Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-20 / 68. szám
4 1992. március 20. Szabad ÚJSÁG A csehszlovák adórendszer változásai /. Hogyan adózunk jövőre? Még háromnegyed év, és bevezetésre kerül nálunk az új adórendszer, mely minden bizonnyal a legmélyebb beavatkozás lesz Csehszlovákiában az elosztási és újraelosztási viszonyokba, valamint a természetes és jogi személyek jövedelmi viszonyaiba. Az alábbi cikk megpróbálja összevetni a jelenleg érvényes közvetlen adókat az 1993-as évre javasolt adórendszerrel. Közvetlen adóknak nevezzük azokat az adókat, amelyek az adófizetők jövedelmének egy részét közvetlenül elviszik, mégpedig a konkrétan megállapított jövedelem és vagyon arányában. A természetes személyek az alábbi közvetlen adókat fizetik: 1991-ig 1991-től 1993. január 1-től az állami költségvetésbe más alapba béradó ua. szociális biztosítás szerzői jogdíjadó ua. lakossági bevét, adója term. személyek jövedelemadója egészségügyi biztosítás lakossági adó mezőgazd. bevételek után jövedelemadó járulék a foglalkoztatási alapba házadó ingatlanadó földadó ua. ingatlanadó közjegyzői illeték örökség, ajándék után ua. ajándékozási, örökösödési adó közjegyzői illeték ingatlanátruházás után ua. ingatlanátruházási adó útadó Megjegyzés: ua. = ugyanaz, mint 1991-ig Amerikai szakemberek a csehszlovák mezőgazdaságról A kezdet nem lesz könnyű E táblázatból kikövetkeztethető, hogy kevesebb lesz az egyéneket érintő adó, illetve adótörvény. Ez a csökkenés lényegében már 1991 -ben elkezdődött a jövedelemadóval, mely egyetlen törvénybe foglalta össze a bevételek adóztatását, így téve egyenrangúvá azokat a vállalkozási formákat, amelyeket nem kellett a cégbíróságon bejegyeztetni. A táblázatból az is kitűnik: a költségvetésen kívüli más alapokba fizetendő járulékok száma növekedni fog. A természetes személyek esetében jelenleg érvényes adórendszer néhány kivételtől eltekintve a központilag irányított gazdálkodás elveinek felel meg. Ez leginkább az alábbiakon tükröződik: • az igazságos adóztatás elvének hiánya; az adóztatás során elemeire bontja az egyes bevételeket, nem ad áttekintést az adóalany összbevételéről, hanem külön-külön adóztat egyenlő mértékű adóval minden adóköteles bevételt. Az adóalany adóterhe így sokkal inkább annak függvénye, milyen forrásból származik és hányszori a bevétele, mint attól, mekkora ez a bevétel. Egy ilyen rendszerben nem érvényesíthető az adómentességet biztosító minimális jövedelmi határ. • Nincs általános adókötelezettség. Nem terheli adó például a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak nyereségrészesedését, vagy a bankbetétek kamatait, ugyanakkor a részvények és más értékpapírok után folyósított osztalék adóköteles. • Jelentős mértékben jutnak érvényre szociális szempontok az egyes adófajtákban, olykor döntően meghatározók abban. Egyrészt, mert tartalmilag tisztázatlan, hogy mit is jelent az „eltartott személy“, vagy a „rokkant" egy-egy adófajta esetén, tisztázatlan továbbá számos más kritérium értelmezése is, mely kihatással lehet az adó csökkenésére vagy növelésére (pl. a családi állapot, a nem, a béradó esetében az életkor), másrészt jelentős mértékben függ az adókedvezmény attól, milyen nagyságú jövedelemről van éppen szó egyes adófajták esetében. • Nincs jelen napjaink adórendszerében a szociális és egészségügyi biztosítás mint önálló tétel, sem a foglalkoztatási alapba fizetendő járulék. Ez érthető, mert a szocializmusban az állam monopolhelyzetet élvezett a szociális és egészségügyi gondoskodás terén, a munkanélküliséget pedig fel sem tételezte. • Az adórendszer jóformán nem is reagál az összjövedelem nagyságára az adó nagyságával. Pl. 1985-88 között az összbevétel nagyságától függő adónövekedés a nullával volt egyenlő, 1988-ban pedig még csökkent is a nagy összbevételek után fizetett adó, így az államkassza adóbevételén meg sem látszott, hogy nagy számban voltak kiugró egyéni bevételek ezekben az években. Az állami költségvetés pénzügyi mérlege ennek következtében meglehetősen rossz volt. Az 1993. január 1 -jétől bevezetni szándékozott új adórendszer ezzel szemben alapvető változást jelent abban, hogy: • bevezeti az általános jövedelemadót, ami lehetővé teszi az igazságosabb adózást - közteherviselést mégpedig oly módon, hogy kialakít egy adómentes minimális jövedelemsávot, egységesíti az adótarifákat és meghatározza az adósávokat (az éves jövedelem nagyságától függően); • csökkenti, vagy teljes egészében felszámolja majd az adózásban azokat a kritériumokat, amelyek szociális szempontokat vittek bele az adózásba (életkor, nem, családi állapot) és egységesíti a szociális kritériumok értelmezését a jövedelemadóztatás területén; • bevezeti a mezőgazdasági szövetkezeti tagok munkabérének adóztatását; • bevezeti a takarékbetétek és folyószámla-betétek kamatainak adóztatását; • bevezeti az önálló, külön tételként fizetendő egészségügyi és szociális biztosítási díjat, valamint a foglalkoztatási alaphoz való kötelező hozzájárulást; a természetbeni juttatások adóztatását (pl. a szolgálati gépkocsi használata magáncélra); • adóalap-leírási lehetőséget nyújt, ha az adófizető ajándékot vagy pénzt ad humanitárius célra, egészségügyi, ökológiai, kulturális, iskolaügyi, testnevelési stb. célokra; ezek az adományok az adóalap adómentes sávjába számolhatók bele (korlátozott mértékben); ugyancsak jogot teremt egy átalány leírására a jövedelemből, amennyiben az adóalany ingázik és állandó lakhelyéről állandó munkahelyének székhelyére való utazása kiadásokkal jár; • bevezet egy teljesen új adót - az útadót (ez nem érinti a rekreációs célokra használt gépkocsikat); a közjegyzői illetékeket is átsorolja az adók közé és kettőt közülük ingatlanadóként egyesít; e kettő esetében nem pusztán átkeresztelés történik, hanem alapvető tartalmi változás is; • adómentes marad a nyugdíj, a családi pótlék, a szociális járadék és gondoskodás, s a hozzájuk hasonló juttatások, melyek a közjogi rendszer következtében kaphatók, (ek) A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán nemrégiben megrendezett, az Agrárvállalkozók kerekasztala nevet viselő előadássorozat lehetőséget nyújtott arra, hogy a hazai mezőgazdasági szakemberek némi betekintést nyerjenek az üzleti élet, az „agrárbiznisz“ világába. Az előadásokat az amerikai ACDI (Agricultural Cooperative Development International), valamint a GEAL (Global Economic Action Institute) cégek képviselői tartották. A külföldi tapasztalatok taglalásán kivül lehetőség nyilt arra is, hogy az amerikai szakemberek kifejtsék véleményüket a csehszlovák mezőgazdaságról, versenyképességéről a külföldi piacokon. Az alábbiakban az elhangzott véleményekből közlünk néhányat: R. Gollehon, az ADÓI elnöke: A jelenlegi időszakban, amikor a mezőgazdaság tervszerű irányításáról a piac által működtetett gazdálkodási módra kell áttérniük a csehszlovákiai termelőknek, rövid távon bizony súlyos problémákkal kell szembenézniük. Főleg akkor, ha nem tudatosítják időben, hogy a magántulajdon mindennek az alapja, nem teremtenek egészséges konkurenciát és nem biztosítanak a mezőgazdaság számára magas szintű szolgáltatásokat. R. Svec, az amerikai kormány ausztriai, magyarországi és csehszlovákiai mezőgazdasági tanácsadója: Az én fő szakterületem az információs hálózat kialakítása. Úgy gondolom, hogy ha a mezőgazdászok túl akarják élni ezt a nehéz idősza-A Szövetségi Gyűlés Elnökségének 340/191-es számú, a Szövetségi Piacszabályozási Alapról szóló törvényerejű rendeletének 4. paragrafusa 1., 2. és 3. bekezdésével, valamint a Szövetségi Piacszabályozási Alap Alapokmánya 6. cikkelye 1. bekezdésével összhangban a Szövetségi Piacszabáyozási Alap Tanácsa (a továbbiakban SZPA Tanácsa) kiadta az 1992-es évre szóló, a vágómarhapiac szabályozására vonatkozó alapelveit (a továbbiakban alapelvek). 1. A piacszabályozás keretén belül a kivitelre szánt, E 1, E2, A 1, A2 és B1 minőségi osztályú vágóbika- és vágóüszőfelesleg esetében interveniális felvásárlás valósul meg. Az interveniális feVásárlást a Szövetségi Pénzügyminisztérium által meghatározott A) minimális (garantált) felvásárlási áron kell megvalósítani. 2. Az interveniális felvásárlás kezdetéről a köztársaságok mezőgazdasági minisztériumainak javaslatára az SZPA tanácsa dönt, ha a vágómarha piaci felvásárlási ára országos átlagban az 1. bekezdésben feltüntetett minimális (garantált) felvásárlási ár alá esik. Az SZPA Tanácsa egyidejűleg a kiviteli dotáció összegéről is dönt. 3. Az interveniális felvásárlás lebonyolításával az SZPA kihelyezett munkahelyeit bízták meg. 4. Az interveniális felvásárlás végrehajtására az SZPA kihelyezett munkahelyei és az exportőrök szerződést kötnek. Az exportőröket az SZPA kihelyezett midnek dolgozói a köztársaságé1 sági minisztériumaival SZPA központié lasztié' ■ "2 tá, n?.' en Min X* lit b>A hr f c kot, időben tudniuk kell, mi várja őket a legközelebbi jövőben, ismerniük kell például az árakat. Mivel a csehszlovák mezőgazdaság egyre inkább ki lesz téve a külföld hatásának, a termelőknek tájékozódniuk kell arról is, mi történik Kínában, Argentínában, az Európai Közösség országaiban stb. További problémát jelent, hogy az itteni termelők még mindig ki vannak téve a monopóliumok önkényének. Egészen más lesz a helyzet, ha maguk választhatják meg partnereiket, tehát azt, hogy kitől vásároljanak és kinek adják el termékeiket. Én optimista vagyok, és hiszem, hogy a kezdeti nehézségek után Csehszlovákia felsorakozik a konkurenciaképes országok közé. J. Schnee, a GEAI termelési igazgatója: Az agrárvállalkozók tapasztalataiból kiindulva elmondhatom, hogy a mikroökonómiai feltételeket is fejleszteni kell. A vállalkozóknak időben tudniuk kell a bemenők árát, a tájékoztató jellegű felvásárlási árakat, hogy legalább megközelítően kiszámíthassák a várható nyereség nagyságát R. Gollehon: Csehszlovákiában is tudatosítani kell, hogy a mezőgazdasági politika igen jelentős szerepet játszik az ország politikai egészében, összefoglalva talán Így fogalmazhatnék: az államnak biztosítani kell a kereslet és kínálat szabad „játékát", amely lehetővé teszi a szabad árképzést. És ez teljes mértékben vonatkozik azokra az országokra is, amelyek a szocialista gazdálkodási rendszert piacgazdasággal váltják fel. (vkm) 6 A szerződésnek tartalmaznia kell:- a kivitelre szánt interveniális felvásárlás nagyságát,- a kiviteli dotáció összegét,-azt, hogy, a mezőgazdasági termelő a szerződésben megszabott időszakban megkapja a minimális (garantált) felvásárlási árat,A)- egy olyan előírást, amely kimondja, hogy az interveniális felvásárlást legalább a minimális (garantált) felvásárlási áron kell megvalósítani,- a szerződő felek további jogait és kötelességeit. 7. Az SZPA kihelyezett munkahelyei a köztársaságok mezőgazdasági minisztériumai által elvégzett számvetés alapján megegyezhetnek a szerződéses exportőrökkel, mely területeken (régiókban) végzik az interveniális felvásárlást. 8. Az 1. pontban feltüntetett kivitel az élő állatokra és a húsra vonatkozik. A hasított marhanegyedek kivitele esetén a tömeget élősúlyra számítjuk át.B) 9. A kiviteli dotációt a szerződéses portöröknek akkor téritik meg, ha telje, a szerződés feltételeit, és az SZPA kihel' zett munkahelyein: a) bizonyítják, hogy az 1. pontban f tett vágómarhát és az élősúlyra tott marhahúst a mezőgazdasági löktől legalább a minimális (gar. felvásárlási áronA) vásárolták, b) bizonvítiák hoav melv körzetekbe A vágómarhapiac siabályozásának 1992-es alapelvei
