Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-14 / 253. szám

Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szombat, 1991. december 14. • I. évfolyam • 253. szám • Ára 2,30 korona Befejeződött az SZNT 19. ülése A honatyák már bevásároltak Tegnap az SZNT 19. ülése a szlovág gazdaság helyzetéről és távlatairól szóló kormányjelentés vitájával, a bősi vízlép­csőről folytatott budapesti tárgyalások eredményeinek ismertetésével, vala­mint a képviselők interpellációival és kérdéseivel folytatódott. A gazdasági reform menetével, a kis- és nagyprivatizáció helyzetével, a külföldi tőke szlovákiai befektetése iránt mutat­kozó alacsony érdeklődéssel több képvi­selő foglalkozott felszólalásában. Ásványi László (MKDM) többek közt felhívta a figyelmet arra, hogy több képviselő par­lamenti szereplésével fokozza az insta­bilitást, mely elriasztja a külföldi befek­tetőket. A képviselők felszólalásaira az illetékes miniszterek válaszoltak, majd a jelentést beterjesztő Anton Vavro mi­niszterelnök-helyettes válaszában összeg­zőén reagált a vitában elhangzottakra. A gondok ellenére a kormány jó üteműnek tartja a változásokat, de nagyobb aktivi­tást sürget a vállalatok részéről, mert nem tartja központi kormányfeladatnak az átalakítási tervek kidolgozását. A határozati javaslat elfogadása előtt a parlamenti klubok még tanácskoztak, ezt követően viszont kiderült, hogy a parlament nem határozatképes. A sza­vazás helyett Ivan Tirpák környezetvé­delmi miniszter beszámolt a budapesti tanácskozásról, ahol a két fél képviselői nem egyeztek meg, így Csehszlovákia tovább folytatja a munkálatokat. Ez­után a képviselők interpellációi követ­keztek. Ezt követően szinte a határozatképte­lenség határán, többszöri próbálkozás után végre tudomásul vették a kéővise­­lők a kormányjelentést, azzal a feltétel­lel, hogy a tavaszi ülésszak minden ple­náris ülésén tegyen jelentést a kormány a privatizáció állásáról. (gy.L) Panaszok, óhajok, keservek Válaszra várva... Szlovénia és Horvátország elismeri egymást? i * irfaáború tovább dúl A tegnapra virradó éjszaka ismét súlyos összecsapások voltak Nyugat-Szlavóniában, viszont Dubrovnik környékéről továbbra is viszonylagos nyugalomról érkeztek jelentések. Az éjszakai órák­ban a legsúlyosabb harcok Pakrác és Lipik térségében alakultak ki. Szerb források szerint az erős horvát alakulatok már több nap­ja eredménytelenül igyekeznek előretörni. A jelentések arról is beszámoltak, lenedett, s a harcoknak mintegy ezer hogy Pakráctól északra, Daruvár irá­nyában is folytak harcok. A belgrádi te­levízió állítása szerint a térség elnépte-Remhard Schamuhn német képzőművész új „attrakcióval" szolgált a berliniek szá­mára. A brandenburgi kapu közelében fel­állított egy Honecker-szobrot, amelyet a járókelők esetleg tojással is megdobálhat­nak. Nem csoda hát, hogr a volt kelet-né­met vezérnek nem akaródzik hazamenni Mint ismeretes, jelenleg Chile moszkvai nagykövetségének „ vendége ”. (Telefoló: ŐSTK/AP) polgári áldozata van. A kora reggeli hí­rek szerint a robbanásveszélyes Nova, Stara és Bosanska Gradiska környékén ez alkalommal hallgattak a fegyverek. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és az Európai Közösségek felszólította Szerbiát, Horvátországot és a Jugoszláv Néphadsereget, hogy azonnal teljesít­sék a november 23-i genfi tűzszüneti megállapodást. A felhívást csütörtökön adták át Szlobodan Milosevics szerb és Fraiyo Tudj man horvát elnöknek. A horvát frontokon tegnap délelőtt folytatódtak a harcok. Összecsapások­ról érkezett jelentés a már fent is emlí­tett Nova Gradiska, Pakrác és Lipik, va­lamint Sisak térségéből. A hírügy­nökségek információi szerint Eszéken az éjszakai összetűzések délelőtt is foly­tatódtak. A zágrábi rádió közölte, hogy a szövetségi hadsereg megerősítette ál­lásait, s kísérletet kívánt tenni arra, hogy Eszéket elszakítsa Horvátország­tól. Egyébként a városban tegnap ott volt az Európai Közösségek megfigyelő­­csoportja. Állítólag Zadar kikötőjét is lőtték. A Tanjugra hivatkozva az AP hírügy­nökség közölte, hogy Horvátország és Szlovénia a jövő héten alá szeretné írni azt a megállapodást, amellyel diplomá­ciai úton független államként ismerik el egymást. A Reuter szerint a horvátor­szági harctereken csütörtökön hét em­ber halt meg. A jelentés szerint Horvát­ország és a szövetségi hadsereg között fogolycserére is sor került. Tegnap az SZNT-ben Bauer Edit (Együttélés) interpellálta Ivan Tirpák szlovák környezetvédelmi minisztert és Ján Öarnogursky kormányfőt a bősi erőmű ügyében. Elsősorban arra kért választ, miképpen lehetséges, hogy tör­vényellenesen kiadott engedély alapján folynak a munkálatok. A vízügyi döntés lényegében engedélyt ad a C variáns kivitelezésére. „Egy ilyen gazdaságilag, ökológiailag és nemzetközi jogilag ko­moly döntést a Pozsony vidéki Járási Környezetvédelmi Hivatal állami vízü­gyi és levegőfelügyeleti szakosztálya adott ki az osztályvezető aláírásával, aki a hivatalnak még csak nem is statutáris képviselője.” Sajnálattal állapította meg, hogy a járási környezetvédelmi hatóság ignorálja az alapvető emberi jogokat, amelyeket alkotmányunk ugyan szavatol, s hasonlóképpen célirá­nyosan értelmezi a Tt. 369/1990. sz. községi önkormányzati törvényt, meg­sértve azt a jogot, hogy a községi önkor­mányzatoknak részt kell venniük azon döntések meghozatalában, amelyek a kataszterükbe tartozó területeket érin­tik. A C variáns építésére kiadott döntés megfosztja a községi önkormányzatokat beleszólási joguktól, a vízmüvet „sui ge­neris” létesítménynek nevezi ki, melyek az általánosan érvényes törvények nem vonatkoznak. A döntés meghozói nemcsak a kör­nyezetvédelmi kívánalmakat hagyják fi­gyelmen kívül, hanem megsértik a Szö­vetségi Gyűlés kamaráinak közös, a bősi vízerőműre vonatkozó döntését is 1991. október 3-ról. „Kérdezem Tirpák mi­niszter úrtól, az 5 általa irányított hiva­talokra nem vonatkoznak a Szövetségi Gyűlés dintései?” Bartakovics István (MKDM) ugyan­ebben az ügyben arra kért választ, med­dig folytatnak még kampányt az érintet­tek, a helyi lakosság ellen, mind a sajtó­ban, mind kormányszinten. Dr. Rózsa Ernő (Együttélés') néhány kérdést tett fel a szlovák kormány egyes minisztereinek. Tekintettel arra, hogy a szlovák kormány mindmáig nem mon­dott egyértelmű véleményt a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogi helyzetéről, a képviselő arra kért választ, milyen az álláspontja a kormánynak a nemzeti ki­sebbségekkel kapcsolatban abban az esetben, ha mégis sor kerül Szlovákia különválására. A mezőgazdasági minisz­tertől azt kérdezte, mivel a 229/1991-es földtörvény már hat hónapja érvényes és lehetőséget ad a magyar nemzetiségű polgároktól elkobzott földek visszaadá­sára, szlovákiai méretben milyen terje­delemben adtak vissza magyar nemzeti­­ségűektől elkobzott földeket a volt tulaj­donosoknak, s ha nem, miért? Mivel az SZNT 330/1991 -es törvénye már három hónapja hatályos, miért nem valósítják meg e törvényt a közjegyzőségek, külö­nösképpen annak 40. paragrafusát, mely kimondja, hogy hathónapos határidőn belül a szűkített örökösödési részt díj­mentesen át lehet ruházni az eredeti örökösre?! A határidő fele már letelt, ezért a képviselő azt kérdezte az igaz-Ä inisztertöl, mit tesz a törvény „ tatása érdekében? Ezekre a kérdésekre 30 napon belül kell válaszolniuk a megpzóUtottahtak -k-n Az SZNP a magyar kisebbségről Oxfordban tájékoztat? „Ausztriában kevesen tudnak a csehek és szlovákok közötti viszonyról, általában a szlovákiai problémákról” — mondta a Szlovák Nemzeti Párt tegnapi sajtóértekezletén Vladimír Miskovsky, aki nemrég egy parlamenti delegáció tagjaként járt Ausztriában. MiSkovsky szerint ez elsősorban az illetékes szlovákiai állami szervek hibá­ja, amiért „nem képesek offenzív külpo­litikát csinálni”. Rámutatott arra is, mi­lyen kevéssé ismerik osztrák parlamenti körökben a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét. Az osztrák vendéglátók figyelmeztet­ték a csehszlovák küldöttséget, hogy a társadalom demokratizálódása mennyi­re összefügg a nemzeti kisebbségek vé­delmével, de ezt anélkül tették — je­gyezte meg Miákovsky —, hogy „ismer­nék azokat a jogi, politikai és kulturális kiváltságokat, amelyeket a magyar ki­sebbség Szlovákiában élvez”. Ezért a Szlovák Nemzeti Párt képviselői — akik a szlovák küldöttség tagjaiként részt vesznek Oxfordban a Föderáció és nemzeti autonómia Európában címmel megrendezésre kerülő konferencián — objektív és reális (?!) tájékoztatást kí­vánnak adni a magyar kisebbség helyze­téről. Az SZNT lusztrálási bizottsága mun­kájának eredményeiről Miákovsky a ti­toktartási kötelezettségre hivatkozva nem volt hajlandó aprólékosan tájékoz­tatni. Arra a kérdésre, mi okozza a „po­zitívan lusztráltak” körében a koalíció és az ellenzék tagjai közötti aránytalan­ságot, Miákovsky azt felelte, hogy „bizo­nyos politikai erő” az StB irattárát már előzőleg átfésülte, így aztán a „feddhe­­tetlenségi bizottság már csak azokat az iratokat találta ott, amelyek megtekin­tésére engedélyt kapott”. MiSkovsty meggyőződését fejezte ki, hogy ha az SZNT-ben történő lusztrálásra nem a szlovák parlament határozata, hanem a Szövetségi Gyűlés által hozott törvény szolgálna alapul, a „hálón egyenlő arányban akadnának fenn a kormány­­koalíció és az ellenzék képviselői”. Jelcin, Gorbacsov is keresi a hadsereg kegyét Moldáviában civilek is meghaltak Tegnapra virradóan Kazahsztánban és a közép-ázsiai köztársaságok Ashabadban folyó tanácskozásukon támogatásukról biztosították a breszti egyezményt és kife­jezték készségüket egyenrangú alapító­ként csatlakozni a Független Államok Nemzetközösségéhez. A nyilatkozatot Kirgizia, Tádzsikisztán, Türkménia, Üzbe­gisztán és Kazahsztán elnökei írták alá, hangsúlyozva, hogy a nemzetközösség lét­rehozásba megköveteli az összehangolt lépéseket és a törvények tiszteletben tartá­sát. Leszögezték azt is, hogy minden egyes alapítónak egyenrangúnak kell lennie a nemzetközösség alapdokumentumainak előkészítése és jóváhagyása során. Kazahsztán és a volt Közép-Ázsia utódállamainak vezetői kiemelték: Gor­bacsov konföderációs törekvései csődöt mondtak, ezért bármily meglepő volt is a három szláv köztársaság breszti lépése, annak pozitívumait kell számba venni. A megalakítandó új nemzet közösség nem indulhat ki vallási, nemzeti-nemzetiségi vagy etnikai elvekből, mert az ellentmon­dana az egyetemes emberi jogoknak. A stratégiai stabilitás megőrzése érdeké­ben célszerűnek tartanák egységes fel­ügyelet alá vonni az atomfegyvereket, va­lamint közös főparancsnokság alá he­lyezni a stratégiai katonai alakulatokat és a haditengerészetet. Miközben a közép-ázsiai köztár­saságok az új helyzetnek megfelelő lépé­seket latolgatják, hangoztatva a törvé­nyes utat mindenek felett, Moldáviában Hétfőtől van már MAGYAR NÉPPÁRT A Szlovák Köztársaság Belügy­minisztériuma tegnap hivatalo­san értesítette POPÉLY GYULÁT, a szerveződő Magyar Néppárt elő­készítő bizottságának szóvivőjét, hogy 1991. december 9-én hivata­losan is bejegyezte a pártot, te­kintve hogy a nyilvántartáshoz szükséges alapkövetelményeknek megfelelt Mindez azt jelenti, hogy tulajdonképpen Szlovákiában megalakult — hivatalosan is — az első magyar párt, amely a jövőben a hazai politikai élet számottevő tényezője akar lenni. Mindezt eddig a politikai mozgal­mak vállalták fel, amelyeknek nem sikerült teljes egészében garantálni — és minden területen felvállalni — a széleskörű érdekvédelmet A Ma­gyar Néppárt megalakulásának cél­ja, hogy ezt a hiányosságot pótolja fegyveres összetűzésekre került sor az OMON — a moldáviai rendőrség —, valamint a Dnyeszter menti és a Gagauz Köztársaság fegyveres csoportjai között. A Dubosszar városba vezényelt mintegy hétszáz rendőrt akarták megakadályozni a helyiek abban, hogy elfoglalják a vá­rost. Az incidens halálos áldozatokat is követelt. A Minszkben tárgyaló moldá­viai elnök, Mircea Snerug tanácskozása­it megszakítva hazatért Kisinyovba és ki­jelentette, a legkeményebb eszközökkel is hajlandó fellépni a szeparatisták ellen, hogy megakadályozza az említett terüle­tek kiválását Moldáviából. A Dnyeszter mentén riadókészültségbe helyezték a reguláris hadsereget, a további vérengzé­seket megakadályozandó. Úgy tűnik, egyre fontosabb szerep jut a hadseregnek a széthulló országban; szinte mindegyik „vezér” harcol a kegye­iért. A Gorbacsov által nemrég leváltott Lobov vezérkari főnök tegnap a moszk­vai Pravdában tagadta, hogy beteg lenne. A káderváltozások szerinte annak kö­szönhetők, hogy el kell mozdítani az or­szág egységét és a nemzeti öntudatot elv­­hűen támogató katonai vezetőket, mivel most más a politikai konjunktúra célja. Hogy Vlagyimir Szamszonov vezérezre­des váltotta fel Lobovot, a Pravda szerint azt jelzi: Gorbacsov igyekszik megszilár­dítani saját pozícióját katonai körökben. Erre mutat az is, hogy a múlt kedden Gorbacsov találkozott a szövetségi had­sereg tábornokaival, hogy „megtárgyal­ják a fegyveres erők felszerelésének elvi kérdéseit”. Jelcin orosz elnök hadügyminisztéri­­umi tárgyalásairól annyit szivárogtatott ki a Pravda, hogy ott főleg a katonák és családjaik szociális helyzetének javításá­ról esett szó, s az már bizonyos, hogy a fizetésemelésük kérdése megoldódott. A védelmi minisztérium szóvivője szerint Jelcin hangsúlyozta: a hadseregnek egy­ségesnek kell maradnia. A hírügynökségi jelentések és sajtóköz­lemények alapján nyilvánvaló, hogy a leg­felsőbb szovjet politikai körökben folyik a harc a hatalomért, miközben a világ fe­szülten figyel és robbanástól tart. Ameri­kai kormánykörökből származó értesülé­sek szerint január 11-ét követően nemzet­közi tanácskozást hívnak össze a szovjet köztársaságok gazdasági megsegítésének előmozdítására, hogy megakadályozzák a drasztikus elszegényedés és általános vál­sághelyzet miatt esetleg kirobbanható pol­gárháborút. E félelmek nem alaptalanok, hiszen tegnap a belorusz kormány bejelentette: januártól jegyrendszert vezet be az or­szágban minden árura vonatkozóan. A foglalkoztatottak bérük 60 %-át jegyben kapják meg, a maradékát rubelben. A nyugdíjasok és más járadékokat élvezők az egész összeget jegyekben kapják meg. A helyi bankárok szerint ez az intézkedés az ún. „rubelintervenció” ellen védi Be­lorusziát a bankjegykibocsátás felfüg­gesztése által. Hogy valójában milyen összetevők állnak a lépés hátterében, ma még nehéz lenne megmondani. Már csak azért is, mert a nemrég még Gorbacsovot jól megértő Nazarbajev ka­zalt elnök tegnap élesen támadta a szov­jet elnököt mondván: Gorbacsov nem képes felfogni a realitásokat. Ak^jev kir­giz elnök szerint Gorbacsov még akkor követte el a hibát, amikor annakidején nem vette tudomásul a köztársaságok nyílt törekvését egy új államközösség lét­rehozására. Lapzártáig nem kaptunk pontos hírt arról, megtartják-e a közép-ázsiai köz­társaságok és a három szláv állam Alma Atába tervezett tanácskozását. Václav Havel köztársasági elnök január elsejei hatállyal felmentette tisztségéből JiH Novotnyt, a Szövetségi Biztonsági és Tájékoztatási Szolgálat eddigi igazgatóját (balol­dalt). A szövetségi kormány javaslatára egyúttal ki is nevezte a titkosszolgálat új vezető­jét, mégpedig egy parlamenti képviselő személyében. A kémelháritás új főnöke Stefan Baéinsky (jobboldalt) lett, aki a Szövetségi Gyűlésben a Polgári Demokrata Unió— NYEE-t képviseli A felvételen az államfő mellett Marián Óalfa kormányfő (CSTK-felvétd)

Next

/
Oldalképek
Tartalom