Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-23 / 260. szám
Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk olvasóinknak! Pesti Hírlap ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ES KULTURÁLIS NAPILAP A SZABAD ÚJSÁG MELLÉKLETE CHENEY: JOGOS BIZTONSÁGI AGGODALMAK AZ INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE SZERINT Tisztképzés Amerikában Segíteni akarunk Magyarország, Cseh-Szlovákia, a kelet-közép-európai országok biztonsági helyzetének javításában — jelentette ki Dick Cheney. Az amerikai védelmiminiszter, akiBrüszszelben beszámolt kollégáinak a két kelet-közép-európai országban tett látogatásán tapasztaltakról, a nemzetközi sajtóértekezleten elmondta: miközben ezek az országok a piacgazdaságra való áttérés súlyos gondjaival küszködnek, és ebben nagy mértékben függnek a nyugati beruházásoktól, a térségben feszült a helyzet. A Jugoszláviában folyó tragikus polgárháború nemcsak Jugoszlávia népeire veszélyes, hanem azzal is fenyeget, hogy átcsap a határokon. A Szovjetunió széthullik, és ezek az országok nem tudhatják, miként fog ez végződni. Keleten elvesztették export-piacaikat, a szovjet piac többé nem működik, ugyanakkor nagy mértékben függenek a volt Szovjetunió energiaszállításaitól: mindez égyüttvéve a biztonságot tekintve komoly aggodalmakra ad okot — ismerte el Cheney. — Mi ebben a helyzetben azt tehetjük, hogy elismerjük: ezen országok a Nyugathoz akarnak tartozni, nem akarják, hogy elválasszák őket attól és külön tömbként kezeljék. Csatlakozni akarnak az Európai Közösséghez és valószínűleg a NATO-hoz is, noha tudomásul veszik, hogy ez most még nem reális. Ezeknek az országoknak át kell alakítaniuk katonai struktúráikat is. Ehhez megfelelő képzésre van szükségük. Az Egyesült Államok pénzügyi keretet teremt tisztjeik Amerikában történő katonai kiképzésére. MIGRÁCIÓS FRONTORSZÁG LETTÜNK Egyre többen maradnak MUNKATÁRSUNKTÓL 1988-tól napjainkig három hullámban a nyomor, a nemzetiségi üldöztetés és most a háború elöl 71 ezer külföldi keresett menedéket Magyarországon. A Belügyminisztériumban azt is megtudták az újságírók, hogy több variációval számolva válságtervek készültek a kormány számára. — Nem lehet számokhoz kötni, mikor válik kezelhetetlenné a horvátországi menekülthullám. Kevesebb ember is okozhat ellátási, közbiztonsági feszültségeket, ha hirtelen egy adott területnek kell befogadnia — mondta lapunk kérdésére dr. Márkus István, a Menekültügyi Hivatal vezetője. Az állami gondoskodás a 44 ezer menedékjogot kérőből 34 ezerre teljed ki. A hivatalosan nyilvántartott jugoszláv menekültek nemzetiségi összetétele 67% horvát, 27% magyar, 6% szerb, albán és macedón. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága csak a regisztrált itt tartózkodók ellátásához tud hozzájárulni, a katonaszökevények viszont nem jelentkeznek az illetékes hivataloknál. Ezzel magyarázható, hogy az ENSZ felhívására összegyűlt 2,7 millió dollár csak november utolsó napjaiban érkezett meg Budapestre. Márkus István kérte az önkormányzatokat, próbálják meggyőzni az állami támogatásra még nem szoruló menekülteket is, hogy vetessék magukat nyilvántartásba, és ne féljenek attól, hogy adataik a jugoszláv hatóságokhoz kerülnek, hisz a magyar hatóságok ezt nem adják ki, de a nemzetközi segélyekhez az országnak igazolni kell ittlétüket. Morvái István politikai államtitkár áttekintette az év migrációs témájú nemzetközi tanácskozásait. Mint mondta, a migráció önmagában nem minősíthető negatívjelenségnek. A nemzetközi konferenciák kétoldalú szerződések megkötését szorgalmazzák, a kivándorlók problémáinak hatékonyabb kezelése érdekében. A horvátországiak hazatelepülésével kapcsolatban megjegyezte, idővel csökken a remény, hogy eredeti szándékuk szerint visszatérjenek. Nem lesz hova nem lesz kihez... Már vannak rá példák, hogy a magyar nemzetiségűek a honosításukat kérik. Új útlevél, új szabályok Jövőre minden bizonnyal új útlevelet bocsátanak ki hazánkban, természetesen az új címerrel és Magyar Köztársaság felirattal. Ez az útiokmány várhatóan 10 évig lesz érvényes a jelenlegi 5 évvel szemben. Az elképzelések szerint az új útlevelet már nem a rendőrhatóság, hanem az önkormányzatok állítják ki. A kormány rövidesen dönt az egyéni és a szervezett turizmus devizaellátási feltételeiről is. A korábbi hírekkel ellentétben mégsem nő 50 dollárról 150-re az éves egyéni valutakeret, de a szervezett turizmus devizaellátása lényegesen javul. Jövőre forinttal lehet fizetni az utazási irodáknál megrendelt különféle külföldi szolgáltatásokért. Ezen kívül, legfeljebb 14 napra költőpénzt is lehet majd váltani. Döntés várható arról is, hogy január 1-jétől már nem az NGKM-hez, hanem a Magyar Nemzeti Bankhoz kell bejelentkeznie a külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknak. Keleten Magyarország vezet Miközben nyugtalan szomszédai háborút viselnek, etnikai darabokra szakadnak, vagy politikai megosztottsággal küszködnek, Magyarország csendben bebizonyítja, hogy a volt keleti tömb egy országa képes anarchia, vagy nyomor nélkül lerázni magáról a kommunizmust - úja Blaine Harden, a Washington Post sajtószolgálatának munkatársa a Párizsban angol nyelven megjelenő napilap, az International Herald Tribune keddi számában közölt cikkében. „A tíz és félmilliós lakosságú ország, amelynek legjellemzőbb nemzeti sajátossága, egy közvéleménykutatás adatai szerint, a borúlátás, a jelek szerint túljutott annak az 1930-as stílusú válságnak a legnehezebb pontján, amely Kelet-Európa nagy részét és a Szovjetuniót is szorongatja — hangoztatja a cikk. — Ahogy a mostani, nyomorúságos év a végéhez közeledik, kiderül, hogy Magyarország kivételesen sikeres volt a gazdaság szerkezetének módosításában.” A szerző szerint Magyarországon át tudták hidalni azokat a problémákat, amelyeket a szovjet piac összeomlása okozott. Azzal, hogy az ország fillérre teljesítette adósságainak törlesztését, meggyőzte a nyugati tőkéseket ipara jövőjének biztosságáról, a sokmilliárd dolláros beruházások hasznáról. Az amerikai tudósító az Antall-kormány gazdaságpolitikája sikerének látja az eredményeket. „Antall úr eddig az egyetlen olyan vezető Kelet-Európábán, akinek sikerült a nehéz zsonglőrködés. Sínen tartotta a gazdasági változásokat, összefogta a laza háromparti kormánykoalíciót és elkerülte a fegyveres konfliktusokat ebben a rendkívül veszélyes szomszédsággal terhelt térségben. Ez utóbbi különösen bonyolult feladat eredménye”. Antall Józsefnek sikerült féken tartania saját pártjában is a növekvő nacionalista érzületet, amelyet a szomszédos országokban élő magyar kisebbség sorsa vált ki, a jugoszláv válság kérdésében pedig — a fegyverszállítás „hibás lépése” után — sikerült távoltartania az országot a konfliktustól. „A gazdasági átalakulás korántsem volt olyan rossz, mint ahogy gondolták. A szomszédos országokkal ellentétben Magyarország romboló sztrájkok, elfogadhatatlanul magas munkanélküliség, a szociális szolgáltatások teljes szétesése vagy a kormányzat mandátumának megváltoztatása nélkül tudott átállni az új irányra, s ami egyedülálló a térségben, az üzletekben lefelé tartanak az árak” — íija egyebek között az International Herald Tribune cikke. A TÖRVÉNYSÉRTÉSEK ÁLDOZATAIT KÁRPÓTOLNI KELL A kormány álláspontja A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményt adott ki a törvénysértések áldozatainak kárpótlásával kapcsolatos kormányálláspontról: A kormány a törvénysértések áldozatainak erkölcsi és anyagi kárpótlás iránti igényét — mint ahogy ezt már többször kifejezésrejuttatta >—jogosnak, az érintettek türelmetlenségét érthetőnek tartja. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága küldöttgyűlését követően elhangzottak olyan állítások, amelyek szerint a miniszterelnök és a kormány a törvénysértések áldozatainak anyagi kárpótlás iránti igényével kapcsolatos nyilvános kötelezettségvállalásának nem tett eleget. Ez nem felel meg valóságnak, és miután az ilyen állítások csak az érintettek félrevezetését szolgálják, azokat a kormány a leghatározottabban visszautasítja. A kormány elkötelezett az erkölcsi és anyagi rehabilitáció folyamatának kiteljesítése mellett. Ennek megfelelően — egyes állításokkal szemben — ígéretéhez híven még ebben az évben, november 6-án benyújtotta az Országgyűlésnek az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslatot (úgynevezett személyi kárpótlási törvény), kérve annak sürgős tárgyalását. E törvényjavaslat megvitatását — a kormány indítványának megfelelően — az Országgyűlés még az idén megkezdi, és várhatóan még a rendkívüli ülésszakon, a jövő év elején meghozza döntését. A kormány elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1992. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban a személyi kárpótlás céljára 6 milliárd forintot irányzott elő. A fentiek alapján a törvénysértések áldozatainak további erkölcsi és anyagi kárpótlása a személyi kárpótlási, valamint az 1992. évi költségvetési törvény elfogadását követően válik lehetővé. THE WASHINGTON POST MAGYARORSZÁGRÓL „Sikeres egyensúlyozó Magyarország Antall József egyensúlyozó művészetével a térség egyetlen országaként megmutatta, hogy lehetséges anarchia és nyomor nélkül lerázni a kommunizmust — írta a The Washington Post. A befolyásos amerikai lap budapesti tudósításában rendkívül kedvező képet festett az ország politikai és gazdasági helyzetéről. Az árak rohamos emelkedése, a szovjet export összeomlása után Magyarországnak egyedülállóan sikerült az átalakítás kínjaiból gazdasági nyereségre váltani: bámulatos módon 18 százalékkal növelték a kivitelt konvertibilis devizában, ezzel pótolva a szovjet piackiesés kétharmadát — úja a lap. Abba az országba, ahol a legnagyobb az egy főre jutó adósság, fizeti annak minden centjét, az elmúlt két évben 2,5 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott be. Tízezer közös vállalkozás van, csaknem kétszer annyi, mint a négyszer nagyobb lélekszámú Lengyelországban. — Antall József eddig az egyetlen kelet-európai vezető, aki sikerrel véghezvitte a kényes egyensúlyozó műveletet: kitartott a gazdasági reformok mellett, együtt tartotta az ingatag hárompárti koalíciót, és elkerülte a fegyveres konfliktust az igen veszélyes szomszédságban — mutatott rá a The Washington Post. A lap szerint a tavalyi félművelet” relépés után, amikor Magyarország megengedte, hogy géppisztolyok tízezreit adják el Horvátországnak, Antall kormánya óvatos vonalat követett. Nemzetközi védelmet kért a magyar kisebbségnek, de elkerülte, hogy úgy bonyolódjék a háborúba, amit Szerbia provokációnak tekinthet. Magyarország — ellentétben a szomszédos országokkal — bénító sztrájkok, elfogadhatatlanul magas munkanélküliség, a szociális hálózat felbomlása nélkül vészelte át a változásokat, bár a rendkívül borúlátó magyarok a felmérések szerint nem vallják meg, hogy a gazdasági átállás messze nem olyan rossz, mint amit vártak — áll a lapban.
