Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-23 / 260. szám

1991. december 23. Szabad ÚJSÁG 3 Szombaton Alma-Atában megkezdődött a szovjet köztársaságok vezetőinek tanácskozása, hogy a korábbi Szovjetunió területén létrejövő új nemzetkö­zösségről megállapodjanak. Pénteki lapzártánk után érkezett a hír, hogy a kazah fővárosba megérkeztek az érdekelt köztársaságok legfelsőbb tiszt­ségviselői. Köztük Mircea Snegur Moldávia, Ajaz Mutalibov Azerbajdzsán, Levon Ter-Petroszjan Örményország, Aszkar Akajev Kirgizia, Kahmon I^pbijev Tádzsikisztán, Szaparmurad Nyijazov Türkmenisztán, Iszlám Ka­rimov Üzbegisztán és Leonyid Kravcsuk Ukrajna elnöke. Belorussziát Sztanyiszlav Suskevics parlamenti elnök képviselte, Oroszországot pedig Borisz Jelcin, míg Grúzia a kazah fővárosba megfigyelőket küldött Még a tanácskozás megkezdése előtt Analolij Szobcsak szentpétervári pol­gármester sürgette a korábbi Szovjet­unió területén létrehozandó közösség megalapításának meggyorsítását. ' Nurszullan Nazarbajev kazah elnök az Interfax hírügynökség jelentése sze­rint arra törekszik, hogy Alma-Atában szerződést kössön a négy, atomfegyver­rel rendelkező köztársaság — Oroszor­szág, Ukrajna, Kazahsztán és Belo­russzia. Ezzel kapcsolatban az eddigi tagköztársaságok elnökei úgy nyilatkoz­tak, hogy ez a folyamat „kissé bonyo­lult'’ lesz. Szombaton délelőtt végül is megkezdődött a tanácskozás a kazah fő­városban, amelyen az egykori Szovjet­unió tizenegy korábbi tagköztársaságá­nak legfelsőbb képviselői vettek részt. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint valószínűleg jóváhagyják a független ál­lamok „alma-atai” deklarációját. Szejlszkazi Matajev, a kazah elnök szó­vivője szerint négy alapvető dokumen­tumot kellett jóváhagyni a tanácskozás végén: a Független államok közösségé­ről; az Új közösség koordinációs szer­veiről; a Védelmi szövetségről és az összejövetelekről szóló protokollt. A ta­nácskozást megelőzően még nem volt világos, vajon a Védelmi szövetségről szóló egyezményt aláírja valamennyi A szlovák napilapok már szombati számaikban beszámollak arról, hogy Antall József kormányfő levelet intézett a csehszlovák kormányhoz a bósi vízmű építésével kapcsolatban, amelyben le­szögezte, hogy törvénytelennek tartja az építkezés folytatását. A levél szerint az a tény, hogy szlovák oldalon az eddigi megbeszélések ellenére töretlenül folyik a munka, veszélyezteti a közös bizottság létrehozását és a végső megegyezést is. A magyar kormányfő a szlovák napi­lapok szerint azt is leszögezte, hogy min­denképpen meg kellene várni a szakem­­bergáda véleményét, s a két országnak elsősorban arra kellene ügyelnie, hogy a szakbizottság minél gyorsabban és pon­tosabban végezze el munkáját. Erre An­tall József szerint azért is szükség van, mert ha a szlovák fél e bizottság vélemé­nye nélkül lép, a magyar kormányzat is erre kényszerül, s adott esetben végér­vényesen felbontja az 1977-ben aláírt kétoldalú megállapodást. A szlovák lapok a Reuter hírügy­nökségre hivatkozva azt is közölték, hogy a magyar kormány szóvivője sze­rint Magyarország az 1947-es párizsi egyezmény megsértésének fogja tartani a Duna elterelését, mert hiszen az emlí­tett egyezmény a két ország közötti ha­tárt a Duna folyó közepén határozta meg, s ha a folyót elterelik, a határt is megváltoztatják. A viszonylag szűkszavú tájékoz­tatáshoz nem fűznek semmilyen kom­mentárt a lapok, hacsak nem kommen­tár önmagában az a tény, hogy Antall József véleményét mint „fenyegetést” Ellentétes hírek A hírügynökségek szerint Horvátor­szágban az előzetes hírekkel ellentétben változatlan hevességgel