Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

1992. január 28. Szabad ÚJSÁG 3 Mialatt a washingtoni repülőtéren az Oroszországnak szánt segélyszállítmányt rakodják, a Ruszlan típusú óriásgép gyomrába... (Telefotó: éSTK/AP) ...addig a moszkvai Vörös téren vörös zászlókkal a visszarendeződés mellett tüntetnek (Telefotó: CSTK/AP) Állítólag: német vadászgépek Horvátországnak Goulding Belgrádban és Szlavóniában Meg kell szüntetni a kéksisakosok jugoszláviai telepítésének útjában álló akadá­lyokat Erről tárgyalt Belgrádban Branko Kostic jugoszláv szövetségi alelnökkel Marrack Goulding, az ENSZ-főtitkár helyettese. Milosevic szerb elnök és a világszer­vezet diplomatájának találkozójáról közleményt adtak ki. Ebben rögzítették: A felek mindent megtesznek azért, hogy a Krajinai Szerb Köztársaság is elfogad­ja a Vance-tervet. Goulding Goran Hadzsiccsal, az ún. Szlavóniai Szerb Autonóm Köztár­saság kormányfőjével is tárgyalt. A tér­ség vezetőinek még bizonyos kifogásaik vannak a Vance-terwel szemben. Goul­ding megértését fejezte ki a szerbek ké­telyei iránt. Hadzsics szerint az ENSZ- tervet lényegében elfogadták, csupán néhány módosítást követelnek. Goulding a tárgyalások után Kninbe utazott, ahol a Krajina vezetőivel tár­­gyal. A Vecsemje Novosztyi című belgrádi lap azt állítja, hogy a horvát fegyveres erők vezérkara Németországtól 38 Mig típusú vadászgépet kapott. A lap a né­met hírszerzés jól tájékozott köreire hi­vatkozik. A jelentés szerint a bonni kor­mány utasította a hírszerzést, hogy ti­tokban készítse elő a repülőtereket, a repülőgépeket és a többi berendezést ahhoz, hogy „Alarm” fedőnév alatt a volt kelet-német hadsereg felszerelésé­ből vadászgépeket juttassanak Horvát­országnak. A lap szerint a repülőgép­szállítás már egy hónapja folyik, és a ke­let-német Mig-ek Rijeka, Pula és Zág­ráb környéki repülőtereken vannak. A gépek pilótái állítólag horvát, német, olasz, lengyel és magyar zsoldosok. A CSA lehúzza a LOT rolóját? Közép-Európa és a légi forgalom A lengyel LOT légitársaság életve­szélyben van. Az Air France és a CSA elcsábíthatják utasait — írja a tegnapi Sztandar mlodych című lengyel lap. Míg a LOT arról vitatkozik, hogy el­adja-e Iljusin típusú repülőgépeit Uk­rajnának és erről vég nélküli tárgyaláso­kat folytat a közlekedési minisztérium­mal, a repülőterek igazgatásával és saját alkalmazottaival, addig Csehszlovákiá­ban nyugodtan olyan műveletbe kezd­tek, amely Varsót kiradírozhatja a légi­járatok térképéről — írja a lap. Légitársaságok túlélésére a vállalko­zások időszakában csak akkor van lehe­tőség, ha a „kis halak” együttműködnek a mindent felfaló kolosszusokkal. A CSA, a Malév és a LOT csak úgy re­ménykedhet a jövőben, ha csatlakozik valamely nagy légiforgalmi társasághoz. A LOT tárgyalt ugyan a Lufthansával, de a házzasságból semmi sem lett. Köz­ben Prágában, mint a világ legtermésze­tesebb ügyét, privatizálni kezdték a CSA-t. Az eredmény már ma megmu­tatkozik. Csehszlovákiában a légitársa­ság értékét 150 millió dollárban hatá­rozták meg. „Elképzelhető, hogy nálunk milyen sokáig tartana a vita afölött, hogy ez kevés-e vagy sok” — írja a lap. A CSA az értékmeghatározás után felkí­nálta részvényeinek 40 százalékát több társaságnak is. A legvonzóbb javaslatot a franciák terjesztették elő. Az Air France és a CSA már január elején alá­írták az együttműködési és a kereske­delmi—műszaki partneri egyezményt. Feltételezhető, hogy márciusban Prága, Pozsony és Párizs hivatalosan is meg­erősíti a szerződést. A csehszlovák légi­forgalom vezetői nem titkolják, hogy Prágát a földrész egyik fontos légikikö­tőjévé akarják kiépíteni. Ezzel szemben a lengyel gazdaság vezetői — írja a Sztandar mlodych — abban a biztos tu­datban alusszák nyugodt álmukat, hogy Varsó önmagától a légiközlekedés köz­pontjává válik. A politikusok is túlságo­san önelégültek. Közben Prágában sen­ki sem vitatkozik az Iljusinokról és a veszteséges légijáratokról. A ŐSA vég­érvényesen lemondott a szovjet repülő­gépekről és az európaiakat, az Airbuso­­kat és az ATR-72-ket választotta. Közel-keleti békekonferencia Ma Moszkvában folytatják A többoldalú arab—izraeli tárgyalásokat január 28-án és 29-én Moszkvában Oroszország és az Egyesült Államok égisze alatt foly­tatják. A közel-keleti békekonferencia újabb fordulójának küszöbén tegnap sajtóértekezletet rendeztek. Vlagyimir Petrovszkij arról tájékoz­tatott, hogy a tárgyalások közvetlen résztvevőin kívül ott lesznek az Arab Országok Együttműködési Tanácsának (GGC) tagjai a Perzsa-öböl országaiból, továbbá a Maghrib tagállamai, az Euró­pai Közösségek képviselői. A konferen­cián képviselteti magát Kína, Kanada és Törökország is. Petrovszkij közölte, hogy az orosz ha­tóságok nem engedélyezték a megszállt területekről emigrált palesztinok képvi­selőinek részvételét. E küldöttség jelen­létét a PFSZ kérte. Palesztin részről a konferencián csak az a tárgyalóküldött­ség vesz részt, amely a közös jordánia1— palesztin küldöttséggel érkezik. Petrovszkij szerint a moszkvai fordu­ló elmélyítheti a közel-keleti békefolya­matot. Tárgyalni fognak a leszerelésről, az atomfegyverek terjesztésének tilal­máról, a környezetvédelemről, a vízfor­rások kihasználásáról és más problé­mákról is. Tegnap Moszkvába érkezett David Levy izraeli külügyminiszter. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter kollégája fogadtatásán kijelentette, hogy Orosz­ország kész betölteni a közvetítő szere­pét a közel-keleti helyzet megoldásá­ban. Az arab országok közül eddig csak Jordánia küldte ki képviselőit Moszkvá­ba. Szíria és Libanon elutasította a rész­vételt a tárgyalásokon. A többi arab ál­lam részvétele bizonytalan. A PFSZ egyetért azzal, hogy a palesztin küldött­ség elutazzon Moszkvába. A jordániai­­akkal közös küldöttség palesztin tagjai tegnap indultak Ammanból a tárgyalá­sok színhelyére. Samir izraeli kormányfő reményét fejezte ki, hogy a moszkvai tárgyalások Tüntetés Tbilisziben eredményesebbek lesznek a korábbiak­nál. Samir nagy jelentőséget tulajdoní­tott Kína részvételének a tárgyalásokon. A moszkvai találkozó megerősítheti Iz­rael nemzetközi helyzetét. A moszkvai tárgyalások elősegítik a közel-keleti békefolyamatot akkor is, ha Libanon és Szíria nem vesz részt rajtuk. Ezt tegnap Hasszán jordániai király je­lentette ki. Szerinte most lehetőség nyí­lik arra, hogy olyan kérdésekről is tár­gyaljanak, amelyek korábban nem ke­rültek szóba, mint például Jeruzsálem kérdése, amelyre mind a zsidók, mind az arabok igényt tartanak. Az előzetes jelentések szerint Jelcin orosz elnök nem vesz részt a közel-kele­ti békekonferencián. Ez a hír találgatá­sokra adott okot, többen úgy vélték, hogy Jelcinnek ismét szívbántaimai van­nak. Az elnök szóvivője a híresztelése­ket cáfolta. Kozirev orosz külügyminisz­ter szerint a konferencia társelnökei a szovjet és amerikai külügyminiszterek és ezért Jelcin jelenléte nem szükséges. Jelcinnek túlzsúfolt a programja, lekö­tik a belpolitikai problémák, és készül a Biztonsági Tanács New York-i csúcsér­tekezletére. Csapatkivonás Észt, lett és litván képviselők felszólí­tották Jelcin orosz elnököt, hogy minél előbb vonja ki a volt szovjet csapatokat a három balti köztársaságból. A Balti Tanács ülésén olyan álláspont született, miszerint az egykori szovjet hadsereg kötelékébe tartozó katonák kivonását azonnal meg kell kezdeni. Az idén november 15-ig kivonják a volt szovjet hadsereg Lengyelországban tartózkodó 45 ezer fős egységét — je­lentette be Dubinyin vezérezredes. Támadás Poti városa ellen Gamszahurdia, az elűzött grúz el­nök 200 ezer támogatója tüntetett a tbi­liszi kormányépület előtt. A tömeg Gamszahurdia felhívásának tett eleget. A megmozdulás idején Szigua, a jelen­legi ideiglenes kormány elnöke is az épü­letben tartózkodott. Á Tbilisziben és a Nyugat-Grúziában terjesztett röplapo­kon a volt elnök tudatja, hogy ő maga vezeti az országban zajló tüntetéseket. Az ideiglenes grúz kormány csapatai megindították a támadást a nyugat-grú­­ziai Poti kikötőváros ellen, amely még Gamszahurdia híveinek kezén van. A Reuter jelenti a városból, hogy Ioszelia­­ni félkatonai egységei a Rioni folyón át vezető vasúti hídon közelítették meg a várost. A harcok azután lángoltak fel, hogy meghiúsultak a békéltető tárgyalá­sok, amelyek során Gamszahurdia híve­it Poti feladására és fegyverletételre szólították fel. A legfrisseb hír szerint Gamszahur­dia elűzött elnök a Csecsen-Ingus Köz­társaság fővárosába, Groznijba mene kült. Ezt Szigua, az ideiglenes kormány elnöke közölte Tbilisziben. Gamszahur­­diát Szuhumiból Groznijba egy Tu-104- es repülőgép szállította el és a gép az­után többször megfordult Szuhumi és Groznij között. A repülőgép küldetése befejeztével Moszkvába repült. Itt a pi­lótát és a személyzetet letartóztatták, mert megszegték az érvényes biztonsági előírásokat. Szigua szerint a repülő le­génységét Tbiliszibe szállítják. Az egységes Németország külpolitikája „A partnerek idegeire megy” A Stem című német lap az egyesült Németország külpolitikáját bírálja. „Aki nem veti alá magát a német követelések­nek, megérzi Bonn rosszallását, mint ahogy most Csehszlovákia is megérez­te”, írja a lap. A cikk felhívja a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyeket az egye­sített Németország külpolitikája rejt magában. Főleg azt bírálja, hogy a né­met hatalmi törekvések kedvezőtlen nemzetközi visszhangot keltenek. A Stem a csehszlovák—német kap­csolatokkal összefüggésben utal néhány csehszlovákiai politikusra, akik attól tartanak, hogy Németország ismét régi politikájának benyomását kelti. Az ilyen véleményeket nem lenne szabad figyel­men kívül hagyni — írja a lap. „Német­ország keleti és nyugati partnereinek idegeire kezd menni és a legnyugtalaní­tóbb az, hogy e jelenség a politikai veze­tés számára közömbös.” A hiúság és az önelégültség ezt a nemzetet már legalább egyszer tévútra vezette, írja a cikk szerzője és hozzáte­szi, hogy „a régi betegség jelei ismét je­lentkeznek”. „Tizenhat hónappal az új­raegyesítés után Németország ismét kedvenc helyén, az összes szék között ül. A régi bizalmatlanság ismét feléled, a hű barátokat becsapták, új ellenségeket szereztek, de az ország politikai vezetése mindezt figyelmen kívül hagyja.” A „né­met betegség” újramegjelenésének idő­pontját a lap a jugoszláv válság kirobba­nására teszi. Éz volt az egyesített Né­metország első próbálkozása a hatalmi politikával, írja a Stem. A németek Hor­vátországra fogadtak, amelyet Hitler Ju­goszlávia első szétverése után egyszer már hozzásegített a kétes önállósághoz. Hitler első próbálkozása után 50 évvel Jugoszlávia végérvényesen veszített. A térség annyira felaprózódott, mint még soha azelőtt, írja a Stem. A lap rámutat, hogy tavaly decem­berben az EK-szövetségesek engedtek a bonni külpolitika nyomásának a jugo­szláv kérdésben. Az eddigi szövetségi kormányok legfőbb érdekét, tehát az egyetértést a nyugati szövetségesekkel feláldozták a hatalmi politika oltárán. A Szovjetunió, mint ellenfél eltűnt a világ térképéről és a németek újra erős­nek érzik magukat. A szövetségi köztár­saságot megkísérti a „vezető szerep” fo­galom és már így gondolkozik a lakosság is. A CSU főnöke számára már Európa is kicsi, és az USA oldalán vágyik vezető szerepre. A régi német álom, hogy Orosz­ország gyarmati térség legyen, ismét fel­éled, állapítja meg befejezésül a Stem. »ZLOVAKIABOL10 tonna élelmi­szer-segély érkezett Moszkvába. Az ak­ciót az év elején FrantiSek MikloSko, az SZNT elnöke kezdeményezte. A szállít­mányt Luberci város nyugdíjasainak, betegeinek és sokgyermekes családjai­nak szánták. A szállítmányt az Orosz Vöröskereszt vette át. A iISZTRIA emelni akarja hadsere­gének színvonalát — közölte az oszták védelmi minisztérium. Olyan színvonal­ra akarjuk emelni hadseregünk felsze­reltségét, mint amilyennel szomszéda­ink rendelkeznek — mondta Wilfred Schiffinger, a védelmi minisztérium szó­vivője. Ausztria mobil tankelhárító és légelhárító rakétákat vásárol, valamint levegő—föld és levegő—levegő rakétá­kat vadászgépei számára. Ll PENG kínai kormányfő, aki va­sárnap óta Olaszországban tartózkodik, találkozott Cossiga elnökkel és Andre­otti kormányfővel. Az olasz politikusok nagyra értékelik Kína legutóbbi külpoli­tikai lépéseit, de nem rejtik véka alá, hogy az emberi jogokról is tárgyalni akarnak Kínával. A DISCOVERY űrrepülőgép prog­ramját egy nappal meghosszabbítják, és így a legénység a tervezettnél több orvo­si és biológiai kísérletet hajthat végre. Az űrutazás meghosszabbítása azért vált lehetővé, mert az öt napja úton levő Discovery a feltételezettnél kevesebb villanyáramot és vizet fogyasztott. Amennyiben a NASA-központban az űrutazás meghosszabbításáról dönte­nek, az űrrepülőgép csütörtökön érke­zik vissza a Földre, és az Edwards tá­maszponton száll le. O lszewski lengyel kormányfő­nek csak a lakosság 42 százaléka jósolja, hogy egy évnél tovább marad hivatalá­ban. A megkérdezettek egynegyede úgy véli, hogy a kormány korábban bukik meg. Az Olszewski-kormány életrevaló­ságában főleg a baloldal, a liberálisok nem hisznek, ellenben a nyugdíjasok túl­élést jósolnak neki. A Rzeczpospolita szerint a közvéleménykutatás csak talál­gatásokon alapul, mert a kormány mindmáig nem terjesztette elő gazdasá­gi programját. Franciaországban a pótvá­lasztásokon sikertelenül szerepelt az uralkodó szocialista párt. Nord megyé­ben a szocialista képviselő-jelölt nem jutott el a pótválasztás második forduló­jáig sem. Á legnagyobb sikert a centrista jelöltek szerezték meg. Nekik kell meg­birkózniuk Le Pen szélsőjobboldali kép­viselő-jelöltjeivel. A helyhatósági pótvá­lasztásokon két kantonban vesztették el az uralkodó párt jelöltjei a bizalmat. Szingapúrban tegnap kezdő­dött a Délkelet-ázsiai Államok Szövet­sége (ASEAN) kormányfőinek találko­zója. Az ASEAN-csúcs célja, hogy kö­zös politikai döntéseket hozzon a válto­zó nemzetközi helyzettel kapcsolatban. Az ASEAN 1967-ben alakult és tagjai Malajzia, Szingapúr, Indonézia, a Fü­­löp-szigetek és Thaiföld. A frika országainak külföldi adóssága ez év elején elérte a 150 milli­árd dollárt. Az UNICEF adatai szerint idén 27 millió afrikait sújt a várható szárazság. A katonai konfliktusok miatt a térségben további 40 millió ember lesz kénytelen alhagyni otthonát az előrejel­zés szerint. Az UNICEF dokumentuma szerint fontolóra kellene venni az afrikai államok adósságainak törlését. IzRAELBEN további négy kitolon­colásra ítélt palesztin nyújtott be felleb­bezést a Legfelsőbb Bírósághoz. Koráb­ban a tizenkét hasonló büntetésre ítélt palesztin közül heten már fellebbeztek és így még nem kellett elhagyniuk az országot. A Legfelsőbb Bíróság egy pa­lesztin fellebbezését a múlt héten — 1979 óta először — elfogadta. ICaDILAFI líbiai elnökkel tárgyalt Vaszilij Szafroncsuk, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja. Szafroncsuk feladata volt, hogy megismerje az utasszállító re­pülőgépek elleni merényletekkel vádolt személyek kiadatásával kapcsolatban a líbiai álláspontot. A Kadhafival folyta­tott tárgyalásokat az ENSZ-főtitkár megbízottja konstruktívnak nevezte. K enyában egy kis repülőgép 8 utassal a fedélzetén összeütközött egy nagy madárral és kényszerleszállással próbálkozott. A leszállás nem sikerült és a repülőgép felrobbant, mind a 8 utasa életét vesztette. Tavaly ugyancsak Ke­nyában hajszálon múlott egy 200 embert szállító repülőgép sorsa, amikor szintén madárral ütközött, és annak teteme el­tömte a gép egyik motorját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom