Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

1992. április 8. 3 Strassbourgban a német földművesek az Európa Parlament székhelye előtt az EK mezőgazdasági politikája ellen tüntettek. A tábla felirata: )rAmi az AIDS az emberiség számára, az az EK mezőgazdasági politikája a földművesek számára ” (Telefotó: TK SR/EPA) Jelcin beszámolója Szilárd végrehajtó hatalmat akar Az orosz kormány a bírálatok ellenére folytatni kívánja eddigi politi­kai és gazdasági vonalát. Ezt emelte ki beszédében Borisz Jelcin a népképviselők 6. kongresszusának második ülésnapján. Az elnök-kormányfő szerint az or­szág egységének megóvásához és a re­formok továbbviteléhez szilárd végre­hajtó hatalomra van szükség, és ennek zálogát elsősorban az államfői poszt megerősítésében látja. Jelcin a várako­zásoknak megfelelően bejelentette, hogy mérsékeli az ipari és mezőgazdasá­gi hitelpolitikát. Szerinte a termelés­­csökkenés nem idén kezdődött, hanem már sok évvel korábban. A januári árli­beralizálás csak logikus következménye volt a korábbi kormányok, főleg a Rizs­­kov-kormány politikájának. Jelcin óva intett attól, hogy kiélezzék az ellentéte­ket a végrehajtó és a törvényhozó hata-Tűzszünet Moldovában Moldovában helyi idő szerint tegnap délután háromtól tűzszünet lépett ér­vénybe a szembenálló felek közt. Erről Kisinyovban állapodtak meg a négyek, vagyis az orosz, az ukrán, a román és a moldovai külügyminiszter. A tanácsko­zás résztvevői abban is egyetértettek, hogy a Moldovában állomásozó 14. had­sereg parancsnokainak garantálniuk kell: egységeik fegyverei nem juthatnak a szembenálló felek kezébe. A román külügyminiszter a tanácskozás után kije­lentette, hogy a legnagyobb eredmény, miszerint a 14. hadsereget, amely a Dnyeszter vidékén állomásozik, sikerült kiiktatni. Oroszország és Ukrajna eltérő álláspontot képvisel a 14. hadsereg sze­repét illetően. Kozirev orosz külügymi­niszter véleménye szerint a fegyverszü­neti megegyezésnek esélye van a sikerre. Egészségügyi együttműködés Az egészségügyi együttműködésről tárgyalt Budapesten Alojz Rakús szlo­vák egészségügyi miniszter magyar kol­légájával, Surján Lászlóval. Főleg arról volt szó, hogy a szomszédos határmenti térségekben hogyan szervezzék meg és biztosítsák jogilag, valamint pénzügyileg az együttműködést. Megbeszélték a vág­­sellyei és a váci kórházak együttműkö­désének lehetőségeit is. Mindkét kórház kölcsönösen nyújt szolgáltatásokat a kö­zeli határon túli területek lakóinak is. A két miniszter foglalkozott az Egész­ségügyi Világszervezet keretében létre­hozandó adatbankról is. lom között. Hangsúlyozta, hogy az el­lentétek élezése a jelenlegi helyzetben nagy felelőtlenséget jelent. A hadsereg­ről szólva Jelcin elmondta, hogy az utol­só pillanatig fenn akarták tartani a FÁK közös fegyveres erőit, de ez nem sike­rült. Bejelentette, hogy az Oroszország területén, valamint Németországban és másutt külföldön állomásozó volt szov­jet csapatok orosz fennhatóság alá ke­rülnek. A fegyveres erők létszáma foko­zatosan 1,5 millió katonára csökken. Jegor Gajdar miniszterelnök-helyet­tes úgy vélte, hogy minden esély megvan Oroszország gazdasági felemelkedésé­re. Öt hónapi súlyos válság után egye­dülálló lehetőség nyűik a gazdaság fel­élénkítésére, mondta Gajdar. Bűn lenne kihasználatlanul hagyni ezt a lehetősé­get. Hangsúlyozta, hogy több városban javult az ellátás az alapvető élelmi­szerekből. Elmondta, hogy a gazdaság­­politika helyes irányvételét bizonyítja az a 24 milliárdos külföldi hitel, amit a Nyugat nyújt segély formájában. A többi felszólaló a kongresszus má­sodik napján bírálta egyes termelők mo­nopolhelyzetét, a kormány adópolitiká­ját és azt, hogy nem ösztönzik eléggé a vállalkozásokat. Hangsúlyozták, hogy Jelcin szakértőkből álló kormányát konstruktív bírálattal segíteni kell. Washingtonban Bősről Több amerikai környezetvédelmi szakértő részvételével vitaestet rendez­tek Washingtonban a csehszlovák nagy­­követségen a Bős—Nagymarosi vízlép­cső problémáiról. Az építkezés befeje­zésének és a környezetvédelmi követ­kezmények kérdéseiről Augustin Jám­bor, a Szlovák Köztársaság erdő- és víz­gazdálkodási miniszter-helyettese tájé­koztatta a jelenlevőket. Ezzel kapcsolat­ban ecsetelte a csehszlovák—magyar kapcsolatok alakulását is, és meggyőző­dését fejezte ki, hogy a csehszlovák fél­nek egyetlen lehetősége van, mégpedig az, hogy az építkezést befejezze. Jámbor 12 napos utat tesz Kanadá­ban és az Egyesült Államokban, ahol az ivóvízproblémák megoldásáról tárgyal. Szerződést kötött a kanadai Hydro Quebeck céggel egy közös vállalat létre­hozásáról Szlovákiában. Szarajevóban folytatódtak a harcok Szabad újság________ Meggyorsítják az ENSZ-erők telepítését A hétfő este meghirdetett kijárási tilalom ellenére tegnapra virradó­ra is folytatódtak a harcok Szarajevóban. Bosznia-Hercegovina fővá­rosában több helyen is robbanások zaja hallatszott. A nap folyamán a helyzet fokozatosan normalizálódott, bár a fővárost körülvevő falvakban újabb lövöldözések voltak. A köztársasági parlament épületében folytatódott a vezetők távozását követe­lő népgyűlés. Az elnökség már tudomá­sul vette a Pelivan vezette kormány'le­­mondását, s egyúttal összehívta a parla­mentet. Közben az AFP jelentése sze­rint a jugoszláv hadsereg bejelentette: alakulatai körülvették Szarajevót. Nem hivatalos adatok szerint a hétfői szarajevói orvlövész-akciónak tizenegy halottja és többszáz sebesültje van. Kinyilvánította függetlenségét a ta­valy decemberben kikiáltott Bosznia- Hercegovinai Szerb Köztársaság. A szerb népi parlament Banja Lukában hozta meg döntését. A közlemény hang­súlyozza: a független köztársaság szaba­don csatlakozhat más jugoszláviai ál­lamhoz. A dokumentum szerint a bosz­niai államelnökség két szerb tagja le­mondott tisztségéről. így ebben a testü­letben már csak muzulmán és horvát politikusok vannak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa várha­tóan elfogadja a jugoszláviai békefenn­tartó erők telepítésére vonatkozó újabb határozatot, amely két magyar—osztrák javaslatot is tartalmaz. A főtitkári jelen­tés szerint naponta százszor sértik meg a tűzszünetet, ezért felszólítják a feleket: ne folyamodjanak erőszakhoz — külö­nös tekintettel azokra a területekre, ahová a békefenntartó erőket telepítik. A magyar nagykövet felhívta a testület figyelmét a horvát, magyar, ukrán, szlo­vák menekültek sorsára, hazatelepíté­sük problémájára. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, aki je­lenleg Európában tartózkodik, felkérte a jugoszláviai ENSZ-erők főparancsno­kát, Namhjjar tábornokot, hogy vizsgál­ja meg megfigyelők kiküldését Bosznia- Hercegovinába. A főtitkár kérésére a Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy meggyorasítja az ENSZ-csapatok tele­pítését és a gyalogsági zászlóaljak már április 11-én elfoglalják állásaikat, a többi csapatok pedig május közepéig. A csehszlovák zászlóalj a főtitkár javaslata szerint április 18-án foglalja el állásait. Magyarország nem válaszol azokra a szerb vádakra, amelyek szerint magyar területről a horvátok támadásokat in­téztek a jugoszláv fegyveres erők ellen. Ezt Budapesten Herman János külügyi szóvivő jelentette be. Ez némi változást jelent a magyar álláspontban, mert ko­rábban olyan nyilatkozatok láttak napvi­lágot, miszerint a vádakra rövid időn be­lül választ adnak. Most azonban bebizo­nyosodott, hogy Belgrád nem képes bi­zonyítékokat szolgáltatni állításának alátámasztására. A rágalmakat Magyar­­ország a nemzetközi fórumokon határo­zottan elutasítja. A szóvivő elmondta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter rövidesen Szlovéniába és Horvátország­ba látogat. Zászlós Gábor interjúja a Rzeczpospolitában Együttélésre törekszünk Akár felbomlik Csehszlovákia, akár nem, a magyar csoportosulások az együttélésre és az együttműködésre törekednek, nem pedig saját nemzeti­ségi program kialakítására — hangsú­lyozta Zászlós Gábor, a szlovák kor­mány alelnöke abban az interjúban, amelyet tegnap közölt a lengyel Rzeczpospolita című lap. Az interjú részletesen foglalkozott a szlovákiai magyar kisebbség helyzetével. Áz az állam, amely a kisebbség és a többség békés együttélésére törekszik, nem fogadhat el olyan jogi normákat, amelyek nemzeti jellegűek, mert így a nemzetiségi jogokat a polgári jogok elé helyezi, mondta a miniszterelnök­­^helyettes arra a kérdésre válaszolva, hogyan lehetne megelőzni a nagyszá­mú kisebbség esetleges destabilizáló szerepét. Zászlós szerint a kisebbséget nem lehet manipulálni, ha helyzete anyagi­lag és jogilag biztosított, ha kielégítik kulturális, művelődési és szociális szükségleteit. Éppúgy, mint a gazdaságban, egyre szűkíteni kell az állam szerepét és egy­re bővíteni az egyén cselekvési terét, így a nemzetiségek tekintetében is olyan feltételeket kellene létrehozni, amelyek lehetővé teszik a rátermett egyének versenyét anélkül, hogy külön hangsúlyoznák nemzetiségi hovatarto­zásukat — jelentette ki a szlovákiai miniszterelnök-helyettes. Olasz választási eredmények A koalíció megrendült A négypárti kormánytöbbség öt szá­zalékot veszített a képviselőházban és hat százalékot a szenátusban. Az olasz­­országi parlamenti választások eredmé­nye jelentősen meggyengítette a koalíci­ós pártok helyzetét, különösen a Ke­reszténydemokrata Pártét. A koalíciónak a maradék szavazatok elosztásával sikerült minimális többsé­get szerezni mindkét házban. A sajtó és az elemzők véleménye az, hogy a válasz-Osztrák terjeszkedés A kelet-európai reformországok pia­ca jó ismeretének köszönhetően az oszt­rák exportőrök az utóbbi időben igen jó eredményeket értek el — közli a Die Presse című osztrák napilap. A magyar piacon Ausztria 18 százalékkal, Cseh­szlovákiában 12 százalékkal részesedik. Lengyelországban ez az arány csak 5 százalék. 1989-cel szemben az osztrák kivitel Magyarországra és Csehszlováki­ába megkétszereződött. Gyengébb eredményeket értek el más országok, főleg a FÁK tagállamai vonatkozásá­ban, ahol a részarány csak 2,5 százalék. Ausztria a szomszédos államokban be­ruházóként is fellép, és eddig már 10 milliárd schillinget ruházott be, a leg­többet Magyarországon, főleg a szolgál­tatások terén. tások megrendítették a koalíció helyze­tét és a minimális számszerű többség nem elegendő a szilárd kormányzáshoz. A részletes választási eredmények lé­nyegében igazolják a korábbi előrejelzé­seket, amelyeket tegnap közöltünk. A kereszténydemokrata, szocialista, szoci­áldemokrata és liberális koalíció a vá­lasztásokon a szavazatok 48,8 százalékát nyerte el, ezen belül a keresz­ténydemokraták 29,7 százalékot. Az el­lenzéki pártok közül a legtöbbet a Bal­oldal Demokratikus Pártja nyerte el — 16,1 százalékot —, ami 107 képviselői mandátumot jelent számára. Francesco Cossiga államfő az új par­lament első ülését április 23-ára tűzte ki. A választások küszöbén 48 órával a nagy-britanniai parla­menti választások előtt végzett felmérés szerint a Konzervatív Pártnál esélye­sebbnek mutatkozik a Munkáspárt. A labouristák előnye a PA hírügynökség szerint 2,5 százalékos, az NEC kutatásai szerint a két legnagyobb párt versenyé­ben a legnagyobb központokban az el­lenzék 8 százalékkal vezet. A Konzerva­tív Párt gazdaságpolitikáját főleg a brit pénzügyi körök helyeslik. A munkáspár­tiak kampányukat az egészségügyre összpontosítják. ŰAKER amerikai külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy az USA elis­meri a három volt jugoszláv köztár­saságot. A miniszter nem nevezte meg az országokat, de nyilvánvaló, hogy Szlové­niáról, Horvátországról és Bosznia-Her­cegovináról van szó. PERUBAN Fujimori államfő kine­vezte az ország új kormányfőjét, aki Os­car de la Puente korábbi építésügyi mi­niszter lett. Az eddigi miniszterelnök hétfőn mondott le. De la Puente 12 tagú kormány élén áll. Az Egyesült Államok azonnali hatállyal leállította a Perunak szám segélyeket. Ezzel is elégedetlensé­gét fejezi ki a perui államfői puccs fölött. Az idei segély 275 millió dollárt tett vol­na ki. ALBÁNIÁBAN parlamenti ülésen megválasztották a képviselőtestület új el­nökét, aki a Demokrata Párt jelöltje, Pje­­ter Arbnori lett. Szinte biztos, hogy az államfői tisztségre Ramiz Alia lemondá­sa után az ugyancsak demokrata párti Sáli Berishát választják meg. Butrosz gáli ENSZ-pitkár a Le Figaro című lapnak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy nem tartja ki­zártnak a „nem békés” megoldást a Líbi­ával kapcsolatos ellentétek kérdésében. Saját maga részéről a békés megoldásra törekszik, de az csak akkor lehetséges, ha a líbiai kormány teljesíti a BT követel­ményét, hogy adja ki a légikalózkodással vádolt személyeket. N epálban a hétfői lázongások után százötven személyt vettek őrizetbe. A kormány gazdaságpolitikája ellen nagyszabású tüntetéseket rendeztek Katmandu és Patane városokban. A biz­tonsági erők beavatkozása nyomán ha­tan életüket vesztették és 37-en megse­besültek. K amerunban több mint húsz embert öltek meg a nemzetiségi összetű­zések során, amelyek az ország északke­leti részében törtek ki. A nemzetiségi ellentétek fegyveres konfliktussá fajul­tak, miután nézeteltérések keletkeztek az iszlám ramadán hónapot befejező ün­nepségek miatt. Svédország fölött helyreállt az ózonréteg — jelentették a svéd tudósok. A téli hónapokban Lappföld fölött elvé­konyodott az ózonréteg, de most ismét eredeti állapotába jutott. Januárban 23 százalékkal volt vékonyabb az ózonréteg a normálisnál. BaJOROSZÁGBAN a környezetvé­dők tiltakoznak az ellen, hogy Ingolstad és Csehszlovákia között felépítsék a 320 kilométer hosszú kőolajvezetéket. Az építkezés a környezetvédők szerint ve­szélyeztetné Regensburg kelet-bajor vá­ros ivóvízellátását. A környezetvédők a bonni parlamenthez akarnak fellebbezni a tervezett építkezés ellen. Izrael tegnap azzal vádolta meg Iránt, hogy partizántámadást szervezett izraeli katonák ellen Dél-Libanonban. A támadás során két katona meghalt és öten megsebesültek. Az izraeli fél szerint Irán ellenőrzi az iszlám fundamentalis­ták tevékenységét a térségben. LíBIÁBAN többszáz diák tüntetést szervezett és elbarikádozta az utat Vla­gyimir Petrovszkij ENSZ-megbízolt eíőtt, aki Tripolisba utazott, hogy segít­sen megoldani a terrorizmussal vádolt merénylők kiadatásának problémáját. A diákok megtámadták az ENSZ-megbí­­zott szállodáját is és csak a rendőrség beavatkozása akadályozta meg a tünte­tők behatolását az épületbe. A MOSZKVAI Pravda ismét megje­lenik. A lap egy hónapig nem jelent meg, mert pénzügyi nehézségei voltak. Ezen­túl heti három alkalommal jelenik meg 1,3 millió példányszámban. A szerkesz­tőségnek sikerült hitelt kapnia, amely az év végéig biztosítja a lap megjelenését. A lapot 1912-ben Lenin alapította és a ta­valyi államcsínykísérlet után Jelcin tiltot­ta be. Később a lap független újságként, mint a munkatársak tulajdona ismét megjelent, de olvasottsága csökkent és tönkrement. Lengyelországban a repülő­gépipar gyárainak felét be kell zárni — közölte a Gazeta Wyborcza. A lengyel repülőgépipar a szovjet piac elvesztése után nehéz helyzetbe került, és a kor­mánymegrendelések nem elegendőek a fenntartására. A tizenhat üzemet felölelő iparág dolgozói sztrájkokkal követelik az ágazat megsegítését. A nyugati tőke nem áramlik a ráfizetéses üzemekbe. Az ága­zatban több tízezer ember dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom