Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
2 Tóth KRISTÓF a dunaszerdahelyi kórház idei els<5 újszülötte. Az 56 centiméter „nagy”, 4790 grammal még a Himnusz alatt világrajött kisfiú szüleinek, a somorjai Tóth Imrének és feleségének Ildikónak a harmadik gyermeke. Prágában közölték, hogy a külkereskedelmi minisztérium illetékesei elérték: a Kanadába exportáló csehszlovák cégek bizonyos termékeit a legnagyobb kedvezmény illeti meg, ami minimális vámokat, esetleg teljes vámmentességet is jelenthet, az eddigi vámtarifákat illetően azonban legalább egyharmados, a legtöbb esetben pedig kétharmados a vámcsökkenés. Mindez többek között az ólomkristályra és egyéb üvegárura, bőrdíszműárura, vegyipari termékekre stb. vonatkozik. Rimaszombatban az óév utolsó napján csak félkapacitással üzemelt a cukorgyár. Pelle Tibor igazgató szerint az idei répafeldolgozási szezon nem sikerült a legjobban. Előbb a kívánt mennyiségű alapanyag biztosítása okozott gondot, majd a hosszantartó esőzések, később pedig a fagyok és a hó. Ennek ellenére remélik, hogy a tizenhárom koronás termelési ár alatt tudnak maradni idén is. JoZEF BAKSAY szövetségi külkereskedelmi miniszter az óév utolsó napján Komáromtól Hatéig több határátkelőhelyet is meglátogatott. Az utóbbi határátkelőn — az ottani tájékoztatás szerint — 6,5 millió turista iratait kezelték, 1 800 000 személygépkocsi, többi mint 20 ezer autóbusz és 37 ezernél is több teherkamion lépte át a határt. Pozsonyban Peter Kresánek főpolgármester közölte, hogy ebben az évben mindenképpen javítani kell a képviselő testületek tagjainak „munkaerkölcsét”. Azok ugyanis nem veszik túlságosan komolyan „képviselőségüket”, mert nagy részük rendszeresen távolmarad a testületi ülésekről, és ezáltal fékezik azok munkájának hatékonyságát. BrÜNNBEN közölték, hogy az ottani szovjet főkonzulátus ezentúl Oroszország főkonzulátusa lesz. Jurij Proszjanyik konzul szerint azonban feladatuknak tekintik, hogy Morva—Sziléziában a Független Államok Közössége minden polgárának érdekeit képviseljék. IVIaGION 3 a neve annak a csehszlovák műholdnak, amely december 31-én levált az Interkozmosz 25 elnevezésű műholdról, és önálló földkörüli pályán folytatja útját. A MAGION 3 műholdat az APEX elnevezésű nemzetközi tudományos programban plazmakísérletek céljából bocsátották az űrbe. Volkswagen Kft. az az új korlátolt felelősségű társaság, amelytől a Pozsonyi Autógyár a „megváltást” reméli, s amelyről úgy nyilatkozott Anton Snahniőan, a vezérigazgató főtanácsadója, hogy az elmúlt esztendő legfontosabb lépése volt a korábbi részvénytársaság életében. Most már jöhet a nagyprivatizáció... K eLET-SZLOVÁKIA legnagyobb sörgyára, az Eperjesi járásban fekvő Velky Sariä legnagyobb termelőüzeme ebben az évben lesz huszonöt esztendős. A „§ariS”-ban évente mintegy 500—580 ezer ugyanilyen márkájú aranyszínű nedűt gyártanak, s az ötszáz dolgozót foglalkoztató sörgyárnak nem lesznek munkanélkülijei. Ez idén külföldi tőkével korszerűsítik az üzemet és fokozatosan 1 millió hektoliterre akarják növelni az éves termelést. K arlovy varyban egyetlen olyan szálloda van, amelynek nem csökkent, hanem nőtt a látogatottsága. A Central szállót tavaly több mint 17 ezer turista látogatta meg. Nem lebecsülendő a szállóvezetők „filozófiája”: színvonalas szolgáltatás, minél több turistának — elfogadható áron. KöZÉP-SZLOVÁKIA síközpontjaiban valóságos nagyüzem volt az ünnepek alatt. Donovalyban például 55—60 centiméter a hóvastagság, és megállás nélkül működött a hét sífelvonó, valamint a libegő is. Komolyabb baleset itt nem is történt, azonban egy besztercebányai lakos Szilveszter éjszakáján a szabadba ment, hogy „kiheverje az ünneplés fáradalmait”, megcsúszott, karját törte, elsősegélynyújtás közben infarktust kapott és nem segített rajta az orvosi beavatkozás sem. Jelzés nélkUli híranyag: ÖSTK Szabad ÚJSÁG 1992. január Humánus, igazságos jogállamot Petr Vopénka cseh oktatási miniszter: A tudásért fizessenek. (folytatás az 1. oldalról) gazdagodnak, összelopott tőkéjüket kamatoztatják, s uralkodnak azokon, akik mindig is becsületesen éltek. Szerinte nem akkor követhettünk el hibát, amikor a születőben lévő demokrácia legelső lépéseinél nem számoltunk le radikálisan a korábbi hatalom hordozóival, hanem valamikor 1990 első hónapjaiban talán túlságosan is lebecsültük alkalmazkodóképességüket az új körülményekhez. Ezt a hibánkat nehéz lesz helyrehozni, de nem fogjuk ezt tenni olyan eszközökkel, mint ők tennék, hiszen éppen az elnök állította a Vencel téren, hogy „nem vagyunk olyanok mint ők”. Ugyancsak nyugtalanítják Václav Havelt a bűnözés fokozódása mellett a nemzetiségi ellentétek, az antiszemitizmus, a politikai szélsőségesség, a kisebbségi jogok csorbítása, az idegengyűlölet, sőt az itt-ott jelentkező fasiszta megnyilvánulások is. Persze e kedvezőtlen jelenségek mellett az alakuló társadalom emberibb arcát is megmutatta, azt, hogy kész segíteni azokon, akik szociális téren, vagy egészségileg arra rászorulnak. Kedvező jelenségként értékelte, hogy az elmúlt évben megkezdett széleskörű gazdasági átalakulás eddig sikeres, mert nem kerültünk olyan Bár a kis- és nagyprivatizációnak szinte párhuzamosan kellett volna futnia már az elmúlt év második felében ahhoz, hogy a tervgazdálkodásból mihamarabb a piaci viszonyok közé kerüljünk, egyelőre alig lehet nagyprivatizációról beszélni. Amilyen gyorsasággal keltek el az üzletek és néhány szolgáltató központ, olyan lassú az állami üzemek és vállalatok privatizálása. Igaz, volt néhány látványos akció — a Mladá Boleslav-i Skoda, a teplicei Sklounion vagy a prágai Technoplyn —, de ezek amelyekben a gazdasági élet alapjaiban rázkódott meg, sőt megbénult. Általánosságban kedvezően alakult a privatizáció folyamata, létrejövőben van a piaci környezet, sikerült biztosítani a viszonylag kiegyenlített költségvetést, nem szabadult el az inflációs spirál, nem adósodtunk el a feltétlenül szükségesnél jobban. Persze a radikális reformnak kedvezőtlen következményei is vannak, mint például a munkanélküliség növekedése, a vállalatok eladósodása, s az ezt kísérő szociális feszültségek. Eközben a szlovákiai helyzet roszszabb, mint a cseh országrészekben. Csökken a termelés, az állami költségvetési bevételek és az életszínvonal. Azonban abból a gazdasági katasztrófából, amit számunkra a 41 éves kommunista uralom jelentett, nehéz kilábalni. A köztársasági elnök kül- és belpolitikai elemzését követően ígéretet tett, hogy amíg hivatalában lesz, csakis olyan dolgokat támogat, amelyekről meggyőződéssel vallhatja: igaznak hiszi őket. Ez pedig többek között, hogy humánus, igazságos jogállam kialakításán fáradozik, amelyben annak minden polgára jól érzi magát. „Ha összefogunk, az Isten is velünk lesz. Boldog új évet!” — fejezte be újévi beszédét Václav Havel. teendő ahhoz, hogy a privatizáció minden gond nélkül indulhasson s a résztvevők ne zsákbamacskaként fektessék be vagyonjegyüket. Talán ez az állapot az oka annak is, hogy az elképzelt másfél millió tervezett résztvevő helyett jelenleg mindössze félmillióan váltották ki vagyonjegyüket. Az viszont biztató, hogy a nyugati országok több pénzintézete is érdeklődik a nálunk zajló privatizációs folyamat — és forma — iránt. „Ha köztársasági hatáskörbe kerül a felsőoktatás, több változtatást eszközölhetünk — nyilatkozta a sajtóiroda munkatársának Vopénka cseh oktatási miniszter az új esztendő esélyeit latolgatva. — Ha a szövetségi szervek lesznek illetékesek a kérdésben, mindenről Szlovákiával kell majd egyezkedni, s akkor nehezebb lesz a változtatás.” A következő tanévtől a cseh miniszter elképzelése szerint a felsőoktatási intézmények hallgatói tandíjat fizetnének. Hogy mennyit, még nem tudja, de elképzelése szerint az orvostanhallgatók például többet, mint a jogászok, mivel az ő képzésük költségesebb. Vopénka úr meggyőződése, hogy egyes felsőoktatási intézményeket át kell alakítani, míg másokat hagyni kell „kihalni”. A Szlovák Tudományos Akadémia tudományos tevékenységének úgynevezett kezes-rendszerű támogatása — vagyis, hogy a támogatást nem az intézmény mint egész, hanem egyes konkrét kutatási tervek kapják — azzal az előnnyel jár, hogy a pénzbeni támogatás odaítélése előtt minden tervet szakértői csoport vizsgál felül. Ezt Ladislav Macho akadémikus, az SZTA elnöke mondta el a Csehszlovák Sajtóirodának az év végén adott nyilatkozatában. „Az idén benyújtott mintegy hétszáz terv közül ötszázra kaptunk támogatást. Ez is egyik oka volt annak, hogy körülbelül 1150 embernek ott kellett hagynia az Akadémiát, és az 1992-es évben további létszámcsökkentéssel számolunk” — mondta Ladislav Macho. Véleménye szerint a jelenlegi 1250 tudományos munkatárs alkalmazásával kapcsolatban fellépő problémák a kutatási kiadások növekedésével, főleg a vegyszerek és kutatási berendezések vásárlásával függe-A cseh oktatási miniszter szeri' az érettségi államvizsgaszerű gyen, Csehországban cseh nyelvi csehszlovák és nemzetközi kul* történetből, matematikából és goi nyelvből kelljen vizsgázni. ,. angol a világnyelv — mondta bár gyakorlati okokból a néme preferálják.” Ezt az érettségi viz;, az ország határain kívül is elism. nék. A középiskolákon a tanszékét és a tankönyveket a tanulók r guk vásárolnák. Kilencosztályos kötelező áltí, nos iskolát javasolna bevezetni, u díj nélkül. Amennyiben azonban lagon felüli képzést is nyújtana iskola (pl. megemelt óraszám vr mely világnyelvből), azt már fize kellene. A miniszter sokat vár egyházi és a magániskoláktól. nek össze. A kutatásban beállt helyz tét az akadémikus katasztrofálisnak termelőüzemekénél sokkal neh' zebbnek nevezte. Elmondta, hogy tudósainktól világszínvonalú eredményeket várnak el, ugyanakkor egy.; kezes-rendszer támogatásával végrhajtandó feladatra körülbelül an.v támogatás jut koronában, mint a Egyesült Államokban, vagy Németa szágban dollárban számítva. Arra a kérdésre, nem fél-e a sze lemi emigrációtól, az akadémia ein ke konkrét számokkal válaszolt. K zölte, hogy a tudományos dolgozók kutatók húsz százaléka él a hosszú! járatú—0,5—2 évig tartó — külfök munkavállalás lehetőségével. Kifeje te azon félelmét, hogy sok tudóst e' veszítünk, és ezzel elveszítjük a belfö di műszaki fejlesztési forrásokat is. íg aztán megtörténhet, hogy olyan szí badalmakat leszünk kénytelenek v. sárolni, amelyek a mi tudósaink áltí külföldön kamatoztatott ismeretese, alapulnak. helyzetbe, mint számos más ország, Fokozódik a külföld érdeklődése ’92 a nagyprivatizáció éve Az akadémián is létszámcsökkentés Nincs elég pénz tudományra inkább csak kivételek. 1992-ben ennek meg kell változnia. Nemcsak azért, mert indul a vagyonjegyes privatizáció, hanem azért is, mert különböző nagyvállalatok a kormányok segítségével maguk is felvették a kapcsolatot különböző külföldi vállalatokkal, bankokkal és közvetítő irodákkal. Ezek eredményeként több vállalatunk esetében — például a bfeclavi Gumotex, a vftkovicei kohászati és gépészeti művek — több tervezet is készült a privatizációra, sőt, úgy tűnik, versenytárgyalásokra is sor kerül a privatizáció előtt. Ezek mindenképpen biztató jelek. Mint ismeretes, a vagyonjegyes privatizáció ütemterve szerint már lejárt az idő a befektetési alapok bejelentésére. Egyelőre azonban nincsenek ezzel kapcsolatban pontos számadatok, ami eleve azt jelzi, hogy január 31-ig igen sok a Újra megjelent Mi okozott örömet és mi bosszúságot? (folytatás az 1. oldalról) nézete ellentétben volt a párt programjával, és helyükbe a programunkat szolgáló emberek léphettek. Ami bosszantott, az egyes politikai pártok és azok képviselői viselkedésének alacsony színvonala. Demokrata Baloldal Pártja — Dusán Dorotin alelnök: Pozitívumnak tartom, hogy a szlovákiai politikai élet egyre több szereplője érvényesíti politikájában a realizmust. Ezt elsősorban a nemzeti egyetértés felé vezető folyamat megerősödésében látom. Örömteli tény az is, hogy végre készen áll a szlovák alkotmány tervezetének első változata. Negatív jelen-A Keleti Napló Kassán több mint két évtizedig nem jelent meg magyar sajtótermék. Hajdanán a vidéki magyar újságírás egyik fellegvárának számftó városban az „elvtársaknak” ugyanis nem állt érdekükben a nemes hagyományt fenntartani. A változás után a Kassai Fórum jelentkezett elsőként, de két szám után — anyagiak híján — a tovább megszerkesztett lap valamelyik miskolci nyomdában kallódott el. Valamivel szerencsésebb lett a Keleti Napló, mely az 1990-es esztendő folyamán majdnem rendszeresen, havonként meg tudott jelenni, de tizenkét szám után — szintén anyagi okok miatt — megszűnt Most végre „mind a 12 számot” kezében tarthatja az olvasó. Négy oldalon megjelent a lap második évfolyamának egyetlen száma. A lapot Máté László, Milicky Jolán és Gál Sándor szerkeszti. A régi szerzők nevével ebben a számban is találkozhat az olvasó: Batta György azt a kérdést feszegeti, lesz-e Fábry-szobor Kassán. Mihályi Molnár László beszámol parlamenti tapasztalatairól. Szanyi József a Torontóban élő Jaschkó Balázs jezsuita szerzetes életútját mutatja be. Béres József Németh László 1966-os kelet-szlovákiai látogatásáról számol be. Szaszák György a Csámborgó zenekar sikereiről és nehézségeiről ír. Hadas Katalin pedig arról, hogy Bálint Mihály az orvos—beteg meglehetősen egyoldalú kapcsolatát változtatta meg, „felszabadította” a beteget. Nem lenne helytálló, ha minden cikket ismertetnénk, maradjon meglepetés az olvasók számára is. A lap az idén rendszeresen megjelenik. (BZ) ségnek tartom bizonyos politikai erők tevékenységét, amely például olyan jogi normák elfogadásában nyilvánult meg, amelyek ellentétben vannak a demokrácia és a jogállam elveivel. Polgári Demokrata Szövetség — Pavel Bratinka elnök: Örömmel tölt el bennünket, hogy törvényalkotó testületeink egy sor olyan törvényt fogadtak el, amelyek a szabad társadalom alapját képezik, továbbá, hogy megkötötték a Csehszlovákiának az Európai Közösségekhez való csatlakozásáról szóló szerződést. Bosszantott bennünket, hogy annyi demagógiának és kishitűségnek lehettünk tanúi, és hogy folytatódtak az ország szétverésére irányuló törekvések. Kereszténydemokrata Párt — Václav Benda elnök: Sok bel- és külpolitikai eseménynek is örülhettünk. Beigazolódott a KDP gazdaságpolitikája, amely a restitúciót támogatta, mint a privatizáció leggyorsabb & legbecsületesebb formáját. Leginkáb elkeserítő számunkra a közös állaijövőjét illető válság elmélyülése. Polgári Mozgalom — Jan Chv domel szóvivő: Mozgalmunk szemszögéből nézve az 1991-es év egC szében véve sikeresnek mondha* Sok a konkrét eredmény: a szovjet csapatok kivonása, a Varsói Szer ződés feloszlatása, belépésünk az Európa Tanácsba, az Európai Kö zösségekhez való csatlakozásunk privatizációs folyamat beindulása. A legfontosabbnak viszont azt tartom, hogy továbbra is sikerül tar nunk a társadalmi és gazda transzformáció irányvonalát, arr: lyet még a Polgári Fórum forrná'' meg. Súlyos problémákat láturiK múlttal való elszámolás terén. V tűnik, ezt a problémát alábecs-“ tűk, és ezt most mind a balolr"mind a jobboldali szélsőséger megpróbálják kihasználni. f Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992. január 2-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Kö Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,54 52,58 52,06 50,23 53,37 51,80 Ausztrál dollár 20,95 21,37 21,16 19,99 21,69 20,84 Belga frank (100) 88,16 89,94 89,05 85,97 91,25 88,61 Dán korona 4,66 4,76 4,71 4,53 4,83 4,68 Finn márka 6,67 6,81 6,74 6,45 6,93 6,69 Francia frank 5,32 5,42 5,37 5,18 5,50 5,3* Görög drachma (100) 15,73 16,05 15,89 14,68 16,22 15,4 Holland forint 16,12 16,44 16.28 15,72 16,68 16.2. ír font 48,22 49,20 48,71 46,55 49,91 48,2: Japán jen (100) 22,06 22,50 22,28 21,48 22,80 22,14 Kanadai dollár 23,85 24,33 24,09 23,14 24,70 23,92 Luxemburgi frank (100) 88,16 89,94 89,05 85,11 91,23 88,17 Német márka 18,17 18,53 18,35 17,89 18,81 18,35 Norvég korona 4,61 4,71 4,66 4,48 4,78 4,63 Olasz líra (1000) 23,98 24,46 24,22 23,38 24,82 24,10 Osztrák schilling 2,58 2,64 2,61 2,55 2,67 2,61 Portugál escudo (100) 20,54 20,96 20,75 19,63 21,25 20,44 Spanyol peseta (100) 28,50 29,08 28,79 27,74 29,44 28,59 Svájci frank 20,36 20,78 20,57 20,04 21,10 20,57 Svéd korona 4,97 5,07 5,02 4,83 5,15 4,99 USA-dollár 27,56 28,12 27,84 27,14 28,54 27,84
