Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-06 / 31. szám
1992. február 6. 3 Hegyi Karabahban tovább folytatódnak a harcok az örmények és az azerbajdzsánok közt. Mindkét fél egyetértett azzal, hogy a FÁK keretében tárgyaljanak a problémáról. A képünkön látható örmény kisfiún ez már nem sokat segít, egyedül maradt szülei szétlőtt házában Susu községben (Telefotó: CSTK/AP) Miről tárgyal az Európa Parlament? Kisebbségi bizottságot szorgalmaznak Hétfőn kezdődött az Európa Parlament ölese. A tanácskozáson részt vesz Gémesi Károly, a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője is. Tőle kérdeztük telefonon, melyek voltak eddig a parlamenti ülésszak legfontosabb eseményei „Az Európa Parlament új elnököt választott Findsberg gróf brit konzervatív politikus személyében” — válaszolt Gémesi Károly — „Ezt követte az emberi jogokról folyó vita. Igen sok fontos kérdés merült fel, ezek közül a számunkra legfontosabbakat említem. Mindenki egyetértett azzal, hogy elég volt az elméleti vitákból és ezután már lépni kell a kisebbségi kérdésekben. Felszólították a Miniszterek Tanácsát, hogy sürgősen készítse el a kisebbségekről, a regionális nemzetiségekről és a nyelvekről szóló chartát, amin már egy éve ’dolgoznak’. Határidőt is kaptak ez év október elsejéig” >rJavaslat hangzott el egy olyan bizottság létrehozására, amely feladata a kisebbségi és etnikai konfliktusok megelőzése lenne. Javaslat született arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelyet Csehszlovákia a közeljövőben ratifikál, egészítsék ki a nemze-Feloldották a blokádot Tegnap helyi idő szerint 12 órakor feloldották a görög Evzoni határátkelőhely blokádját Ez idő szerint azonban még egyetlen csehszlovák kamion sem jutott át a határon. A vámőrség képviselője közölte, hogy igyekezni fognak meggyorsítani a határátlépést a csehszlovák és a magyar kamionok számára. Az Európai Közösségek, a görög kormány, valamint Magyarország és Csehszlovákia képviselői folytatják a tárgyalásokat az úthasználati djjak felemelése után létrejött helyzet megoldásáról. A csehszlovák gépkocsivezetők megelégedéssel fogadták a határzárlat feloldásáról szóló hírt Venezuela: Az államcsíny meghiúsult Mindazok a katonák, akik véres államcsínyt kíséreltek meg a venezuelai kormány ellen, vagy megadták magukat, vagy vereséget szenvedtek. Ezt tegnapra virradóra közölte Carlos Andres Pérez venezuelai elnök a caracasi elnöki palotában. Pérez elmondta, hogy az államcsíny vezetői az alacsonyabb rangú katonákat megtévesztették és úgy vonták be a lázadásba. A védelmi miniszter szerint a harcokban tizennégy személy vesztette életét és ötvenegy katona megsebesült. A nyilatkozatból nem tűnik ki, hogy ezek a kormánycsapatok veszteségei-e, vagy a felkelőké. Az államcsíny-kísérlet azért robbant ki, mert a lakosság elégedetlen volt Pérez elnök restriktiv politikájával. tiségi jogokról szóló passzussal, amelyet a charta nem tartalmaz. Az egyezmény szerint panasszal lehet fordulni az Emberi Jogok Európai Bíróságához, illetve az Emberi Jogok Európai Bizottságához. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a két intézmény mellett hozzanak létre egy kisebbségekkel foglalkozó különbizottságot, vagy bíróságot. Felszólították a Miniszterek Tanácsát, hogy ez év májusáig (ekkor lesz a következő ülés) terjessze a parlament elé elképzeléseit, mit kíván tenni a kisebbségi ügyekben.” Arra a kérdésre, hogy milyen problémákkal foglalkozott felszólalásában, Gémesi Károly közölte: „Csupán öt perc állt rendelkezésemre, mert sok volt a jelentkező. Támogattam a jelentést, mert a konzervatív pártok részéről erős támadások érték. A szocialista pártok képviselői nagy aktivitást tanúsítottak e kérdésben. A problémát nem a hagyományos nemzeti kisebbségek kérdése okozta, hanem a bevándorlók. Egyes szocialista pártok a bevándorlók segítségével akarják megnövelni szavazóbázisukat, főleg Angliában és Franciaországban. Megpróbáltam magyarázni, hogy negyven évig a parlamentekben nem volt szó a kisebbségi kérdésről. Ebben a vonatkozásban több adatot soroltam fel a hazai helyzetről.” Gémesi Károly strassburgi felszólalását helyesléssel fogadták. FS Jelcin Párizsban Borisz Jelcin orosz elnök tegnap megkezdte párizsi látogatását. Tárgyal Francois Mitterrand elnökkel az atomleszerelésről, az orosz adósságokról és az orosz gazdasági reformok támogatásáról. Jelcin legutóbb tavaly áprilisban, az orosz parlament elnökeként járt Párizsban, ahol akkor hűvösen fogadták. Jelcin és Mitterrand a tervek szerint aláíiják az orosz—francia alapszerződést, amelyben a Kreml most először szögezi le a minimális atomfegyverkezés gondolatát. A két ország kapcsolataiban először kerül sor a külügyminisztériumok és belügyminisztériumok együttműködéséréíl szóló szerződés aláírására. A többi közt megállapodnak a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni közös harcról. Megbeszélik a cári Oroszország adósságainak kérdését is. Oroszország hajlandó törleszteni ezt az adósságot, de gazdasági helyzete miatt erre most nem képes. Jelcin elutazása előtt kijelentette, hogy Párizs után fél évig nem utazik külföldre és a gazdasági reformnak szenteli idejét. Ez azt jelenti, hogy indiai és japáni látogatását valószínűleg őszre halasztja. Szabad ÚJSÁG Václav Havel a Világgazdasági Fórumról A műemlékek védelmében „A davosi találkozók igen jelentősek, mert itt már hagyományosan találkoznak a legjelentősebb bankárok, vállalkozók és közgazdászok a világ minden tájáról, de főleg Európából, és Csehszlovákia ezzel a fórummal igen jó kapcsolatokat tart fenn” — jelentette ki Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök Davosban a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. Az elnök nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a fórum zárónyilatkozatára őt kérték fel. Rámutatott, hogy a fórum lehetővé teszi új kapcsolatok felvételét, a gazdasági együttműködés támogatását, és a csehszlovákiai helyzet feltárását a külföldi vállalkozók és beruházók előtt. A csehszlovák elnök tegnap befejezte kétnapos látogatását a svájci Davosban, ahol kedden Károly brit trónörökössel együtt lezárta a Világgazdasági Fórum 22. ülésszakát. Svájcban tárgyalt külföldi ipari vezetőkkel és vállalkozókkal, főleg a csehszlovákiai műemlékek megmentésének terveiről. Kedden este az elnök Károly herceggel vacsorázott a Volkswagen, az Olivetti, az ABD cégek vezetőivel és más személyiségek társaságában. „A vacsora értelme az volt, hogy érdekeltté tegyük a leggazdagabb jelenlevő vállalkozókat olyan tervekben, amelyek a prágai és általában a csehszlovákiai műemlékek megmentésére irányulnak” — mondta Václav Havel. A vacsora során az elnök hangsúlyozta egy alapítvány jelentőségét, amely olyan történelmi építészeti emlékek helyrehozását lenne hivatott támogatni, mint amilyen a prágai Károly-híd, az Anna-kolostor vagy a kis-oldali kertek. Ennek érdekében 1993-ban hangversenyeket szerveznek egyidejűleg Prágában és Londonban. A külföldi vállalkozók úgy vélték, hogy a helyreállítási munkákat csehszlovákiai cégeknél kellene megrendelni, ami új munkalehetőségeket tenne lehetővé. Havel elnök javaslatai nagy megértésre találtak Károly hercegnél már tavalyi csehszlovákiai látogatásakor is. Davosban a többi között a prágai angol gimnázium létrehozásának tervéről is szó esett. Csehszlovák—szlovén diplomáciai kapcsolatok Babies a lejtőn Tegnap Ljubljanában Jifí Dienstbier csehszlovák és Dimitrije Rupel szlovén külügyminiszter aláírta a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvételéről szóló okmányokat. A diplomáciai kapcsolatok felvétele a demokrácia győzelme, amely kivívásában önök is részt vettek —jelentette ki Jifí Dienstbiemek a szlovéniai külügyminiszter. Megelégedését fejezte ki afölött, hogy a rossz rendszer korszakát sikerült megszüntetni, ami a csehszlovákiai vezetőknek is köszönhető. „Azt szeretném, ha minden ország között a kapcsolatok olyan könnyen és problémamentesen jöhetnének létre és fejlődhetnének, mint Csehszlovákia és Szlovénia között” — mondotta válaszbeszédében Jifí Dienstbier. Lord Carrington, a hágai konferencia elnöke háromnapos látogatásra ismét Belgrádba utazik. A látogatás a nemzetközi közösség továbbra is fennálló érdeklődésének a jele a jugoszláviai válság megoldása iránt. A montenegrói vezetés, élén a köztársaság elnökével, úgy döntött, hogy lemond és új választásokat ír ki, amennyiben a népszavazás eredménye negatív lesz. Ezt Titográdban jelentette ki Mo-Incidens Egy albán életét vesztette, amikor a görög katonák összetűztek egy albán fegyveres tolvajbandával a két ország közti határon. A lövöldözés akkor kezdődött, amikor négy albán betört Navropoulo görög község egyik házába és a háztulajdonos segítségért kiáltott. A betörők lövöldözni kezdtek és a görög katonák viszonozták a tüzet, miközben egy rablót megöltek. A többiek átszöktek a határon és Albániába menekültek. mir Bulalovics a montenegrói értelmiségiek előtt. Bulatovics elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint el akarja szakítani a köztársaságot a jugoszláv államközösségtől. Montenegróban arról lesz népszavazás, hogy a köztársaság szuverén államként tagja maradjon-e a közös államnak, mindazokkal a jugoszláviai köztársaságokkal együtt, amelyek ezt kívánják. Bulatovics ígéretteljesnek mondta azt a jelenséget, hogy ugyanazok, akik a közelmúltban még egymást lőtték, erre többé nem hajlandók. A jugoszláviai válság résztvevői, szerinte egyetértenek a béketerwel. Milan Babies, a Krajina vezetője végérvényesen elutasította az engedelmességet és nagy valószínűség szerint ma már politikai hullának számít — állapította meg a tegnapi szarajevói Oslobodjenje című lap. A cikk szerint minden hatalmi eszközt bevetettek, hogy a Krajina egyetértsen a Vance-terwel. Babies már nem bízhat a felfegyverzett emberekben, a tisztek hazaflságában, sem a néphadsereg katonáiban. Babies nem számíthat támogatásra Bosznia-Hercegovina szerb lakossága körében sem és nincsenek többé szövetségesei. A macedón rendrőség megakadályozta, hogy a Skopjéi laktanyából kivonuljon hat csapatszállító páncélozott jármű. Macedónia vezetői azzal vádolják a jugoszláv hadsereget, hogy tömegesen kivonja a köztársaságból a legkorszerűbb műszaki berendezéseket. Eddig már Macedóniából a hadsereg vagyonának kb. 80 százalékát, hozzávetőlegesen 10 milliárd dollár értékben, kivonták, a többi közt egyészségügyi berendezéseket és légelhárító rendszereket is. PeTR PITHART cseh kormányfő thaiföldi látogatása során Pattajába látogatott. A cseh kormányküldöttség, amelyben kereskedelmi, ipari és pénzügyi körök képviselői is résztvesznek, tegnap befejezte thaiföldi tárgyalásait és az éjszakai órákban visszaindult hazájába. M agyarországra érkezett Frederick de Klerk dél-afrikai elnök. A látogatásra Göncz Árpád államfő és Antall József miniszterelnök hívták meg. A magyar vezetőkkel de Klerk a kölcsönös kapcsolatok javításáról és a vízumkötelezettség feloldásáról tárgyal. UsZAK-KOREA ratifikálta az atomfegyverek felszámolásáról szóló egyezményt, amelyet Dél-Koreával ez év januárjában kötött. A megnemtámadási nyilatkozatot, amelynek szövegében már korábban megállapodtak, február 18—21-én írják alá kormányfői szinten. Ll PENG kínai kormányfő kétnapos látogatásra érkezett Spanyolországba. Tárgyal Felipe Gonzales spanyol miniszterelnökkel és találkozik Károly János királlyal is. Kétoldalú egyezményeket imák alá, a többi közt a beruházások kölcsönös védelméről is. A FÁK megsegítésére szánt élelmiszer-szállítmányok az amerikai kikötőkben vesztegelnek. A Washington Post azt írja, hogy a novemberben Bush elnök által beígért segélyszállítmányok tonnái hajókra várnak, de különféle adminisztratív problémák is késleltetik az ügyintézést. A kikötőkben 4300 tonna vaj, 1150 tonna étolaj, 2150 tonna tejpor és 3000 tonna liszt vár elszállításra. Az idézett lap szerint a kongresszus attól tart, hogy a közvélemény nem ért egyet ilyen nagyarányú segélyszállítmánnyal. A kormányhivatalok túl lassan dolgoznak és a szállítók nem tudják pontosan, hova juttassák el a segélyt. O roszországban jelenleg 235 ezer menekültet tartanak nyilván a volt Szovjetunió különféle területeiről. A FÁK tagállamai nem tudnak egységes álláspontra jutni abban, hogyan oldják meg a különféle államokban élő oroszok problémáját. Az oroszok nem minden tagállamban érzik biztonságban magukat. U krajna, Belorusszia és Oroszország kőolajipari szövetsége más államok részvételével kongresszust rendezett Tyumenben, hogy megoldja az egykor egységes kőolajiparnak a felaprózódás miatt keletkezett problémáit. Egyik köztársaság sem rendelkezik a kőolajfejtés és feldolgozás teljeskörű technológiájával. Az államközi együttműködés bonyolulttá vált és így csak Oroszországban 15 ezer olajkút áll kihasználatlanul. Úgy tűnik, a kőolajipar gyorsabban és praktikusabban kényszerül megoldani az együttműködést, mint a FÁK- tagállamok. D éL-AMERIKA jelentős érdeklődést tanúsít a szakképzett kelet-európai munkaerő iránt, annak ellenére, hogy az amerikai kontinens déli országaiban is nagy a munkanélküliség. Uruguay, Paraguay, Chile, Venezuela és Argentína is azt javasolja az Európai Közösségeknek, hogy foglalkozzék a javaslattal. Erről akar tárgyalni Brüsszelben Nenema argentin elnök is, aki 100 ezer szakképzett csehszlovákiai, magyarországi és romániai menekültet vár és úgy véli, hogy a 32 milliós ország nyugodtan megkétszerezheti lakosságának számát. Törökország, Pakisztán és Irán külügyminiszterei Ankarában tanácskoznak. A három ország alkotja a Gazdasági Együttműködési Szervezetet. A külügyminiszterek februárra a tagállamok csúcsértekezletét készítik elő és megítélik, hogy a szervezetet kibővítséke a FÁK négy mohamedán köztársaságával. A tagság iránt érdeklődik Azerbajdzsán, Tádzsikisztán, Türkménia és Üzbegisztán is. N émetországban hathetes per után ítéletet hoztak további két volt NDK-határőr ügyében, akik 1984- ben a berlini falnál egy kelet-német menekültet öltek meg. A két volt határőrt 18, illetve 21 havi feltételes szabadságvesztésre ítélték. Az áldozatot két lövés érte, és ha idejében orvosi segítséget kapott volna, túlélhette volna a sebesülést.
