Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

1992. február 21. Szabad ÚJSÁG Izraeli harckocsik és az ENSZ-erők összecsapása Tankokkal Dél-Libanon ellen Izraeli harckocsik törnek előre az Izrael által ellenőrzött ún. bizton­sági övezetben a Hizballah Irán­­párti szervezet dél-libanoni tá­maszpontjai felé. Mint ismeretes, e szervezet vezetőjét, Muszavi sejket és családját vasárnap izraeli heli­kopterek megtámadták és megöl­ték. Tíznél több harckocsi irányt vett Ja­­tir és Kafra siíta falvak felé, amelyek a biztonsági övezet mögött két kilométer mélyen libanoni területen vannak. A harckocsik előrenyomulását rakétavető­kön kívül a tüzérség támogatja. Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli katonák az ún. dél-libanoni hard­­sereg csapataival közösen már ötödik napja lövik az iszlám síiták falvait. Az Irán-párti harcosok tegnapra virradóra és reggel „katyusákkal” lőtték Izrael északi területeit és a biztonsági öveze­tet. Izrael azokat a falvakat bombázta, amelyekről úgy véli, hogy a Hizballah támaszpontjai. A biztonsági övezet kö­zelében fekvő falvakat öt percenként ér­te tüzérségi támadás. Az előrenyomuló izraeli harckocsik összetűztek az ENSZ ideiglenes erőivel, amelyeket a biztonsági övezet északi ha­tára mögött állomásoztatnak. A Reuter hírügynökség szerint tűzpárbaj alakult Határozatlan parlament Egy héttel a csehszlovák—német alapszerződés aláírása előtt a két német kormánypárt, a CDU/CSU és az FDP még mindig nem egyezett meg a szövet­ségi parlament elé kerülő határozati ja­vaslat szövegén. E határozati javaslat el­fogadása jelentené a szerződés ratifiká­lását. A legnagyobb nézeteltérések a DPA hírügynökség szerint a bajororszá­gi CSU és a liberális FDP között van­nak. A hírügynökség véleménye szerint csekély a remény arra, hogy sikerül olyan határozati javaslatot kidolgozni, amellyel minden parlamenti párt egyet­értene. Az ellenzéki szociáldemokraták tegnap saját határozati javaslatot nyúj­tottak be. Ez a javaslat üdvözli, hogy a szerződés tartalmazza a csehszlovákiai német kisebbség jogainak biztosítását is. A CSU kitart amellett, hogy a hatá­rozat szólítsa fel a prágai kormányt, ne akadályozza a tárgyalásokat a szudéta­­németek vagyonáról. A CSU azt szeret­né, ha a határozat leszögezné: az 1938. évi müncheni szerződés semmis ugyan, de akkoriban jogilag hatályban volt. ki az ENSZ-csapatok és az izraeli harc­kocsik között. A libanoni ENSZ-erők finn és ír katonákból állnak, akik meg­próbálták megakadályozni a tankok elő­renyomulását. Izrael mindent megtesz azért, hogy a térségből eltűnjön a veszély forrása — jelentette ki Samir izraeli kormányfő az ország északi részén tett látogatásakor. Samir egyidejűleg tagadta, hogy nagy­szabású inváziót tervezne Libanon el­len. „Minden eszközt megragadunk, hogy elérjük célunkat, azaz a térség tel­jes békéjét” —jelentette ki Samir újsá­gírók előtt. Az izraeli kormányfő szerint néhány napon belül „leszerelik” a Hiz­ballah rakétavetőit. A Hizballah (Allah Pártja) képvise­lője szerint Kafra községben a védők és a támadók közelharcot vívnak. A lakos­ság többsége az izraeli felhívás után el­hagyta a falut. Túlzsúfolt gépkocsikkal metiekülnek a dél-libanoni Kafra község lakói Otthonukat már napok óta lövi az izraeli tüzérség (Telefotó: ŐSTX/AP) Külügyminiszterek Hegyi Karahahról Örmény-azeri békefelhívás Hegyi Karabahban a fegyveres konfliktus egyre fenyegetőbb mérete­ket ölt. Ezért Andrej Kozirev orosz külügyminiszter közbenjárására Moszkvában találkozót szerveztek az egymással szembenálló Azer­bajdzsán és Örményország külügyminiszterei. A megfigyelők véleménye szerint a tárgyalások nem kecsegtetnek sok re­ménnyel. A múltban is tárgyaltak, de a megbeszélések mindig csak a két fél ál­láspontjának kinyilatkoztatásával értek véget. Az egyetlen reménytkeltő kísér­let tavaly szeptemberben Zselezno­­vodszkban zajlott le, de az ott aláírt szerződést a konfliktus békés rendezé­séről nem sikerült megvalósítani. Az összetűzések Hegyi Karabah örmény lakói és az azeri környezet között már­­már egy szabályos háborúra emlékez­tetnek. A moszkvai találkozónak nincs pon­tos programja. Örményország azt vallja, hogy érdemleges tárgyalásokra csak ak­kor kerülhet sor, ha Hegyi Karabah képviselője is résztvesz a megbeszélése­ken. A jereváni kormány ugyanis úgy véli, hogy érdekelt ugyan a békés ren­dezésben, de pártatlan, hiszen nem ő határozza meg a karabahi álláspontot, hanem a sztyepanakerti vezetés. Ör­ményország még ma sem ismerte el He­gyi Karabah szuverenitását, amelyről az ottani lakosság népszavazással döntött. Azerbajdzsán a konfliktust belső ügyének tekinti és egy tervvel érkezett Moszkvába, amelyet Ajaz Mutalibov el­nök a múlt héten James Baker ameri­kai külügyminiszterrel is ismertetett. E terv szerint a karabahi válságot három szakaszban kellene megoldani. Az első szakaszban meg kellene szüntetni a har­cokat, s humanitárius segítséget nyújta­ni a lakosságnak. Azután meg kellene határozni Örményország és Azerbaj­dzsán viszonyát, s erről szerződést köt­ni. A szerződésnek tartalmaznia kelle­ne, hogy egyik fél sem támaszt területi követelményeket a másikkal szemben. Végezetül a köztársaságok parlamentjei olyan törvényt hoznának, amely Hegyi Karabahnak Azerbajdzsán keretében kulturális autonómiát nyújtana. Azerbajdzsán két járásában rendkí­vüli állapotot hirdettek. Az agdani és susini járásokban a rendelet szerint ör­mény katonai alakulatok veszélyeztetik a lakosságot. Közben Karabah határa közelében egyre hevesebb harcok dúl­nak, Sztyepanakert jelentős része a bombázások nyomán lángba borult. Tüzérséggel és rakétavetőkkel lövik az örmény falvakat. Az azerbajdzsáni nemzetiségi tanács levelet küldött But­­rosz Gáli ENSZ-főtilkámak, amelyben indokolni próbálja a rendkívüli állapot bevezetését. Andrej Kozirev orosz külügyminisz­ter a tárgyalások szünetében újságírók előtt derűlátóan nyilatkozott az ör­mény—azerbajdzsáni tárgyalások me­netéről. Feltételezhető, mondta, hogy estig a miniszterek megállapodnak. Az azerbajdzsáni elnök tanácsadója ugyan­csak konstruktívnak jellemezte a tár­gyalásokat. A két külügyminiszter nyolc órás tárgyalások után közös nyilatkozatban azonnali tűzszünetre szólította fel a He­gyi Karabahban szembenálló feleket. Megegyeztek, hogy szabaddá kell tenni az utakat a humanitárius segítség számára. Önálló Moldova vagy Nagy Románia Kis íny ov dilemmája Ki a váratlanul előretört elnökjelölt? Patrick Buchanan Bush elnök ellenjelöltje, aki váratlanul jól szerepelt a New Hampshire-i elővá­lasztásokon, 1938. november 2-án született Washingtonban. Hétgyermekes ír szár­mazású katolikus család gyermeke, aki jezsuita iskolába járt. Főiskolai tanulmányait a Kolumbia Egyetemen végezte és az újságíró szakon szerzett diplomát. Fiatal kora óta konzervatív nézeteket vall, csodálója volt Franco spanyol diktátornak, s hatottak rá Joseph McCarthy nézetei. Buchanant sokan fajgyűlölettel, antiszemitizmussal, a nácik pártolásával, elvakultsággal és szociálfasizmussal vádolják. Ezeket a nézeteket azzal szokta elutasítani, hogy ő csak egy antikommunista és radikálisan konzervatív. Buchanan kommentátorként dolgozott és gyakran ő írta Nixon volt elnök beszé­deit. A Fehér Házban 1974-ig dolgozott. Gyakran szerepelt a televízióban, főleg a CNN „Össztűz” című műsorában, amelyben az amerikai jobboldal nézeteit képvi­selte. Évente félmillió dollárt keresett újságíróként. 1985—1987 években Ronald Reagan elnök számára is dolgozott, ő volt a Fehér Ház propagandafőnöke. Jelenlegi választási kampányát nővére, Bay vezeti. Nős, gyermektelen. Washington közelé­ben, Virginiában él. (Telefotó: ÖSTK/AP) Mircea Snegur Moldova elnöke közis­merten azt a nézetet vallja, hogy Moldova a minszki találkozó résztvevői közötti vi­ták ellenére is bikább tartozzék a Független Államok Közösségéhez, mbit Romániá­hoz Nyugati kőrútján Snegur megpróbál­ta, hogy elképzelése számára támogatókat szerezzen. Tárgyalásai céljáról Fodor György, a BBCkelet-európaiszakértője a következőket mondotta: Snegur elnök tulajdonképpen azt akarja, hogy diplomáciai kapcsolatokat teremtsen több nyugati országgal és az Egyesült Államokkal. El szeretné is­mertetni országa függetlenségét. Ezzel szemben hazájában a Népfront azt vall­ja, hogy Moldovának nem kell független államnak lennie, hanem csatlakoznia kellene Romániával és így hozzájárulni ahhoz, hogy létrejöjjön Nagy Románia. Amennyiben Moldova elhatározná, hogy egyesül Romániához, akkor azt a román vezetés aligha akarná elutasítani és minden bizonnyal el is fogadná az ajánlatot. Arra hivatkozhatna, hogy az egyesülést Moldova kezdeményezte. Ezzel szemben tudni kell azt is, amit Népszavazás Dél-Afrikában Frcderik de Klerk dél-afrikai elnök a parlamentben bejelentette, hogy rövide­sen népszavazást hirdet meg, amelyben a fehér lakosság dönthetne az országban megvalósuló demokratikus reformok folytatásáról. De Klerk így reagált pártjának a par­lament fehér kamarájába lezajlott pót­választásokon elszenvedett vereségére. A népszavazás időpontját a jövő héten közük. Az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője felszólította az elnököt, hogy hirdesse meg az általános választásokat, mert a fehér választók már nem bíznak benne. „Ha a népszavazást elveszítem, a kormány lemond,.és önök megrendez­hetik a választásokat” — válaszolta erre de Klerk. Snegur elnök hangsúlyoz és amit román részről alig vesznek tudomásul, hogy tu­lajdonképpen a román lakosság Moldo­­vában nem áll többségében az egyesülés gondolata mellett. Nem beszélve arról, hogy a köztársaságban sok az orosz nemzetiségű állampolgár, akik mögött ott áll a Moldovában állomásozó hadse­reg is. A moldovai reálpolitikusok, és közéjük tartozik Snegur elnök is, tudo­másul vették, hogy jelenleg szó sem le­het a Romániával való egyesülésről, er­ről képtelenség meggyőzni az ott élő oroszokat, s még kevésbé lehet kény­szeríteni őket az egyesülésre. Egyszerű­en tudomásul kell venni, hogy Tiraszpol mellett, amely az orosz lakosság köz­pontja, ott állomásozik a 14. orosz had­sereg. A politikai lehetőségek tehát, úgy tű­nik, kizárják a közeljövőben az egyesü­lést. Kérdéses az is, hogy gazdasági szempontból előnyös lenne-e, ha Mol­dova Romániához csatlakozna. Ismeretes, hogy a volt Szovjetunió köztársaságainak gazdaságát úgy építet­ték fel, hogy az egyik függő helyzetben van a másiktól és nem lehet egyszerűen kettéválasztani őket. Ez Moldovára éppúgy érvényes, mint számos más köz­társaságra is. A moldovai reálpolitiku­sok tudatában vannak annak, hogy Ro­mánia ezeket a kötődéseket nem tudja kompenzálni, nem képes megfelelő pia­cot nyújtani, sem elegendő nyersanya­got szállítani. Snegur azt állítja, hogy Moldova to­vábbra is maradjon a Szovjetunió he­lyén létrejött közösségnek. Az egyetlen probléma ebben az, hogy ez az új közös­ség még alig létezik és pontosan nem tudható, hogy létezni fog-e a jövőben. Bár Snegur elnök véleménye kétségte­lenül racionális, megtörténhet, hogy az elképzelés egyszerűen összeomlik és nem lesz kihez fordulni, kivel egyesülni. Ilyen esetben kényszerülhet Moldova arra, hogy Románia felé forduljon. BAC N émetország kiárusítja a volt NDK fegyverzetét. Eddig már 130 mil­lió márka értékben adott el külföldre fegyvereket. A tavalyi Öböl-háború ide­jén Németország az NDK arzenáljából Franciaországnak, az USA-nak, Egyip­tomnak, Izraelnek és Törökországnak küldött fegyvereket. A Bundeswehr 1,2 millió darab felszerelési tárgyat vett át a kelet-német hadseregtől. Többnyire ké­zifegyverekről, továbbá 2400 páncélo­zottjárműről, 5000 ágyúról, 450 repülő­gépről és 200 hajóról van szó. A fegyver­zet 80 százalékát felszámolják vagy más államoknak juttatják. A GENFI leszerelési konferencián Hans-Dietrich Genscher német külügy­miniszter felszólította a világ országait, hogy nyilvánítsák ki készségüket az atomfegyverek gyártásának betiltásáról szóló egyezmény aláírására. Ez csak ak­kor lehet megvalósítható, ha az orszá­gok többsége hatékony intézkedéseket hoz a vegyifegyverek betiltásának ellen­őrzésére. A vegyifegyverek használatá­nak betiltásáról már 1925-ben Genfben nemzetközi egyezmény született, de ez csak bevetésüket tiltja, nem pedig gyár­tásukat és tárolásukat. ALGÉRIÁBAN Ghazali kormányfő kijelentette, hogy az új parlamenti vá­lasztások az országban legkorábban két év múlva valósíthatók meg. Az ország­ban jelenleg rendkívüli állapot van ér­vényben. A hatalmat a Legfelsőbb Ál­lamtanács gyakorolja, amely lemondás­ra kényszerítene az iszlám fundamenta­listákkal együttműködésre hajló Ben­­dzsedid elnököt. PIIENJANBAN a két koreai állam kormányfőinek tárgyalásain a megbéké­lési egyezmény okmányainak ünnepé­lyes kicserélése után nézeteltérések ke­letkeztek. Az észak-koreai fél ismét fel­vetette követelményét, hogy Dél-Koreá­­ból vonják ki mind a 39 ezer amerikai katonát és Dél-Korea ne folytasson kö­zös hadgyakorlatokat az amerikaiakkal. A dél-koreai kormányfő ezzel szemben hangsúlyozta az észak-koreai atombom­ba létrehozásának veszélyét. Vélemény­­különbségek vannak a kettészakadt or­szágban élő családok cserelátogatásai­nak kérdésében is. A koreai kormány­fők tárgyalásai ma fejeződnek be. Spanyolországban Santan­der városában bomba robbant, amely két személyt megölt és huszonkettőt megsebesített. A bombával egy rendőr­autót akartak felrobbantani, de a két áldozat egy közelben sétáló házaspár volt. A merényletért az ETA nevű terro­rista szervezet vállalta a felelőséget. Az AMERIKAI hatóságoknak sok gondot okoznak a haiti menekültek. A menekültek között, mint megállapítot­ták, 230 olyan személy van, akik az AIDS vírusával fertőzöttek. A menekül­teket a kubai guantanamói támaszpon­ton helyezték el és számuk jelenleg 4100. Haiti fővárosában a felnőtt lakos­ság közel 8 százaléka AIDS-fertőzött. Tanzániában, ahol már 30 éve egypártrendszer működik, úgy döntöt­tek, hogy bevezetik a pluralizmust. A többpártrendszer bevezetését Tanzánia elnöke is támogatja. Az ÍRORSZÁGI republikánus hadsereg egyik legismertebb merénylő­jét visszaszállították Belfastba az Egye­sült Államokból, ahol tíz évet töltött. Joseph Doherlyt 1980-ban a biztonsági alakulat egy tisztjének meggyilkolásáért harminc év szabadságvesztésre ítélték el. Hamis útlevéllel az Egyesült Álla­mokba szökött, de ott 1983-ban letar­tóztatták és csak most adták vissza Nagy-Britanniának. IzRAELBEN az előválasztások so­rán vereséget szenvedett Simon Perez, az Izraeli Munkapárt elnöke. Ellenfele, Jichak Rabin, a 2Ísidó Dolgozók Általá­nos Föderációjának képviselője 41 szá­zalékkal győzött a 34 százalékot elért Perez előtt. A választásokon tehát Ra­bin verseng majd Samirral a kormányfői posztért. Franciaországban Bayonne városában a fiatalok egy 500 tagú cso­portja tiltakozott a jobboldali Le Pen pártja ellen. A tüntetők köveket és gyúj­tópalackokat dobáltak a rendőrökre, ki­rakatokat törtek össze. Az összetűzések során 15 rendőr sebesült meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom