Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-18 / 256. szám
Keleten taktikát változtattak Megszakítják a tejblokádot [ Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szerda, 1991. december 18. • I. évfolyam • 256. szám • Ára 2,30 korona Tegnap a Tőketerebesi járásban levő Mészpest községben a mezőgazdasági szövetkezetek vezetői, a Szlovákiai Fölműves-szövetkezeti Szövetség járási titkárai és a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Unió kelet-szlovákiai képviselői értékelték a tejszállítás bojkottálásának első napját, amellyel az ágazat problémáira kívánták felhívni a figyelmet. Megállapították, hogy egyes szövetkezeti elnökök tisztességtelenül jártak el. Annak ellenére, hogy a december 10-én Berettőben (Nagymihályi járás) megtartott előkészítő tanácskozáson egyetértettek a bojkottal, mégis tovább szállították a tejet a feldolgozóknak. A mezőgazdászok képviselői megállapodtak abban, hogy ma még folytatják a tejblokádot, de csütörtöktől (azaz holnaptól) beszüntetik, és majd januárban térnek vissza a kérdéshez. A közép-szlovákiai mezőgazdasági vállalatok képviselői tegnap Dobronyán találkoztak, hogy áttekintsék a „tejügyet”. A 157 résztvevőből 150 egy egynapos tejblokád mellett szavazott. Időpontját mára tűzték ki. Hogy mennyi szövetkezet nem szállít tejet és mi lesz a mezőgazdasági vállalatoknál maradó tej sorsa, az csak a nap folyamán derül ki. Egy azonban biztos, a gömöralmágyi szövetkezet tagjai tegnap reggel fejenként két liter tejet kaptak — ingyen. (farkas) Csehszlovákia NATO-védelmet keres Rövidre sikeredett a Szövetségi Gyűlés együttes ülése Calfa Olaszországban a köd beleszólt a törvényhozásba Aarián Calfa csehszlovák kor- kell kialakítani. A NATO stratégiá- J Marián Calfa csehszlovák kormányfő tegnap hivatalos látogatásra Olaszországba érkezett. Megérkezése után azonnal az olasz kormány vendégházába hajtatott, ahol tárgyalt Giulio Andreotti olasz kormányfővel Marián Calfa megköszönte Olaszországnak azt a támogatást, amelyet Csehszlovákiának az EK- társulás előkészítő tárgyalásai során nyújtott. Marián Calfa kifejezte Csehszlovákiának azt az aggodalmát, amelyet a keleti és déli határai mentén kialakuló helyzet okoz. Csehszlovákia, védelme érdekében bizonyos kapcsolatokra törekszik a NATO-val. Giulio Andreotti szerint az utódállamokhoz fűződő kapcsolatokat a helsinki folyamattal összhangban kell kialakítani. A NATO stratégiá jának része, hogy olyan védelmi me chanizmust találjon, amely ellenőrzés alatt tartaná a Szovjetunió területén felhalmozott hatalmas menynyiségű fegyvert. A tervek szerint Marián Calfát fogadja Francesco Cossiga olasz államfő is. A csehszlovák küldöttségben részt vesz Pavel Hoffmann miniszterelnök-helyettes, Jozef Baksay külkereskedelmi miniszter, Josef Vavrousek, a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság elnöke, miniszter, továbbá Jan Vrba cseh iparügyi miniszter, Vlasta Stépová cseh kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, Josef Tosovsky, a Csehszlovák Állami Bank elnöke, valamint a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány több tagja. Tegnap délután egy óra körül folytatódott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak csütörtökön megszakított 19. együttes ülése. A tanácskozáson azonban nem volt jelen több szlovákiai képviselő, mivel repülőgépük a köd miatt nem szállhatott le a prágai repülőtéren, s ezért az egyik kamara sem volt határozatképes. Ennek ellenére a jelen levő honatyák első napirendi pontként mégis elkezdték a föderális költségvetési szabályozók módosítására vonatkozó kormányjavaslat megvitatását. Amint azt Václav Klaus szövetségi miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter hangsúlyozta, a módosítás célja, hogy rögzítse az újonnan bevezetett behozatali adót, illetve megerősítse a parlament „költségvetési szuverenitását”. Elmondta: a behozatali adót — amely néhány gazdasági szubjektum esetében Ié-PalouS Ukrajnában nem tárgyalt Kárpátaljáról A Balkánból Libanon válhat Jiff Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter tegnapi prágai sajtóértekezletén kijelentette, hogy Csehszlovákia kész elismerni Horvátországot és Szlovéniát, sőt azokat a jugoszláv köztársaságokat is, amelyek függetlenek kívánnak lenni és amelyek teljesítik az Európai Közösségek tagállamainak külügyminiszterei által Brüsszelben megszabott feltételeket. „A jugoszláv szervek lényegében megszűntek létezni, csupán köztársasági szervek vannak” — folytatta a prágai diplomácia vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetségi katonai egységek is fokozatosan csoportokra szakadnak szét. Szavai szerint a jugoszláv válság rendezésének átfogónak kell lennie, s az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásán kell alapulnia. Hangsúlyozta, hogy koordinálni kell a nemzetközi közösség lépéseit, mivel „Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerése önmagában még nem megoldás, csupán bizonyos terület kijelölése”. Ezzel kapcsolatban óvott a részleges megoldások elől, amelyek kiéleznék a konfliktust Jugoszlávia többi részén. Emlékeztetett arra, hogy néhány jugoszláv vidéken a mohamedánok vannak többségben, s ezért „a Balkán-félszigetből egy nagy Libanon is válhat”. Jifí Dienstbier közölte, hogy a három ország külügyminiszterének megállapodása után Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia jugoszláv köztársaságok elismerése során közösen jár majd el. A külügyi tárca vezetője bejelentette, hogy a tervek szerint január 4-én találkozik Drezdában német kollégájával, Hans-Dietrich Genscherrel. A tárgyaláson minden jel szerint megállapodás születik a csehszlovák—német alapszerződés aláírásának időpontjáról. A szudétanémetek azzal kapcsolatos követelésével összefüggésben, hogy még a dokumentum aláírása előtt tartsanak kormányközi megbeszéléseket „néhány nyitott vagyonjogi kérdésről”, Jifí Dienstbier határozottan kijelentette: „Semmilyen hasonló tárgyalások nem lesznek. A csehszlovák kormány — és ha jól értettem Genscher miniszter szavait, a német kormány is — abban a változatban fogja aláírni a szerződést, amilyenben korábban parafálták.” A továbbiakban Martin Palous külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Csehszlovákia a volt Szovjetunió területén létrejövő összes nemzetközi jogi szubjektummal fel kívánja venni a diplomáciai kapcsolatokat. Megemlítette, hogy a külügyi (Folytatás a 2. oldalon) Európai megállapodások nyegében a forgalmi adót váltja fel —, hasonlóan, mint a forgalmi adót, a három költségvetés között osztják fel. A Szövetségi Gyűlés „költségvetési szuverenitását” illetően Klaus javasolta, hogy azt a parlament által évente jóváhagyandó föderális költségvetésről szóló törvénybe foglalt utalással erősítsék meg. Egyúttal elhatárolta magát a költségvetési bizottságok követeléseitől, amelyek szerinte annak betiltására irányulnak, hogy pénzeszközöket „toljanak át” az egyik költségvetési fejezetből a másikba. A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy a parlamenti bizottságok követelései nyomán csökkennek a lehetőségek a kormány Megkezdődött az SZNT 20. ülése operatív döntéshozatala terén, illetve korlátozódnak a lehetőségek az állami pénzaktívumok felhasználásában. A vitában Milos Zeman, a Nemzetek Kamarája költségvetési bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a kormány a nyáron a parlament előzetes jóváhagyása nélkül a föderális költségvetési feleslegből 40 milliárdot folyósított a tagköztársaságoknak. Bírálta azt is, ahogyan a kabinet az állami tartalékokkal gazdálkodik. A törvényjavaslatról szóló szavazást mára halasztották. A továbbiakban a honatyák az idei három negyedévi költségvetés teljesítéséről szóló jelentéssel foglalkoztak. A pénzügyminiszter időszerű adatokat sorolva egyebek között elmondta, hogy novemberben a föderális költségvetésben 8,5 milliárd koronás felesleg alakult ki. Ezzel (Folytatás a 2. oldalon) Idén utolsó ajkalommal Nem sok pihenőt engedett a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek a parlamenti ülések időrendje: az előző ülést a múlt héten pénteken fejezték be, és tegnap Frantiáek Mikloáko megnyitotta a parlament 20. (valószínűleg idei utolsó) ülését. A napirend jóváhagyása előtt Ladislav Snopko kulturális miniszter koncertre hívta meg a képviselőket, s hasonló kulturális szándékok vezették a napirendi pontokhoz kapcsolódó javaslatok alkalmával Gaápar SZNT képviselőt, aki egy jótékonysági bál megszervezését javasolta napirendre tűzni, sikertelenül. A képviselők végül az ülés napirendjét módosítás nélkül elfogadták. A Szlovák Köztársaság jövő évi költségvetésének a megtárgyalását előzte meg a legnagyobb várakozás. Ennek ellenére első napirendi pontként a képviselők az ipari vállalkozás államigazgatásáról szóló SZNT-törvény kormányjavaslatával foglalkoztak. Ladislav Pittner belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a tervezet értelmében az államigazgatás e téren a járási és községi hivatalokra hárul. Szavai szerint a javaslat elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gyakorlatban érvényesítsék a Szövetségi Gyűlés által nemrég elfogadott, úgynevezett ipartörvényt. (gyurcsík) A honi vállalatoknak fel kell kötni... Szociálfillérek az állami perselybe Marián Calfa szövetségi miniszterelnök hétfőn este tért vissza Brüsszelből ahol — mint ismeretes — aláírta az Európai Közösségek és Csehszlovákia társulásáról szóló szerződést. Miből élünk jövőre? Hétfőn este megszületett a CSSZSZK Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanácsának közös közleménye arról, mely szociális kihatású törvények milyen módosítására kerülhet sor, hogy a jövő évi állami költségvetési törvényjavaslat kivitelezhető legyen. Lényegében tehát arről folyt egyeztetés, mennyi teher hárítható át az állampolgárokra, hogy a rendszerváltás és a gazdasági reform üteme tartható legyen. A szövetségi kormány, a munkáltatók és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek ültek egy asztalnál, s amiben megegyeztek: a havi tízezer koronát meghaladó munkabéreket egységes 33 százalékos adóval adóztassák (természetesen a tízezer koronát meghaladó részt). A nyugdíj és a vele párhuzamosan felvett munkabér kérdésében a kormány javaslatával — csak az egyik kerüljön kifizetésre — ellentétben a szakszervezetek kiharcolták, hogy mindkét bevétel megmaradjon, a kormányra bízva, hogyan fogja a jövőben adóztatni e jövedelmeket. Nem született egyezség a munkanélküli segélyek és a végkielégítések kifizetése tekintetében. A kormány és a munkáltatók csak az egyik járandóság kifizetését szorgalmazzák, s a kettőt összesen 12 hónapig. A szakszervezetek szerint a munkanélküliség első két hónapjára ne járjon együtt a végkielégítés és a munkanélküli segély, s amennyiben az adott kollektív szerződések hosz(Folytatás a 2. oldalon) Prágába érkezése után a kormányfő nyilatkozott a Mladá fronta dnes, valamint a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Elmondta, hogy Brüsszelben, a lengyel nagykövetségen Leszek Balcerowicz lengyel és Antall József magyar kormányfővel áttekintette a társulási megállapodás végrehajtását, ezen belül Közép-Európa három országa — Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország — együttműködésének lehetőségeit. A belga fővárosban megvitatták a Szovjetunióval fenntartott kereskedelmi kapcsolatok tapasztalatait, továbbá az utódállamokhoz fűződő új viszonnyal kapcsolatos kérdéseket is. Calfa szavai szerint Brüsszelben szóba került Szlovénia és Horvátország is. „A gazdasági együttműködés terén már vannak bizonyos tapasztalataink, most főleg azzal foglalkoztunk, hogy megtaláljuk a megállapodásnak a politikai párbeszéddel foglalkozó fejezetében rögzített teendők végrehajtásának formáit” — jelentette ki a csehszlovák kormányfő. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a politikai dialógus azonnal megkezdődhetett, s valójában meg is kezdődött. Rámutatott: a három közép-európai ország vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy nem volna megfelelő valamilyen lépést tenni addig, amíg a megállapodások nem válnak jobb dokumentummá, tehát a három ország parlamentje általi ratifikálásukig. A kormányfő egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos probléma merülhetne fel abban az esetben, ha a három közép-európai állam magasabb színvonalra helyezné az együttműködést, mint amilyet az európai megállapodások rögzítenek. Szavai szerint ez nyomást idézne elő, amely az Európai Közösségek tagállamaival szembeni reciprocitás elérésére irányulna. „Tárgyaltunk a kereskedelmi könnyítésekről is” — folytatta a miniszterelnök. — „Megállapítottuk, hogy nagyon fontos tényező a kereskedelem mielőbbi liberalizálása, a felesleges vámakadályok megszüntetése.” Végezetül Calfa közölte: a brüszszeli tárgyaláson felmerült annak gondolata, hogy a három országnak közösen kellene sürgetni az Európai Közösségeket a szovjet piac elvesztése miatt kedvezőtlen helyzetbe került magyar, lengyel és csehszlovák vállalatoknak nyújtandó konkrét segítség megadására. Azzal kapcsolatban, hogy miért késett az európai megállapodások aláírása, Jifí Dienstbier miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter így nyilatkozott: „Kisebb problémák merültek fel, amelyek az Európai Közösségek részéről teendő egyoldalú nyilatkozattal függtek össze. (Folytatás a 2. oldalon)
