Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

Vagyonjegyes privatizálás Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZERDA, 1992. január 15. • II. évfolyam • 12. szám • Ára 2,30 korona A Szlovák Köztársaság kormányának tanácskozása Botladozó gazdasági ösztönzés Ülést tartott tegnap Pozsonyban a Szlovák Köztársaság kormá­nya. A gazdasági fejlesztés ösz­tönzésére kidolgozott program végrehajtásáról szóló jelentés megvitatása után a testület meg­állapította, hogy elmaradás ta­pasztalható a program realizálá­sa terén, amely azzal a veszéllyel jár, hogy a program nem teljesíti Ösztönző szerepét a nemzetgazda­ság fejlesztése szempontjából. A továbbiakban a kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette a parla­menti választások előkészületeivel kapcsolatos feladatok tervét, ame­lyet Ladislav Pittner belügyminisz­ter terjesztett elő. A dokumentum abban az esetben érvényes, ha az SZNT (illetve a Szövetségi Gyűlés) képviselőinek megválasztására vo­natkozó jelenlegi jogszabályt nem módosítják, vagy nem adnak ki új törvényt. Ebben az esetben az SZNT (Szövetségi Gyűlés) Elnök­ségének legkésőbb március 18-áig ki kell hirdetnie a választások időpont­ját, amely a jelenlegi feltételezések szerint 1992. június 6-a és esetleg június 5-e. A tanácskozás szünetében nyilat­kozva Ján Carnogursky miniszter­­elnök egyebek között elmondta, hogy ami a Szlovák Köztársaság ál­lami költségvetésének felhasználá­sát illeti, az idei év első napjaiban is tapasztalható a múlt év decemberé­­(Folytatás a 2. oldalon) Ján Carnogursky miniszterelnök és első helyettese, Anton Vavro (jobboldalt) a kormány ülésén (CSTK-felvétel) „Felfrissített” tudnivalók Január 12-éig az ország területén több mint 1,1 millió állampolgár re­gisztráltatta vagyonjegykönyvét. Egyes regisztráló helyeket naponta 800—1000 vagyonjegykönyv-tulaj­­donos is felkeresi. Amint azt a Cseh­szlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva Petr Moravec, a Va­gyonjegyes Privatizálási Központ munkatársa elmondta, január 31- éig — amikor véget ér a regisztrálás — az összes regisztráló helynek szombaton és vasárnap is 10-től 17 óráig nyitva kellene tartania. Ezen­kívül a félfogadási időt az illeték­eseknek a helyi viszonyokhoz kell igazítaniuk. Petr Moravec szavai szerint a leg­nagyobb gondot azok a polgárok okozzák, akik valakit helyettesíte­nek a regisztráláskor. Mint mondta, gyakran megtörténik, hogy hiányzik a meghatalmazás közjegyzői hitele­sítése. A privatizálási központ ismé­telten felhívja a figyelmet arra, hogy a nagyprivatizálási törvény értelmé­ben a vagyonjegyes privatizálás első hullámában csak csehszlovák állam­polgárok — akiknek állandó lakhe­lyük a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén van és a va­gyonjegyek kiadásának időpontjá­ban, tehát 1991. november elsején betöltötték 18. életévüket — re­gisztráltathatnak vagyonjegy köny­vet. Moravec elmondta, a regisztrálás során olyan eset is történt, hogy az illető mindkét regisztrációs szel­vényt „magával vitte” a regisztrációs helyről, így nem került be a számító­­(Folytatás a 2. oldalon) Elégedetlen szövetkezeti vezetők Kiküszöb(3ik-e a hibákat? „Meg kell állapítanom, hogy a múlt év végén, a transzformációs tör­vényhez fűzött 138 módosító javaslat megvitatásakor a szövetségi par­lament kamaráinak bizottsági előadói nem álltak c helyzet magasla­tán, és ez teljes mértékben megmutatkozik a törvény minőségén. Ebbe a fontos jogi normába több pontatlanság, ésszerűtlenség került” — jegyezte meg Ota Karen, a Csehszlovák Szövetkezeti Unió elnöke teg­nap azon a pozsonyi sajtóértekezleten, amelyen a szlovákiai fogyasztá­si, ipari és lakásszövetkezetek vezetői is részt vettek. Karen hangsúlyozta, hogy a szö­vetkezeti unió a törvény hiányossá­gai ellenére — beleértve egyes ren­deletek alkotmányosságának meg­kérdőjelezését is — támogatni fogja a nem mezőgazdasági szövetkeze­tek transzformációs folyamatát. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvény végrehajtása során felmerülő esetleges hiányosságokat a lehető legjobban kiküszöbölje. A részleges jóvátételt az unió a transzformációs törvénnyel kap­csolatos végrehajtási kormányren­delettől várja. Ota Karen szerint a törvény módosítása jelenleg nem aktuális, mivel a parlamentnek nagy figyelmet kell fordítania a köztársasági elnök javaslatainak megvitatására, és a választások is közelednek. A szövetkezeti tagok leginkább azt sérelmezik, hogy az elfogadott transz­formációs törvény nem demokrati­kus, ellenkezik a szövetkezetek nem­zetközileg elfogadott alapelveivel, va­lamint az érvényes csehszlovák tör­vényekkel, a transzformációs folya­matról szóló döntéshozatalból kire­keszti a szövetkezetnek és a szövetke­zeti vagyonnak egyetlen jogos képvi­selőjét, a taggyűlést, illetve a küldöttek közgyűlését. Ugyanerről a transzformációs törvényről beszélt tegnapi sajtóérte­­(Folytatás a 2. oldalon) A jugoszláv köztársaságok és mi A névtelen telefonáló már szombaton is jelentkezett Elismerés már ma? Melléfogott a bizalmi ember Nagy a valószínűsége annak, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság ma elismeri Horvátor­szágot és Szlovéniát. Eközben az Európai Közösségek otszágainak és a közép-európai „hármak” további két tagjának (Lengyelország és Ma­gyarország) lépéseivel összhangban fog eljárni. Mindezt tegnap közölte Egon Lánsk^, a Külügyminisztéri­um szóvivője. A mai nappal az EK tagállamai­nak a tervek szerint el kellene ismer­niük azokat a jugoszláv köztár­saságokat, amelyek ezt kérik, illetve amelyek teljesítik azokat a kritériu­mokat, amelyekről 1991. december 16-án az Európai Közösségek ma­­astrichti csúcstalálkozóján született megállapodás. Ami a többi köztársaságot illeti, Csehszlovákia aszerint fog eljárni, hogyan lépnek azok. „Például isme­retes, hogy Szerbia a saját önállósá­ga elismertetése helyett mindeneke­lőtt a csonka Jugoszlávia megőrzé­sét helyezi előtérbe” — fűzte hozzá a külügyi szóvivő. Már január 11-én, szombaton is jelentkezett az az ismeretlen sze­mély, aki két nappal később, január 13-án telefonon felhívta a Csehszlo­vák Sajtóiroda brünni szerkesztősé­gét, és egyebek között azt követelte, hogy Csehszlovákia szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, máskülönben a holeSovi rendőrisko­lából ellopott fegyvereket zsidók el­len használják fel. „A brünni rendőrség egyik tiszt­jével már közöltek hasonló köve­telést. Tájékoztattuk róla az ille­gd Aorfta/F/o/yfűíót/off három volt „beliigyes” pere Kind már vallott, ma Vykypélen a sor A Tábori Felsőbb Katonai Bírósá­gon tegnap délelőtt a vádirat felol­vasásával folytatódott Frantisek Kind egykori szövetségi belügymi­niszter és volt első helyettese, Alojz Lorenc, valamint Karel Vykypél, a hajdani Nemzetbiztonsági Tes­tület II. ügyosztálya (a kémelhá­rítás parancsnoksága) volt pa­rancsnoka ügyének decemberben elnapolt tárgyalása. A Szövetségi Belügyminisztérium egykori vezetőit a Büntető Törvény­­könyv 158. cikkelye értelmében ve­zetői jogkörrel való visszaéléssel vá­dolják. A Pfíbrami Felsőbb Katonai Ügyészség vádirata szerint nevezet­tek 1988 dereka és 1989. november 17-e között — főleg a polgárok ter­vezett tiltakozó akcióinak idején — elrendelték, hogy az ország külön­böző területein őrizetbe vétel for­májában „szigeteljenek el” nagyobb számú személyt, anélkül, hogy erre valamilyen törvényes alapjuk lett volna. Az akkori parancsok nyelvén mondva „a szocialistaellenes erők nemkívánatos aktivitásának parali­­zálásáról” volt szó. Az előre elkészí­tett jegyzékek szerint vagy más tör­vényellenes formában ezzel több ál­lampolgárt akadályoztak személyi szabadságában. Lorenc tábornokot azzal is vádolják, hogy jogtalanul küldött zúzdába olyan StB-doku­­mentumokat, amelyek kompromit­­tálóak voltak az egykori Állambiz­tonsági Testület szempontjából. FrantiSek Kind, Alojz Lorenc és Karel Vykypél pere 1991. december 16-án kezdődött Prágában. Még az előtt, hogy a pfíbrami ügyész felol­vashatta volna a vádiratot, Lorenc tábornok jogi képviselője elfogult­sággal vádolta meg a bíróságot. Eh­hez a véleményhez Kind és Vykypél ügyvédje is csatlakozott. Védelem szerint az ügyben életfogytig kineve­li* zett bíráknak kell ítélkezniük, mivel minden más bíró annak nyomására dönt, vajon a jövőben kinevezik-e vagy nem. A védelem ilyen eljárása nyomán a tanácsvezető bíró, Jirí Bernát ezredes, a Tábori Felsőbb Katonai Bíróság elnöke bizonytalan időre elnapolta a tárgyalást. A védelem eljárásának kérdésé­ben viszonylag gyors döntést hozott Bohumil Repik, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának alelnöke és Bernát ez­redes. Repik véleménye szerint az ügyvédek tiltakozása nem vonatkoz­hatott a tanácsvezető bíróra, mivel Jiff Bernát 1991. január elseje után lett bíró, tehát élete fogytáig tisztsé­gében marad, s ezért az ügy egyik „kárvallottja”, Václav Havel köztár­sasági elnök már nem nevezi ki. Ami a büntetőtanács többi tagját illeti, személyükről a törvényekkel össz­­(Folytatás a 2. oldalon) tékeseket, a körülményeket pedig vizsgáljuk” — nyilatkozta tegnap a sajtóiroda munkatársának Jan Mi­­nár, a dél-morvaországi bűnügyi rendőrség egyik alosztályának mun­katársa. Arra a kérdésre, vajon mi vezette a rendőröket, hogy Szlovákiában, Nagysurányban tartsanak házkuta­tást, Mináf ezt válaszolta: „Szavahi­hető személyről van szó, akivel már (Folytatás a 2. oldalon) Atombomba-dömping fenyeget Genscher—Cheney találkozó Tegnap a német fővárosban találko­zott Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter és Richard Cheney, az USA védelmi minisztere. A Szovjetunió széthullásával kapcsolatban a két mi­niszter különösen fontosnak tartja, hogy megakadályozzák az atomfegyve­rek és a gyártásukkal kapcsolatos mű­szaki ismeretek elterjedését más orszá­gokba. Ezért szükség van egy olyan kö­zös kezdeményezés kidolgozására, amely megakadályozná az atomfegyve­rek gyártásához szükséges ismeretek kiáramlását. A német miniszter felhívta vendége fi­gyelmét a vegyi fegyverek betiltásának fontosságára. Bonn arra törekszik, hogy a tilalom már ez év felétől lépjen érvénybe. „ Ütött az óránk?" — kérdezhetné Karel Vykypél (baloldalt) Alojz LorenctőL A felvétel a bírósági tárgyalás előtt készült (Fotó: CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom