Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

II.

PcstiüHírlap

1992. január 4.

„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort!”

Milyen is volt az 1991-es év? Épphogy magunk mögött hagytuk, mégsem tudjuk biztosan. A megfontolt ítélethez nélkülözhetetlen a tények pontos ismerete. Az alábbi eseménytörténet talán segít bepótolni emlékezetünk apró kihagyásait, hogy könnyebben alkothassunk véleményt, s „legyen mihez igazodnunk” 1992-ben.

1991 története

Január 2.

— Baljóslatúan indult az új év első munkanapja: reggel 5 és 7 óra között az egész országban szünetelt a vasúti közlekedés. A sztrájk 4,4 millió forintjába került a MAV-nak.

Január 7.

—15 százalékkal leértékelték a forintot.

Január 14.

— A postai szolgáltatások 40, a víz- és csatornadíjak 100 százalékkal emelkedtek.

— A parlamenti ülésteremben meghalt Demény Pál szocialista képviselő.

— A miniszterelnök kormány-átalakítást jelent be: felmenti Gerbovics Jenő tárcanélküli, Nagy Ferenc József földművelésügyi, Győriványi Sándor munkaügyi, és Kiss Gyula tárcanélküli minisztert. Gergátz Elemér földművelésügyi, Kiss Gyula munkaügyi, Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszter lett.

Január 17.

— Kitört az Öböl-háború, magyar orvoscsoport utazott a térségbe a Szövetségesek által ellenőrzött területre.

Január 19.

— Megalakult a Romaparlament.

Január 21.

— Kétórás figyelmeztető sztrájk Ózdon.

Február 1.

— Vasúti személyszállítás 80, a távbeszélés 46, a villamosenergia 50, a tankönyvek árai 80 százalékkal emelkedtek.

Február 7.

— Bebizonyosodott, hogy 10 ezer géppisztolyt és fegyverenként 180 lőszert adott el a Technika Vállalat a zágrábi székhelyű Astra cégnek. A kormány elismerte: a fegyverüzlet engedélyezése során eljárási mulasztás történt.

Február 13.

— Elhunyt dr. Krassó György, a Magyar Október Pórt alapító vezetője.

Február 16.

— Visegrádon hármas magyar—Lengyel—csehszlovák csúcstalálkozóra került sor. E három ország a jövőben fokozottan együtt kíván működni a nemzetközi politikában.

Február 19.

— Göncz Árpád törvényjavaslatát az országgyűlés elfogadja: az 1990. október 25-től 28-ig teijedő időben, az útelzárásokkal összefüggésben elkövetett szabálysértések és bűncselekmények- miatt nem indítható büntetőeljárás.

Február 26.

— Újabb tüntetés Ózdon.

Február 27.

— Az MDF parlamenti képviselőcsoportjának 52 tagja bizalmatlansági indítványt nyújtott be Kónya Imre és a frakció vezetősége ellen — a frakció tisztségükben hagyta a vezetőket.

Március 7.

—A kormány jóváhagyta a Kupa Mihály által beterjesztett négyéves gazdasági programot. Március 9.

— Torgyón József a TF aulájában 120 perces beszédében programot hirdetett: „Struktúraváltás helyett végnélküli hatalomátmentés folyik.”

Március 12.

— A koalíciós pártok vezetőinek megbeszélése után Torgyán József helyett Pásztor

Gyula lett az FKGP parlamenti frakciójának vezetője.

— A koalíció pártjai megegyezésre jutottak a kárpótlási törvény kérdésében.

Március 15.

— Antall József ünnepi beszédében elmondta: az ország az idén éh átalakulásának legnehezebb pillanatait.

— Megjelent az új kormányközeli napilap, az Új Magyarország.

Március 23.

— Újratemették az 1956-os forradalmat követő kádári megtorlás négy mosonmagyaróvári áldozatát.

Március 24.

— A parlamentek felelőssége a gazdasági fejlődésért címmel háromnapos konferenciát rendeztek Budapesten.

Március 25.

— Kibocsátják az új 5000 forintost.

Március 28.

— A Fidesz hatpárti tárgyalásokat javasol, mert — szerinte

— az ellenzék nem tud beleszólni az alaptörvények kialakításába.

Április 2.

— Lőrincz Kálmán, a Magyar Honvédség parancsnoka kérte beosztásából felmentését. A köztársasági elnök nem fogadta ezt el.

Április 4.

— Felmentették Zwack Péter washingtoni nagykövetet.

Április 7.

— Törökbálinton 20 sorkatona megtagadta — a helyi viszonyok miatt — a szolgálatot.

Április 15.

— Megalakult az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Április 16.

— A T.Ház úgy döntött: Nincs szükség a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőre.

Április 24.

— A parlament elfogadta a Kárpótlási törvényt.

— Szekszárdon végső nyugalomra helyezték az MDF alapító, országgyűlési képviselő Csengey Dénes hamvait.

Április 28.

— Botrányos körülmények között az FKGP társelnökévé választják Torgyán Józsefet.

Május 1.

— Az osztrák rendőrség erőszakkal távolította el a móriacelli templomból azokat a hívőket, akik azért láncolták magukat a katedrális Szent László kápolnájának bejáratához, hogy megakadályozzák Mindszenty József hercegprímás földi maradványainak Esztergomba szállítását. A hercegprímás ugyanis úgy rendelkezett: amíg szovjet megszálló tapossa Magyaroszág földjét, ő nem tér vissza-Május 4.

— Esztergomban hívők tízezrei előtt ünnepélyes gyászmise kíséretében helyezték örök nyugalomra Mindszenty József hercegprímás hamvait.

Május 9.

— A Fővárosi Közgyűlés nemet mondott az Expóra.

Mágus 13.-— 200 ezren sztrájkoltak a Szolidaritás Szakszervezeti munkásszövetség által kezdeményezett figyelmeztető sztrájkban.

Május 16.

— A kormány megerősíti az

Expo megrendezése melletti szándékát.

Május 17.

— Pozsgay Imre és Bíró Zoltán vezetésével megalakult a Nemzeti Demokrata Szövetség.

Május 19.

— Kétnapos konferenciát tartott a Liga Szakszervezet.

Május 20.

— Torgyán József heves kirohanást intézett az Új Hölgyfutár című folyóirat és annak címlapja ellen.

Május 23.

— Göncz Árpádot fogadta Georg Bush amerikai elnök, aki kifejezte legnagyobb tiszteletét azért, amit a demokráciáért Magyarország tett s tenni fog a jövőben.

Május 29.

— Az Alkotmánybíróság átdolgozásra visszaadja a Kárpótlási törvényt.

Június 11.

— Hazánkba látogatott Hájim Herzog, Izrael állam elnöke.

Június 17.

— Immár hazai földben nyugszik Jászi Oszkár, a polgári forradalom nemzetiségekkel foglalkozó tárca nélküli minisztere, a fasizmus és a bolsevizmus kérlelhetetlen ellenfele.

Június 18.

— Teleki Pál emléktáblát avatott fel Göncz Árpád köztársasági elnök. „Teleki Pál ma nem politikai, hanem erkölcsi példa” — mondotta.

Június 19.

— Az utolsó szovjet megszálló katona is elhagyta Magyarországot Záhonynál, ezzel egy időben az egykori NDK-ban a német egyesítés után talált dokumentumok elemzése során nyilvánosságra került, hogy a Varsói Szerződés a NATO- országok elleni nagyszabású és meglepetésszerű támadásra készült.

Június 20.

— Ötvenhárom év után másodszor rendezték meg a Magyar Reformátusok Világtalálkozóját.

Június 28.

— Budapesten jogilag is megszűnt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa

Június 30.

— Magyarország szuverén állam. Az országban több helyütt rendezvénysorozattal emlékeztek meg a függetlenség napjáról.

Július 1.

— Végétért egy fejezet a háború utáni Európa történelmében: a népek és nemzetek megosztottságának fejezete. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülésén jogilag is szentesítették a szervezet feloszlatását.

Július 11.

— Göncz Árpád „lelkiismerete parancsára hallgatva” úgy döntött, hogy nem nevezi ki a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökeit, mert — véleménye szerint — meghatározatlanok a feladat- és hatáskörök.

Július 12.

— Voronyezstől 200 kilométerre fekvő Repjovka faluban 36 magyar zarándok gyászszertartáson hajtott fejet a II. világháborúban elesett magyar katonák emléke előtt.

Július 14.

— Varga Béla a Nemzetgyűlés egykori elnöke 44 évi száműzetés után hazatért Balatonboglárra.

Július 25.

— 15 perces jégverés sújtotta Bihar térségét, ahol a termés 90 százaléka megsemmisült. A kormány 25 milliós gyorssegélyt szavazott meg.

Július 26.

— Az akkor még ép Dubrovnikban a Pentagonale keretében együttműködő Cseh- és Szlovákia, Ausztria, Jugoszlávia, Olaszország és Magyarország úgy döntött, hogy Hexagonálévá alakul, teljes jogú tagként csatlakozott a szervezethez Lengyelország.

Július 28.

— Több, mint 40 ezer békés ember, a Jehova tanúi tartottak háromnapos nemzetközi kongresszust Budapesten.

— Alig 2 évvel a hasonlóan titkolni igyekezett bősi műszaki baleset után próbaüzem közben ismét meghibásodott a dunakiliti duzzasztómű.

Augusztus 4.

— A Csallóközi Régió polgárai tüntetéssorozata a bősi vízerőmű ellen véres megtorlásba fulladt. Az osztrák, a szlovák és a magyar környezetvédőket agyba-főbe, bilincsbe verte a szlovák rendőrség.

Augusztus 9.

— Budapestnél tetőzött a dunai árvíz.

Augusztus 16—20.

— A katolikus egyházfő, II. János Pál pápa Magyarországra látogatott Szentmisét tartott Budapesten, Esztergomban, Máriapócson, Nyír- egyházán, Debrecenben, Pécsett és Szombathelyen.

Augusztus 23.

—A magyar kormány nyilatkozatban üdvözölte a szovjet puccskísérlet után helyreállt rendet, ám aggodalmát fejezte ki egyes parlamenten kívüli tényezők demokrádaellenes, szélsőséges nézetei miatt.

Szeptember 2.

— Az Országgyűlés egyhangúlag megszavazta a balti köztársaságokkal a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét.

Szeptember 6.

— Létrehozták a Demokratikus Chartát.

— A Magyar Honvédség új vezérkari főnöke: Deák János vezérőrnagy.

Szeptember 10.

— A parlament plenáris ülésén fellángolt a vita Kónya Imre (MDF) frakcióvezető dolgozatáról, amelyet a frakció ülésére belső vitaként készített. Az ellenzék szerint Kónya „minden hatalmat az MDF-nek” politikát hirdetett meg, a kormánykoalíció etikátlannak minősítette a vitát.

— Antall József tokiói látogatása során megerősítette: Magyarország nem kéri adósságai átütemezését, pusztán olyan pénzügyi konstrukciók kialakítását kéri, amely lehetővé teszi adósságaink folyamatos visszafizetését.

Szeptember 12.

— Robert Schumannról elnevezett dfjat vehetett át Antall József Strasbourgban.

Szeptember 20.

— Magyarország az ENSZ BT sürgős összehívását kérte a Jugoszláviai helyzet miatt.

Szeptember 23.

— Az Alkotmánybíróság, választ adott Für Lajos honvédelmi miniszternek és Balsai István igazságügy-miniszternek a köztársasági elnök hatáskörét, illetve személyének sérthetetlenségét firtató kérdésekre. Megállapította: az elnök a fegyveres erők egyikének sem szolgálati elöljárója, a fegyveres erők működésének irányítása a kormány hatásköréből törvénnyel el nem vonható. Szeptember 27.

— A Médiahajó 91 vállalkozás, melyre meghívást kaptak a hazai politika, művészeti élet és sajtó, prominensen teljesítette küldetését.

— Budapesten tartotta kongresszusát az Európa Mozgalom.

Október 1.

— Antall József az ENSZ közgyűlés előtt mondott beszédében kijelentette: Magyarország kiáll a magyar kisebbségek érdekében.

Október 5.

— A MÚOSZ közgyűlésén Bodor Pált, a Népszabadság főmunkatársát választották elnökké.

Október 7.

— Budapesten tartotta közgyűlését a Világkereskedelmi Központok Szövetsége.

Október 9.

— A Magyar Nemzet című napilapnál sztrájk kezdődött, ám a lap ez idő alatt is megjelent.

Október 10.

— A kormányülésen úgy döntöttek, Budapest ellenére nem rendeznek Expót, helyette reprezentatív eseménysorozattal köszöntik 1996-ot.

Október 21.

— A román parlament magyarellenes kirohanására válaszolva Antall József leszögezte: a kormány feladata, hogy megfelelő előkészítés után tárgyalóasztalhoz üljön Romániával.

Október 23.

— A forradalom 35. évfordulójára emlékezett az ország. A Magyar Rádió előtt több száz fős tömeg tizenhat pontos petíciót olvastatott be a Krónikában.

Október 25.

— UNICEF-konferenciát rendeztek Budapesten.

Október 27.

— Késő éjszaka a jugoszláv határ menti Barcsot egy jugoszláv katonai vadászrepülőről ismeretlen okból bombázták. A felrobbant gránátok részben a városszéli kukoricaföldre, részben egy focipályára, és lakóházakra hullottak. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős volt.

November 1.

— Az FKgP elnöksége kizárta Ómolnár Miklós és Prepeliczay István után Oláh Sándort is a pártból. Kettészakadtak a kisgazdák.

Nomvember 8.

— 5,8 százalékkal leértékelték a forintot.

November 22.

— A 42 állami költségvetési támogatásban részesült párt közül az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította, hogy az FKGP-nél és az MSZDP-nél rendezetlen a könyvelés. Ez utóbbi párt esetében az ÁSZ elnöke a legfőbb ügyészhez fordult.

November 23.

— A rendkívüli MSZOSZ kongresszuson Nagy Sándort megerősítették elnöki pozíciójában. November 24.

— Az SZDSZ kétnapos küldöttgyűlésén Tölgyessy Pétert választották a lemondott Kis János helyére. Pár nappal később a parlamenti frakció vezetője Pető Iván helyett Tardos Márton lett.

— Az MSZMP folytatta Salgótarjánban megkezdett XV kongresszusát, melyet az elnök, Thürmer Gyula erkölcsi és politikai győzelemnek nevezett.

November 28.

— Antall József felmentette a Magyar Nemzeti Bank elnökét, Surányi Györgyöt.

December 2.

— Beke Kata MDF-alapító tag megvált pártjától, s a függetlenek közé ült a parlamentben.

December 3.

—Az Országgyűlés megszavazta, hogy 1996. május 11-től Magyarország megrendezné a Világkiállítást.

December 6.

— Antall József Moszkvában szovjet—magyar, orosz—magyar, Kievben ukrán-magyar alapszerződést írt alá.

December 15.

— A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára Szabó Ivánt ipari és kereskedelmi miniszterré nevezte ki, miután előzőleg e tárca vezetője, Bőd Péter Ákos lett az MNB elnöke.

— Az MDF V országos gyűlése ügyvezető elnökké választotta Für Lajost.

December 16.

— Brüsszelben Antall József aláírta Magyarország és az Európai Közösség társulási megállapodását.

December 17.

— Bár az MSZOSZ által szervezett figyelmeztető sztrájkhoz 28 ágazati szakszervezet csatlakozott, mégis mindössze 200 ezer ember tartott rövid munkabeszüntetést.

December 18.

— Bonnban a magyar és a német külügyminiszter parafálta a két ország közti baráti együttműködésről szóló szerződést.

December 20.

— Brüsszelben külügyminiszteri szinten aláírták az Észak- Atlanti Együttműködési Tanács megalakulásáról szóló dokumentumot, amelynek tagja a 16 NATO- ország mellett kilenc volt VSZ- állam is.

— Merényletet kíséreltek meg Törökország budapesti nagykövete ellen.

December 23.

— A Ferihegyi úton egy Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállító autóbusz ellen távirányítású, robbantásos merényletet kíséreltek meg.

December 27.

— Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalban megkezdődött a kárpótlási jegyek kiadása.

December 31.

Majd huszonnégy órás „szolgálat” után lett 1992-es költségvetése az országnak