Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-11 / 136. szám
4 1992. június 11. (llazaigazdasági körkép Örömeink és gondjaink Nincs gondunk az állásunkkal, biztos munkánk van, nem kaptunk felmondást, magánvállalatunk nyereséges... Ilyen és ehhez hasonló válaszokat adott az 1519, 15 évnél idősebb megkérdezett polgártársunk 12 százaléka egy felmérés azon kérdésére, hogy ki minek örült legjobban utoljára. A pénzbevételeknek a megkérdezettek 7 százaléka, a jó egészségének ugyancsak 7 százaléka örvendezett. A többi, magán és családi okok az örömre 25 százalékot tettek ki. A külpolitikai, valamint a csehszlovák gazdasági történések a lakosság 2-3 százalékának okozott örömet. Elgondolkodtató viszont, hogy a megkérdezetteknek csaknem 10 százaléka nem tudott a kérdésre válaszolni. A csehországi és a szlovákiai nyugdíjasok - tehát a 60 éven felüliek - eltérően ítélik meg az alapvető életszükségleteket. Az egészséget a szlovákiai idősek 20 százaléka jelölte mindennél fontosabbnak, míg Csehországban ez az arány mindössze 13 százalék. A jövedelmet a szlovákiaiak 15 százaléka, a csehországiaknak pedig 6 százaléka tartja a legfontosabbnak. E kérdésben a csehországiak és a morvaországiak gyakrabban voltak bizonytalanok mint a Szlovákiában megkérdezettek. Arra a kérdésre, hogy mi nyugtalanította őket az utóbbi időben leginkább, az emberek 38 százaléka az anyagi és szociális bizonytalanságot említette elsőként. Közülük 13 százalék a munkája elvesztésétől fél, 25 százalék pedig az anyagi helyzetének romlásától. A második helyet a politikai helyzettől való félelem foglalja el (főleg az államjogi kérdés miatt nyugtalanok az emberek), majd a külpolitikai helyzet következik és az egészségért való aggódás. Szlovák statisztikai évkönyv készül Harminckét év elteltével újra önálló évkönyvet ad ki a Szlovák Statisztikai Hivatal. Az 1950-től 1990-ig terjedő adatokat is tartalmazó ’91-es kiadvány szlovák és angol nyelven jelenik meg. Alkotói igyekeztek komplex információt adni Szlovákia gazdasági, szociális és társadalmi fejlődéséről. Az előrejelzések szerint ez az adatgyűjtemény széles körű tájékoztatást nyújt különböző szakágazatoknak, de főleg a közgazdászoknak, a kutatóknak, továbbá az oktatásügyben dolgozóknak és a népművelőknek is. A kilenc fejezetbe foglalt kötet például röviden ismerteti Szlovákia 1990-es demográfiai-geográfiai jellemzőit, továbbá információkkal szolgál a beruházásokról, különböző tudományágakról, a kutatásokról és a rájuk fordított kiadásokról. Beszámol a lakossági kiadásokról és bevételekről, az életszínvonalról, az árak alakulásáról, az iskola- és lakáskörülményekről, a lakosság szociális ellátottságáról, valamint a kultúráról. A nemzetgazdasági mutatókat összegző részben adatokat találunk a társadalmi termékről, a nemzeti jövedelemről, az 1987-es, 1988-as és 1989-es évekből, illetve a bruttó hazai termék alakulásáról. Az egyik fejezet már az 1990-es évi választások eredményét is tartalmazza. Az 500 oldalasnál is vaskosabb könyvet színes grafika egészíti ki. A hazai élelmiszerek jobbak! Ez év május 22-éig 2463 új élelmiszeráru jóváhagyását kérvényezték a pozsonyi Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vizsgálóintézetben. A „rostán“ 43 féle élelmiszer akadt fenn, amelyek háromötöde külföldi gyártmányú - számolt be a szlovák sajtóiroda munkatársának Filoména Luknárová, az intézet vezetője. Mint mondotta, épp a külföldről behozott termékek esetében fedeztek fel leginkább hiányosságokat. A legtöbbször a megengedettnél több fémelemet, illetve nálunk tiltott festékanyagot tartalmaznak, nem egy esetben rossz az ízük és kártevők is gyakrabban fordulnak elő bennük. Az intézet adatai szerint a vizsgálandó új élelmiszertermékek száma évente gyorsan nő, bár jóval kevesebb a számuk, mint amennyi a valóságban piacra kerül. Tavaly a vizsgálóintézet 237- tel több külföldi és 1809-cel több hazai termék forgalmazását engedélyezte, s a 7919 kérvényre 98 esetben adott negatív választ. Jelenleg azonban a magánkereskedelem gyors fejlődése megakadályozza az új élelmiszerfajták következetes ellenőrzését, főleg a külföldiekét. Pedig a törvény megköveteli, hogy minden élelmiszer-ipari termék „minőségi bizonyítvánnyal“ rendelkezzék. Amennyiben az ellenőrző szerv rájön, hogy valahol minőségi engedély nélkül árusítanak, akkor az eladott áru értéke 10 százalékának megfelelő bírság szabható ki, akár három évre visszamenőleg is. Gyógyfüpiac - kialakulóban A kelet-ázsiai gyógyszergyártók közül most a japán Tsumura Co. cég új, tiszta, természetes anyagból és szerves oldószerek felhasználása nélkül készült gyógykészítményeket kínál a csehszlovák piac számára. Állítólag az úgynevezett Kampó-módszert alkalmazza, amelyet a kínai orvostudománytól vett át. Ezek a készítmények a hagyományosaktól eltérően lassan és mérsékelten hatnak, de összeférhetőbbek és minimális az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásuk. Japánban a Kampó-készítményeket az orvosok a mindennapi gyakorlatban is használják, méghozzá jelentős mértékben, a hagyományos orvosságokkal együtt. Széles körben alkalmazzák urológiai, sebészeti, emésztési, légzési és allergológiai problémák esetén. Japán után Csehszlovákia a második ország, ahol a Tsumura cég két gyógykészítményét jegyzik, s amelyek az ország patikáiban receptre vagy anélkül is kaphatók. (A CSTK nyomán) Bankok és szolgáltatásaik Szlovákiában Van még mit javítani! Szabad újság________________ Szlovákia lakossága ez év első negyedében jövedelmének 94,9 százalékát elköltötte, a maradék pénzét pedig eltette későbbre. A múlt év ugyanezen időszakát tekintve a lakossági betétek szerkezete azonban jelentősen megváltozott. A lakosság „ki nem használt“ vásárlóereje nagymértékben (3 milliárd koronával) nőtt - nyilatkozta a közelmúltban a Hospodárske noviny munkatársának Peter Vojtech, a szlovák kormány alelnökének tanácsadója. Mint elmondta, a lakosság megtakarított készpénze viszont 0,6 milliárd koronával csökkent ez év első három hónapjában. Jó jel azonban, hogy az emberek egyáltalán takarékoskodni kezdtek, ez ugyanis az ország pénznemével szemben tanúsított bizalmuk növekedését jelzi. A kialakult helyzetnek köszönhetően erősödött is a bankok hitelforrásainak stabilitása. Azzal, hogy az év első negyedében csökkent a lakosság kiadása, 5,1 százalékkal növekedett a megtakarított pénzének összege (ez esetben a lakosság összjövedelméhez viszonyított ki nem használt vásárlóerőről van szó). A múlt év ugyanezen időszakában ez az arány -6,5 százalék volt. A helyzetet tehát röviden a következőképpen jellemezhetjük: Szlovákiában a lakossági betétek összege március végén (valamennyi bankban) 96,9 milliárd korona volt, tehát az egy lakosra eső betét értéke 18,3 ezer korona. A lakossági betétek növekedéséből (9,2 milliárd korona) Szlovákia 32 százalékkal részesedik. A lakosság megtakarított pénzének összege azonban nem csupán koronában, hanem valutában is növekedett. A magánszemélyek devizabetétjeinek összege - koronára átszámítva - csaknem 7 milliárd korona volt, tehát év elejétől 1,2 milliárddal növekedett. A pénzügyi helyzetet a polgár általában közvetlenül érzékeli és ha van hol, reagál is rá. Azért a „ha“, mert a bankhálózat és szolgáltatásai ma még nem elégítik ki sem a lakosság, sem az ország gazdaságának igényeit. S bizony csak túlzással állíthatjuk, hogy e tekintetben már megközelítettük az európai standardot. A szlovákiai bankrendszert fokozatosan transzformáljuk. Az öt szlovákiai központú pénzintézethez az év első három hónapjában további három bank csatlakozott. A Beruházási Bank szétválasztásával létrejött a pozsonyi székhelyű Beruházási és Fejlesztési Bank Rt., amely mindenféle banktevékenységre jogosult. Megkezdte működését a Népbank Rt. is, amely a pozsonyin kívül Szlovákia több városában is szándékozik fiókot nyitni. Bizonyára nagy érdeklődésre tarthatnak számot a devizaszolgáltatásai. Pozsonyban létrejött a Szlovák Kreditbank Rt., Kassán pedig az Ipari Bank, amelynek azonban egyelőre nincs engedélye devizaügyletek lebonyolítására. A tervek szerint rövidesen sor kerül újabb pénzintézetek megnyitására. A Szlovák Biztosító például megalapítja az Istrobankot, a szakszervezetek, ipari szövetkezetek és több magánvállalkozó pedig a Devin Bank létrehozásán fáradoznak. A Szlovák Állami Takarékpénztár két külföldi bankkal együttműködve az Építők Bankjának létrehozásán munkálkodik és fele-fele arányú alaptőkével kell rövidesen beindulnia az Általános Hitelbank-Kredit-Lioneles pénzintézetnek is. Az utóbbi időben újabb két külföldi bank regisztráltatta magát nálunk és velük együtt már öt ilyen tevékenykedik Szlovákiában. Ráadásul bankfiók létesítésére kért engedélyt a Nieder Österreichische Sparkasse is. Jelenleg sürgető kérdés a bankrendszer kiépítése, hiszen a 168,9 milliárd korona betétnek mindöszsze egyharmada esik a kereskedelmi bankokra, amiből arra lehet következtetni, hogy a kelleténél kevésbé igyekeznek a lakosságot szolgálni. Domináns szerepet játszik - talán erőssebbet is a kelleténél - a takarékpénztár. -hn-A francia ajánlat a legelőnyösebb Lesz metró Pozsonyban Szlovákia fővárosának elöljárói és a Matra T ransport-Campenon Bornard Társaság vezetői keretszerződést írtak alá a minap a pozsonyi, úgynevezett könnyű VAL metró építéséről. Az előzmény annyi, hogy a nemzetközi pályázaton a 6 közül a francia-szlovák társaságé (melynek hazai tagjai a Hydrostav, a Doprastav, a Bányaépító Vállalat, a PUDOS és a Huma '90) ajánlata volt a legelőnyösebb. Franciaország első alkalommal kapcsolódik be Kelet-Európa infrastruktúrájának kiépítésébe. Az említett társaság előnyére vált, hogy olyan tervvel állt elő, amely lehetővé teszi az eredetileg tervezett gyorsvasút építéséhez elkészített geológiai és geodéziai mérések, illetve építkezési objektumok hasznosítását. A javaslat a hazai kapacitások maximális kihasználásával- főleg az építőipari munkák esetében- is számol, sőt előreláthatólag lehetőség nyílik egyes szlovákiai ipari üzemek bevonására is. Ez utóbbiak némely műszaki berendezés gyártását vállalhatnák magukra. A VAL típusú metró - amely a próbák során jól vizsgázott az emelkedőkön és a kanyarokban is-valamennyi más tömegközlekedési eszköz közül a legolcsóbbnak is bizonyult. Először egy 7 és fél kilométeres szakasz építésére kerülne sor, amely összekötné Ligetfalut a városközponttal. Ezen a szakaszon 8 állomás lenne, és az automatizált metró 12 ezer utast szállítana óránként mindkét irányban, 38 km/óra utazósebességgel. Az építkezés megkezdésére még az idén kell sort keríteni. A metró építése a költségvetés szerint mintegy 3 milliárd francia frankba fog kerülni. A beruházásra a francia kormány és a CCF-Société Général, azaz a francia bankok szövetsége ígért hosszú lejáratú hitelt, melynek érdekessége, hogy visszafizetését csak az építkezés befejezését követően kell megkezdeni és 13 éven belül befejezni. A 25 milliárd koronának megfelelő összkiadások 40 százaléka magát Pozsonyt terheli majd, amit elöljárósága a város vagyonának (ingatlanok) értékesítésével, illetve bérbeadásával szándékozik előteremteni. Szükség esetén azonban nincs kizárva, hogy további külföldi hiteleket kell igénybe venni. A számítások szerint a metró építése közvetlenül és közvetve 4 és fél ezer embert vesz igénybe. Feltételezik ugyanis, hogy a metróvonal környékén hirtelen fejlődésnek indul a vállalkozói szféra és sok más lehetőség nyílik különböző munkahelyek megteremtésére.
