Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám
1992. február 25. 5 ^Hazai gazdasági körkép Környezetvédő fólia Új, nagyon vékony, vízben oldódó fóliát fejlesztettek ki közös munkájuk során a nyitrai Műanyag-kutató és -fejlesztő Intézet, valamint a vágsellyei Duslo dolgozói. A nem mindennapi tulajdonságokkal rendelkező csomagolóanyag, mely különböző színekben gyártható, alkalmazást nyerhet különféle toxikus, mérgező anyagokkal és vegyszerekkel való manipuláláskor. A kórházakban ebbe a vízben oldódó fóliába csomagolhatják a szennyes ágyneműt, fehérneműt, orvosi ruhákat, s anélkül, hogy kicsomagolnák őket, egyenesen a mosógépbe helyezhetők lesznek. A kertészek is jó hasznát vehetik, például védőrétegeket permetezhetnek vele növényeikre vagy terményeikre. A vízben oldódó fólia ugyanakkor nincs hatással az oldatok tulajdonságaira. Bár az új fólia drágább lesz, mint a korábbi csomagolóanyagok, előnyei, főleg környezetbarát jellege széleskörű felhasználást ígér neki. A technológia titkát egyelőre lakat alatt őrzik a feltalálók, csak annyit árultak el, hogy a fólia gyártója a vágsellyei Duslo lesz. (ÖSTK) Terhességi tesztek a Biogemától A kassai Biogema ipari szövetkezet külföldi licenc alapján könynyen kezelhető, egyszerű ún. terhességmegállapító membránokat gyárt. Azok a nők, akik tudni szeretnék, várandósak-e, nem kényszerülnek felkeresni a nőgyógyászt, ha rendelkezésükre áll ez a kis szerkezet. A nő a kora reggeli órákban, otthon, öt perc leforgása alatt megállapíthatja segítségével, hogy terhes-e vagy sem, mivel immun-kémiai alapon működik. A Biogema tavaly ötvenezer terhességi membránt gyártott le, s megkezdte forgalmazásukat is, Csehszlovákia minden gyógyszertárában és illatszerboltjában hozzáférhető e szerkezet. Idén újabb kétszázezer darabot gyártanak belőle, s mivel jelentős érdeklődés mutatkozik iránta Afrikában és Ázsiában is, a mennyiség 75 százalékát exportálják. (ÖSTK) Bank Ausztria: osztrák-cseh vegyes vállalat Megnyitotta első csehszlovákiai irodáját a Bank Austria A. S. Praha, az osztrák Z-Länderbank Bank Austria és a vezető cseh takarékpénztár, a Ceská sporitélna vegyes vállalata. Az 580 millió korona alaptőkével alapított új pénzintézet a banki szolgáltatások teljes körét - beleértve a tanácsadást is - kínálja a helyi és külföldi ügyfeleknek. A Zentralsparkasse és a Länderbank fúziójából létrejött Z-Lánderbank 87 százalékkal részesedik az új bankban. A Bank Austria A. S. Praha a tervek szerint októberben nyitja második fiókját, szintén Prágában, amelyet brünni és pozsonyi irodák is követnek majd. A Reuter emlékeztet rá, hogy Ausztria Csehszlovákia második legnagyobb befektetési partnere Németország után. Az elmúlt hónap végéig 5500 vegyes vállalat jött létre csehszlovák vállalatokkal, ebből 1500-ban osztrák cégek is részt vettek. (Napi) Bankautomaták a Kereskedelmi Bankban Kelet-Európábán elsőként a prágai Kereskedelmi Bank helyezett üzembe olyan bankautomata hálózatot, amely egyenes összeköttetésben áll a nemzetközi EuroCard/MasterCard/Cirrus láncolattal. A hálózat kiépítésében az ISC MUZO társaság működött közre. A bankautomaták „on line“ (állandó összeköttetésben) rendszerben dolgoznak és fogadják a külföldön kiadott csekk-kártyákat is. Egyelőre csak Prágában találhatók ilyen automaták, de az év folyamán további negyven csehországi városban helyeznek üzembe bankautomatákat. A Kereskedelmi Bank áprilisban kezdi meg a csekk-kártyák kiadását, s ezek EuroCard/MasterCard jellegűek lesznek. A három fajta közül egy a magánszemély korona-számláira szól majd, az ún. szolgálati csekk-kártyák a szervezetekéi lesznek, s ezekből folyószámlánként legfeljebb 95 darabot állítanak majd ki. A nemzetközi érvényű EuroCard/MasterCard Business Silver Card jogi személyek szolgálati kiadásainak fedezésére szolgál majd mind a korona, mind a deviza folyószámlák alapján. A bankautomaták üzemeltetője az ISC MUZO társaság lesz. Az automaták a Bankközi Csekk-kártya Társulás keretében működnek majd, melynek tagjai a vezető csehszlovákiai bankok. A Kereskedelmi Bank most tárgyal néhány nagy áruházzal is, hogy fogadják el a csekk-kártyát fizetőeszközként. Az EuroCard/MasterCard a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató vállalata. Világszerte mintegy 170 millió csekk-kártyát adott már ki, ebből 26 milliót Európában. Üzemelteti a Cirrus hálózatot, melynek 70 000 pénztárautomatája van. 9,4 millió kifizetöilletve kereskedelmi helyet tartanak fenn. (G. L.) Ellensúlyozni kell? Csehszlovákia számára kellemetlen, hogy a külföldi befektetések majdnem háromnegyede Németországból és Ausztriából származik, s ezért az ország gazdasági vezetői szeretnének több amerikai pénzt becsalogatni az országba. Nacionalista politikusok nyíltan panaszkodnak a német „gazdasági anchluss“ miatt, és a megkérdezettek 80 százaléka a Cseh Köztársaságban úgy vélekedett, hogy a német gazdaság jelenléte túl nagy Csehszlovákiában. Az amerikaiak viszont úgy érzik, hogy nem fogadják jó szívvel őket, arra gyanakodnak, hogy a csehek inkább a németeket szeretnék partnerüknek látni. A tipikus amerikai üzletember szinte turistaként megy Prágába, nem tudja, kivel kell tárgyalnia. A németek viszont jönnek és csinálják a dolgukat, nem sértődnek meg, ha megvárakoztatják őket. Az amerikaiak azt várják, hogy a csehek hajlongjanak előttük. Hamarosan éppen ezt fogják csinálni. Zdenék Drábek, a külföldi befektetések hivatalos gazdája és kollégái úgy vélik, hogy a német túlsúly ellenszere az amerikai befektetések energikus ösztönzése. Maga Őalfa miniszterelnök mondta nemrég, hogy a kormánynak új erőfeszítéseket kell tennie ebből a célból. Ennek érdekében javítják a rendezetlen ajánlattételi eljárást. Az amerikai befektetők gyakran panaszkodtak, hogy a jelenlegi szabályok aszerint változnak, hogy az egyes gyárak vezetői mit kívánnak. Drábek most kijelentette: a vállalatvezetőknek meg kell tanulniuk, nem változtathatják meg az álláspontjukat, ha már kiválasztod ták a partnert. Amerikai elemzők szerint az amerikai befektetések a lassú indulás után kezdenek felgyorsulni. A prágai amerikai kereskedelmi kamara alapitógyűlésére száz amerikai vállalattól 200-an érkeztek. (VG) A termék névjegye Mire Jó a vonalkód? Szabad ÚJSÁG_____________________________________ A gazdaságilag fejlett országok piacára termékeink egyik útja a vonalkódrendszeren át vezet. Amióta betört hozzánk is a nyugat, a boltokban egyre több áru csomagolásán láthatjuk e számunkra semmit, vagy keveset mondó vékonyabb-vastagabb vonalakat, s talán szeretnénk is megfejteni, miről árulkodnak. Mi is a vonalkód? Azt mondhatnánk, a vonalkód szigorúan szabályos vonalak és vonalközök sora, amelyekről szinte bármilyen adat leolvasható: az állam száma (kódja), a gyártó vagy a termék száma (az EAN kódokban használatos), a raktári elhelyezés, a termelési folyamat száma stb. Szerte a világon sokféle vonalkód létezik, Csehszlovákiában azonban leggyakrabban az ún. egységes árujelölési kódrendszerrel, az EAN-nal (Europian Article Numbering) találkozunk. Eredetileg csak külföldi termékeken láthattunk ilyesmit. Az a csehszlovák exporttermék, amely annak idején az ún. kapitalista piacra került s ott a nagyáruházakban akarták árusítani, általában a külföldi partner (az importőr) vonalkódja alatt jelent meg a kereskedelemben. Olyan gazdasági paradoxonok következtek be akkor, hogy pl. a mi termékünket külföldön csomagolták, s a csomagolás ára sokszor meghaladta az áruét. Ez a helyzet 1983-ban változott meg, amikor Csehszlovákia belépett az IANA (International Numbering Agency) EAN nemzetközi szervezetébe. Az EAN-nak jelenleg a világ 56 országa a tagja. A legutolsó belépő európai ország Bulgária volt, s most már csak Románia és Albánia nem tagja e földrészről ennek a szervezetnek. Csehszlovákia belépése az IANA EAN szervezetbe nemcsak azt jelentette, hogy termékeink betagolódhatnak e számozási rendszerbe, hanem azt is, hogy ezt a rendszert teljes egészében kihasználhatjuk. Ennek ellenére a vonalkód-rendszer nem vált nálunk olyan fontos segédeszközzé, mint másutt a világon, s ennek szervezési vagy műszaki okai lehetnek. Sok raktárosnak, nagyraktárnak, nagykereskedelmi alkalmazottnak, értékesítési osztálynak egyenesen a réme volt a vonalkód, mivel a külföldi partnerek ezt szigorúan megkövetelték minden csehszlovák termék esetében. A lemaradást most kezdjük behozni. Külkereskedelmünkben jelenleg a termékek mintegy 10-15 százaléka van vonalkóddal ellátva, holott e nyilvántartási rendszer gazdaságilag akkor kezd hatékonnyá válni, ha a termékek 70-80 százalékát így jelölik. A csehszlovák vonalkód Az EAN vonalkód rendszerint 13 helyértékű. Az első hármas számcsoport - Csehszlovákia esetében ez 8 59 - az IANA EAN által országunknak adott kódszám. A következő négy szám, mely az adott termelőt jellemzi, már itthon születik, az EAN Csehszlovákiai Központjában. Az utolsó hat számot a gyártó saját belátása szerint használja fel különböző adatok jelölésére. A termékek vonalkódjelölésének szabályait a CSN 77 0060-as csehszlovák szabvány határozza meg (Az EAN vonalkódjelölés szabványa). 1989-ben Csehszlovákiában 152 cég használt EAN vonalkódot termékei jelölésére, 1990-ben már 245, 1991. november 30-áig bezárólag pedig 433, ebből 81 volt a szlovákiai. Ebből is látható, hogy a vonalkódjelölés iránt óriási az érdeklődés az utóbbi időben. A csehszlovák kereskedelmi szervezetek közül például ezt használja a nemrég megnyílt dunaszerdahelyi EUROMARKET Is. Súlyos gondot jelent viszont, hogy a csehszlovák árukat nem nagy tömegben jelölik AEN vonalkóddal, ezért a jelöletlen árut nem lehet forgalmazni az EAN-kóddal dolgozó áruházakban. A kereskedők ezért vagy kénytelenek csak vonalkódos külföldi termékeket forgalmazni, vagy öntapadós vonalkódmatricákat ragasztani a jelöletlen termékekre Ha számításba vesszük, hogy egyre több lesz nálunk is a modern szupermarket típusú kereskedelmi egység, gyártóinknak igazán érdekében áll mielőbb rátérni erre a jelölési módra. Mire használható a vonalkód? Semmi esetre sem arra, hogy a vásárló megpróbálja megfejteni, mit jelölnek a vonalak és a számok. Ezek a jelek ugyanis nem tartalmazzák a közvélemény számára fontos szavatossági időket, sem a termék összetételét. Ezek a jelek arra szolgálnak, hogy gyors, pontos és megbízható adatok legyenek a kereskedő birtokában a raktárkészletről, s hogy ezeket az adatokat számítógépesen is nyilvántarthassák. A gyorsaság, a pontosság és a megbízhatóság minden üzleti partner számára fontos. A termelő a vonalkód által- mindig friss információkhoz jut és azonnal be tud avatkozni a termelés irányításába,- javíthatja az értékesítés ellenőrzését,- összekapcsolhatja a kereskedelmet a termeléssel,- belső műveletek (leltározás, raktárgazdálkodás megrendelések stb.) irányítását tudja végezni. A nagykereskedő- magasszintú automatikus adatfeldolgozást készíthet az áru mozgásáról,- egyszerűsítheti az árunyilvántartást, a megrendeléseket és a raktározás irányítását,- javíthatja szolgáltatásait a kiskereskedelem irányában. A kiskereskedő- nagyobb produktivitást érhet el pénztárainál,- azonnali információhoz jut az árueladás mértékéről és módjában áll automatikusan újra rendelni a kelendő áruból,- javul az ellenőrzés, gyorsul a leltárazás és jobb lehet a raktári munka,- magasabb szintű szolgáltatást nyújthat a vásárlónak. A fogyasztó- gyorsabb kiszolgálásban részesül,- tökéletesebben ellenőrzötté válik a fizetéskor kiállított számlája. A világ egyes országaiban levéltárakban, könyvtárakban, de raktárgazdálkodásban is használatos a vonalkód. A légiforgalomban is hasznosítják a csomagok, útipoggyászok ellenőrzésekor, szállításakor. Ami nálunk még szinte elképzelhetetlen: az egészségügyben is használják, szinte mindent így jelölnek, kezdve a diagnózistól a kúráig és a gyógykezelés áráig. Nálunk egyelőre a meghonosítása A tagországokon múlik a reklámok betiltása Füstölögnek az európai dohánytermelők A dohánytermékek reklámozásának 1993. január elsejével történő teljes betiltása mellett foglalt állást az Európa Parlament. A hosszú és sokszor rendkívül heves indulatokkal terhes vita után elfogadott határozat egyetlen kivételt tesz: továbbra is lehet ezeket a termékeket reklámozni a kizárólag dohányáruk forgalmazására szakosodott üzletek belső terében. A televíziós reklámok tavaly októberi betiltását követően a fenti döntés az újságokban elhelyezett hirdetésekre is vonatkozik, kizárja továbbá a dohányáruk márkanevének szerepeltetését a sporteseményeken és más szponzorált rendezvényeken. Az Európai Közösség 12 tagállama közül Portugáliában, Olaszországban és Franciaországban már ma is tilos a cigaretták, szivarok és pipadohányok bárminemű hirdetése. A parlament döntése akkor lép életbe, ha a tagállamok törvényhozása is jóváhagyja azt. Az Európai Közösség országaiban egyébként évente 440 ezer ember hal meg a dohányzás által okozott betegségekben. Az EK cigarettagyártóinak szövetsége azonnal tiltakozó értelmű nyilatkozatot tett közzé, amelyben az iparág hátrányos megkülönböztetésével és az oly sokat hangoztatott szabad verseny korlátozásával vádolja a döntéshozókat. Az iparág illetékesei kijelentették, hogy a dohányáruk reklámozásának betiltása sértené a szólásszabadságot biztositó törvényeket és támogatná a dohányipari monopóliumok kialakulását, ugyanakkor legfeljebb csekély mértékben járulna hozzá a dohányzás visszaszorításáért indított harchoz. Véleményüket azzal indokolták, hogy szerintük a cigarettahirdetések nem a dohányzásra, hanem egy-egy márkához való hűségre mozgósítanak, tehát kizárólag a piaci részesedés növelésére szolgálnak. A dohányipar vezetői szerint ugyanakkor a tervezett rendelkezés nem fog törvényerőre emelkedni, mivel pillanatnyilag öt ország is ellenzi a korlátozások bevezetését. Ha közülük kettő módosítaná véleményét, és a tervezet mégis támogatásra találna, a dohánygyártók profitja akkor sem csökkenne, mivel így megtakarítanák a reklámra költött pénz nagy részét. (Napi) V.
