Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-05 / 245. szám
4 1991. december 5. Az újdonsült pékmester (középen) és segítői (Nagy László felvétele) Egy sikeres vállalkozás Lakatosból pékmester Vidáman sül a finom, ropogós héjú kenyér a ragyolci Marcel Zat'ko péküzemében. A kiáramló illat olyan ínycsiklandó, hogy még az ember gyomra is megkordul. Jön is sietve a falu apraja-nagyja, hogy a kemencéből frissen kikerült finom kenyeret nyomban meg is vegye. A kötényes nénikék nem hagyják dicséret nélkül a tizenhárom koronáért kínált portékát. A főnök épp a következő sütéshez készülődik. Mégegyszer ellenőrzi, rendben van-e minden, s közben a kezdetekről beszél.- Tavaly októberben jöttem el volt munkahelyemről, a Losonci Magasépítő Vállalattól, ahol géplakatosként dolgoztam. Addig hajnali fél ötkor indultam munkába, s csak késő délután kerültem haza. Meguntam a fárasztó ingázást, meg sajnáltam is az elpocsékolt időt. Szerettem volna a közelben megtalálni a számításomat. Sokáig töprengtem, milyen vállalkozásba érdemes befektetnem a megtakarított pénzemet. A családommal jól fontolóra vettük a dolgot, s úgy döntöttünk, hogy kenyeret fogunk sütni, méghozzá jobb minőségűt és olcsóbbat, mint az állami pékségek. Különben nem éri meg. Természetesen nem ment minden könnyen. Kisebb-nagyobb gondok ugyan előfordultak a nyersanyag és egyéb dolgok beszerzésével. Elhatározásán azonban már nem változtatott . az újdonsült pékmester. Egy félig kész családi házat alakított át pékséggé. Jó egy évig tartott az előkészület, miután végre befüthettek a kemencébe, ahol hatszáz kenyér sül ki két műszak alatt. Zat'ko úr a világ legtermészetesebb egyszerűségével állítja: a mindennapi kenyérre mindig szükség lesz. De egy vállalkozónak a kockázattal is számolnia kell! - teszi hozzá. Mint főnök bölcsen kihasználta a munkanélküliek foglalkoztatásával járó előnyöket, s alkalmazott is egyet, és megkapta annak majdnem egyévi munkanélküli segélyét. A péküzemben hárman-hárman izzadnak műszakonként.- Olyan nagy a kenyerünk iránti kereslet, hogy alig győzzük sütni. Szinte elkapkodják a vevők. De ez a jó - mondja a tulajdonos, aki természetesen örül sikerének. S nem ok nélkül, hiszen az állami péküzemmel konkurál. Galsára, Fülekre és Terbelétre is szállít kenyeret. Hétvégeken még fokozottabb tempóban dolgoznak, mert akkor még több finom kenyér fogy. S a tervei? Szeretné, ha befektetett pénze megtérülne Figyelembe véve eddigi eredményeiket, nem sző megvalósíthatatlan terveket. ISKI IBOLYA Mattel—Walt Disney szövetség Barbie milliárdos lesz A Mattel Inc. és a Walt Disney Ci amerikai vállalatok úgy vélik, hogy közösen nagyobb haszonnal tudnak dolgozni a mindkettejük által kiszemelt gyermekjáték és -szórakoztató piacon, mint egymással vetélkedve. Hosszú távú együttműködési megállapodásuk szerint a jövőben termékeikben, tevékenységeikben kölcsönösen támogatják egymást, így a Mattel is népszerűsíti a Disney-parkokat, annak figuráiról játékokat is mintáz, s kibővíti a Disney-játékok gyártásra kötött gyümölcsöző licencszerződését. A Disney-parkokban a Mattel játékai és más termékei számára külön boltokat nyitnak. A két vállalat a jelentős idegenforgalmi eseményekhez kapcsolódó reklámjait ezentúl közösen fogja szponzorálni. Közös közleményük hangsúlyozza a külföldi terjeszkedés fontosságát, ezt jelzi a Párizshoz közeli Marne-la-Valléeben 1992-ben megnyitandó Euro Disneyland is. „A Mattel erősödése - ahogyan a mienk is - elsősorban a nemzetközi, s nem a belföldi piacokon várható" - nyilatkozott a Walt Disney elnök-igazgatója. Frank G. Wells szerint Európában jobbak a két cég hódítási esélyei, mint a világ más térségeiben. Az együttműködés révén a Mattel olyan márkanévvel erősödik, amely a piacokon gyakorta vetekszik egyik legnépszerűbb termékével, a Barbie-babával, amelynek idei eladásaiból hozzávetőlegesen 800 millió dollár származik. Gyártója reméli, hogy a baba néhány éven belül már a „milliárdos Barbie“ becenévvel büszkélkedhet. A Mattel stratégiájában a Disneyvel kapcsolatos termékeknek csak a második hely jut. Az együttműködés hírére a Mattel-részvények árfolyama emelkedett, a Disneyé viszont esetig Mozgósítás a francia ruhaiparban Válság van, de nem vészes „Ágazatunk válságszakaszba került, késik a kilábalás. De vannak lehetőségek, hogy újra meginduljunk fölfelé.'' Henri Weil, a ruhaipari szövetség (UIH) elnöke szerint - aki 35 éve vezeti a Weil-Besancont, a francia férfiruhaipar hármas számú cégét- még nem végzetes a válság az ágazatban. Pedig a nyers számok nyugtalanítóak az egyelőre még 360 ezer dolgozót foglalkoztató területen. A francia textil- és ruházati ipar az első félévben 15 ezer munkahelyet vesztett, és Szabad ÚJSÁG Hogyan lehet letörni a birodalmi monopóliumokat? Egy orosz vállalkozó panaszai Oroszországban sem egyszerű a vállalkozó sorsa. Sót... Az ottani viszonyokhoz képest a hazai sorstársak fellélegezhetnek: mennyivel könnyebb azért nálunk. Igaz, mioden relatív, viszonyítás kérdése. S a mi vállalkozóink inkább a piaci gazdálkodást már jó ideje gyakorlók példáját szeretnék követni, s az ottani feltételeket itthon viszontlátni... Az ember mindig meglepődik az orosz gazdaság furcsaságain - olykor szinte nevetséges, milyen álszent intézkedések törvényesülnek a kereskedelemben vagy a szolgáltatásokban. Nemrég derült ki például, hogy létezik egy úgynevezett oroszországi monopóliumellenes bizottság. Abban a birpdalomban, amely egyelőre a monopóliumokra épít! Ahol nem egy cég neve van kiírva az üzletre - legyen az akár állami hanem annyi, mint élelmiszer, tej, kenyér és más vonzó, érdekes, fantázianevek. Ahol egy tízmilliós megapoliszt egérszürke produkti feliratú autók látnak el némi ennivalóval ... Ahol még az úgynevezett szövetkezeti boltok is tudják: óriási monopolhelyzetben vannak, hiszen a környéken tiz kilométer távolságban nincs még egy hasonló profitú üzlet. Annál érdekesebb megtudni, mit is csinál egy ilyen, monopóliumokban dúskáló és fennállása óta a kiváltságokra építő társadalomban egy monopóliumellenes bizottság? Mint nemrégiben az Izvesztyija cikkéből kiderült, ez a bizottság kész például védeni a vállalkozókat. A 33 éves Viktor Sulga a Tyelefonsztroj nevű vállalatot vezeti, amolyan szerződéses formában. Ez a cég tavaly alakult, amikor legyűrve a Szojuztyelefonsztroj trösztvezetőinek ellenállását, kivált a nagy mamutból. Viktor Sulga már többször felkereste az említett lap szerkesztőségét, és arra panaszkodott, hogy a korábbi főnökség keresztbe tesz neki, mindent elkövet, hogy megnehezítsék a dolgát. Folyik a jogi csürés-csavarás, szinte napirenden van az állandó revízió. A Tyelefonsztroj Moszkva környékén épít ki telefonhálózatokat. Az államilag elfogadott árjegyzék szerint működnek - vajon miért nem szabad áron? A kérdés költőinek tűnik, holott nem az, hiszen ismerik itt már az úgynevezett megegyezéses ár fogalmát meg a szabadét is. Ám valószínű, hogy erre nincs tekintettel egy-egy település tanácsi költségvetése, amely bizonyára csak az államilag megállapított kötött árat ismerheti el, és az alapján fizethet. Sulgáék azonban kénytelenek a felhasznált anyagokat és berendezéseket már piaci árakon beszerezni, a régi összegek hat-nyolcszórosáért. Jellemző példa, hogy egy árokásó gép hivatalos ára 18 ezer rubel, de végül is hetvenezerért jutottak hozzá. Költségeiket azonban nem tudják továbbhárítani, hiszen megrendelőik költségvetési üzemek és vállalatok. Tehát közeli a gazdasági ellehetetlenülés is - és közben folyik az ádáz harc a volt anyavállalat részéről. Mindennek ráadásul még jogi alapja is van: az egyik rossz emlékű Gorbacsovukáz éppen a gazdasági szabotázs és más gazdaság elleni bűncselekményekről szóló elnöki rendelet, amelyet sajnos gyakran éppen arra alkalmaznak, hogy megfojtsák veié az .új kis cégeket. A tröszt beleszól gazdasági belügyeikbe is oly módon, hogy tartalékalapjaikat korlátozza. Sulga szerint nincs más kiút, mint megtűrni a volt gazda áskálódásait. Jurij Burlinov, az oroszországi monopóliumellenes bizottság elnökhelyettese, akihez végül is a Tyelefonsztroj vezetőjét irányították, rögtön azzal kezdte, miért nem hozzá fordult a vállalkozó azonnal. Burlinov szerint még soha nem fordult elő, hogy ha valaki felkereste a bizottságot, akkor ne vizsgálták volna ki az ügyét. Ha a tények beigazolódnak, eljárást indítanak. Az egyik leggyakoribb vád éppen a szerződéses új kisvállalatok tevékenységének akadályozása, önállóságának megsértése, a nyersanyagok és tartalékok fölötti monopólium. Ha bebizonyosodnak a gyanúk, írásban figyelmeztetik a vállalatot, és bírságot vetnek ki, de sor kerülhet személyi konzekvenciákra, sőt büntetőeljárásra is. Olyan része is létezik az alapjogszabálynak, amely adott esetben egy tröszt szétszedését is kezdeményezheti. Burlinov bízik abban, hogy a hatalomátvétel veresége nagy lökést ad a reformnak, a demonopolizálás felgyorsul a gazdaságban. Mindenki egyetért a bizottság vezetőhelyettesének véleményével, de lehet, hogy a hosszadalmas bürokratikus eljárás nem nyugtatja meg a panaszkodó vállalkozót. Hiszen nem bírósági úton lehet és kell megoldani - legalábbis Oroszországban most nem - az efféle, bizonyára ezerszámra előforduló eseteket, hanem az alap és a felépítmény teljes szétszedésével. Itt rpég egyelőre mindenki reformról beszél, és bízik is abban, mint ahogy sokan abban is hisznek, hogy peres úton kiküszöbölhető a rendszer lényegéből fakadó monopóliumuralom. Sajnos, nincs sok'remény arra, hogy sok vállalkozó képes fennmaradni úgy, hogy csak a gazdaság egyikmásik vékony szelete kezd privatizálásba. Sulga csak akkor tudna jó áron gépet venni, ha lenne sok üzem, amely egymással versengve azt gyártaná, majd több kereskedő, aki kedvezményekkel járna a vevő kedvébe. Ezt sajnos nem pótolja a monopóliumellenes bizottság mégoly jó szándékú ténykedése sem...- t Japán beruházók Ke let-Euró pában Csehszlovákia hol marad? A kelet-európai országok közül Magyarországot és Lengyelországot részesítik előnyben a japán cégek - ez tűnik ki a külkereskedelemmel, főleg importtámogatással foglalkozó Japan External Trade Organization (Jetro) felméréséből. A Jetro 730 japán magáncéget kérdezett meg. A cégeknek - köztük - Hitachinak, a Mitsubishinek, a Nissho Iwainak, a Sanyonak - arra kellett válaszolniuk, mely ágazatban és milyen országban szeretnének beruházni. Az ágazatokat illetően mindenekelőtt a feldolgozóipart választották: 55 százalékuk a gépipart, 12 százalékuk a vegy- és gyógyszeripart, a többiek a szolgáltatásokat, illetve a nyersanyagkitermelést. A megkérdezett cégek 50,4 százaléka ruházna be a Távol-Keleten, 27,2 százaléka Európában, 14 százaléka Észak-Amerikában. Elenyésző az érdeklődés Latin-Amerika és Afrika országai iránt. Kelet-Európábán 96 cég akar jelen lenni, közülük a legtöbb a Szovjetunióban (40), Lengyelországban (15) és Magyarországon (12). A megkérdezett cégek nagyobb érdeklődést mutattak Lengyelország és Magyarország iránt, mint Írország, Portugália, Ausztria, Dánia, Svájc vagy Görögország irántk Szívesen fektetne be Kelet-Európábán például a Komatsu Ltd., a Mitsubishi Electric Corp. a Mitsu Engeneering and Shipbuilding, az NHK Spring Co. Ltg., a Seiko Instruments, a Tokai Corp. A térséggel való együttműködés iránt nem érdeklődnek egyes olyan nagy társaságok, mint a Mitsubishi Heavy Ind., a Sanyo Electric. valamint a Sumimoto és a Toshiba vállalatcsoportok A Magyarországon és Lengyelországban beruházni kívánó cégek és társaságok fele termelési együttműködést akar, a többi üzletközvetítést. (A Hospodárske noviny nyomán) a nagy konszerneknél tervezett vagy már bejelentett létszámcsökkentések és a kis- és középvállalatoknál elhatározott szociális tervek, amelyekre az ágazat növekedésének leállása miatt volt szükség, nemigen adnak okot derűlátásra.- Nem tagadhatjuk le a nehézségek nagyságát - mondja Weil. - De a ruházati ipart nem teszi tönkre a válság. Az ágazat a korszerűsítés és új fejlődési körülményekhez igazodás folyamatába lépett, amihez létszámcsökkentés, a tevékenységek súlypontjának áthelyezése és a termelés decentralizálása szükséges." Az UIH új elnöke feltehetően tudja, miről beszél. Konszernje, az 1200 dolgozót foglalkoztató Weil-Besancon már hat éve hozzáfogott egy olyan terv végrehajtásához, amelynek végén cikkeinek 70 százalékát Franciaországon kívül gyártja majd. Jelen van Tunéziában, Romániában (a német Steilmannal kötött egyezmény révén), és gyár építését határozta el Magyarországon is, tovább erősítve pozícióit Kelet-Európábán. (-t) A Ricardo Cabrisas kereskedelmi miniszter által vezetett kubai kereskedelmi küldöttség a napokban Vilniusban találkozott a litván vezetőkkel, hogy megpróbálja tető alá hozni az első kötetlen kereskedelmi egyezményt Kuba és a nemrég függetlenné vált Litvánia között. Az egyezmény Kuba elszigeteltségén is lazítana, de jelzi a balti államoknak azokat az egyre sürgetőbbé váló próbálkozásait is, amelyekkel a centralizált szovjet gazdasági rendszer Kubai-litván egyezmény készül Megújul a cukorexport? összeomlása után megpróbálják újjáéleszteni a kimúlt KGST többi egykori tagállamához fűződő kereskedelmi kapcsolataikat. Miután mindkét fél egyaránt hiányt szenved keményvalutában, a készülő kereskedelmi egyezményt klíringdollárbázisra szándékoznak helyezni, ami annyit jelent, hogy - elméletileg - dollárokra fogják a barterügyleteket alapozni. A Kubába menő litván export, amely főleg könnyűipari termékekből áll, korábban mintegy 15 százalékát tette ki Litvánia külföldi exportjának, 1989- ben 60 millió rubel értékű volt. Noha a kubai export kevesebb mint 6 százalékát tette ki a litván importnak, a kubai cukor, amelyből 1988-ban 84 000 tonnát importáltak Litvániába, kulcsszerepet töltött be és tölthet be a jövőben is, főként a litván élelmiszer-feldolgozó iparban. 1990 óta szinte teljesen megszűnt a három balti államba irányuló kubai cukorexport, ami ott akut cukorhiányt idézett elő. (Üzlet)