folytatódtak a harcok. A legsúlyosabb őszecsapások Vin kövei környékén voltak. A tudósítók szerint Károlyvárost is támadta a nehéz­tüzérség. A szövetségi csapatok több hor­vátországi falu ellen intéztek támadáso­kat. Eszékről nem jelentettek összecsapá­sokat. Mindez valószínűleg azzal magya­rázható, hogy a szlavón fővárosban tár­gyaltak a szembenálló felek magasrangú képviselői Nem megerősített információk alap­ján a felek megállapodtak abban, hogy január 6-áig tűzszünetet tartanak. Ezzel ellentétes hírekről számoltak be Nyugat- Szlavón iából, ahol a vasárnap reggeltől érvényes fegyvemyugvási egyezményt nem tartották tiszteletben. résztvevő tago*zág, vagy pedig csak a négy atomfegyverrel rendelkező tagköz­társaság — Oroszország, Ukrajna, Ka­zahsztán és Belorusszia. A tanácskozás a korábbi szövetségi köztársaságok vezetői között zárt ajtók mögött kezdődött, és a vártnál tovább tartott. Amint azt az AFP francia hírügy­nökség az Interfax szovjet független hír­­szolgálatra hivatkozva jelentette, a ko­rábbi tizenöt szövetségi köztársaságból tizenegy aláírta azt a szerződést, amely tulajdonképpen a Szovjetunió végét je­lenti. A Reuter hírügynökség olyan ér­tesülést közölt, miszerint az egykori Szovjetunió nyolc tagköztársasága ért egyet a Független Államok Társulásá­ban való részvétellel. Mint ismeretes, eddig Oroszország, Ukrajna és Belo­russzia alkották ezt a társulást. Közben kiderült, hogy a Védelmi szö­vetségről tervezett szerződést mégsem ír­ták alá, hanem ezt az aktust december 30-ára halasztották. Egyébként ez a szer­ződés lett volna az egyik kulcsdokumen­tum, amelyet el kellett volna fogadniuk a résztvevőknek Alma-Atában. Ezzel szemben az alma-atai tanács­kozás résztvevői tájékoztatták Mihail Gorbacsovot, hogy megszüntetik a szö­vetségi elnöki funkciót. Ezzel egyide­laglalják. Arról, hogy a csehszlovák, il­letve a szlovák környezetvédők, az Eu­­rolánc polgári kezdeményezés, sőt né­hány szlovák tudományos szakember is rámutatott már az építkezési munkála­tok folytatása kapcsán a Hydrostav tör­vényellenes fellépésére, a szlovák környe­zetvédelmi minisztérium hanyag munká­jára a környezetvédelmet illetőén, netán az okozott kár gazdasági mutatóira, ame­lyek messze felülmúlják a vízmű gazda­sági hozadékit, újra, mint eddig már sok­szor, kimaradt a szlovák lapokból. Nem csoda, ha a szlovák közvélemény egy je­lentős része elhiszi még a mai napig is, hogy itt politikai, illetve nemzetiségi kér­désről van szó és nem — ahogy pedig a valóságban igenis arról — szakmai és kör­nyezetvédelmi gondokról, amelynek ha­tása akár évtizedekig befolyásolja majd a térség gazdasági lehetőségeit, környezet­védelmi gondjait, a normális élet lehető­ségeit. A térség — Csallóköz, Mátyusföld — gazdasági jelentősége pedig országo­san, de legalábbis szlovákiai méretekben is olyan, hogy a mezőgazdasági termelés kiesése az egész országrészt negatívan érintheti. -is­jűleg Gorbacsov tudomására hozták azt a tényt is, hogy „a Szovjetunió meg­szűnt”, és megköszönték eddigi .jelen­tős és pozitív” tevékenységét. A résztvevők megegyeztek abban, hogy december 30-án Minszkben talál­koznak, s megállapodnak a fegyveres erőkkel kapcsolatos valamennyi kérdés­ről. Amennyiben hinni lehet a Reuter hírügynökség jelentésének, nyolc koráb­bi tagköztársaság legfelsőbb képviselői aláírták csatlakozási szándékukat a Füg­getlen államok társaságához. A doku­mentumot Kazahsztán, Moldávia, Ör­ményország, Azerbajdzsán, Üzbegisz­tán, Tádzsikisztán, Kirgizia és Türkmé­­nia elnökei írták alá. Ezzel egyidőben olyan hír is szárnyra kelt, hogy Ukrajna és Belorusszia támogatják azt a javasla­tot, amely szerint a Szovjetunió után Nehéz feladatok előtt: A kormányfő parlamenti beszédében megígérte, hogy folytatni fogja az elkez­dett gazdasági reformokat és megpró­bálja féken tartani az inflációt. Hangsú­lyozta továbbá, hogy az elsőrendű fel­adatok között szerepel a privatizálási fo­lyamat meggyorsítása, valamint a valódi piacgazdaság feltételeinek megteremté­se. Kifejtette, hogy elődje módszereitől eltérően az új kormány hathatós támo­gatást kíván nyújtani az összeomló álla­mi vállalatoknak, mivel ez a folyamat az eddigiek során már 11 százalékos mun­kanélküliséget eredményezett. Aláhúz­ta, hogy a régi vállalatok megszüntetésé­nél figyelembe kell venni a gazdasági kérdések mellett a szociális következ­ményeket is. Olszewski a képviselők előtt kijelen­tette, hogy a jóváhagyás után kormánya A Washington Post szerint Oroszországnak kellene átvennie a „bársonyszéket” az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Amint azt Andrej Gracsov, Gorba­csov elnök szóvivője közölte, a szovjet elnök egyelőre nem mond le tisztségé­ről, és rövidesen a tévé képernyőjén szól a „szovjet néphez”. Mindezt azért teszi, mert egyszerűen nem hajlandó elfogad­ni az alma-atai tanácskozás résztvevői­nek döntését. Alma-Atában egyidejűleg bejelentet­ték, hogy Jevgenyij Saposnyikov mar­sain nevezték ki ideiglenesen a korábbi Szovjetunió fegyveres erőinek ideigle­­. nes főparancsnokává. A tanácskozást követő sajtóértekezle­ten a dokumentumok aláírását követően Borisz Jelcin orosz elnök kijelentette, hogy szándékában áll folyamatosan „transzformálni” a hatalmat. Gorbacsov­­val kapcsolatban elmondotta, hogy tiszte­li ugyan, de nem szándékozik figyelembe venni azt a hagyományt, amely 1917 óta az államfőket megillette. Gorbacsovrói nem felejtkeznek el tisztségéből történő visszavonulása után sem, erről a tizenegy köztársaság államfői határoztak. minden igyekezettel azon lesz, hogy a külföldi hitelezőknél kedvező feltétele­ket teremtsen. Beszédében külön ki­emelte annak fontosságát, hogy az okta­tás-, illetve az egészségügy teljesíteni tudja elsődleges küldetését. A Szejmben elmondott beszédében nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy az új kormány megszerezze a nép bizalmát. Ezzel kap­csolatosan megjegyezte, hogy nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Lengyelországban öt évtized után az első szabad választásokon az idén ok­tóberben a szavazásra jogosult polgá­roknak mindössze 42 százaléka adta le voksát. A lengyel parlament alsó kamarája az előzetes terveknek megfelelően ma fejti ki véleményét az elhangzott javaslatok­kal kapcsolatosan. Európa német lesz A Washington Post amerikai napilap kommentátorai szerint a jövő Európája német lesz. Mindezt azzal próbálják magyarázni, hogy az amerikai kormány azzal kapcsolatos kérésére, miszerint Bonn napolja el Horvátország, illetve Szlovénia függetlenségének elismerését, Németország nem válaszolt Diplomaták szerint Bush amerikai elnök tele­fonon igyekezett elérni Kohl német kancellárt, de nem járt sikerrel. A kommentátorok szerint Németország négy és fél évtized után a fejlődés sajátos útját választotta. Ezzel, legalábbis a Washington Post szakemberei szerint, jelentős mértékben csökken Európában Amerika befolyása. A szemleírók véleménye az, hogy figyelembe kell venni, miszerint Franciaország, amelyet szoros szálak fűznek Németor­szághoz, szintén sajátos döntést hozott az új európai realitásokkal kapcsolatosan. Most, amikor Németország megtette az első lépéseket a politikai önállóság felé, Bush elnök már nem tud ez elé akadályokat gördíteni — hangsúlyozzák a napilap külpolitikai szakértői. Kommentárjuk végén megállapították, hogy véleményük sze­rint az Egyesült Államok rövidesen csatlakozni fog a német döntéshez. Más megol­dás nem marad, jegyezték meg a Washington Post szakemberei. Karácsonyi üzenet A vajdasági magyarsághoz A vajadasági magyarság a második világháború és az 1944-es partizán vé­rengzések óta nem volt ilyen súlyos helyzetben, mint most. A hatalmi kény­szer akarata ellenére belesodorta a polgárháborúba, s most a legsúlyosabb megpróbáltatásoknak van kitéve. Nemzeti közösségként már nyilat­koztunk. A VMDK ellenzi a háborút, s a párizsi egyezménnyel összhangban nem lát olyan problémát Jugoszláviá­ban, amit háborúval kellene megolda­ni. A liszamenli magyarság politikai tüntetések sorozatával mutatta meg nemcsak azt, hogy ellenzi az értelmet­len vérontást, hanem azt is, hogy ha erre szükség van, önálló politikai té­nyezőként is megnyilatkozik. A hatalom háborús tobzódása köze­pette azonban a közösségi megnyilat­kozások nem helyettesíthetik az egyéni állásfoglalást és döntést. A kényszerítő körülmények és a hata­lom fenyegetőzése ellenére a vajdasági magyar katonakötelesek egy része nem tett eleget a katonai behívónak, s most bújkál. Nem akar vért ontani, sem meghalni idegen érdekekért. Népünk rokonszenvez velük és támogatja őket. A vajdasági magyarok közül sokan, mintegy huszonötezren nem tudták el­viselni ezt az idegtépő, végső soron megalázó politikai propaganda-nyo­mást, amely már huzamosabb ideje a veszélyeztetettség és a létbizonytalan­ság légkörével vesz körül bennünket. A háborúzó hatalomnak viselnie kell a fe­lelősséget nemcsak a menekültekért, hanem azért is, mert az ENSZ Alapok­mányával ellentétes fellépésével erő­szakosan megváltoztatja a Vajdaság nemzetiségi összetételéi A vajdasági magyarok hatalmas többsége azonban hála Istennek itthon maradt. Még azon az áron is, hogy — a behívóparancsnak eleget téve, nemrit­kán övéiért véráldozatot is hozva — tartalékosként vagy sorkatonaként el­viseli a háború borzalmait, ők sorsuk­kal bizonyítják, hogy térségünk még igencsak messze esik Európától, de azt is, hogy Európának, ha igazán a népek demokratikus közösségévé kíván válni, a kisebbségben élő nemzetrészekkel szemben nagyok tartozásai. A karácsonyi ünnep szellemében ki­vágjuk: világosodjon meg elméjük a gyfl­­löiködőknek és hatalmaskodóknak. Hogy a polgároknak, közöttük a vajda­sági magyaroknak, ne kelljen bujkálniuk meggyőződésük miatt, szűnjön meg vég­re a háborús őrület, hogy visszajöhesse­nek szülőföldjükre szabadon, bántódás nélkül mindazok, akik elmenekültek. Abban a reményben, hogy a szere­tet, az értelem és a demokratikus tö­rekvések végül erősebbnek bizonyul­nak majd a háborút szító sötét hatal­masságoknál, békés karácsonyt és bol­dog új évet kíván a VAJDASÁGI MAGYAROK DEMOKRATIKUS KÖZÖSSÉGE Vízlépcsőügyben Szlovákiában nincs „karácsony ” Ismét Bős a téma Az új lengyel kormány Jan Olszewski lengyel kormányfő tegnap jóváhagyásra előteijesztette az új kor­mány összetételét A lengyel parlament alsó kamarájának képviselői előtt ismer­tette tízpontos programját, amelyben a legfontosabb gazdasági feladatokat foglal­ta össze. A kormányfő a külügyi tárca vezetését továbbra is Krysztof Skubiszewski miniszterre szeretné bízni. Leszek Balcerowicznak, a lengyel gazdasági reform atyjának, volt pénzügyminiszternek a helyére Karol Lutkiewiczet, Balcerowicz tanácsadóját javasolta. Az új kormányfő védelmi miniszternek Jan Paryst, bel­ügyminiszternek pedig Antoni Macierewiczet ajánlotta. ( z? zP ^ (ÍJl MKBuir W ashingtonban olyan közle­ményt tettek közzé, amely szerint üd­­vözlik a tizenegy korábbi tagköztársaság részvételét a Független Államok Társa­ságában. Ezzel kapcsolatban az ameri­kai köztársaságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosíthassák minden tagköztársaság zavartalan rész­vételét a leendő tagköztársaságok mun­kamegosztásában. BoNNBAN közzétett információ szerint az 1999. január 1-jéig időszerűvé váló nemzetközi pénzegység elfogadásá­ig ugyan elegendő idő áll rendelkezésre, de az ECU bevezetése a németek sze­rint nem lenne túlságosan szerencsés. Ez a lépés ugyanis az inflációs spirál „elszabadulását” eredményezné... MOSZKVÁBÓL érkezett jelentés szerint Andrej Kozirev, az Orosz Köz­társaság külügyminisztere kijelentette, hogy részéről minden elismerés megille­ti Eduard Sevardnadze korábbi külügy­minisztert, azonban a jelenlegi helyzet­ben számára egyetlen lehetőség nyílik: lemondani! Ebben az esetben felmerül­ne az a kérdés, vajon a valóban „profi” külügyi szakemberek nem maradnak-e munka nélkül. Kozirev kijelentette, hogy az igazi szakemberekre a jövőben is szükség lesz. IVIosZKVÁBÓL jelentette az In­terfax hírügynökség, hogy Borisz Jelcin orosz elnök átvette a külföldi hírszerzés felügyeletét. Jelcin döntése következté­ben orosz fennhantóság alá kerül a ko­rábbi hírszerzés minden vagyona, az épületek, a berendezések, a dokumentá­ciók és a számítógépes adatbank. W ashingtonban az amerikai központi szövetségi bank tegnap egy százalékkal csökkentette a kamatlábat a beruházók számára, amely mostantól 3,5 százalékos. Ez a legalacsonyabb ka­matláb az elmúlt 27 év során. Mindezzel azt a célt akarják szolgálni, hogy az USA gazdasága mielőbb felélénküljön a je­lenlegi recesszióból. .AlMA-ATÁBA érkezett az az üd­vözlő távirat, amely szerint az amerikai vezetés üdvözli a tizenegy korábbi szov­jet tagköztársaság újabb szövetségbe va­ló „ötvöződését”. BRÜSSZELBEN az amerikai kül­ügyminiszter, James Baker Jacques De­­lors-ral, az Európai Közösségek bizott­ságainak elnökével tárgyalt. Baker kö­vetelte, hogy az európai mezőgazdasági termékek kivitelét Nyugat-Európa szá­mottevően csökkentse. Ezt azonban a nyugat-európai országok, élükön Fran­ciaországgal visszautasítják. SzÓFIÁBAN december 20-án bol­gár—török megállapodást írtak alá az­zal kapcsolatban, hogy javítsák a két ország közös határán a kölcsönös biza­lom és biztonság érzetét. Ez többek között azt jelenti, hogy a határtérségben az esetleges hadgyakorlatok idején 12 ezernél több katona nem lesz jelen, mi­közben legfeljebb 300 tankot vezényel­nek ki a helyszínre. Tbilisziben, a grúz fővárosban tegnap heves harcok robbantak ki, s en­nek következtében legalább hét halott­ról és ötven sebesültről számolnak be a hírügynökségek. Mindezt Gamszahur­­dia grúz köztársasági elnök sajtószóvi­vője közölte. Az orosz RLA sajtóügy­nökség jelentése szerint a kormányhű csapatok visszaverték a támadást, ame­lyek során a nehéztüzérség egységeit is bevetették a szövetségi csapatok. H amburgból érkezett jelentés szerint a korábbi NDK területén állo­másozó szovjet katonák közül több mint 200 politikai menedékjogot kért Német­országban. A hírt a Der Spiegel folyói­rat közölte. PÁRIZSBAN azt közölték, hogy az Elysey-palota jelenlegi ura, Francois Mitterrand, jól érzi magát legutóbbi fe­lülvizsgálata óta. Mitterrand október 25-én ünnepelte 75. születésnapját. Először 1981 májusában választották elnökké, ezt követően pedig 1988-ban lett másodszor Franciaország elnöke. Ezzel túlszárnyalta de Gaulle — a leg­nagyobb francia — rekordját. Gorbacsovnak megköszönték... A Szovjetunió vége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom