Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-21 / 118. szám

1992. május 21.

Szabad ÚJSÁG

Kérés a magyar sajtóhoz

A Csehszlovák Szövetségi Gyűlés külügyi bizottságai tegnap a magyar parlament útján felkérték a budapesti médiákat, hogy ne befolyásolják a csehszlovákiai választási kampányt. Az erről szóló levelet Valtr Komárek és FrantiSek Sebej írták alá, és a budapesti csehszlovák ügyvivő útján Horn Gyulának a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének juttatták el. A levél szerint a demokratikus választások egyik jellemzője az esélyegyenlőség és ezért kérik, hogy a csehszlovákiai választások kapcsán a magyar sajtó maradjon semleges. A levél aláírói tudatában vannak annak, hogy a sajtó Magyarországon függet-' len és a parlament nem avatkozhat be tevékenyéségébe. Ennek ellenére a két ország közötti kapcsolatok kedvező alakulása érdekében kérik a nagy erkölcsi tekintélynek örvendő parlamenti bizottságot, segítse annak megakadályozását, hogy egyes politikai pártok vagy mozgalmak előnyre tehessenek szert.

Ratifikálták a csehszlovák—német szerződést

Nyilatkozat a szudétanémetekről

A német parlament tegnap Berlinben megtárgyalta a Csehszlovákia és Németország közötti államszerződés szövegét. A kormány nevében a dokumentumot elfogadásra Klaus Kinkel új német külügyminiszter ajánlotta.

A szövetségi parlament a szerződést szótöbbséggel ratifikálta. Egyúttal jóváhagyta azt a határozatot is, amelyet függelékként a szerződéshez csatolnak. A függelék szövegében a ratifikálási vita előestéjén megegyezett a keresztény-liberális koalíció.

A csehszlovák—német államszerződéshez csatolt határozatban a többi között az áll, hogy a német nemzet őszintén törekszik a jószomszédi és baráti kapcsolatokra a cseh és szlovák nemzettel és kapcsolódik a közös történelem jó hagyományaihoz. A határozat hangoztatja, hogy Európa államai és nemzetei békés együttélésének legfontosabb feltétele az igazságos és a tartós európai rendezés. A szövetségi parlament üdvözli az NSZK kötelezettségét, hogy támogatni fogja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság bekapcsolódást az Európai Közösségbe.

A nyilatkozat lényegi része a szudétanémet kitelepítettek szerepével foglalkozik. „A Csehországból, Morvaországból, Sziléziából és Szlovákiából kiűzött németek utódai különös szerepet töltenek be a németek, csehek és szlovákok megbékélésének folyamatában. Annak ellenére, hogy új otthont találtak, és nem lebecsülendő részt vállaltak újjáépítésében, annak ellenére, hogy a szudétanémetek 1950. január 24-én nyilatkozatban kifejezték hajlandóságukat megtörni az igazságtalanság, gyűlölet és erőszak bűvkörét — óhazájukról és fájdalmas elvesztéséről nem feledkeztek meg” — áll a nyilatkozatban. Ezek a németek már ma is gazdasági és társadalmi aktivitást fejtenek ki óhazájukban, és hozzájárulnak a megbékéléshez a cseh és szlovák, valamint a német nemzet között, folytatódik a nyilatkozat.

Kozirev megszakította jugoszláviai körútját

Bosznia—Hercegovina konföderáció lesz?

Izetbegovics, Bosznia—Hercegovina elnöke tájékoztatta Lord Carringtont, hogy nem vesz részt a Lisszabonban megrendezésre kerülő tárgyalásokon Bosznia—Hercegovináról. A boszniai elnök szerint a helyzet jelenleg nem megfelelő, mert a hadsereg nem fogad szót a főparancsnokságnak, és jelei sem mutatkoznak annak, hogy elhagyná Bosznia—Hercegovinát Egyúttal kijelentette,, hogy a szövetségi hadsereget tegnaptól megszálló haderőnek tekintik.

A fentieknek ellentmond a szerb vé- tik. A 300 gépkocsin és 5 autóbuszon

delmi miniszter nyilatkozata, miszerint a szövetségi hadsereg kivonása Bosznia-Hercegovinából a tervek szerint folytatódik. Amennyiben a fegyverszünetet betartják, a kivonulást azonnal befejezhetik.

Szarajevóban több ezer ember kísérelte meg a kijutást a városból, hogy a horvátországi Splitbe meneküljön. A 7200 menekülőt Ilidzsa peremkerületben elfogták a szerb fegyveresek és túszul ejtették őket. Szabadonbocsájtásukat csak akkor teszik lehetővé, ha a város központjában levő laktanyát kiűrí-Lefokozott Picasso

Pablo Picasso világhírű festményét, a Guernicát, amely a spanyol polgárháború borzalmainak jelképe, a madridi Prado képtárból áthelyezik a Sofia királynőről elnevezett művészeti központba. A kép áthelyezéséről már korábban is viták folytak Spanyolországban és több képzőművész szerint ez Picasso lefokozását jelenti. A Prado képtár ugyanis az ország legjelentősebb művészeti intézménye. Picasso híres képét a hitleri légierő Guernica elleni 1937 évi támadása után festette. A művész kikötése volt, hogy a kép akkor kerüljön Spanyolországba, amikor ott demokratikus rendszer lesz.

H

É

i

e heti tartalmából:

Motesíky Árpád: Ahol vízből nincs hiány (Vágai riport)

Csicsay Alajos: Gyerekek és a Csemadok

Csáky Károly: Barangolás a régi Madách-birtokon

Beke István: Az Istenek az Erzsébet hídon mennek haza (görögországi útirajz — befejező rész)

Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény)

Magányosok klubja, Társkereső Tanácsadó, A magas vérnyomásról

Az otthon rovatából: Házipapucs készítése. Barkácsolóknak. Milyen színű a fehérnemű? Tanuljunk egymástól — házi receptek.

Lesz-e újabb áldozat? (bűnügyi elbeszélés)

Tipary Iüszló: A palócok és a fináncok (humoros karcolat)

utazó menekültek llidzsiben rekedtek. A rendőrparancsnok szerint a polgári személyeket azért fogták el, mert Pofalicsiben 52 szerb polgári személyt lemészároltak és nem tették lehetővé a szövetségi hadsereg kivonulását Szarajevóból.

Andrej Kozirev orosz külügyminiszter tegnap megszakította a volt Jugoszlávia köztársaságaiba tervezett körútját. Ezt a montenegrói Podgoricában megtartott sajtóértekezletén jelentette be. Moszkvába utazása előtt valószínűleg még sikerül Szarajevóba látogatnia, és tárgyalnia Bosznia—Hercegovina vezetőivel. A politikai megfigyelők ezt a találkozót igen fontosnak tartják.

Tegnapra virradóra sem csillapodtak a harcok, Szarajevóban. Mind a muzulmán, mind a szerb források megerősítették, hogy a szarajevói laktanyák kiürítése még nem kezdődött el. A szerbek azzal gyanúsítják a muzulmán—horvát csapatokat, hogy meg akaiják támadni a katonai konvojt. Másrészt a hadsereget azzal vádolják, hogy nemcsak kézifegyvereiket, hanem más felszerelést is ki akar vinni a laktanyából. A Bosznia— Hercegovina-i fővárosban arra számítanak, hogy a harcok újult erővel lángolnak fel, mert a horvátok és muzulmánok

A harcias Snegur

Mircea Snegur moldovai elnök felszólította az ország lakosságát, hogy minden eszközzel lépjen fel az agresszor ellen és legyen kész hazája védelmére. Snegur szerint a FÁK 14. hadserege elhagyta a laktanyákat és megkezdte a Dnyeszter bal partjának megszállását, „ami nyílt orosz agresszió Moldova ellen”. Ezzel szemben a Dnyeszter menti parlament illetékese kijelentette, a hadseregnek semmi köze sincs ahhoz, hogy tíz harckocsi kikerült a laktanyákból. Szerinte a szabadcsapatok és a tüntető asszonyok, akik már néhány napja követelik a hadsereg beavatkozását, foglyul ejtettek két tábornokot és eltulajdonít toltak tíz harckocsit. A Dnyeszter menti kormány mindent megtesz azért, hogy a harckocsikat visszaadják. A román kormány nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy a 14. hadsereg részvételével kiéleződött a helyzet Moldovában. Románia szerint a hadsereget mielőbb ki kell vonni, mert jelenléte a konfliktus kiterjesztésével fenyeget.

képviselői a leendő Bosznia—Hercegovina konföderációs államformájáról állapodtak meg. A muzulmán és a horvát vezetők azonnal meg akaiják valósítani a tervet, és úgy vélik, hogy a Szerb Demokrata Párt szélsőséges vezetőivel nem tárgyalnak tovább. A konföderációs egyesülést Izetbegovics elnök is megerősítette. Ez a megoldás a szerbek számára elfogadhatatlan.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdte a tanácskozást Bosznia—Hercegovina felvételéről az ENSZ-be. A BT javaslatait az ENSZ-közgyűlésnek kell jóváhagynia.

A Nemzetközi Vörös Kereszt ideiglenesen kivonta képviselőit Szarajevóból. A vöröskereszteseket konzultációra hívták Svájcba. Öt további boszniai városban a Nemzetközi Vörös Kereszt képviselői a helyszínen maradnak. Tárgyalnak a boszniai elnökkel, a szerbek, muzulmánok és horvátok képviselőivel, valamint a hadsereg vezetőivel, hogy javíthassák tevékenységük feltételeit. Mint ismeretes, kedden a Szarajevóba gyógyszert szállító gépkocsisort megtámadták és megölték a Vörös Kereszt missziójának új vezetőjét.

A fentiekkel kapcsolatban a szövet ségi parlament hivatkozik von Weizsäcker német szövetségi elnök szavaira, aki elismerte azokat az igazságtalanságokat és szenvedéseket, amelyeket a németek okoztak Csehszlovákiában. Hivatkozik Václav Havel szavaira, aki a németek kiűzését igazságtalannak és erkölcstelennek nevezte. A német szövetségi par lament meggyőződése, hogy a közös tör ténelem szomorú fejezeteinek igazság talanságait és szenvedéseit a boldogabb európai jövő felé vezető közös út elsi mítja.

A német parlament tudatában van annak, hogy az elfogadott szerződés megerősíti az 1973. évi prágai szerződést a müncheni egyezmény érvénytelenségéről. A parlament reményét fejezi ki, hogy a nyílt kérdéseket, köztük a vagyonjogi kérdéseket a jövőben meg lehet oldani. A nyilatkozat reményét fejezi ki, hogy azok a német állampolgárok, akik kénytelenek voltak elhagyni óhazájukat, a jövőben élhessenek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban és hozzájárulhassanak gazdasági fejlesztéshez.

A nyilatkozat felszólítja a szövetségi kormányt, hogy ezt a határozatot úgy ismertessék Csehszlovákiában, mint elvárásainak kifejezőjét.

Ukrán igények

Alekszander Ruckoj orosz alelnök szerint az augusztus óta bekövetkezett változásokat Ukrajnában az jellemzi, hogy a kommunista többség nacionalista magatartást tanúsít. Az egykori politikusok még radikálisabbak akarnak lenni, mint azok, akikhez hozzácsapódtak. Ruckoj az ukrán vezetést oroszellenes hangulatkeltéssel vádolta. Véleménye szerint Krím az alkotmány durva megsértése árán került Ukrajnához, és a krímiek most helyesen teszik, hogy népszavazást rendeznek önállóságukról. Oroszország nem hajlandó figyelmen kívül hagyni a Krímben élő 1,6 millió orosz sorsát, mondta Ruckoj. Szerinte Ukrajna területi igényt támaszt Kubány egy részére, Bresztre, Voronyezs vidékére és Belgorodra, sőt, a távol-keleti területeken is ukrán vidékeket vélt felfedezni. Ruckoj ukrán lapokból idézett olyan kijelentéseket, amelyek Oroszország elleni fellépést szorgalmaznak. Felhívta a figyelmet rá, hogy az ukrán vezetés ezektől a nyilatkozatoktól nem határolta el magát.

A beavatkozás világháborúval fenyeget

Azerbajdzsán kimarad a FÁK-bóI

Azerbajdzsán nem marad a Függetelen Államok Közösségének tagja — jelentette ki a Komszomolszkaja Pravda című lap számára Ali Abulfaz Jelcibej, az Azerbajdzsáni Népi Front elnöke. Miután az ellenzék átvette a hatalmat Bakuban, ez volt az első megnyilatkozás az új hatalom részéről. Jelcibej megállapította, hogy a megdöntött Mutalibov elnök által aláírt összes egyezmény érvénytelen. Minden szerződést, legyen az politikai, gazdasági vagy katonai, csak kétoldalú, kölcsönösen előnyös megállapodás alapján köthetnek. Szólt arról, hogy egyes moszkvai vezetők a népi frontot militáns nacionalista erőnek tartják, amelytől semmi jó nem várható el. Azt állította, hogy Azerbajdzsánban nincs helye a nacionalizmusnak.

Saposnyikov marsall, a FÁK Fegyveres Erőinek főparancsnoka tegnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy olyan konfliktusokban, mint amilyen most Örményország és Azerbajdzsán között robbant ki, harmadik erőnek nem szabad katonailag beavatkoznia, mert ez a harmadik világháború szélére sodorná a népeket. Ezzel Özal török elnök nyilatkozatára reagált, miszerint Azerbajdzsánba katonai erőket kell kiküldeni, hogy visszaszerezzék az örmények által megszállt területeket. Kijelentette, hogy a kollektív biztonsági erők csak abban

az esetben lépnek fel Hegyi Karabahban békefenntartókként, amennyiben erre mindkét fél felkéri őket, és megszünteti a harcokat.

Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy megkezdték a katonák kivonását Örményországból és Azerbajdzsánból. A miniszter szerint Grúziában még egy ideig ott marad a hadsereg, de már nem sokáig. A legnagyobb problémának az nevezte, hogy a kivont katonákat nincs hol elhelyezni. Oroszországba vonják össze a nyugati és az északi hadseregcsoportokat, a balti köztársaságokból a kivonulás határideje igen feszített. A kivonulás ütemét betartják, de a lakások építése a katonák számára elmarad a kivonulás üteme mögött. Az idei bevonulások után orosz állampolgárok nem szolgálnak majd Kazahsztán és Üzbegisztán területén, mert ott saját haderőt hoznak létre. Kirgíziával, Tádzsikisztánnál és Türkméniával még folynak a tárgyalások a volt szovjet hadsereg helyzetéről.

Tegnap délutáni hírek szerint a török határ közelében tüzérség és harckocsik támogatásával támadást indítottak Azerbajdzsán nahicsevanszki körzetében. Bakui hírek szerint 14 azeri életét vesztette és ‘hetvenen megsebesültek. Törökország és Irán ismételten tűzszünetre szólította fel a harcoló feleket.

Sevillában

a világkiállításon tegnap rendezték meg a Csehszlovák Nemzeti Napot. A rendezvénysorozatot a FrantiSek Lobkowitz prágai érsek által celebrált misével kezdték. Jelen volt Józef Mikloíko, a szövetségi kormány alelnöke és Pavel Tigrid, az államfő segédje is. Az egyházi küldöttség ebből az alkalomból a sevillai érsekségnek adományozza a Prágai Kisjézus történelmi szobrocska másolatát. A küldöttség Kolumbus Kristóf sírjánál kegyelettel adózott Amerika felfedezője emlékének.

XjEORGE BUSH republikánus és Bili Clinton demokrata párti elnökjelöltek nyerték meg a Washington és Oregon államokban megrendezett legutóbbi előválasztásokat. Bush Oregonban a szavazatok 75 százalékát kapta.

Havannában hivatalos közleményt adtak ki a ŐSTK kubai tudósítóját ért inzultusról. A hivatalos közlemény szerint a tudósító lengyel társával együtt ócsárolta a szocializmust, a világforradalmat és Fidel Castrót. Támadójuk ezt nem volt hajlandó végighallgatni és ezért erélyesen beavatkozott. A hivatalos közlemény érdekessége, hogy a támadás a két újságírót akkor érte, amikor beléptek a Victória Szállóba és még egy szót sem volt idejük kimondani.

Romániában a legfelsőbb bíróság döntése alapján 72 napra leállították a kedden kezdődött vasutas sztrájkot. Július 31-éig a szakszervezeteknek és a vasútigazgatóságnak meg kell állapodnia a kollektív szerződések ügyében. Á bíróság döntése szerint a sztrájk folytatása alkotmányellenes cselekmény lenne.

Nő

AGY-BRITANNIA kormánya kizártnak tartja, hogy bármilyen eljárást indítanának azon amerikai pilóták ellen, akik az Öböl-háború idején tévedésből a szövetséges gyalogságot támadták meg, minek következtében 9 brit katona életét vesztette. Az elesettek hozzátartozóinak követelésére az Oxfordi bíróság vádat emelt az amerikai repülők ellen.

A FRANCIA CGE konszern vásárolta meg a DEFA volt keletnémet filmvállalat műtermeit Berlin közelében. A francia cég egymilliárd márkát akar beruházni, hogy a filmstúdióból Európa legkorszerűbb „álomgyárát” fejlessze ki. A franciák a tervek szerint legalább két évre munkát biztosítanak mind a 780 jelenlegi alkalmazottnak.

T HAIFÖLD fővárosából, Bangkokból tegnap délelőtt érkezett hírek szerint a tüntetők megkezdték a barikádok lebontását. Későbbi hírek szerint azonban a fővárosban újabb zavargások törtek ki és 20 ezren vonultak az utcákra. A tüntetők, akik a kormányfő lemondását követelik ismét megkezdték a barikádok építését. A kormány a fővárosban kijárási tilalmat rendelt el, hogy elejét vegye a zavargások továbbterjedésének.

SvÁJCBAN tavaly jegyezték fel a legtöbb csődöt. Összesen 7228 cég ment tönkre, ami 16,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. A vállalatok veszteségei 1,596 milliárd svájci frankot tettek ki.

Egyiptomban közzétették azokat a statisztikai adatokat, amelyek szerint az arabok száma a világban 240 millió fő. Az arabok lakta területek 14 millió négyzetkilométer kiteijedésűek. Az összes arab köz' l csak 65 milliónak van munkája és az arab államok bruttó nemzeti összterméke összesen 419 milliárd dollár.

A FÜLÖP-SZIGETEKEN lezajlott választások eredményei tegnap úgy alakultak, hogy 39 százalékkal Fidel Ramos volt védelmi miniszter vezet Miriam Santiago előtt. A tábornok a tegnap reggeli adatok szerint 2 millió 177 ezer 37 szavazatot, Santiago asszony pedig 1 millió 605 ezer 68 szavazatot kapott.

Velencében a helyi hatóságok felszólították a lakosságot, hogy fényképezzék a turisták szabálysértéseit és a felvételeket adják át a rendőrségnek. A helyi rendőrség szerint a turisták félmeztelenül járnak, szemetelnek, rongálják a történelmi emlékeket. Ezentúl a strandruhában városban sétáló turista 30 ezer líra (720 korona) büntetést fizet. A szemetelést 200 ezer lírával, a műemlékek rongálását 300 ezer lírával büntetik.