Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-10 / 59. szám
1992. március 10. 5 Szabad ÚJSÁG A mezőgazdasági szövetkezetek 1991. évi gazdasági eredményei Számok tükrében Az alábbiakban nem célunk aprólékosan elemezni az 1991-es évben elért eredményeket, sem a reform agrárszektorra gyakorolt hatását vizsgálni, csupán a mezőgazdászokat szeretnénk tájékoztatni arról, hogy mit mondanak a tények. Az 1991-es év részletes elemzését és az 1992-es év várható eredményeinek összegzését szövetségünk a közeli napokban hozza nyilvánosságra. Pénzügyi eredmények A szlovákiai mezőgazdasági szövetkezetek az 1991-es évet 8,8 milliárd korona deficittel zárták, ami -10,6 milliárd koronával rosszabb eredmény, mint az előző évben volt. Ez az összeg - ha hozzá számítjuk a szubvenciókat - 2,2 milliárdra csökken, tehát az évi veszteségnövekedés 4,6 milliárd koronára rúg. A mezőgazdasági szövetkezetek 1991-es évben elért tényleges gazdasági eredményei azt mutatják, hogy a termelési tevékenységből származó forgalmuk több mint 20 százalékkal csökkent - ebből a nem mezőgazdasági munkával szerzett jövedelem 35 százalékkal kisebb, mint az 1990-es évben volt. Az anyag-, tüzelőanyag- és energiafelhasználás elemzéséből kiderül, hogy a belépők árának évi 64,5 százalékos növekedése miatt a vállalatok mintegy 40 százalékkal kevesebb mennyiségű terméket vásároltak. Közülük bizonyos árucikkekből, így pl. műtrágyából és növényvédószerekböl mintegy 45 százalékkal, ipari takarmányból kb. 25 százalékkal, vetőmagból és ültető anyagokból több mint 20 százalékkal, üzemanyagból (beleértve a gázolajat is), tüzelőanyagból és energiából több mint 55 százalékkal fogyott kevesebb. A költségek az év közben tapasztalt hirtelen áremelkedések ellenére is mintegy 10 százalékkal csökkentek, ebből az anyagköltségek nem egész 5 százalékkal, de a bérköltségek 17,5 százalékkal. Abszolút névleges növekedés volt tapasztalható a tüzelőanyag- és energiafogyasztás terén. A gazdasági nyomás egyszersmind jelentős mértékű munkaerő-elbocsátással párosult - szinte nem létező munkahelykínálat mellett. Az őstermelésből, tehát a mezőgazdasági szövetkezetekből és az állami birtokokból 1991. december 31-ig 68.2 ezer ember (ebből több mint 59,8 ezren voltak mezőgazdasági szövetkezetek alkalmazottai) maradt munka nélkül. Közülük sokan, akik a múlt év novemberét követően távoztak, nem lesznek jogosult személyek a szövetkezeti vagyon - amelyet munkájukkal teremtettek meg - transzformációja során. Az állattenyésztésben 8,6 ezerrel, a növénytermesztésben kb. 9.2 ezerrel, míg a műszaki-gazdasági alkalmazottak esetében 5,8 ezerrel csökkentették a dolgozók számát. A legtöbben (több mint 17 ezren) a nem mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó, illetve az építőipari munkát végző csoportokban dolgozók (több mint 4 ezren) maradtak munka nélkül. Az idénymunkások száma tavaly átlag 6,3 ezerrel csökkent. A mezőgazdasági szövetkezetekben a névleges átlag havibér 2.2 százalékkal növekedett, míg az iparban 17,7 százalékkal. Ám az állandó tevékenységet kifejtő szövetkezeti tagok átlagbérének évi növekedése csak 1,7 százalék volt. Az átlag bérnövekedést nem érték el főleg a tehéngondozók (96,47 százalék), a hízómarha-gondozók (100,87 százalék) és a juhtenyés'ztők (96,47 százalék). Mindez az 1991-ben tapasztalt termelési és értékesítési problémák következménye. A megélhetési költségek 146,2-es indexe (Forrásanyag: a Szövetségi Statisztikai Hivatal árakkal foglalkozó tanácsának 97 ülése: A fogyasztási árak indexének alakulása 1991 decemberében) mellett a szövetkezeti dolgozók reálbérének csökkenése 1990 decemberéhez viszonyítva több mint 30 százalék volt. Az állomány és a termelőképesség Szlovákiában a szarvasmarha-állomány 1991. december 31 -ig az előző év ugyanezen időszakához képest 166,5 ezer darabbal, azaz 10,7 százalékkal csökkent. A továbbtartásra szánt állatok száma 1396,5 ezer darab. A tehenek száma 48 ezer darabbal, azaz 7,8 százalékkal csökkent és 500,6 ezer darab a továbbtartásra szánt állatok száma. A szarvasmarha-állomány legnaAz átlagbér alakulása 1991,12.31-ig Index 1991/1990 Összehasonlítás a Szlovák Köztársaság ipari ágazataival gyobb mértékben a Nyugat-szlovákiai kerületben csökkent, ahol szám szerint több, mint 104 ezer darab állattal, azaz 15,6 százalékkal lett kevesebb. A szövetkezeti szektorban a szarvasmarha-állomány évi csökkenése elérte a 120 ezer darabot, azaz a 10,6 százalékot, amelyből 27,6 ezer (15,2 százalék) a tehén. A tehénállomány jelentős csökkenése mellett rosszul alakult a termelőképesség is. Az átlag napi tejhozam 1991-ben 289 literrel, tehát 18,7 százalékkal csökkent. A 100 tehéntől származó borjúk száma több mint 12 darabbal, azaz 12,8 százalékkal csökkent. A szarvasmarha-hizlalás esetében a napi súlygyarapodás általában - tehát a szövetkezeti szektorban is - 0,601 kg-mal vagyis 16 százalékkal csökkent. A sertésállomány év közben valamennyi szektorban csökkent, összesen 92,5 ezer darabbal, tehát 3,7 százalékkal, 2 millió 428 ezerre. A kocák száma mérsékelten emelkedett (500 darabbal) és a múlt évben elérte a 180,4 ezer darabot. A szövetkezeti szektorban a sertésállomány összesen 67,5 ezer darabbal, tehát 4,3 százalékkal csökkent, ebből 1,3 ezer darab a malac. A sertésállomány a nyugat-szlovákiai kerületben csökkent a legnagyobb mértékben (88 ezer darabbal). Csökkent a hízók átlag napi súlygyarapodása is: 1990-ben 0,566 kg volt, 1991-ben már csak 0,543 kg. A szövetkezeti szektorban ez az arány 0,560 kg-ról 0,538 kg-ra csökkent. A birkaállomány 1991-ben Szlovákiában ugyancsak minden szektorban csökkent - 600,4 ezer darabról, 531,3 ezer darabra, tehát a különbség közel 69,2 ezer darab (11,5 százalék). Az ürük száma év közben 12,1 ezerrel növekedett. A szövetkezeti szektorban 287,3 ezer darab birka volt, az 1991 -es évi 342,6 ezerrel szemben. A legnagyobb arányban (35,3 ezer darabbal) a Kelet-szlovákiai kerületben csökkent a birkaállomány. A vágóállatok értékesítése A mezőgazdaságnak e téren előforduló múlt évi problémái a hazai piacon tapasztalt jelentős keresletcsökkenésben és a külföldi piacokra való kijutást akadályozó körülményekben, valamint az alacsony felvásárlási árakban gyökereztek. Az 1990-es és az 1991-es évben eladott főbb állattenyésztési produktumok: 1000 tonna - élősúly 1990 1991 különbség vágómarha 210,7 254,6 +43,9 vágósertés 300,1 260,0-40,1 vágóbirka 7,7 5,3-2,4 millió liter tehéntej 1680,0 1340,0-340 A mezőgazdasági produktumok árindexe (differenciáló pótlék nélkül) 1991-ben, 1989-hez viszonyítva árindex 1991/1989 1 tonna élősúlyért A. osztályú vágóbika 81,7 B. osztályú vágóbika 83,9 A. osztályú vágóüszó 84,8 B. osztályú vágóüszó 83,8 A. osztályú hízott tehén 72,9 B. osztályú hízott tehén 69,5 I. osztályú sertés 111,7 B. osztályú vágóbirka, bárány 49,8 I. osztályú tehéntej 108,2 II. osztályú tehéntej 93,7 Állattenyésztés összesen: 102,7 Az egy hektárra eső gazdasági eredmények 1991-ben Az 1 hektár mezőgazdasági területre eső teljesítmények a szővetkezetekben mintegy 30 százalékkal csökkentek. Az 1 hektár mezőgazdasági területre eső haszon, helyesebben veszteség Szlovákia szövetkezeteiben a múlt évben átlag 5,3 ezer koronával csökkent, illetve növekedett, azaz -5,3 ezer korona az 1990-es évi +1,1 ezer koronával szemben. A szubvenciót is tekintetbe véve az 1 hektárra eső veszteség -1,3 ezer korona (1990. év + 1,4 ezer korona). Ugyanez az arány Szlovákia egy-egy járásában és kerületében eltérő. A Nyugat-szlovákiai kerületben a múlt évben -3,2 ezer korona (1990-ben: 0,8 ezer korona), a Közép-szlovákiai kerületben -6,6 ezer korona (1990-ben. 1,5 ezer korona) és a Keletszlovákiai kerületben nem egész -7 ezer korona (1990-ben 1,5 ezer korona). A szubvenciók hozzáadása után az előbb felsorolt 1991 -es adatok a következőképpen alakultak. Nyugat- és Középszlovákiai kerület: kb. -1,0 ezer korona, (1990-ben: 1,3, illetve 1,8 ezer korona); Kelet-szlovákiai kerület -2000 korona, (1990-ben: 1,3 ezer korona). Az 1990-es eredményeket a Nyugat-szlovákiai kerületben az árakon kívül a rossz gabonatermés (főleg a kukoricáé) is befolyásolta. A teljesítmény-gazdasági sávok (TGS) szerint 1 hektár mezőgazdasági területre eső legnagyobb veszteséget, -6,6 ezer koronát a 27-es és a 42-es sávokban könyvelhettek el, az 1990-es + 1,4 ezer korona haszonnal szemben. Az 1-es és 20-as sávok esetében a tavalyi veszteség csaknem -3,0 ezer korona volt - az 1990-es +0,7 ezer korona haszonnal szemben. A szubvenció hozzáadásával az imént említett arányok a 27. sáv felett -1,3 ezer koronára, az 1-20-as sávban -0,8 ezer koronára módosultak. Egyébként az 1 hektár mezőgazdasági területre eső legnagyobb veszteség (-9,0 ezer korona) a 35-ös sávban, a legkisebb (-0,7 ezer korona) a 18 -as sávban volt. A szubvenciók figyelembe vétele esetén a legnagyobb veszteséget (-3,8 ezer koronát) a 4-es sávban, a legnagyobb nyereséget (+1,8 ezer koronát) pedig a 21-es sávban könyvelhettek el. Az utolsó 5 sávban (4,10,23,26 és 27) még a szubvenciók ellenére is a kétszeresnél nagyobb volt a veszteség. Összegzett gazdasági adatok milliárd korona 1990 valóság 1991 valóság index 91/90 Mezőgazdasági szövetkezetek teljesítmény 49,5 34,9 70,6 forgalom 41,8 33,1 79,2 költségek 47,7 43,7 91,8 anyagköltségek 24,5 23,1 94,2 bér- és egyéb költségek 8,7 7,2 82,5 haszon 1,9-8,8-pénzforrások a szubvencióval együtt 2,4-2,2 — Az 1991-es év - mint az említett adatok is bizonyítják- a mezőgazdaság számára nehéz volt. Az év közepén felvillant remény a mezőgazdasági miniszter lecserélésére s az ágazatot jellemző minőségi hanyatlás problémáinak megoldására, illuzórikusnak bizonyult. A mezőgazdászok számára már a reform elején világossá vált, hogy a mezőgazdasági termelésnek a korábbi időszakban diktált intenzitását nem lehet tovább megtartani, csökkentése elkerülhetetlen. Az erre való törekvésben a mezőgazdasági termelés biológiai jellege és többéves termelési ciklusa meggondoltságot követelt. A hazai piacon történt hirtelen kilengések azonban a múlt év elejétől keményen befolyásolták a mezőgazdasági termelést és hosszantartó következményeket okozva megbontották természetes reprodukciós ciklusát. Különösen a mezőgazdasági szubvenciók körültekintő és objektív felhasználására mutatkozott igény. A szubvenciók ugyanis nyomást gyakoroltak volna a mezőgazdasági termelés anyagi igényességére, de nem zavarták meg a vállalatok többségének működését és nem veszélyeztették a hazai élelmiszerpiacot sem. Problematikus - nemzetgazdasági vonatkozásban is- a dollár magas ára okozta inflációs hatás, amely közvetve vagy közvetlenül a kiszolgáló ágazatokon keresztül akadály nélkül átvitte ezt a ,.terhet“ a mezőgazdasági termelésre, a lakosságra. A vállalatokat gyakran éri bírálat, amiért nem viselkednek kellően „piaci" módon, mert nincsenek eléggé képzett vezetőik és egyáltalán az irányításukban tapasztalható hiányosságok miatt. Az valóban igaz, hogy - mint más ágazatok - a mezőgazdaság esetében sem volt rá lehetőség, hogy világszínvonalú vállalkozókat neveljen. Más szempontból viszont a vállalatokat élő gazdasági organizmusoknak is kell tekinteni, amelyek bizonyos természetes bizalmatlansággal viszonyulnak - a régi tapasztalatok miatt - az új szabályokhoz. Sok esetben nem várták és senki nem is jelezte nekik, hogy ilyen kemény gazdasági körülmények közé kerülnek, s hogy ilyen radikális termelésleépítés következik, ilyen rövid idő alatt. Meg kell azonban vallani, hogy még a legpesszimistább kormányelképzelések sem számoltak a termelésnek ilyen mértékű recessziójával, és ilyen nagyarányú munkanélküliséggel. A vállalati szféra bizalmát a központ adminisztratív jellegű intézkedései és újraelosztási praktikái sem erősítették, amelyek inkább illettek az oly sokat és joggal bírált tervutasításos gazdasági rendszerhez. A szövetkezeti szektor elleni állandó támadások és az együttműködést elutasító magatartás, amit az egész múlt év leforgása alatt próbáltak tanúsítani az őstermelők, nem volt a helyzetre stabilizáló hatással. Mindezek a tényezők befolyásolták a fejleményeket és a vállalkozói szféra számára kis mozgási teret biztosítottak. Mindenről, ami történt - beleszámítva a jóakaratot és az ígéreteket - legjobban a fenn említett tények tanúskodnak. Szívesen közzétennénk a kibontakozóban levő új reformeredményekre vonatkozó adatokat is. MÁRIA KOVÁŐOVÁ, a Szlovákiai Földművesszövetkezeti Szövetség dolgozója Az átlagbér alakulása 1991.12.31 -ig Index 1991/1990 Összehasonlítás élelmiszeripari ágazatokkal
