Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-03 / 53. szám
1992. március 3. 5 Szabad ÚJSÁG Környezetvédelem Új gépkocsiadórendszer Ausztriában Ferdinand Lacina pénzügyminiszter bejelentette: Ausztriában idén októbertől új módon kívánják kivetni és beszedni a gépkocsiadót. Eddig a motor-hengerűrtartalom volt az irányadó, ezután a lóerő lesz, a feltételezések szerint ez kisebb fogyasztású kocsik használatára ösztönzi az autótulajdonosokat, ami a környezetvédelem szempontjából kedvező. Azt is fontolgatják, hogy a katalizátor nélküli járművekre a jövőben pótlólagos adót vessenek ki. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az intézkedések nem növelik a gépkocsiadóból származó bevételeket, amelyek jelenleg évente 7 milliárd schillinget tesznek ki. A gépkocsiadó befizetési módjának tervezett megváltoztatásból viszont megtakarításra számítanak. Jelenleg az osztrák gépkocsi-tulajdonosok havonta megvásárolt adóbélyeggel tesznek eleget fizetési kötelezettségeiknek. Az autó szélvédőjére ragasztandó autóbélyegek árusításából a trafikok évi 225 millió schillinget keresnek, az adóbélyegek pontos felragasztásának ellenőrzése 200 adófelügyelőnek ad munkát. Mindez megszűnik, ha a jövőben - mint most tervezik - a gépjárműadót a kötelező felelősségbiztosítással együtt fogják beszedni. A biztosító társaságok e pillanatban még tiltakoznak a megoldás ellen, mondván, ez nem igen növelné népszerűségüket megbízóik körében. (N) Bush és az ózonlyuk Az Egyesült Államok gyorsítani fogja az ózonréteget károsító anyagok gyártásának megszüntetését - jelentette be Bush elnök. Az amerikai intézkedés okai, hogy a réteg gyorsabban vékonyodik, mint hitték volna. Emiatt az Egyesült Államok már 1995 végére fölhagy az ózonréteget károsító anyagok többségének termelésével, így a klórfluorkarbonéval, a metilkloroforméval és a széntetrakloridéval. Bush ugyanakkor bírálta azokat az országokat, amelyek nem csatlakoztak a légszennyeződés csökkentéséről szóló, 1987-ben Montreálban aláírt egyezményhez. Amerikai kutatócsoportok szerint egyébként a klórfluórkarbon-kibocsátás kétharmadáért a hadsereg a felelős. Az amerikai hadsereg 1989-ben például több mint 4 ezer tonnát, a teljes országos termelés 37 százalékát szabadította föl ebből az anyagból, s emellett a hadseregnek dolgozó üzemek, valamint a radioaktív anyagokkal foglalkozó három gyár is további 3500 tonnát juttatott a levegőbe; ez a teljes kibocsátás 29,5 százalékát jelenti. (VG) Dél-amerikai környezetvédelmi nyilatkozat Latin-Amerika környezetvédelmi problémái nem különíthetők el az adósságproblémától, a szegénységtől és a fejletlenségtől; és ezt figyelembe kell venniük a fejlett ipari országoknak az Amazonas-menti ősrengeteg megóvásával kapcsolatos programok kidolgozásakor - hangoztatják nyilatkozatukban a térség államai. A szóban forgó régió központjában, Manausban közelmúltban véget ért találkozó záródokumentumát az Amazonas-szerződéshez tartozó Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Guyana és Surinam állam- és kormányfői, továbbá Peru és Venezuela képviselői írták alá. A latin-amerikai államok egységes tömböt szeretnének kialakítani azzal a céllal, hogy rákényszerítsék a gazdaságokat egy olyan világprogram elfogadására, amelyben nem pusztán az ökológiai szempontokra összpontosítanak, hanem a velük szorosan összefüggő gazdasági követelményekre is. így tekintettel kell lenniük a harmadik világ fejlődésére, a technológia szabad áramlására, a piachoz jutásra, az adósságcsökkentésre és a szegénység elleni harcra. Az Amazonas-szerződéshez tartozó államok mostani csúcsértekezletükön az ENSZ júniusra Rio de Janeiróba összehívott környezetvédelmi világkonferenciájára készültek fel. Az ECO 92 elnevezésű, nagyszabású fórum sok vonatkozásban a fejlődök és a fejlettek szembesülését vetíti előre az észak-dél érdekellentét jegyében. Az Amazonas-vidék államfői mindazonáltal óvatos derűlátással nyilatkoztak a riói konferencia esélyeiről, és úgy vélekedtek, hogy az ECO 92 alkalmat nyújt nekik a környezetvédelemmel összefüggő súlyos gazdasági gondjaik kifejtésére, és egyben érdekeltté tehetik a fejlett államokat ezek megoldásában. , , (Könözsi István illusztrációs felvétele) 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS//SS/S/SSSS////SS///S//S/SSSSSSSSSS///SSS/Sy//S//SS/SSSSSSSSSSSSS//SS/SS//S/SSSSSSS/SS/SS//SSSSSSSSSSS/S//SS/SSSS/SS/ (í Hazai gazdasági körkép Fronius Csehországban A hegesztő-, illetve akkumulátortöltő készülékeket gyártó osztrák Fronius cég Dél-Csehországban alapított 100 százalékig saját tulajdonú leányvállalatot. A vállalat Őesky Krúmlovban hegesztőberendezéseket fog majd gyártani. A 65 millió schillinges beruházással épülő üzemben 80 alkalmazottal már ősszel megkezdődhet a termelés. Az üzem teljes kapacitáskihasználtság mellett 250 főt foglalkoztat majd. A Fronius a földrajzi közelség, a jó infrastruktúra, valamint az alacsony szakmunkásbérek miatt választotta a dél-csehországi várost telephelyül. A Cesky Krúmlov-i gyárba a hagyományos technológiával készülő védőgázas hegesztőberendezések gyártásának egy részét helyezik át, így lehetővé válik, hogy az ausztriai üzemet csúcstechnológiára állítsák át. A Froniusnak nem ez az első keleteurópai vállalkozása. A cég másfél évvel ezelőtt Kijevben alapított vegyes vállalatot, amelyben 50 százalékos érdekeltsége van. A 84 alkalmazottat foglalkoztató ukrajnai üzem ötféle hegesztőberendezést gyárt a hobbi méretűtől a nehéziparban használatosig. Noha a vállalat bőven el van látva megrendelésekkel, a nyersanyagot nehezen tudják beszerezni. A Fronius-anyavállalat tavaly 730 ausztriai alkalmazottjával 650 millió schilling bevételt ért el, amit a vezetők az idén 15 százalékkal szeretnének növelni. A cég termelésének 93 százalékát hegesztőberendezések és tartozékalkatrészek, 7 százalékot az akkumulátortöltő berendezések gyártása teszi ki. A Fronius termékeinek 70 százalékát szállítja külföldre. Új bankok és bankjegyek A Csehszlovák Állami Bank tanácsa a múlt évben jóváhagyta azt a Beruházási Bank privatizációjával kapcsolatos törvényt, amely a szóban forgó pénzintézet kettéválását irányozza elő. E szerint önálló beruházási bank jön létre Prágában és Pozsonyban is. Az előbbi alaptőkéje 1 milliárd, az utóbbié fél milliárd korona lesz. A banktanács beleegyezését adta további bankok létesítéséhez is. így például Prágában megkezdheti működését az úgynevezett GZ Bank, melynek alapítója a bécsi Girozentrale und Bank der österreichisehen Sparkassen Aktiengesellschaft és alaptőkéje 300 millió korona vagy a Moravia Bank Frydek-Místekben, több mint 300,4 millió korona alaptőkével. A banktanács mindezen kívül jóváhagyta a 200 koronás bankjegy megtervezéséről az új bankjegyrendszer kidolgozásáról és a 10 koronás pénzérmék kibocsátásáról szóló javaslatot. Cementgyári pozíciók A glarusi (Svájc) Holderbank Financiére Glarus AG szerződést köt a Szlovák Köztársaság Vagyonalapjával a rohozníki cementgyár 34 százalékos részesedésének átvételéről. A megállapodás értelmében - tőkeemelések keretében - 1996 végéig a Holderbank a szlovák cementgyár többségi részvényese lesz. A ZVC Rohoznik évi kapacitása 1,5 millió tonna cement és 100 ezer tonna mész. Néhány héttel ezelőtt a Holderbank hasonló megállapodást ratifikált a Cseh Köztársaság Vagyonalapjával a Ceva Prachovice-cementgyár 30,4 százalékának átvételéről. Ez a szerződés 1994 végére irányozza elő a Holderbank többségi részesedését a cseh vállalat vagyonában, amelynek évi teljesítménye 1,2 millió tonna cement és 100 ezer tonna mész. Csehszlovákiai pozícióinak kiépítésében a Holderbank középtávon nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a piacoknak. A csehszlovákiai hídfőállásokat a Holderbank magyarországi érdekeltségei egészítik ki a térségben. (A Világgazdaság és a Hospodárské noviny nyomán) c Kommentár Kinek jó a koncepció? Néhány héttel ezelőtt, amikor Ján Carnogursky kormánya jóváhagyta Szlovákia 2005-ig szóló energetikai koncepcióját, bizonyára sokan - elsősorban a szakemberek - csalódtak. Már pusztán azért is, mert ez a tervezet alig különbözik a volt totalitárius rendszer „szakembereinek“ egykori megalomániás elképzeléseitől: energetikai célokra fordítani 250 milliárd koronát- 13 és fél év alatt. Ez egy iparilag fejlett és gazdag Szlovákia esetén sem lenne akármilyen célkitűzés. Hát még egy maiban, amely ugye... S ha azt is figyelembe vesszük, hogy az államnak- erről persze a koncepciót támogató politikusok, illetve sajtó bölcsen hallgat - 130 milliárd koronára nincs is fedezete; hogy a korábban említett óriási összeg nagy részét energiaforrások építésére szánják, miközben iparunk egy bizonyos teljesítmény eléréséhez átlag tízszer több energiát emészt fel, mint a fejlett országoké (ezt épp a szlovák gazdasági miniszter panaszolta egy közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján!)... Még a laikusban is felmerül a kérdés, vajon miért nem az energiaszükséglet csökkentését tűzte ki céljául a szlovák kormány? Igaz, a koncepció - a történelem során első ízben - az ökológiai költségeket is beleszámolja az energia árába és utal arra, hogy az állam adó- és hitelpolitikájával támogatni fogja az energiamegtakarítást célzó terveket. Sőt, még a nemzetgazdaság energiaigénye csökkentésének mértékét (20 százalék) is megszabja. Csakhogy... A koncepció kidolgozói a gazdaság alakulásának két lehetőségével számoltak, s Szlovákia még a kevésbé valószínű „jobbik“ esetben is csak 2005-ben éri el újra az 1990-es nemzeti össztermékének szintjét. Az energiaigény csökkentésére tehát inkább csak a gazdaság recessziója miatt kerül sor, nem pedig a szerkezetváltásnak köszönhetően. A koncepció mégis a „nagy energiaforrások" építésére helyezi a hangsúlyt: üzembe kell helyezni a bősi vízerőművet, a mohi atomerőművet, valamint felújítani a Jaslovské Bohunice-i V-1-es atomreaktort. A kormányzat ezt azzal magyarázza, hogy Szlovákiának függetlenítenie kell magát az idegen energiaforrásoktól, mi több, energiaexportőrré kell válnia (!). A koncepció által „jobbik“ esetnek számító variáció szerint legalább a Cseh Köztársaságba kell mielőbb energiát szállítanunk, hogy ott leállíthassák a „mérgező“ hőerőműveket. Ez rendben is lenne, de van egy kis bibi: a kormány szerint az energiaexportra a gyöngébb gazdasági helyzettel számoló variáns esetében kell sort keríteni. Márpedig ha elgondoljuk, hogy az említett 250 milliárd koronából mindöszsze 40-et lehet állami költségvetésből meríteni, a többit meg nagyrészt külföldi tőkével szeretnék fedezni, akkor nyilvánvaló, hogy az energiaexportból származó haszon csupán az energiaforrásokra felveendő külföldi hitelek törlesztésére lesz elegendő. Más szóval: olyan energiaforrásokra veszünk fel kölcsönt, amelyekre talán szüksége sincs az országnak. Az viszont biztos, hogy ezek a nagyberuházások nem a környezetvédelmet fogják szolgálni. Vagy ha legalább mérsékelni akarják a környezetre gyakorolt negatív hatásukat, akkor megnövekszik az energiaelőállítás önköltsége, tehát ha exportálják, akkor kisebb lesz rajta a haszon, ha saját célra állítják elő, akkor meg jóval drágább lesz. Eközben az energetikusok bevallása szerint csakis nagy energiaforrásokat építeni az elmúlt néhány évtized tipikus melléfogása. Az ilyen költséges és drágán üzemelő létesítményekhez ugyanis állandó nagyfogyasztók is szükségeltetnek, amelyekből viszont- az általános gazdasági helyzet miatt - egyre kevesebb van az országban. A koncepció mégis csak úgy mellékesen említi a sokkal rugalmasabban alkalmazható helyi jellegű energiaforrások felújításának és üzemeltetésének lehetőségét. S akkor még nem szóltam az úgynevezett alternatív energiaforrások (a termálvíz hőjének, a szél- és napenergiának stb.) kihasználásáról, amelyeket enyhén szólva alábecsül a jelenlegi kormány, s a 2005-ig szóló energetikai tervezetében - úgy tűnik szándékosan - nem is foglalkozik vele érdemlegesen. Hasonlóan, a következő választási időszakban hatalomra kerülő kormányra hagyta a döntést abban a kérdésben is, hogy a jövőben az atomenergiára építünk-e vagy sem. Egyébként az Amerikai Egyesült Államok segítene Csehszlovákia energiagondjain, ha elfogadjuk a Least Cost Planning néven ismert jogi-gazdasági intézkedéseket. Dlouhy gazdasági miniszter szerint erre az év első felében sor is fog kerülni. Csak azt nem tudni, hogy miképpen, amikor Csehszlovákia, de különösképpen Szlovákia energetikai koncepciója szöges ellentétben áll a Least Cost Planning filozófiájával, amely már az energiakitermelőket is takarékosságra, s a lehető legolcsóbb energia előállítására, valamint környezetvédelemre ösztönzi. A kérdés tehát úgyis módosítható, hogy kit vagy mire szolgál a szlovák kormány energiapolitikája. Apropó, a közelgő választásokról jut az eszembe: csak nem játszott közre e fontos döntésben? BARANYAI LAJOS zsssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*
