Szabad Újság, 1992. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

1992. január 2. Szabad ÚJSÁG ss Őrségváltás az ENSZ élén Szilveszterkor a késő esti órákban hagyta el az ENSZ-székház 38. enfc­­letén lévő irodáját Javier Perez de Cuellar eddigi ENSZ-főtitkár. Tíz évre szóló mandátumát úgyszólván az utolsó percig kihasználta. Legna­gyobb sikerének azt tekintette, hogy főtitkári tisztsége idején lett függet­len Namíbia, véget ért az iraki—irá­ni háború, az ENSZ hozzájárult Ku­­vait felszabadításához, haladást ér­tek el a közép-amerikai konfliktusok megoldásában és Libanonban több túszt bocsátottak szabadon. Butrosz Gáli új ENSZ-főtitkár a tervek sze­rint csütörtökön 'ép hivatalába. Ő az ENSZ történetében a hatodik főtit­kár. Elődjénél jobb helyzetben kerül posztjára. Súlyos problémák várnak rá azonban Kambodzsában, Nyugat- Szaharában és természetesen Ju­goszláviában. Rá vár a feladat, hogy végrehajtsa a világszervezet átszer­vezését és áthidalja az ENSZ jelenle­gi pénzügyi nehézségeit. A szűkszavú Gáli a jövőre vonatkozóan csak ennyit mondott: „Öt év múlva, ami­kor mandátumom lejár, nem szándé­kozom újból jelöltetni magam.” A minszki találkozó után Az USA üdvözli a megállapodásokat Az amerikai kormány üdvözli a Független Államok Közössége vezetői­nek minszki találkozóján született megállapodásokat A külügyi szóvivő szerint a tanácskozás a politikai és a gazdasági kapcsolatok fejlesztésé­nek fontos állomása volt Január 25-én Moszkvában találkoz­nak az államközösséghez tartozó köz­társaságok állam- és kormányfői — je­lentette be az orosz miniszterhelyettes. Elmondta, hogy a megbeszélésen várha­tóan elemzik majd az árliberalizálás eredményeit és következményeit. Moszkvában közölték a minszki meg­állapodások részleteit. A stratégiai fegy­verekről szóló megállapodáson kívül egyezmény született a fegyveres erőkről és a határőrcsapatokról is, valamint egy ideiglenes megállapodás az államfők és a kormányfők tanácsának létrehozásáról. A stratégiai fegyverzetről szóló egyez­mény meghatározza, mit értenek a foga­lom alatt: olyan alakulatokat, intézmé­nyeket és kiképző központokat amelyek stratégiai küldetési rakéták, légierő, ha­ditengerészet, légvédelem, űrhajózási pa­rancsnokság, deszant csapatok, stratégiai és operatív felderítés, nukleáris műszaki alakulatok állományával, felszerelésével és parancsnokságával vannak kapcsolat­ban. Az államközösségnek mind a tizen­­egy tagja egyetértett a stratégiai erők egy­séges parancsnokságával és az atom­fegyverek közös ellenőrzésével. A ha­gyományos fegyveres erők vonatkozásá­ban meghatározták, hogy a tagállamok­nak törvényes joguk saját fegyveres erő­ik kiépítése. Á közös határőregységek főparancsnokának Kalinyicsenkót ne­vezték ki. A „stratégiai egyezmény” meg­határozza, hogy ukrán területen 1994-ig kell felszámolni az atomfegyvereket, a harcászati atomfegyvereket pedig már 1992. július elsejéig. Az államfők és a kormányfők taná­csának hivatalos nyelve minden köztár­saság saját nyelve. Megállapodtak azon­ban, hogy a tanácskozásokat gyakorlati szempontból oroszul folytatják. A minszki csúcsértekezleten tizenöt záródokumentumot írtak alá. Naponta újabb és újabb államok is­merik el a nemzetközösség tagországait. Németország elismerte Örményorszá­got, Azerbajdzsánt, Belorussziát, Ka­zahsztánt, Moldáviát, Türkméniát és Üzbegisztánt. Bonn szerint ezek a köz­társaságok megfelelnek az Európai Kö-Az államférfiak mérleget vonnak Új világ, új remények A hagyományok szerint a világ vezető államférfiai az új év küszöbén levonták az elmúlt esztendő tanulságait és körvonalazták elképzelései­ket a jövőt illetően. Az alábbiakban néhány vezető újévi üzenetéből idézünk jellemző részleteket Göncz Árpád magyar államfő fel­hívta a figyelmet, hogy alig egy évvel azután, hogy hozzákezdtek az új, de­mokratikus Magyarország építéséhez, szakadozik a kezdeti egység és foszla­dozik a hit. Felidézte az 1991. év leg­fontosabb magyar vonatkozású ese­ményeit: az idegen csapatok kivonulá­sát, a Varsói Szerződés és a KGST megszűnését. Megemlítette, hogy az eredmények mellett csökken a szociá­lisvédettség, növekszik az infláció és a munkanélküliség. Köszönetét mon­dott az ország polgárainak önfegyel­mükért és felelősségtudatukért. George Bush amerikai elnök, akit Ausztráliában ért az újév, kijelentet­te, hogy „pokolian nehéz évet kez­dünk. Minden túlpolitizált, s ez ko­rántsem kellemes”. A legfontosabb­nak azt nevezte meg, hogy az ameri­kaiak számára, akiket sújt a gazda­sági egy helyben topogás, prosperi­tást biztosítsanak. Kijelentette, hogy Tokióba érkezése után határozot­tan követelni fogja a japán piac megnyitását az amerikai áruk előtt. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök beszédében soha nem látott megrázkódtatásokkal teli esztendőként értékelte a távozót. Az események közül kiemelte a Szovjetunió megszűnését, s elisme­réssel adózott Mihail Gorbacsov­­nak, aki hozzájárult a hidegháború korszakának megszűnéséhez. Helmut Kohl német kancellár szerint az 1991-es esztendő egészé­ben véve ugyan nehéz volt, a néme­tek számára azonban végül is kedve­zően alakult. Lech Walesa lengyel államfő úgy vélte, hogy az ország legnagyobb kincse jelenleg a szabadság. Honfitár­sait több önbizalomra szólította fel. Zselju Zselev bolgár államfő a múlt évet súlyosnak értékelte, amelynek fő eredménye az volt, hogy az ország végképp szakított öt­venéves kommunista múltjával. Re­ményét fejezte ki, hogy az új év né­mi javulást hoz a gazdaságban. Jang Sang-Khun kínai államfő a műit év legnagyobb sikerének azt nevezte, hogy az ország megőrizte politikai stabilitását. Ez az előfelté­tele annak, hogy a politikai refor­mok és a nyitás politikája a jövőben folytatódjék. Nagy sikerként emelte ki, hogy tavaly az ország gabonater­mése immár másodszor meghaladta a 430 millió tonnát. zösségek feltételeinek. Az említett or­szágokat a múlt év utolsó napján elis­merte Nagy-Britannia is. A dán külügy­minisztérium közölte, hogy nyolc volt szovjet köztársaságot ismer el független államként és a közeljövőben felveszi ve­lük a diplomáciai kapcsolatokat. Alekszandr Ruckoj orosz alelnök a hamburgi Stemnek adott nyilatkozatá­ban élesen bírálta Borisz Jelcint. Azt mondta, hogy Oroszországban káosz uralkodik, és éppúgy széthullhat, mint a Szovjetunió. „Az elnök dekrétumokat ad ki, de azokat senki sem teljesíti. Döntéseket hoznak, amelyeket senki sem vesz figyelembe.” — idézi a lap Ruckojt. A lap szerint Jelcin védtelen „a diktatúra legkellemetlenebb formá­ja, az utca diktatúrája ellen”. Alexandr Jakovlev, a peresztrojka egyik megalkotója a Los Angeles Times­­nek adott interjújában kijelentette, hogy mindig is a konföderáció híve volt, de az, ami most történik hazájában, nyugtala­nítja. Véleménye szerint, nem létezik olyan mechanizmus, amely képes lenne összetartani a most megalakult nemzet­közösséget. Felhívta rá a figyelmet, hogy az egyes köztársaságokban diktatúrák létrehozása fenyeget. A német sajtó a minszki megállapo­dásokról azt írja, hogy azok egy „horror forgatókönyvhöz” hasonlítanak. A Süd­deutsche Zeitung szerint a nemzetkö­zösség csupán átmeneti jelenség. „Minszk megmutatta, hogy az új eurá­­zsiai korszak realitásain megfeneklenek Jelcin durva módszerei. Ahhoz, hogy az államközösséget össze lehessen tartani és áthidalni a történelmi előítéleteket, diplomáciai ügyességre és tapintatra van szükség. Jelcin e tulajdonságok hiá­nyában van” — állapítja meg a lap. A Die Welt szerint a Nyugatnak nem kell aggódnia a minszki fejlemények miatt. A berlini Der Tagesspiegel szerint a minszki megállapodásokat üdvözölni le­het, de ez még nem ad okot a megelége­désre, mert számos sürgető kérdés meg­válaszolatlan maradt. A csúcsértekezlet résztvevői gyors és népszerű döntésekre törekedtek, de számolniuk kell vele, hogy honfitársaik őket is úgy fogják majd megítélni, mint Gorbacsovot, és nem a döntések helyességét veszik majd figyelembe, hanem saját életkörülmé­nyeik alakulása szerint ítélik meg őket. Megegyezés Koreában Észak- és Dél-Korea képviselői a múlt év utolsó napján parafálták a Kore­ai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről szóló egyezményt. A hat pontos nyi­latkozat szerint Észak- és Dél-Korea egyaránt kötelezi magát, hogy nem gyárt,. nem próbál ki, nem vesz tulajdonába és nem helyez el területén atomfegyvere­ket, tehát nem is használja azokat. Az atomenergiát a Koreai-félszigeten kizá­rólag békés célokra szabad felhasználni. A két koreai állam tulajdonában nem lesznek olyan berendezések, amelyek nukleáris anyagok dúsítására, és így atomfegyverek készítésére is használhatók. Mindkét fél lehetővé teszi nukleá­ris berendezéseinek kölcsönös ellenőrzését, s e célból vegyes bizottságot hoz létre. A megegyezést kölcsönös engedmények árán sikerült elérni. A nyilatko­zatot a két ország kormányfőinek február 19-ére tervezett találkozóján kell jnég aláírni.___________________________________________________________^ Tizenkét évi polgárháború után megállapodás Tűzszünet Salvadorban Vance mindkét féllel megegyezett Evvégi harcok Horvátországban Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, aki kedden kezdte meg legújabb misszióját Jugoszláviában, tegnap Tudjman horvát elnök­kel együtt azt nyilatkozta, hogy Szerbia és Horvátország is elfogadta az ENSZ béketervét Kijelentette, ez jelentős lépés afelé, hogy Jugoszláviá­ba küldhessék a békefenntartó erőket „Tervünket mindkét fél teljes egészé- nyei vannak. Az állami vállalatokban 15 A salvadori kormány és a Farabundo Marti Front (FMLN) képviselői az ENSZ New York-i székházában megál­lapodást kötöttek, hogy február elsejé­től leállítják az ellenségeskedést és az FMLN harcosai bekapcsolódhatnak az ötmillió lakost számláló közép-amerikai ország polgári és politikai életébe, tagjai lehetnek az állami intézményeknek. Az ENSZ közvetítésével többszöri próbálkozás után létrejött megállapo­dás gyakorlatilag véget vetett a közel ti­zenkét éve tartó polgárháborúnak. A szembenálló felek vezetői január 16-án Mexikóban találkoznak, hogy aláírják a békeszerződést. Az amerikai külügyminisztérium ve­zető képviselője szerint a tűzszünet min­den lényeges pontjában megállapodtak. A legtöbb gondot a felkelők szociális helyzetére vonatkozó problémák okoz­ták. A volt partizánokat ezentúl felvehe­tik például az újjá alakuló rendőrség kö­telékébe is. A salvadori polgárháborúban tizen­két év alatt 75 ezer ember vesztette éle­tét. A most elért eredmény Perez de Cu­ellar eddigi ENSZ-főtitkár tízéves mű­ködéséhez fűződik, mert ő közvetített a két szembenálló fél között. Különösen az utóbbi két évben fejtett ki a főtitkár eredményes közvetítői munkát. ben elfogadta, ami eddig nem történt meg” —jelentette ki Vance az újságírók előtt. Az ENSZ béketervének legfonto­sabb feltétele, hogy betartsák a tűzszü­netet. A jugoszláv szövetségi hadsereg csapatait a terv szerint kivonják Horvát­országból és 10 ezer ENSZ katonával helyettesítik őket. Vance sikeres tárgyalásai ellenére a múlt év utolsó napján még ádáz harcok dúltak Horvátországban. Szilveszterkor a hadsereg támadta Károlyvárost, amelyet nehéztüzérséggel lőttek, s a légierő raké­tákat vetett be. Horvát források szerint a hadsereg lőtte Daruvárt és a Sziszek kör­nyéki falvakat. A december 24-én meg­kezdett Károlyváros elleni támadás során eddig 107 személy sebesült meg. A szerbek, a horvátok és a szövetségi védelmi minisztérium, valamint a cson­ka jugoszláv kormány megállapodtak abban, hogy az eszéki kórházat és kör­nyékét védett területté nyilvánítják a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelete alatt. Ez az egyezmény holnap lép ér­vénybe. A kórházi övezetben menekül­tek is helyet kaphatnak. Felmérések szerint a jugoszláviai polgárháború legalább félmillió embert fosztott meg otthonától. A háborúnak katasztrofális gazdasági következmé­százalékkal csökkent a termelés, az ipar 21 százalékkal termelt kevesebbet a ko­rábbinál. A háború több, mint 70 milli­árd dollárba került, ami hozzávetőlege­sen 10 milliárddal több, mint a múltban az évi bruttó nemzeti jövedelem volt. Az Amerika Hangja rádióadó tegnap megkezdte Horvátországba irányuló adá­sát. Naponta fél órát, a hétvégeken bő­vebb műsort sugároz Horvátországba. Hétfőn este Belgrádban közzétették az „Egyezmény az Új Jugoszláviáról” cí­mű tervezetet. A tervezet azt javasolja, hogy minden jugoszláviai nemzet és köztársaság, amely nem választotta az elszakadás útját, új határok között biz­tosítsa Jugoszlávia folyamatosságát és szövetségi közösséggé való megváltozta­tását". Az új szövetségi állam a tervezet szerint demokratikus, többpártrendsze­rű lesz és kötelezi magát az emberi jo­gok és a kisebbségi jogok szigorú betar­tására. Feltételezik, hogy a szerbpárti politikai erők Belgrádban holnap kezdik meg tárgyalásaikat a dokumentumról. Németország felhívta az ENSZ-t, hogy vegye védelme alá a dalmáciai Pe­­rucsko völgyzáró gátat. A létesítményt állítólag a szövetségi hadsereg meg akarja semmisíteni, ami katasztrófát okozna. A MAGYAR parlament a múlt év utolsó napján hosszas vita után elfo­gadta az 1992. évi költségvetési terveze­tet. A költségvetés bevételei eszerint 981 milliárd forintot, a kiadások pedig 1051 milliárd forintot tesznek ki, tehát a költségvetési hiány közel 70 milliárd forint. A vitában több mint ezer módo­sítójavaslatot nyújtottak be. A költség­­vetés jóváhagyásával véget ért a magyar parlament tavalyi rendkívüli ülésszaka. N émetországban megszün­tették a volt NDK területén működő állami televíziót. Az NDK televíziója 39 évig működött. Az állami televízió he­lyett két új közjogi televíziós szervezet jött létre, amelyekben azonban a rádió és a tévé 14 500 egykori dolgozójának alig egyharmada talál munkát. Belgiumban a múlt év nem hozta meg a várt gazdasági fellendülést. A gazdasági növekedés csak 1,3 száza­lékos volt. Az ipari termelés a múlt év első nyolc hónapja alatt 4,5 százalékkal csökkent. A legnagyobb hanyatlást az építőipar jegyezte; ahol a csökkenés 15 százalékos volt. Ezzel szemben javult a külkereskedelmi mérleg. LlBANON nem vesz részt a több­oldalú közelkeleti béketárgyalásokon, amennyiben Izrael nem lesz hajlandó elhagyni Dél-Libanon területét és nem bocsátja szabadon az izraeli börtönök­ben fogvatartott túszokat. Ezt Hamma­­di libanoni gazdasági és kereskedelmi miniszter jelentette be. M exikóban harminc személy, köztük tíz gyermek fulladt meg a San Luis Potosi evangélikus templomban. A templom világítását egy gázbomba segítségével oldották meg, és az ebből kiszivárgott gáz okozta a tragédiát. A tragédiát egy járókelő fedezte fel, mert a gázhalált az istentisztelet résztvevői közül csak ketten élték túl, akik már korábban elhagyták a templomot. Szicíliában tovább ömlik a láva az Etna tűzhányó három hasadékából. A 2300 méter magasan felszínre törő láva már elérte a lejtő 1100 méteres magasságát, ahol gyümölcsfa ültetvé­nyeket és a hegy lábánál elterülő köz­ség vízszolgáltatását biztosító forráso­kat veszélyezteti. K arel GOTT csehszlovák éne­kes polgárjogot szerzett Berlinben. Pontosabban, nem ő, hanem a viaszfi­gurája, amelyet a kurfürstendammi pa­noptikumban Elvis Presley, Jimmy Hendrix és más popénekesek társasá­gában helyeztek el. Gott személyesen is részt vett viaszfigurájának avatásán, és a nemzetközi kulturális központban hangversenyt adott. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN az AAA szakértői 16 kritérium szerint értékelték az amerikai piacon árusított gépkocsikat. Az első helyeken a Merce­des-Benz, a Honda és a General Motors gyártmányai szerepelnek. Az alacso­­nyobb, tízezer dollárig tetjedő árfekvés­ben a Ford Escort vitte el a pálmát, a drága kocsik kategóriájában pedig a Mercedes-Benz 190E. A 40 ezer dollár­nál drágább kocsik közül az abszolút győztes a Mercedes-Benz 400E lett. ICeLET-EURÓPA népszaporulati problémáira hívja fel a figyelmet a New York Times legutóbbi száma. A lap sze­rint a legkevesebb gyermek Romániá­ban születik, ahol egy nő átlagosan 1,8 gyermeket szül a korábbi 2,4 helyett. Lengyelországban, Csehszlovákiában és ennél is nagyobb arányban a volt ND'K-ban csökkent a születések száma. A lap szerint a jelenség oka a gazdasági bizonytalanság és az életszínvonal rom­lása ezekben az országokban. PAKISZTÁN kormányfője nem volt hajlandó megígérni, hogy országa leállít­ja a fegyverszállítmányokat az afgán fel­kelőknek. Szerinte előbb meg kell bizo­nyosodni arról, hogy a kabuli kormány sem kap fegyvereket Moszkvától. A fegy­verszállítási tilalomnak január elsejével kellett volna életbe lépnie, mivel erről annakidején az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió megállapodott. Pa­kisztánban az afgán felkelőknek hét, Iránban pedig két támaszpontjuk van. Indiában ötven személy vesztette életét Szilveszter éjszakáján, mert metil­­alkoholt tartalmazó italokat fogyasztott. További tizenegy személy életveszélyben van. Meglepő, hogy a mérgező szeszes­italt nem egy zugárusnál, hanem Bom­bay egy neves mulatójában árusították.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom