélsőségesek egy pan­­dzsábi faluban legyilkolták két család 11 tagját. Az indiai hírügynökség szerint 10 szikh fegyveres csütörtökre virradóra házaikból az utcára kényszerítette majd agyonlőtte áldozatait. Jeruzsálemben Jichak Samir izraeli miniszterelnök és Jichak Rabin, az ellenzéki Munkapárt elnöke ismét olyan kijelentést tettek, hogy a Golan­­fennsík, amelyet Izrael 25 évvel ezelőtt elfoglalt, majd 1981-ben annektált, Izra­el oszthatatlan része. SzÓFIÁBAN a bolgár belügymi­nisztérium olyan dokumentumokat ho­zott nyilvánosságra, amelyek egyértel­műen bizonyítják, hogy a korábbi kom­munista rendszer támogatta a nemzet­közi terrorizmust, és ily módon avatko­zott be a szomszédos államok belügyei­­be. A bolgár kommunista elhárítás segí­tette a görög kommunista pártot és a török légikalózok számára is „támasz­pontokat” tartott fenn. StRASSBURGBAN az Európa Parlament képviselői tegnap határozat­ban szólították fel Olaszországot, hogy törje meg a maffia hatalmát. Egyúttal sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy szá­mos olasz politikus és kormányhivatal­nok kapcsolatot tart fenn a maffiával, s felhívták a pártokat, szabaduljanak meg az ilyen emberektől. M oszkvában az Izvesztyija cí­mű napilap az SZKP titkos dokumentu­maira hivatkozva azt állította szerdai számában, hogy Armand Hammer ame­rikai multimilliomos a húszas években a szovjetek által támogatott Kommunista Intemacionálé futáraként működött. A két évvel ezelőtt 92 éves korában el­hunyt Hammer Lenintől egészen Gor­­bacsovig szoros kapcsolatot tartott fenn a szovjet kommunista vezetőkkel. L oNDON központjában, nem messze a parlament épületétől, szerdán röviddel éjfél előtt bomba robbant. A környező üzletek megrongálódtak, sérü­lés nem történt. A brit rendőrség az IRA-ra gyanakszik. H amburgban, a Quick című né­pet hetilap szerkesztősége olyan infor­mációkhoz jutott, hogy az Azori-tenger térségében a portugál halászok delfi­nekre vadásznak. A laphoz eljuttatott fényképeken a halászok a kifogott delfi­neket feldarabolják és csalinak használ­ják a fókavadászathoz. A tHÉNBÓL érkezett jelentés sze­rint tegnap kétnapos sztrájkot kezdett a görög posta 12 500 alkalmazottja, akik az ellen tiltakoznak, hogy a postai kül­demények kézbesítését magánvállala­tokra akaiják bízni. Sztrájkolnak az ügy­védek, az orvosok és a gyógyszerészek is. M anilában Lisandro Abadia tá­bornok, a Fülöp-szigeti hadsereg főpa­rancsnoka tegnap kijelentette, hogy Fi­del Ramos, a májusi elnökválasztások győztese, korábbi védelmi miniszter el­len tíz nyugalmazott tábornok merény­letet készített elő. Ramos korábban meghiúsított két merényletet, amelynek célpontja Corason Aquino korábbi el­nökasszony volt. RóMÁBAN közölték, hogy az olasz turisták átlagban ezer dollárt költenek el külföldön. A külföldi utakra az ola­szok évente mintegy 13 milliárd dollárt költenek, 1 milliárd dollárral többet, mint a franciák. Az abszolút ragsor élén azonban az amerikaiak vannak 42 milli­­ár dollárral, őket a németek (32 milli­árd) és a japánok (24 milliárd) követik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom