Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

Hírlap ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ES KULTURÁLIS NAPILAP I. évf. 10. szám A SZABAD ÚJSÁG MELLÉKLETE 1992. február 8. r a A Pesti Hírlap külföldön: — Cseh és Szlovák Köztársaság (A Szabad Újság melléklete). — Egyesült Államok (hetilap). — Kárpátalja (Az Igaz Szó mellékle­te). — Románia (hetilap). Szerkesztőségünk válságos helyzetbe került, szembe - lettnéznünkazzal, hogye hétvégétől lapunk, a Reggeli Pesti Hírlap megszűnik. E szorongatott helyzet sakegymeg­oldásttalaltunk, amellyel olvasóinkhoz fordulunk: ORSZÁGGYŰLÉS Költségvetési támogatások a nemzetiségek részére MUNKATÁRSUNKTÓL Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizott­sága a minap tárgyalta a nem­zeti és etnikai kisebbségi szer­vezetek költségvetési támoga­tását szolgáló keretösszegek el­osztását. Dr. Mészáros Istuán Lászlóval, a bizottság alelnöké­­vel beszélgettünk a pénzössze­gek idei elosztásának lehetősé­géről: —A múlt évben a Nemzeti­ségi és Etnikai Hivatal segítsé­gével és a kisebbségi szerveze­tek meghallgatásával a nemze­tiségek lélekszámúk alapján kaptak támogatást. Ennek A miniszterelnök levelet írt Göncz Árpád, köztársasági el­nöknek, amelyben visszavon­ta a Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió alelnök-jelöltjeire tavaly június 9-én előterjesz­tett, illetőleg szeptember 26- án megújított személyi javas­latait. Antall József a jelöltek nyilatkozatát elfogadva kö­szönetét mondott nekik az el­múlt hónapokban tanúsított következetes és mértéktartó magatartásukért. Antall József a televízió és a rádió új alelnökeire később kíván javaslatot tenni. A köz­lemény ugyanakkor tudtul adja, hogy a hat jelölt közül öt az elmúlt napokban — az Al­függvényében osztottuk szét a 200 millió forintot. Az idei költségvetési előirányzat 220 millió forint, ez csak a szerve­zetek működési költségeire fordítható. — A tavalyi tapasztalatok alapján kívánják-e másképp megszervezni munkájukat ? — Voltak bizonyos anomáli­ák a létszámarányok és a tarta­lékalapok körül. Például a tar­talékalapok felosztásának ideje előtt néhány héttel egyesületa­lapítási láz kezdődött. Ezért az idei évben tájékozódni szeret­nénk a múlt évi pénzfelhaszná­lásokról, és ennek függvényé­ben fogunk dönteni. kotmánybíróságjanuár 28-án kelt egyértelmű, a kinevezési jogkört világossá tevő határo­zata után—bejelentette a mi­niszterelnöknek, hogy le­mond a jelöltségről. Az öt volt jelölt: Chrudinák Alajos, Pe­ták István, Király Edit, Rózsa T Endre, Sediánszky János. Göncz Árpád a miniszter­­elnök levelét megkapta és az abban foglaltakat tudomásul vette - közölte tegnap délelőtt Faragó András, a köztársasá­gi elnök szóvivője. A levél tar­talmáról azonban nem kívánt bővebb felvilágosítással szol­gálni, s a jelöltek visszalépé­sének tényét sem kommen­tálta. JÓSZOMSZÉDSÁG Nagy lehetőségek Nagy lehetőségeket látunk arra, hogy a már ma is jó cseh­szlovák—magyar viszony a jövőben még jobb legyen —­­mondta Jeszenszky Géza ma­gyar külügyminiszter a CSTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából. Je­szenszky emlékeztetett arra, hogy — bár Csehszlovákia a két világháború között a ma­gyarellenes kisantanthoz tar­tozott — gazdasági téren szo­ros volt az együttműködés. Szomorú, hogy gazdasági vo­natkozásban ma a két világ­háború közötti együttműkö­dési szint elérése a célunk — tette hozzá. A magyar minisz­ter szerint azonban ennyivel nem kellene megelégedni. Jeszenszky nagyon ígére­tesnek tartja a visegrádi hár­mak tárgyalásait a szabadke­reskedelmi övezet létrehozá­sáról. Ha valóban szilárd gaz­dasági kapcsolatokat alakí­tunk ki, akkor a korábban deklarált, de nem létező ba­rátság a cseh, a szlovák és a magyar nép között valódi ba­rátsággá válhat — hangsú­lyozta a magyar diplomácia irányítója. ANTALL JÓZSEF VISSZAVONTA JAVASLATÁT Öt volt jelölt \ KIÁLTVÁNY A Reggeli Pesti Hírlap Szerkesztősége a 150 éves múltra visszatekintő, a Kos­suth Lajos alapító főszerkesztő által meghirdetett nemzeti liberalizmus irán­ti tisztelettől vezérelve, e nemes gondolat életben tartására alapítványt hoz létre, amelyre a szerkesztőség dolgozói egy havi fizetésüket ajánlják föl. Az alapítvány neve: 150 ÉV ALAPÍTVÁNY, rövidített neve: 150 ÉV. Az alapítvány célja Magyarország történelmi rangot szerzett napilapjá­nak, a Pesti Hírlapnak eszmeiségét követve hidat építeni az országon belül és az országhatáron kívül élő magyarság, a nemzeti és etnikai kisebbségek között, ápolni az egyetemes, a ki­sebbségek szelle­mi értékeit önma­gukba befogadó és tisztelő magyar kultúrát, segíteni a határon kívül élő magyarságot abban, hogy kul­túrájukat meg­őrizzék, hozzájá­rulni a nemzeti kultúra gyarapí­tásához. Az alapítvány egyidejűleg életre hívja a Kossuth Lajos által elindított Pesti Hírlapot, vál­lalva annak örökségét, tiszteletben tartja a még élő örökösök jogait és meg­indítja 1992. február 8-tól a Pesti Hírlap 151. évfolyamát. 1992. február 4-én létrejött alapítványunkba 1992. február 6-ig lehet ala­pítóként jelentkezni telefonon, telefaxon, telexen vagy távirat formájában. A február 6-ig beérkezett jelentkezők alapítóként vesznek részt az alapítvány­ban, a február 6. után érkezők felajánlásait pedig alapítványi hozzájáru­lásként ismerjük el. A Reggeli Pesti Hírlap Szerkesztőségének munkatársai nyilatkozatukat azon megfontolásból tették, hogy az általuk létrehozott alapítvány segítségé­vel a kétéves múltú Reggeli Pesti Hírlap szellemi értékeit is átvállalva szol­gálják újraindított napilapjukkal, a Pesti Hírlappal az egyetemes magyar nemzetért elkötelezett újságírás ügyét, a magyarságot, a hazájukat, Ét Ma­gyar Köztársaságot. Budapest, 1992. február 4. 150 ÉV ALAPÍTVÁNY v______________________________/ Mint derült égből a vil lámcsapás, úgy kerül­tünk szembe a kíméletlen ténnyel. Még csak néhány nap az élet, és a Pesti Hírlap­nak el kell búcsúznia olvasó­itól. Úgy látszik, rossz nevet választottunk magunknak. Ez a név a nagy ragyogások és a nagy megszűnések neve. Volt egyszer egy Kossuth La­jos százötven évvel ezelőtt, aki e hazában először napilapot és történelmet szerkesztett. Hogy néhány évvel később (nem sokkal tovább bírta, mint mi) elbúcsúzzék az olvasótól. Volt aztán két testvér, a Légrá­­dyak, akiknek hatvan éven át sikeres volt a vállalkozásuk, de a nyilas éra nekik is megálljt parancsolt. Bennünket a pénz hiánya hallgattat el és a ma­gunk tévedése. A kettő valamilyen formában össze­függ. Azt hittük, viruló, pezsgő demokráciában szüle­tik meg a nemzet polgársága, s azt gondoltuk, szüksé­ge lesz egy új hangra. A pezsgés elmaradt, helyette osszkedv árad szerteszét az országban, mint a méreg. Menekültek, szegénység, nehezedő gazdasági terhek fárasztják el a politikai villongásoktól amúgy is fá­radt embereket. BENCSIK ANDRÁS Feltételes mód Azt is hittük, szolgáljuk a polgárok demokráciá­ját, elsősorban azzal, hogy szabadok vagyunk, hogy a magunk szabadságát őrizve valljuk azokat az esz­ményeket, amelyeket egy nemzetnek szabad és kell tisztelnie. Egy magánvállalkozásban működő új­ság, amelyre kívülről soha egy napig semmiféle erő nem hatott, amely még azzal a szabadsággal is ren­delkezett, hogy fenntartója és tulajdonosa sem szólt bele annak működésébe, tehát egy újság, amely a ma­ga szent akaratából vállalt szövetséget az ezt az orszá­got föllendíteni akaró kormánnyal, mert úgy hitte, mindketten anemzet fölemelkedését szolgálják, tehát szövetségeseknek kell lennünk, nos,ezazújságmagá­­ra maradt. Lett volna menekülési út, de az az út lezáródott előttünk. A politikának nem volt fontos, hogy életben maradjon a Pesti Hírlap. Most kérkedjünk azzal, hogy rágalmazó volt mindenki, aki titkos kormányér­dekeket látott lapunk mögött, mert azt feltételezte, hogy mi sem vagyunk jobbak mint ő, s most hirtelen elhullásunk bizonyítja, hogy nem áll mögöttünk sem­miféle megtartó erő? Vagy panaszkodjunk, hogy tényleg senki sem áll mö­génk, amikor igazán kellene, hogy az olykor „föntről”érkező buzdítások, elismerések csak annyit értek, mint a százemeletes felhőkarcoló peremén álló öngyilkosjelöltnek egy baráti hátba­­veregetés ? Azt javaslom, inkább örüljünk annak, hogy még hét napon át (ha jól számolok) találkozhatunk Veled itt e lapokon, Olvasó. Mi túl fogunk lépni a magunk fájdalmán és bizonnyal mon­dom, élvezni fogjuk minden percét, minden sorát és minden be­tűjét a jelenlétnek. ígérem, ki fogjuk használni e rövidre szabott élet minden ízét ésporcikáját, hogy elmondhassuk, amit még el kell mondanunk. Van valami szépség abban, ha kurtára szabatik a repülés, s azon rövid pályán kell mindent, de mindent fölmutatni. A mi repülésünk mától ilyen lesz. Mától megkezdődik a feltételes mód. Lesz kérdés, de kérdés, hogy lesz-e még válasz rá. Lesz válasz, de lesz-e idő a viszontvá­laszra? Nem fogunk unatkozni. Nem fogunk hazudni. Nem fogunk panaszkodni. Nem fogunk könyörögni. Tarts velünk e fájdalmas, rövid zarándokúton! Hidd el, szép lesz ez a néhány nap, Kedves Olvasó! (De tudd azt is, csodák történhetnek, mert csodálatos korban élünk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom