Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-12 / 110. szám

1992. május 12. 3 Szabad ÚJSÁG Szarajevóban a laktanyákért folyik a harc Visszahívták az EK-nagyköveteket Az Európai Közösség külügyminiszterei tegnap felszólították a jugo­szláv szövetségi hadsereget, hogy hagyja el Bosznia-Hercegovina területét. A hadsereget megszálló haderőnek bélyegezték. Az EK-kül­­ügyminiszterek úgy döntöttek, hogy visszahívják a tagállamok nagy­követeit Belgrádból. Az Európai Közösség tagállamai nagyköveteinek visszahívásáról szóló hírt Genscher német külügyminiszter jelentette be. Mint már közöltük, a bangkoki világszé­pe versenyen a namlbiai Michelle McLe­an vitte el a pálmát. Képünkön a szépség­­verseny győztesét láthatjuk (Telefotó: CSTK/EPA) A szerb területvédelmi erők a jugo­szláv hadsereg támogatásával tegnapra virradóra offenzívát indítottak Bosznia- Hercegovinában. A támadást azzal ma­gyarázzák, hogy a bosnyák területvédel­mi erők ostrom alá vették a Tito mar­­sallról elnevezett laktanyát. A nap folya­mán érkezett hírek szerint négyen vesz­tették életüket. A két szarajevói laktanyában a jugo­szláv hadsereg katonái csapdába kerül­tek. Amennyiben a muzulmán—horvát alakulatok megtámadnák a laktanyákat, az nagy vérontással jáma — írja a belgrá­di Borba. A kaszárnyák kiürítéséről to­vább folynak a tárgyalások Szarajevóban, de ellentétek vannak abban a kérdés­ben, hogy a katonák fegyvereikkel, vagy azok nélkül hagyják-e el a laktanyákat. Szarajevóban gránát robbant a városi gázvezeték közelében és a gáz kiáradt az utcára. A mentőalakulatok a felborult villamosok és gépkocsik miatt nem tud­ták megközelíteni a helyszínt. A város­ban kevés az élelem, megbénult a közle­kedés és az emberek alig merészkednek az utcára. Mosztarban, Hercegovina legna­gyobb városában is komoly a helyzet. Akadozik a vízellátás, megszűnt a vil­lanyáram-szolgáltatás és a telefonössze­köttetés. Busovacban a horvát milíciák ellen­őrzésük alá vonták a helyi laktanyát. En­nek nyomán ádáz harcok bontakoztak ki. Bosznia-Hercegovinában a horvátok a jugoszláv hadsereg és a szerb fegyvere­sek ellen harcolnak, a mosztari frontsza­kaszon a muzulmán—horvát csapatok horvát parancsnokság alatt harcolnak. Mosztarban most a repülőtér fölötti el­lenőrzésért folyik a harc. Mindkét fél oldalán nagyok a veszteségek, az áldoza­tok számát még nem közölték. A harcok hevessége Bosznia-Herce­govinában a Reuter hírügynökség sze­rint kétségessé teszi az ENSZ békefenn­tartó erőinek bevetését a térségben. A jugoszláv hadsereg kiürítette a sza­rajevói katonai kórházat. Az ötven be­teg és a száztagú személyzet az ENSZ- csapatok védelme alatt vonult ki a vá­rosból. Az EK-megfigyelők szerint 370 gyermeket menekítenek ki Szarajevó­ból. Százan közülük Moszkvába utaz-A vezetők megegyeztek, a tüntetők nem tudnak róla * Uj kormány alakult Dusanbeban A FÁK fegyveres erői dusanbei helyőrségének parancsnoka, Vjacseszlav Zabolotuij kezdeményezte a tadzsik vezetés és az ellenzéki erők képvise­lői közötti új tárgyalásokat. A tárgyalások eredményeképpen megálla­podás jött létre egy koalíciós kormány létrehozásáról, amelyben a kulcsfontosságú tárcákat az ellenzék szerezte meg. Az ellenzék képviselői, a Népi Erők Szövetségének tagjai kapták meg a kül­ügyi, a védelmi és az állambiztonsági tárcát. Az új miniszterek nevét hivatalo­san még nem tették közzé. Úgy hírlik, hogy Rahmonov tábornok, aki nemrég átállt az ellenzék oldalára, fontos beosz­tást kapott. A megállapodások szerint Nabjjev elnök a helyén marad a legköze­lebbi választásokig. Az ellenzék szélső­séges körei azonban lemondását követe­lik. Zabolotnij ezredes gyakorlatilag rá­­kényszerítette a szembenálló felekre a tárgyalásokat, mert a helyzet a főváros­ban túl veszélyessé vált. A KGB épülete előtti összetűzés már-már ostrommá változott, amikor a FÁK határőrcsapa­tai tankokkal elválasztották egymástól a szembenálló feleket. Ez megakadályoz­ta a vérontást, de a városban éppen el­lenkező híreket terjesztenek. A tegnap megkötött egyezmény sze­rint a fegyvereseknek 48 órán belül le kell adniuk fegyvereiket. Hasonló meg­egyezést már május 7-én is aláírtak, de ezt mindkét fél részéről megszegték. A FÁK csapatai most azonban lezárták a Dusanbeba vezető utakat és így meg­akadályozták fegyverek és fegyveresek bejutását a fővárosba. Közben az ellen­zék vezetői Zabolotnij szerint vissza­vonták azokat a vádakat, hogy a hadse­reg beavatkozik Tádzsikisztán belügyei­­be. A KGB épületében 250—300, több­nyire orosz nemzetiségű biztonsági tiszt maradt. Nem akarják elhagyni az épüle­tet, mert attól tartanak, hogy a tüntetők bántalmazzák őket. A hadsereg kész át­szállítani őket a laktanyákba és elvenni fegyvereiket. Juszopov, a tadzsik Demokrata Párt elnöke szerint a FÁK hadserege eljárá­sával rontja az orosz lakosság helyzetét. Számos dusanbei orosz család az ország elhagyására készül. Dusanbe főterén továbbra is nagy tö­meg tartózkodik. Az emberek a meg­mozdulások áldozataiért imádkoznak. Az Endeavour nevű amerikai űrrepülőgép, amelyet a napokban bocsátottak Föld-körüli pályára, elérte célját, az Intelsat távközlési műholdat. A legénység magasabb pályára igyekezett állítani a javításra szoruló műholdat, de ez nem sikerült, és az űrrepülőgép 23 mérföldre távolodott el tőle. Tegnap újból megkísérelték a javítást. Képünkön az Endeavour startját láthatjuk (Telefotó: CSTK/EPA) Az ITAR—TASZSZ hírügynökség megjegyzi, hogy a tüntetők között vég­zett felmérés alapján nyilvánvaló: az összegyűlt emberek mitsem tudnak az ellenzék és a vezetés közti megállapodá­sokról. EK-kapcsolatok Az Európai Közösség tegnap Brüsszelben több szerződést kötött Lettországgal, Litvániával, Észtország­gal és Albániával. Az együttműködésről és az árucseréről kötött megállapodás az első lépés az említett országok EK- társulása felé. A Brüsszelben megkötött egyezmé­nyek Albánia számára a legjelentőseb­bek, mert ez Európa legszegényebb or­szága és a kereskedelmi megállapodá­sok hozzásegítik a kitöréshez az elszige­teltségből. Az EK tagállamai a balti or­szágok függetlenségét már 1991-ben el­ismerték, de úgy vélik, hogy a tizenket­­lekhez való csatlakozásuk ma még túl korai lenne. A fegyverkereskedelem túl jó üzlet maradt A profitról nehéz lemondani A németországi fegyver­gyárak a Német Ipartestület (BDI) útján széleskörű kam­pányt kezdtek annak érdeké­ben, hogy enyhítsék a fegy­verkivitelt szabályozó előírá­sokat. A BDI elnöke, von Wartenberg képviselő szerint a német fegyveripar mellék­­vágányra kerül, ha a német cégeknek megakadályozzák az érvényesülést a világpia­con. A Der Spiegel szerint a német fegyverkivitel korláto­zása miatt a hadiipar sokmil­liós károkat szenvedett el. Még a NATO számára készü­lő pótalkatrészeket sem en­gedték exportálni. A fegyveri­pari lobby úgy véli, hogy az Európai Közösség idevágó e­­lőírásainak egységesítése eny­híti majd a németországi kivi­teli korlátozásokat. Az EK- ban a legnagyobb fegyverex­portőrök Nagy-Britannia és Franciaország, ezek pedig nem egyeznek bele, hogy a nagy profitot hozó fegyverki­vitel veszélybe sodorja nyere­ségeiket. Manamában, a Perzsa­öböl menti Bahrajn fővárosá­ban fegyveripari árumintavá­sár kezdődött. Harckocsitól tengeralattjáróig minden kapható itt. Kiállítják a leg­korszerűbb távközlő rend­szereket és az Öböl-háború­ban alkalmazott fegyvereket is. A legnagyobb kiállítók az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, a Dél-Afrikai Köztársaság, Kína, Oroszor­szág, Lengyelország és Cseh­szlovákia. Az Öböl-háború óta a bahrajni vásár a legnagyobb. Fegyverek iránt főleg az Öböl-menti arab államok és Egyiptom érdeklődnek. Meg­lepő sikere van a dél-afrikai messzehordó ágyúknak, ame­lyeket főleg Katar és Abu Dhabi vásárolt. A szakértők szerint az Öböl-menti térség azon kevesek közé tartozik a világon, ahol a fegyverkezési kiadások egyre nőnek. Bulgáriában a nagy priva­tizálási hullám küszöbén nagy vita bontakozott ki a hadiipar jövőjéről. Ez az iparág számít az országban a legkorsze­rűbbnek és ez hozza a legna­gyobb nyereséget az össze­omló gazdaságban. Az or­szágban két irányzat áll egy­mással szemben: az egyik a hazai termelők érdekeit, a másik a külföldi beruházók részvételét helyezi előtérbe. A kormányfő már kérte a vé­delmi miniszter lemondását, mert a bolgár hadiipar a kor­mányfő szerint elvesztette ha­gyományos piacait, az arab ál­lamok pedig inkább nyugati fegyvereket vásárolnak. Egyes körök szerint a bolgár hadi­ipar elleni kampány gyakorla­tilag arra irányul, hogy a nagy fegyvergyártók kiszorítsák a piacról a bolgár konkurenci­át. Közben a bolgár hadiipar eladósodása egyre növekszik, az átállás csak az iparág na­gyon kis részében sikerült. nak, ahol viszonozni akarják azt a gon­doskodást, amelyet a csernobili ka­tasztrófa idején tanúsítottak a Szaraje­vója k. A szarajevói rádió szerint vasárnap történt meg először, hogy a horvát és a muzulmán alakulatok összecsaptak. A Zenica város közelében lezajlott össze­tűzés során egy muzulmán harcos meg­sérült. A horvát fegyvereseknek sikerült ellenőrzésük alá vonni a helyi laktanyát. Az ENSZ-csapatok jelenléte ellené­re a zágrábi rádió szerint Horvátország­ban is folytatódtak a harcok. Hekmatjár javaslata Hekmafjár, az afgnisztáni radikális fundamentalisták vezére ellenfelének, Maszud Sulinak, a kabuli kormány vé­delmi miniszterének új javaslatokat ter­jesztett elő. Hekmatjár javaslata szerint semleges ütközőzónát kellene létrehoz­ni az Afganisztánban egymással szem­benálló mudzsahed tömörülések között. Hekmatjár tanácsadója úgy vélte, hogy a javaslatra pozitív válasz érkezik. Az új afgán kormány úgy döntött, hogy visszaköveteli azokat, akiket a ko­rábbi rendszer a Szovjetunióba küldött tanulni. A volt Szovjetunióba és a keleti tömb más országaiba a korábbi vezetők és háborús veteránok gyermekeit küld­ték, hogy műveltséget szerezzenek. So­kan már tíz éve élnek külföldön, és a kormány azt szeretné, hogy visszatérje­nek hazájukba. Több mudzsahed vezető követeli, hogy Oroszország fizessen kár­térítést azokért a károkért, amelyeket a szovjet hadsereg Afganisztán megszállá­sa idején okozott. Iráni közvetítő Karabahban Susáért folynak a harcok Azerbajdzsánban bejelentették, hogy az azeri hadsereg Hegyi Karabahban új­ra ellenőrzése alá akarja vonni Susa vá­rosát. A város környékén véres harcok dúlnak. A hír arról tanúskodik, hogy az azeri erőknek mégsem sikerült vissza­foglalni a stratégiai fontosságú várost. Susa az azerbajdzsáni erők utolsó bás­tyája Hegyi Karabahban. A Reuter sze­rint a karabahi helyzetben fordulatot okozhat, ha a város az örmények kezén marad, mert így közvetlen összeköttetés jön létre Örményország és az örmény enklávé között. A Hegyi Karabahban felújult harcok szinte lehetetlenné teszik a pénteken Teheránban megkötött megállapodás betartását. Rafszandzsáni iráni elnök tegnap Bakuba küldte különmegbízott­­ját, hogy próbáljon érvényt szerezni a Teheránban megkötött fegyverszüneti egyezménynek. A békéltető küldöttsé­get a külügyminiszter helyettese vezeti, aki már március ót? igyekszik kibékíteni a szembenálló feleket. Az ÍRNA hírügy­nökség szerint a különmegbízott kikül­désére mindkét harcoló fél kérte fel az iráni elnököt. M oLDOVÁBAN a Dnyeszter-vi­­déki válságkörzetbe érkezett az a helyi, román, orosz és ukrán megfigyelőkből álló csoport, amely a fegyverszünetet hivatott ellenőrizni. Minden országból húsz megfigyelő tartozik a csoportba. Ennek ellenére az utóbbi 24 órában folytatódtak az összetűzések, két rendőr és hat polgári személy sebesült meg. Ti­­raszpol környékén a rendőrség aknave­tőkkel lőtte a szeparatistákat, akik közül ketten meghaltak, hárman megsebesül­tek. UoNECKER és Mielke személye­sen voltak felelősek azért, hogy a volt NDK határőrsége annak idején tüzet nyitott a menekülőkre a belnémet hatá­ron. Ezt a német televízió közölte, hivat­kozással azokra a levéltári adatokra, amelyeket az egykori Német Szocialista Egységpárt anyagai között találtak. A volt NDK állambiztonságának főnöke, Mielke volt a felelős azért, hogy a fegy­verhasználati előírásokat betartsák. Iránban a parlamenti választások második fordulójában nagy többséggel győzött Rafszandzsáni elnök mérsékelt irányvonala. A radikálisok a 270 tagú parlamentben csak 15 mandátumot sze­reztek. Hasonló eredmények születtek a választások első fordulója során is. A választások hivatalos végeredményét később közük. DéL-AFRIKÁBAN a néger-lakta külvárosi negyedekben a hét végén is­mét összetűzések voltak, amelyeknek 17 ember esett áldozatul. Az év eleje óta a Dél-Afrikai Köztársaságban dúló politi­kai összetűzésekben 1137 személy vesz­tette életét. A TIBETI Dalai Láma, aki 33 éve emigrációban él, tegnap Ausztráliában kijelentette, hogy véleménye szerint öt—tíz éven belül visszatérhet hazájába. Szavai szerint Tibet kínai megszállása óta, és főleg az 1958. évi felkelés idején hozzávetőlegesen egymillió tibeti vesz­tette életét. A FÜLÖP-SZIGETEKEN tegnap több mint 32 millió választó járult az urnákhoz, hogy megválassza parlamenti és helyhatósági képviselőit. Az elnöki tisztségre hét jelölt pályázik. Már a vá­lasztások megkezdése előtt zavargások voltak, amelyek során orvlövészek az or­szág több részében hét embert öltek meg. Ennek ellenére feltételezik, hogy a választásokon a bejegyzett szavazók 80 százaléka részt vesz. Aquino asszony, az eddigi elnök úgy döntött, hogy nem je­lölteti magát, és elnöki posztját június 30-án átadja utódjának. Franciaországban a dokk­munkások tegnap egyhetes sztrájkot hirdettek meg. Áz utóbbi hét hónap alatt már harmincszor sztrájkoltak a ha­jójavítók dolgozói. A dokkmunkások megmozdulásának az az oka, hogy eddig az úgynevezett szabadmunkás kategóri­ába tartoztak, és munkaszerződésük gyakorlatilag felbonthatatlan volt. Szer­dán a nemzetgyűlés ezt a törvényt akarja módosítani a dokkmunkások kárára, akik erre a napra tüntetést szerveznek. FsZAK-KOREA, amelynek vezetői beleegyeztek, hogy a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség ellenőrzést hajtson végre a KNDK nukleáris intézményei­ben, most azt követelik, hogy hasonló ellenőrzést végezzenek el a Dél-Koreá­­ban állomásozó amerikai csapatok tá­maszpontjain is. Dél-Korea elutasította a KNDK követelését, mert az szerinte azt jelentené, hogy meg kellene nyitni az USA öszes dél-koreai támaszpontját. Kanadában az ország keleti ré­szén robbanás történt egy bányában. Harminc órával a robbanás után megta­lálták tizenegy bányász holttestét. Ti­zenöt további bányász sorsáról nincse­nek hírek. PeRUBAN a Canto Grande bör­tönben lázadás volt, amelyet a Fényes Ösvény nevű maoista szervezet bebör­tönzött tagjai vezettek. A lázadás leveré­sekor ötszáz fogoly vesztette életét, köz­tük a Fényes Ösvény 28 tagja. Fujimori elnök szerint az áldozatok száma azért olyan nagy, mert a terroristák megölték azokat, akik meg akarták adni magukat a hatóságoknak. A börtönépületei föld­alatti alagút kötötte össze a női börtön­nel, és több női fogoly is a lázadók olda­lára állt. A perui rendőrség nyolc órás harc után verte le a börtönlázadást. Megadta magát a Fényes Ösvény máso­dik embere, Osmon Morote is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom