Szabad Újság, 1992. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-14 / 38. szám
1992. február 14. Szabad ÚJSÁG 3 Szerbia és Montenegro közös államot alakít Vance kitart terve mellett A kéksisakosok Jugoszláviába küldéséről tárgyal Butrosz Gáli főtitkár és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja. Előzőleg Cyrus Vance, a főtitkár különmegbízottja javasolta a tízezres békefenntartó erők gyors bevetését Diplomáciai forrásokból származik a hír, hogy Horvátország visszavonta eredeti fenntartásait az ENSZ béketervével szemben, miután Németország erre felszólította. Frapjo Tudjman horvát elnök cáfolta azt a brit lapjelentést, amely szerint Németország MiG-21 típusú vadászgépeket szállítana Horvátországnak. A politikus egyben visszautasította azokat a híreszteléseket is, hogy Zágráb nagyszabású támadásra készül a megszállt területek felszabadítására. Az EK elismerése után csütörtökön ült össze először a horvát parlament. Zarko Domljan parlamenti elnök külön kifejezte háláját Németországnak és a Vatikánnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a horvátok nem adják fel a szövetségi hadsereg által megszállt területeikért folytatott harcukat. Szerbia és Montenegró köztársasági vezetése megállapodott az „új Jugoszlávia” megalapításában és a közös államforma alapelveiben. Erről szerdán este adtak ki közleményt a két köztársaság titográdi tanácskozása után. A tárgyalásokon részt vett Milosevics szerb és Bulatovics montenegrói elnök, továbbá a köztársaságok kormányfői és parlamentjeinek képviselői is. A parlamenteket megbízták, hogy sürgősen dolgozzák ki az új állam alkotmányát. A közös parlament kétkamarás lesz és 65 ezer választót képvisel majd egy képviselő. Az új állam, amely Jugoszlávia utódállama akar lenni, nyitott lesz más köztársaságok előtt is. Megtartják az eddigi állami lobogói és himnuszt. Az alapelvek hangsúlyozzák a köztársaságok állampolgárainak egyenjogúságát, valamint az emberi és szabadságjogok betartásának szükségességét. Szarajevóban konferencia kezdődött Bosznia-Hercegovina jövőbeni státusáról. E probléma megoldása a békét biztosíthatja a köztársaságban. A konferencián részt vesznek az államalkotó pártok képviselői — az iszlám Demokratikus Akciópárt, a szerb Demokrata Párt, valamint a horvát Demokratikus Közösség küldöttei. A konferencián részt vesz a portugál Jósé Culileiro, aki a jugoszláviai békéltető konferencia koordinátora. A köztársaság különelgessége, hogy itt a mohamedánokat, akik a lakosság 43,7 százalékát alkotják, önálló nemzetiségnek ismerték el. Az első jelek szerint úgy tűnik, hogy a köztársaságot valamiféle kantonokra osztják szét, ami szerb javaslat ugyan, de a horvátok is hajlanak az ilyen megoldásra. A kasmiri szeparatisták megpróbáltak áthatolni a pakisztáni—indiai határon. Képünkön a tüntető kasimiri szeperatistákat láthatjuk, jobboldalt szemüvegben Amanulah Khán, az úgynevezett felszabadítási front vezetője látható, akit száz társával együtt később letartóztattak. A pakisztáni biztonsági szervek véget vetettek a tüntető menetnek Az összetűzések során két türüető életét vesztette (Telefotó: CSTK/AP) Jelcin beszámolt a parlamentnek Módosítják a reformot Borisz Jelcin orosz államfő tegnap a parlamentben kijelentette, hogy Andrej Kozirev külügyminiszter tisztségében marad. Ezzel megcáfolta a Nyezaviszimaja Gazeta című lap közlését, miszerint a külügyminisztert Oroszország eddigi ENSZ-nagykövetével, Julij Voroncowa! cserélik fel. Jelcin a parlament előtt tartott beszámolójában közölte, hogy kormánya értékeli a gazdasági reform eddig, menetét és bizonyos módosításokról dönt. Az elnök szerint lépéseket tesznek, hogy megvédjék azokat a rétegeket, amelyeket a reform a leginkább sújt. Jelcin jelezte, hogy viszonyát Ruckoj alelnökkel már rendezte és az támogatásáról bizto-Saposnyikov: Mindenben megegyeztünk A Független Államok Közössége fegyveres erőinek főparancsnoka, Jevgenyij Saposnyikov marsall tegnap kijelentette, hogy a FÁK tizenegy tagállamának katonai szakértői minden megtárgyalt kérdésben egyetértésre jutottak. „A mi szintünkön mindenben megegyeztünk” — jelentette ki Saposnyikov az orosz rádióban. A katonai szakértők tanácskozásán a fegyveres erőket érintő tizenhárom dokumentumban egyeztek meg. A marsall bevallotta, hogy a fekete-tengeri flotta kérdéséről nem tárgyaltak, mert az szerinte politikai probléma. sította a reformpolitikát. Ennek ellentmond az a cikk, amely tegnap jelent meg Ruckoj tollából a Nyezaviszimaja Gazelában. Ruckoj itt élesen bírálja az elnököt, tétovázással vádolja és sajnálkozását fejezi ki a Szovjetunió széthullása fölött. Ruckoj az erős kéz uralmát szorgalmazza és azt, hogy az ország ily módon jusson el a demokráciához. Jelcin beszédétől azt várták, hogy tartalmazza az orosz külpolitika koncepcióját és ismerteti álláspontját, amelyet a mára tervezett minszki csúcstalálkozón képvisel majd. Az elnök azonban csupán az USA-ban, Nagy-Britanniában, Kanadában és Franciaországban tett látogatásáról beszélt. Helyeselte az ENSZ átszervezését úgy, hogy az képes legyen semlegesíteni a nacionalizmusból, a nemzetiségi és vallási konfliktusokból fakadó veszélyeket. Ez megfelel Oroszország érdekeinek is, mert számos polgára a FÁK más államaiban él. Az elnök szerint a nyugati országok érdekeltek az orosz reformok sikerében és támogatják azt az orosz politikát, amely a FÁK megszilárdítására irányul. A reformok nem csupán belügyi kérdések, mondta Jelcin, mert sikertelenségük esetén a világ szemben találja magát a stabilitás megbomlásával, az újabb konfliktusokkal és a lázas fegyverkezéssel. Algéria: Kezdődik az öldöklés Ismeretlen tettesek behatoltak az algériai tengerészlaktanyába a főváros kikötőjének közelében, és ott hat katonát gyilkoltak meg. A tetteseknek sikerült elmenekülniük. Cheney: Haderő pedig kell A hidegháborúban aratott győzelem után az Egyesült Államok nem ismételheti meg a múlt hibáit és ezért fenn kell tartania fegyveres erőit, mégpedig olyan szinten, hogy a világot olyanná lehessen formálni, amilyen nekünk megfelel — jelentette ki Richard Cheney, az USA védelmi minisztere a Nemzetközi Ügyek Tanácsában, Eszak-Kaliforniában. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak ma már nem kell túl nagy figyelmet szentelnie a globális háború ve-George Bush amerikai elnök választási hadjáratának kezdetén bejelentette, hogy az USA a tervezettnél öt évvel korábban leállítja az ózonréteget romboló vegyszerek gyártását A BBC ehhez az eseményhez a következő magyarázatot fűzte: Az 1987-ben megkötött nemzetközi egyezmény értelmében a megállapodást aláíró országok kötelezték magukat, hogy 2000-ig fokozatosan megszüntetik az ózonréteget károsító vegyszerek gyártását. Ez elsősorban a CFC-re vonatkozik, amelyet bizonyos hűtőberendezések bocsátanak ki, s ezeket kell először kivonni a forgalomból. Bebizonyosodott, hogy ezek az oldóanyagok okozzák a legtöbb kárt az ózonrétegben, amelynek további elvékonyodása nemcsak a növényekre és az állatvilágra, hanem az emberekre is káros hatással lesz, szélyének, amely Európában robbanhatna ki, viszont olyan erővel kell rendelkeznie, hogy erőteljesen reagálhasson az esetleges válsággócok kialakulására. Ehhez szüksége van elrettentő atomerőre és előretolt támaszpontokon elhelyezett csapatokra. A haderő a jövőben a korábbinál kisebb létszámú lesz, de képesnek kell lennie a stabilitás biztosítására a világ legfontosabb térségeiben, és válsághelyzetekben képesnek kell lennie a gyors beavatkozásra. megszaporodhatnak a bőrrák, és hályog-megbetegedések. Az amerikaiak a bizonyítékok hatására rájöttek, hogy a helyzet veszélyesebb, mint gondolták. Ezért hozta Bush elnök öt évvel előbbre az ózonromboló vegyszerek gyártásának betiltását. Ez elég nagy problémát jelent majd az Egyesült Államok katonai létesítményeinek. Kitűnt ugyanis, hogy ezen anyagok kétharmad részét a védelmi minisztérium, illetve a neki dolgozó hadiipar bocsátja a légkörbe. Kívánatos lenne, hogy az egyezményt minél több ország is aláírja, eddig ugyanis csak húsz állam ratifikálta. A harmadik világ egyes országai, különösen Kína és India, ellenzik az ilyen megállapodást. Ezek az államok ugyanis nem engedhetik meg maguknak a költségesebb környezetvédő berendezések kifejlesztését. Bírálják az Egyesült Álla-Lövöldözés volt a főváros központjában is, ahol a rendőrség a korábban meggyilkolt nyolc rendőr gyilkosait üldözte. Mint ismeretes, a Legfelsőbb Államtanács vasárnap kihirdette a rendkívüli állapotot az országban és bejelentette a fundamentalista Iszlám Üdvfront feloszlatását, amelynek nagy esélye volt, hogy megnyerje a már megkezdett, de be nem fejezett választásokat. Az azóta kirobbant összetűzések során már ötven ember vesztette életét. A rendkívüli állapot semmit sem old meg, hanem az országot az erőszak és az elnyomás bűvkörébe vonja be — jelentette ki az algériai Szocialista Erők mókát és az Európai Közösséget, mert a GATT titkárságának nemrég közzétett jelentése is bizonyítja, hogy a legnagyobb környezetszennyezést a protekcionista mezőgazdasági politika okozza. A gazdálkodókat ugyanis az ilyen politika arra buzdítja, hogy túlzott mértékben használjanak műtrágyát és vegyi anyagokat, s így helytálljanak a versenyben. Ugyanakkor egyes országok, köztük az USA is, kereskedelmi szankciókkal sújtanak egyes harmadik világbeli országokat környezetvédelmi vétkeik miatt. Ilyen szankciókat foganatosítottak Brazíliával és Malajziával szemben a trópusi erdők kiirtása miatt. Ezeket a megtorló intézkedéseket „környezetvédelmi imperializmusnak” minősítik. A felvetett kérdésekről nyilván nagy vita várható a júniusban, Rio de Janeiróban megrendezésre kerülő környezetvédelmi csúcstalálkozón. BAC Frontjának elnöke, Húszain Ail Ahmad. A szocialista vezető attól tart, hogy a zavargások a fővárosban az egyik negyedről a másikra, az országban pedig városról városra teijednek majd. Az ellenzéki vezető szerint a kormány átszervezése sem oldja meg a helyzetet. A kormánynak le kellene mondania, és a Legfelsőbb Államtanácsnak olyan kormányt kellene kijelölnie, amely megszervezi a parlamenti választásokat. Baker körútja James Baker amerikai külügyminiszter a FÁK-ban körutat tesz a középázsiai köztársaságokban. Legutóbb Türkméniában a diplomáciai kapcsolatok felvételéről tárgyalt Nijazov elnökkel. Itt is, mint korábban, hangsúlyozta az emberi jogok betartásának szükségességét. Áshabadban még a kommunisták vannak hatalmon, de ennek ellenére Bakert itt is egy humanitárius segítséget szállító repülőgép kísérte. Baker következő állomása a tadzsikisztáni Dusanbe, ahol Nabijev elnökkel és a mohamedán ország több más vezetőjével találkozott. Baker érkezése előtt Dusanbéban tüntetés volt, amely azonban nem függött össze az amerikai politikus látogatásával. A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy a fővárosban soron kívül lakásokhoz juttattak örmény menekülteket Japán segély Hans-Dietrkh Genscher német külügyminiszter, aki Japánban tartózkodik, kijelentette, számol azzal, hogy Japán a Kurill-szigetek problémájának megoldása esetében jelentős pénzügyi segítséget nyújt a FÁK-nak. Bonn azt javasolta, hogy hozzanak létre nemzetközi tudományos intézetet, amely egyrészt munkát adna a FÁK atomtudósainak, másrészt pedig lehetetlenné tenné az atomfegyver elkészítéséhez szükséges ismeretek kiszivárgását. Környezetvédelem és választási kampány Gazdasági probléma is Az AMERIKAI kongresszus tagjait Rita Klímová csehszlovák nagykövet és Vendy Luers, a Charta ”77 Alapítvány igazgatónője tájékoztatta az emberjogi kérdésekből beállt csehszlovákiai változásokról. A tájékoztatót a képviselőház és a szenátus biztonsági és európai együttműködési bizottsága kezdeményezte. FrANTISEK MIKLOSKO, az SZNT elnöke a Demokratája című bolgár lapnak adott interjújában kijelentette: „Úgy vélem, hogy nem kerül sor Csehszlovákia szétesésére”. MikloSko véleménye szerint Európa az integráció felé halad ugyan, de amennyiben nem veszi figyelembe a nemzeti sajátosságokat, nem számíthat békességre a kontinensen. G rÚZIÁBAN az ideiglenes kormány tegnap úgy döntött, hogy a köztársaság területén megszünteti a halálbüntetést. A grúz kormány döntésében hivatkozik az Általános Emberjogi Nyilatkozatra, valamint az 1921. évi grúz alkotmányra. (xORBACSOV volt szovjet államfő az European című londoni lap szerint Finnországban egy tengerparti házban akar letelepedni. Gorbacsov állítólag Moszkvában tartózkodó finn személyiségekkel, valamint a finn elnökkel telefonon beszélt erről a közelmúltban. Gorbacsov a European szerint nyugati valutáért akarja megvásárolni a tengerparti házat. Görögországban a kipi határátkelőhelyen három csehszlovák állampolgárt tartóztattak le, mert autójukban 4,35 kilogramm heroint találtak. A letartóztatottak Törökországból igyekeztek Prága felé. Svédországban a kormány tagjai és a parlament képviselői is részt vettek az erőszak és a fajgyűlölet elleni fáklyásmenetben. Ezzel fejezték ki álláspontjukat a bevándorlókkal szemben elkövetett támadások ellen. IIoNKCKKR volt kelet-német vezetőnek valószínűleg lehetővé teszik a kiutazást egy harmadik országba. Ezt Nyikolaj Fjodorov orosz igazságügy-miniszter jelentette ki. A chilei nagykövet, akinek vendégszeretetét Honecker jelenleg élvezi, kijelentette, hogy a volt német vezetőt sem Oroszországnak, sem Németországnak nem adja ki és ha a beteg egészségi állapota megkívánja, a nagykövetség minden berendezést beszerez, de nem engedi meg, hogy egészségügyi beavatkozás címén vendégét átadják a hatóságoknak. INDIÁBAN Bihár államban a maoista szélsőségesek kegyetlen módon 33 embert gyilkoltak meg. A falura ezer szélsőséges támadt, felperzselték a házakat és jelentős károkat okoztak. A helyi rendőrséggel lezajlott összecsapásban több támadó is életét vesztette. K vÉTOSLAVA KORÍNKOVÁ, a csehszlovák állami ellenőrzés minisztere, aki Pekingben tartózkodik, kijelentette, hogy az ellenőrzés terén az információcsere lehetőséget nyit a kínai piacok felé. Kofínková elmondta, hogy otthon is hasznosítható tapasztalatokat szerzett a megvesztegetési ügyek leleplezésében. Míg a miniszterasszony befejezte kínai látogatását és visszatért hazájába, addig a küldöttség több tagja Sanghajba látogatott. B ulgáriának a fejlődő államok 1,5 milliárd dollárral tartoznak. Ezt a Demokracija című lap közölte, s hozzátette, hogy a kintlevőségek gyakorlatilag behajthatatlanok. A lap azt bizonyítja hiteles dokumentumok alapján, hogy a legtöbb hitelt Lukanov volt kormányfő hozzá nem értése miatt nyújtották. A volt kormányfőt azzal vádolja a lap, hogy 200 millió dollárt fordított kőolajlelőhelyek kutatására Líbiában és használt nyugati gépi berendezéseket vásárolt. AlNGLIÁBAN a wearmouthei bányában két bányász életét vesztette és négyen megsebesültek, amikor a bányászokat szállító szerelvény 300 méterrel a földfelszín alatt kisiklott. A szakszervezetek a szaporodó balesetek számát azzal magyarázzák, hogy a bányaigazgatóság megtakarítási célokból elhanyagolja a karbantartást. O laszországban két rendőr közúti ellenőrzés során megállított egy japán gyártmányú gépkocsit. A gépkocsi utasai az ellenőrzés közben géppisztolyt ragadtak és a kél rendőrt lelőtték. A merényletet „a fegyveres fallangisták” nevű fasiszta mozgalom vállalta magára. A rendőrség folytatja a nyomozást.
