Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-12 / 110. szám
/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap KEDD, 1992. május 12. • • II. évfolyam • 110. szám • Ára 2,30 korona A szlovák kormány rendkívüli ülése a budapesti döntés miatt A nemzetközi bíróság (még) kihagyva Martin Porubjak Bős ügyének és a magyar kisebbség helyzetének összekapcsolásáról Tegnap reggel rendkívüli ülést tartott a Szlovák Köztársaság kormánya. Ján Carnogursky miniszterelnök azután hívta össze a minisztereket a soron kívüli tanácskozásra, hogy a Magyar Köztársaság kormánya múlt csütörtökön határozatot hagyott jóvá a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítéséről és üzemeltetéséről, s az 1977- ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között aláírt szerződés érvényességének megszüntetéséről. Többórás vita után a szlovák kabinet tudomásul vette a budapesti kormány határozatáról szóló tájékoztatót. A Magyar Köztársaság kormányának lépésével kapcsolatban a Szlovák Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki (Az állásfoglalást teljes terjedelemben külön közöljük ) A pozsonyi kabinet ülése után nyilatkozva Ján Carnogursky elmondta: „Nem áll szándékunkban, hogy a vízerőmű ügyében a nemzetközi bírósághoz forduljunk, mivel nem vagyunk ráutalva. Folytatjuk az ideiglenes megoldás keretében végzett munkákat, s feltételezésünk szerint csupán idő kérdése, hogy a magyar fél mikor kényszerül a Nagymaroson keresztüli hajózás kérdésének rendezésére.” Ezzel összefüggésben Carnogursky — a különféle ellenvéleményeket cáfolva — leszögezte, hogy a C variánssal összefüggő munkák végzése nincs ellentétben az államközi szerződéssel, mivel a magyar kormány egyoldalúan felfüggesztette a megállapodás teljesítését. „Emiatt a csehszlovák fél arra kényszerül, hogy realizálja a szerződést, s egyúttal a minimumra csökkentse a magyar fél eljárása következtében keletkező károkat” — tette hozzá a szlovák miniszterelnök. A sajtó tájékoztatása során a szlovák kormányfő túlzónak minősítette azo(Folylalás a 2. oldalon) A Szlovák Köztársaság kormányának NYILATKOZATA A Magyar Köztársaság kormányának 1992. május 7-én a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítéséről és üzemeltetéséről a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között aláírt szerződés felbontásáról hozott határozatával kapcsolatban A Szlovák Köztársaság kormánya meglepetéssel fogadta a Magyar Köztársaság kormányának 1992. május 7-i határozatáról szóló hírt, amelyben a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítéséről és üzemeltetéséről a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között 1977-ben aláírt szerződés érvényességének egyoldalú megszüntetésére irányuló szándékról van szó. A Szlovák Köztársaság kormánya jogi szempontból nem tekinti érvényesnek a Magyar Köztársaság kormányának ilyen eljárását, mivel az 1977-es államközi szerződés nem rendelkezik a megállapodás esetleges egyoldalú felmondásáról. A szerződés érvényességét csupán a két partner egyetértésével lehet megszüntetni vagy módosítani. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya, valamint a Szlovák Köztársaság kormánya már több ízben hangsúlyozta, hogy az 1977-ben aláírt államközi szerződést érvényesnek tekinti. A Szlovák Köztársaság kormánya nem ért egyet a Magyar Köztársaság kormánya által jóváhagyott határozatban szereplő ultimativ követeléssel, mely szerint 1992. május 15-éig csak arról hajlandó tárgyalni, hogy hat hónapra függesszék fel csehszlovák területen a vízerőmű építésén folyó munkákat. E munkák végzésének szükségességét a magyar fél eddigi álláspontja idézte elő. Az indokokat a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság miniszterelnöke a Magyar Köztársaság kormányfőjéhez 1992. április 23-án intézett levelében magyarázza meg. A levél szövegét a szövetségi kormány 1992. április 16-án hagyta jóvá. A Szlovák Köztársaság kormánya azonban hasznosnak tekinti, hogy további tárgyalásokat folytasson a magyar féllel az 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés teljesítéséről, valamint az Európai Közösségnek a háromoldalú szakértői bizottság létrehozására tett javaslatáról. Egy parlament „utolsó vacsorája”... Két év a mérlegen Pozsonyban tegnap Frantisek Mikloskónak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének az elmúlt két évet értékelő nyitóbeszédével kezdődött az SZNT 25., azaz utolsó ülése a 9. választási időszakban. Őt követően a Szlovák Nemzeti Tanács 11 parlamenti képviselői klubjának nevében is elhangzott egy-egy sajátos értékelés. Mádl Ferenc a magyar Országgyűlés ülésén „Bős ügyében a megalázkodásig elmentünk” A magyar kormány a közeli napokban átadja a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséről szóló 1977-es államközi szerződés egyoldalú felmondására vonatkozó jegyzéket a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasági budapesti nagykövetének — jelentette be Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter az Országgyűlés hétfői ülésének elején, tájékoztatva a T. Házat az erőművel kapcsolatos legújabb fejleményekről. A miniszter emlékeztetett arra, hogy sorozatosan nem vezettek eredményre a csehszlovák féllel folytatott tárgyalások, amelyek során Magyarország kérte a Duna egyoldalú elterelésével kapcsolatos munkálatok felfüggesztését az Európai Közösség bevonásával végzendő háromoldalú szakértői vizsgálatok befejezéséig. Az Országgyűléssel egyetértésben a kormány május 15-éig kért választ indítványára. Ellenkező esetben kilátásba helyezte az államközi szerzőül horvát kormányfő Prágában Két hét múlva üzemel az Adria Mai-ián Calfa szövetségi miniszterelnök meghívására tegnap munkalátogatásra Csehszlovákiába érkezett Franjo Greguric horvát kormányfő. A látogatás alkalmából Vojtéch Wagner csehszlovák és Sergej Morsan horvát külügyminiszterhelyettes Prágában aláírta a kä ország közötti diplomácai kapcsolatok felváeléről szóló nyilatkozatot. A horvát minisztereinök és Jirí Dienstbier találkozóján a csehszlovák külügyminiszter megállapította, hogy információik szerint a cseh és a szlovák kisebbség jól érzi magát Horvátországban. Szavai szerint mindez alátámasztja, hogy Zágráb érvényesíti a kisebbségi jogok tiszteletben tartásával szembeni nemzetközi követelményeket. Mint ismeretes, e jogok megtartásával kapcsolatos kétségekre vezethető vissza, hogy Csehszlovákia miért nem vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Horvátországgal, azonnal a köztársaság függetlenségének elismerése után. A horvát kormányfő tegnap Marián Calfával is tárgyalt. A megbeszélés után Greguric kijelentette, hogy két héten belül ismét üzembe helyezik az Adria kőolajvezetéket, amely a horvátországi harcok során sérült meg. dés felmondását. Ján Carnogursky szlovák miniszterelnök a tegnap reggeli rendkívüli kormányülésről tájékoztatva közölte a magyar kabinettel, hogy nem függesztik fel a munkálatokat, ugyanakkor a szlovák kormány ultimátumnak minősíti a magyar fél javaslatát. A csehszlovák meglátás szerint a magyar fél eltúlozza a környezetvédelmi veszélyt, miközben nem tett közzé — aggályait valóban alátámasztó — szakértői véleményeket. Mádl Ferenc hangsúlyozta, hogy nem lehet ultimátumról beszélni, hiszen hónapokkal ezelőtt kezdték meg e témában a tárgyalásokat. Másfelől a szakértői dokumentumokat illetően rámutatott, hogy Magyarország adatokkal bizonyította: a Duna elterelése nyomán évente 3-4 millió tonna ipari és háztartási szennyeződés ivódna be magyar területen a földbe, s ennek eredménye-Magyarország ivóvízkészletének nagy része. A miniszter úgy fogalmazott, hogy „a megalázkodásig elmentünk a másik fél megértésében, s hazánkat kompromisszumkésznek ítélték a nemzetközi szervezetek is”. Mindezek nyomán döntött a budapesti kormány — a magyar parlamenttel egyetértésben — az 1977-es szerződés felbontásáról, amelyre egyébként a nemzetközi jog szabályai nyomós indok esetében lehetőséget adnak. Ezzel egyidőben a kabinet további teendőket határozott el: újabb erőfeszítéseket tesz a Duna elterelését célzó munkálatok felfüggesztésére, s ebben kéri a nemzetközi szervezetek közbenjárását. Ugyanakkor kezdeményezi, hogy a csehszlovák féllel új államközi szerződés keretében közösen gondoskodjanak a környezet helyreállításról, az ivóvíz védelméről, valamint a hajózásról és az árvízvédelemről. Frantiüek MikloSko a plénum előtt elmondott utolsó beszédében hangsúlyozta: „Negyven évig központilag épített gazdasági, politikai, kulturális és szociális rendszert örököltünk. Két év alatt mindez megváltozott. Minden elfogadott törvény, a szlovák parlament minden hatalomellenrőzési aktusa mögött az önök nem mindennapi erőkifejtése húzódik meg.” Az SZNT elnöke értékelte a testület kétéves tevékenységének eredményeit, és kiemelte, hogy e Jegor Gajdar első orosz miniszterelnök-helyettes tegnap Prágában tárgyalt. Václav Klaus pénzügyminiszter a Gajdarral folytatott megbeszélés után úgy nyilatkozott, hogy Oroszország egyértelműen magára vállalta az egykori szovjet adósságállományt. Az oroszországi kőolaj- és földgázáremelés semmilyen esetben sem befolyásolja a Csehszlovákiában érvényes jelenlerövid idő alatt sikerült lerakni az új, plurális, demokratikus társadalom alapjait. Az elmúlt választási időszak során 147 alkotmánytörvényt, illetve törvényes intézkedést hozott az SZNT, véleményt nyilvánított 280 törvényjavaslatról, törvényes elvekről és nemzetközi szerződésekről. Egy-egy ülés során átlagosan 65 interpelláció és észrevétel hangzott el, s legalább 36 képviselő szólalt fel. (Folytatás a 2. oldalon) gi árakat, mivel az ország az említett nyersanyagokat világpiaci áron vásárolja. Mindezt Vladimír Dlouhy gazdasági miniszter közölte az orosz miniszterelnökhelyettessel folytatott megbeszélése után. Jozef ltaksay külkereskedelmi miniszter a vendéggel tartott találkozója után elmondta: az orosz fél ígéretet tett arra, hogy az adósság egy részét Moszkva kőolaj szállításával törleszti. ként 5-10 éven belül ihatatlanná válna A bérfejlesztésről A Szlovák Köztársaság Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanácsának Elnöksége tegnapi pozsonyi ülésén az 1992. évi javasolt bérszabályozásról tárgyalt, amelynek az a célja, hogy elejét vegyék az ellenőrizhetetlen inflációnak. Bár a tanácskozáson nem született egyértelmű megállapodás, mégis mutatkozott hajlandóság arra nézve, hogy a föderális háromoldalú tanács mai ülésén sikerül kompromisszumot elérni. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a részvénytársaságok, az állami vállalatok, illetve a 30 és 50 százaléknál nagyobb arányú külfölditőke-részesedésű vállalatok esetében három bérsávot alakítsanak ki. E szerint a nem nyereséges vállalatok esetében 6, a 12 százalékig nyereségesekében 12, azon felül pedig 16 százalékos lenne a bérfejlesztés. Václav Havel fogadta a hármas koalíció képviselőit A köztársasági elnök lát esélyt... Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke tájékoztatta lapunkat, hogy Václav Havel köztársasági elnök tegnap fogadta a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Néppárt választási koalíciójának képviselőit. A fogadáson az MKDM-et Farkas Pál és Fólhy János, az EPM-et Stanislaw Gawlik és Duray Miklós, az MN-t Szőcs Ferenc és Molnár János képviselte. A beszélgetés során elsősorban az érdekelte a köztársasági elnököt, hogy miként látjuk a választások előtti politikai helyzetet, s milyen változásokkal számolunk a választásokat követően, valamint elképzelhetőnek tartjuk-e, hogy relatív győztesként azok a pártok kerüljenek a parlamentbe, amelyek a liberális és a jobboldali demokratikus eszméket képviselik. Szó volt arról: főleg Szlovákiában előfordulhat, hogy olyan pártok jutnak relatív győzelemhez, amelyek más nézeteket képviselnek, mint a csehországi esélyes pártok, s így összeegyeztethetetlen politikai színezet kerülne a szövetségi kormányba. Mi azon a véleményen voltunk, hogy ez ugyan elképzelhető, ám nagyon veszélyes politikai helyzetet teremtene és felgyorsíthatná az ország szétesését. A köztársasági elnököt érdekelte választási programunk, amelyet át is nyújtottunk neki. Megvitattuk a helyi önkormányzatok helyzetét és a közigazgatási átszervezés kérdéseit. Ennek kapcsán egyértelműen közös nevezőre jutottunk Václav Havellal, mégpedig olyan értelemben, hogy erős önkormányzatokra, illetve regionális szerveződésre van szükség, amely tiszteletben tartja a geográfiai, gazdasági és az etnikai sajátosságokat. Az elnök elmondta, hogy esélyesnek látja a hármas koalíciót, és ott szeretné látni képviselőit az új parlamentben. * * * Václav Havel tegnap fogadta a Magyar Polgári Párt, a Roma Polgári Kezdeményezés és a PDSZ képviselőit is. Václav Havel köztársasági elnök Vladimír Meciarnak, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnökének azon gondolatát tekinti ellentmondónak és veszélyesnek, miszerint a szlovák alkotmány elfogadásával a Szlovák Köztársaság területén megszűnne érvényesnek lenni a föderális alkotmány, de anélkül, hogy elvesztenék hatályukat a föderális törvények. A prágai várban tartott tegnapi sajtóértekezletén így magyarázta az államfőnek a Lányi beszélgetések című rádióműsorban vasárnap elhangzott szavait Michael Zantovsky, a köztársasági Michael tantovsky elnöki szóvivő sajtóértekezlete Meciar lehetetlen után áhítozik elnök szóvivője. Hozzáfűzte, hogy ilyen helyrétet nehéz elképzelni, mivel az egész alkotmányos rendszernek, illetve a különféle jogszabályoknak az alaptörvényből kell kiindulniuk. A szóvivő szavai szerint Václav Havel arra törekszik, hogy havonta legalább egy alkalommal Szlovákiába látogasson, de ez külföldi útjainak programjától függ. Amennyiben a csehszlovák elnök munkaprogramjában „üres hely” mutatkozik, rendszerint él az alkalommal, s körútra indul Csehországba vagy Szlovákiába. A szóvivő közölte: Václav Havel úgy vélekedik, hogy apolitizálni kell Bős—Nagymaros kérdését. Az államfő véleménye szerint a magyar féllel közösen kell keresni a rendezés módját, de — amint azt Michael Zantovsky aláhúzta — ezt egyoldalú lépésekkel nehezen lehet megtenni. A saját személyét érő kritikát Václav Havel a demokratikus társadalom természetes részének tartja. „Amennyiben a kritika megmarad a tárgyszerűség szintjén, akkor ’egészségesnek’ tekinthető” — tette hozzá Zantovsky. A szóvivő a továbbiakban megerősítette, hogy Václav Havel már megkapta a „jelentéseket” azoktól a kormánytagoktól, akik elkísérték japáni és dél-koreai útjára. Mint mondta, eddig azonban még ő nem ismeri a „jelentések” tartalmát. Ma a csehszlovák elnök ismét Szlovákiában tölti munkanapját. Egyebek között Pozsonyban rögzítik a választási kampány megkezdése alkalmából tartandó beszédét. Jegor Gajdar prágai tárgyalásai Adósságtörlesztés - kőolajjal
