Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-14 / 253. szám

2 1991. december 14. Szabad ÚJSÁG A Polgári Mozgalom a Büntető Törvénykönyvről Hétfőn az „EK napja” lesz „A múlt rezíduuma” Társulási szerződés Bukarestben tegnap nyilvá­nosságra hozták az új alkotmányról foly­tatott vasárnapi népszavazás hivatalos eredményeit. Ezek szerint a népszavazá­son a 16 millió szavazásra jogosult pol­gárok kétharmada vett részt. A válasz­tók 77 százaléka az új alkotmány mel­lett, mintegy 20 százaléka pedig ellene szavazott. Kokes Jánosnak, a Csehszlo­vák Sajtóiroda munkatársának jelentése nem tartalmazta azt a számunkra fontos információt, hogy a magyarok által la­kott megyékben — a hivatalos végered­ménnyel ellentétben a lakosságnak hoz­závetőlegesen 70—80 százaléka az új al­kotmány elfogadása ellen szavazott. BoNNBAN a német—csehszlovák szerződés mielőbbi aláírásának szükség­­szerűségét hangsúlyozta Ulrich Inner, a német liberálisok (FDP) szóvivője. Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú együtt­működési szerződést még a csehszlová­kiai parlamenti választásokat megelőző kampány kezdete előtt ratifikálni kelle­ne. Ezzel elejét lehetne venni annak, hogy az aláírás politikai eszközök céljá­vá váljon. SzÓFIÁBAN a bolgár parlament jóváhagyta a Bolgár Szocialista Párt jog­talanul szerzett vagyonának elkobzását. A döntést követően az érintett párt kép­viselői tiltakozásuk jeléül elhagyták az üléstermet. Az elfogadott törvény az új összetételű parlament első fontos dön­tése. TlRANÁBAN a Demokrata Párt megalakulásának első évfordulóján ha­talmas tüntetést szerveztek a legna­gyobb ellenzéki párt képviselői. A szóvi­vő szerint a párt továbbra is folytatja harcát a kommunizmus eszméje ellen. A nagygyűlés résztvevői követelték Ramiz Alia köztársasági elnök leváltását és be­börtönzését. Jlftí DIENSTBIER csehszlovák külügyminiszter hivatalos németországi munkalátogatását, amelyet eredetileg tegnapra és mára terveztek, időpont­egyeztetési okok miatt későbbre halasz­tották. A hírt a németországi külügymi­nisztérium szóvivője közölte. Dienst­­biernek kollégájával, Hans-Dietrich Genscherrel a kétoldalú szerződéssel kapcsolatos tisztázatlan kérdésekről kellene tárgyalnia. ROMÁNIÁBAN tegnap nem jelen­tek meg a napilapok. Az országos lapok szerkesztőségei ily módon tiltakoztak a papírárak és a nyomdai költségek arány­talanul gyors ütemű emelkedése miatt. A napilapok figyelmeztető sztrájkjához több hetilap munkaközössége is csatla­kozott. EsZAK-ÍRORSZÁG Craigavon városában egy bombamerénylet követ­keztében 66-an sebesültek meg. A ter­rorcselekményt az IRA tagjai követték el. Az ír republikánus hadsereg tagjai, akik Észak-Irország Nagy-Britanniától való elszakadásáért harcolnak, a koráb­bi évek hagyományainak megfelelően a karácsonyt megelőző időszakban fokoz­zák aktivitásukat. H elmut KOHL német kancellár tegnap a szövetségi parlamentben hang­súlyozta, hogy a maastrichti csúcstalál­kozó az Európai Közösségek megalaku­lása óta a legjelentősebb összejövetelek közé sorolható. Véleménye szerint visszafordíthatatlan az európai unió megalakítását szorgalmazó folyamat. POZSONYBAN az Együttélés Poli­tikai Mozgalom székházában tegnap Duka Zólyomi Árpád, Kvarda József és Brogyányi Mihály fogadták az olaszor­szági Baloldali Demokratikus Párt kép­viselőit. A vendégeket tájékoztatták a csehszlovákiai belpolitikai helyzetről, il­letve az EPM-nek az ország államjogi elrendezésével kapcsolatos állásfoglalá­sáról, valamint a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok életéről. Szlovákiából több mint 600-an vettek részt azon a kétnapos szemi­náriumon, amelyet Pozsonyban a ma­gángazdák, a földtulajdonosok és mező­­gazdasági vállalkozók számára rendez­tek. A résztvevők bővebb tájékoztatást kaptak a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari jellegű vállalkozásokat érintő leg­fontosabb kérdésekről. PHÁGÁBAN Václav Havel köztár­sasági elnök jelenlétében Marián Őalfa vezetésével ülésezett az államvédelmi tanács. Az időszerű védelmi kérdések megvitatása mellett — a nemzetközi helyzet alakulásának megfelelően — meghatározták a jövő évi legfontosabb feladatokat. Jelzés nélküli híranyag: ÖSTK A Polgári Mozgalom a Szövetségi Gyűlésben az állami költségvetés­sel kapcsolatos kormányprogra­mot olyan formában kívánja tá­mogatni, hogy a költségvetésben ne álljon be ideiglenes állapot. Ezt a Polgári Mozgalom tegnapi saj­tóértekezletén közölte Pavel Rychetsky, a PM alelnöke. A Btk. 260. paragrafusának elfo­gadását Rychetsky Csehszlovákia gyengeségének és a demokrácia elégtelenségének tulajdonította. Szavai szerint a PM meg van győ­ződve arról, hogy a Büntető Tör­vénykönyv módosítása során, amely a jövő évben esedékes, ez a paragra­fus kimarad a törvényből. Rychets­ky figyelmeztetett arra, hogy Cseh­szlovákia az utolsó ország, ahol bün­tetés jár azért, amit az ember gon­dol. „A parlamentnek nem lett vol­na szabad elfogadni a cikkelyt, mivel az a jóváhagyott formában a múlt rezíduuma” —jegyezte meg az alel­­nök. Szerinte a „más nézetek” ellen a szellem erejével, az igazsággal és a demokratizmussal kell harcolni. Jan Sokol, a Polgári Mozgalom Mégis van haladás... Kézfogás nélkül Úgy tűnik, hogy mégis sikerült hala­dást elérni az arab és izraeli delegációk tanácskozásának folyamatában. Mind­ezt a Washington Post című lap tette közzé, és a hírek szerint a hét végén nem hivatalos tanácskozásokra kerül majd sor, amelyek után hétfőn újra ta­lálkoznak a tárgyalófelek az amerikai külügyminisztériumban. Amikor értékelni szeretnénk a ta­nácskozásokat, lényegében pozitívum­ként foghatnánk fel az eddigi eseménye­ket. Azonban tagadhatatlan, hogy a washingtoni tárgyalások nagyon nehéz és bonyolult feltételek között folynak. Például a tárgyalások megkezdése előtt a szír delegáció tagjai egyszerűen nem voltak hajlandók kezet nyújtani izraeli partnereiknek. Igaz, Szíria és Izrael gya­korlatilag még mindig hadiállapotban vannak. Ami a washingtoni tanácskozá­sokat illeti, a palesztinok lényegében a folyosón folytatják vitáikat az izraeli küldöttséggel. Ez sem semmi­parlamenti klubjának elnöke elmond­ta, hogy a mozgalom a kiegyensúlyo­zott költségvetés elfogadását tartja a legfontosabbnak. „Az ideiglenes költ­ségvetés számunkra elfogadhatatlan” — szögezte le Sokol. Arról, hogy a parlament elhalasz­totta Václav Havel alkotmánytör­­vény-javaslatainak a megtárgyalását, Sokol megjegyezte, hogy jelenleg a tervezetek nem terjeszthetők a parla­ment elé, mivel ez „veszélyeztetné a költségvetésről folyó tárgyalásokat”. Amint arról tegnapi számunkban hírt adtunk, december 16-án, hétfőn Marián Óalfa szövetségi miniszterelnök Brüsszelben aláírja a Csehszlovákia és az Európai Közösségek társulásáról szóló szerződést, az úgynevezett euró­pai megállapodást. A dokumentum alá­írására az Európai Közösségek általá­nos ügyekkel foglalkozó tanácsának ülésén kerül sor. Az európai megállapodás megkötése után a dokumentumot jóváhagyás céljá­ból a Szövetségi Gyűlés, illetve ratifiká­lás céljából Václav Havel köztársasági elnök elé terjesztik. Az Európai Közös­ségek esetében a megállapodást jóvá kell hagynia az Európa Parlamentnek, s a dokumentumot ratifikálnia kell az EK tizenkét tagállama parlamentjének. A procedúra egy évig is eltarthat. Ezért a feltételezések szerint az európai megál­lapodás 1993 elején lép érvénybe. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság kezdeményezésére már a jövő év első negyedében sor kerül a kereske­delmi rész megvalósításáról szóló meg­állapodás megkötésére. Ez az előzetes szerződés az illetékes csehszlovákiai és EK-beli szervek jóváhagyásától függően lép hatályba. A gazdasági bizottságok véleménye a transzformációs törvényről Václav Klaus nem támogatja... Tegnap a Szövetségi Gyűlés gazdasági bizottságainak tanácsko­zásán Jan Stern (Polgári Demokratikus Szövetség) képviselő megállapította, hogy tulajdonképpen általános megállapodás született a szövetkezeti transzformációs törvényt illetően. Mindezt a jövő hét keddjén és szerdáján fogja megvitatni a parla­ment, amelyben a jelzett kérdésről a jobboldali pártok tulajdonképpen megállapodtak. Jan Stern szerint az ipari és fo­gyasztási szövetkezetek esetében eddig sikerült kompromisszumra jutni, s mindez lehetővé teszi a transzformációt az eddigi szövetke­zeti elvek és a már jóváhagyott pri­vatizációs törvény alapján. Václav Klaus szövetségi pénz­ügyminiszter, a kormány alelnöke felhívta a bizottságok tagjainak fi­gyelmét, hogy nem szabad megen­gednie a parlamentnek a vesztesé­ges költségvetés jóváhagyását, akár még az ideiglenesen előnyös­nek mutatkozó feltételek mellett sem. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi költségvetésnek kiegyenlí­tettnek kell lennie és elsősorban a gazdasági csökkenés minimalizáló­­dására kellene törekednie, nem pe­dig az inflációellenes, restriktiv irányelveket kellene figyelembe ven­nie. Václav Klaus szerint a költségve­tési hiány állami támogatása nem növelné, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentené az általános keresletet, ami következményeiben a termelés csökkenésének általános feltételeit biztosítaná. Ez pedig nem kifejezet­ten hatékony a termelés folyamatos­ságának biztosítására. A PDSZ a kommunizmusról és a jogrendről A parlament nincs veszélyben Daniel Kroupa a Polgári Demokrata Szövetség tegnapi prágai sajtóértekezle­tén a Büntető Törvénykönyv szerdai módosítása, ezen belül a jogszabály 260. cikkelye kapcsán így nyilatkozott: „A Polgári Mozgalom képviselői Václav Havel köztársasági elnök azon szavaival érveltek, melyek szerint a fasizmust már definiálták, de a kommunizmust még nem, s ezért ’nem biztos benne, vajon a kommunizmus szó beletartozik-e a csehszlovák jogrendbe’. Mi ezt nem tartjuk megfelelő mércének. Mi a gyil­kosságot gyilkosságnak tekintjük, füg­getlenül attól, vajon bíróság döntött-e róla vagy nem.” Mint ismeretes, az említett paragra­fus kimondja: „Aki olyan mozgalmat tá­mogat vagy propagál, amely bizo­nyíthatóan az emberi és szabadságjog elnyomására irányul, vagy nemzeti, faj-, osztály- vagy vallási gyűlöletet szít (pél­dául a fasizmus vagy a kommunizmus), az egytől őt évig terjedő szabad­ságvesztés-büntetésre ítélhető.” Pavel Bratlnka, a PDSZ elnöke megjegyezte, éppen a Polgári Mozga­lom képviselői törekedtek mindig arra, hogy a kommunizmus fogalmát soha­sem definiálják. Amint azt a továbbiak­ban kiemelte, a szövetség teljesen jo­gosnak tartja a Büntető Törvénykönyv novellizálását. Kroupa szerint a módosí­tásnak mindenekelőtt abból a szem­pontból van nagy erkölcsi jelentősége, hogy a kommunizmust azonos morális szintre emeli a fasizmussal. Az üggyel kapcsolatban még megjegyezte: „Hogy a kommunista képviselők most zsidó csillagot viselnek, ez a háború többmil­lió zsidó áldozata emlékének megbecs­­telenítése.” Bratinka úgy vélekedett, hogy a novella jóváhagyása nem veszé­lyezteti a parlament munkáját. Mint mondta, a Szövetségi Gyűlés az alkot­mánytörvényeken kívül a kommunista képviselők nélkül is bármit jóváhagyhat. Emlékeztetett, hogy az alkotmánytörvé­nyek elfogadásához háromötödös több­ségre van szükség. A koalíciós tárgyalásokkal kapcsolat­ban Dániel Kroupa kijelentette, hogy „a Polgári Demokrata Szövetséget és a Füg­getlen Magyar Kezdeményezést a nézet- és programközelség vezeti a koalíciós megbeszélések felé”. Ami a Polgári De­mokrata Unió—NYEE-vel folytatott tár­gyalásokat illeti, Kroupa közölte: a meg­beszélések annyira előrehaladtak, hogy januárban megköttethet a koalíció. Parlamenti beszélgetés egy kormányjelentés kapcsán Az esetleges szétválás gazdasági következményeiről—H. Az interjú lapunk tegnapi számában megjelent első részében kezdtük fejte­getni, hogy a Szlovákia esetleges önálló­sulása esetén időszerűvé váló úgyneve­zett katasztrófaterv milyen valós követ­kezményekkel járna a köztársaságra nézve. Most adjuk közre a második ré­szét annak a beszélgetésnek, amelyet munkatársunk HARNA ISTVÁNNAL, az Együttélés Politikai Mozgalom parla­menti képviselőjével folytatott a kérdés SZNT-beli vitája kapcsán. • Téljünk rá a makroökonómiai ér­tékviszonyokban várható következmé­nyekre! Mi lenne a helyzet a kurzussal a pénz konvertibilitásával? — A gazdaság teljesítőképességére való tekintettel nem tartható meg az ár­folyam, és valószínűleg a pénz belső át­válthatóságát sem lehetne biztosítani. Az importigények nagyok lennének, er­re valutát kellene költeni, amelyet azon­ban nincs mivel kitermelni. Hiteleket kellene felvenni, nem lehetne megtarta­ni a belső átválthatóságot, mert olyan magas lenne a konvertibilisvaluta-igény, hogy nem lehetne szabadon valutát for­galmazni, határt kellene szabni neki. Az egyes vállalatok valutaigényének kielé­gítése céljából valójában vissza kellene témi a központi irányítási rendszerhez. (A belső konvertibilitás alatt azt értjük, hogy a belső szubjektumok, vállalkozók, vállalatok szabadon vásárolhatnak a bankokban koronáért konvertibilis va­lutát.) • Ez nem éppen a piacgazdaság irá­nyába visz bennünket... — Valóban így van. • Tudtommal az Európai Közössé- — A piacgazdaságban egy vállalat prizmán keresztül tekintenek az állam­gekbe való felvétel egyik feltétele a kon­vertibilitás biztosítása. Úgy tűnik, hogy ilyen esetben nemcsak a gazdasági in­tegráció esélyei csökkennének. A kur­zus esetében mi a helyzet? — Ahhoz, hogy egy valuta konverti­bilis legyen, a gazdaságnak is konverti­bilis termékeket kell gyártani. Egy kül­földi országnak csak akkor érdeke koro­nát tartalékolnia, ha ezért konvertibilis árut tud kapni. Ha a csehszlovák termé­kek műszaki színvonala olyan, hogy nincs rá kereset, akkor nincs a világpia­con szükség koronára sem, mert mint fizetőeszközt nem lehet felhasználni. Tekintettel arra, hogy a szlovákiai gazdasági struktúra nem korszerű, nem lehetne tartani a két korona (a cseh és a szlovák) kölcsönös árfolyamát. Valószí­nűleg a szétválás után a szlovák korona árfolyama csökkenne. A cseh korona kurzusa szintén nem emelkedne, mert a világpiac ebben a kérdésben elővigyáza­tosságra törekedve figyelemmel kísér­né, hogyan alakul a cseh gazdaság hely­zete. A kilábalás azonban a termelé­kenységi szintre és a gazdasági struktú­rára való tekintettel valószínűleg sokkal előbb bekövetkezne, mint Szlovákiában. • Összegzésként a jelentés megálla­pítja, hogy mindkét köztársaság gazda­ságát jelentősen érintené egy esetleges szétválás, azonban éppen a gazdasági struktúra miatt Szlovákiában ennek csak negatív hatása volna. Mennyire fogadja el ezt a megállapítási? Milyen hatása lehet e jelentésnek az állaiqjogi rendezéssel kapcsolatos vitákra? „goodwill”-je, megítélése nagyon lé­nyeges. Ettől nagyon sok függ. Termé­kei piaca, erkölcsi hitele. A jó megíté­lés piacot teremthet, segíthet a hitelek megszerzésében. Ugyanúgy érvényes ez az egységes ország szempontjából is. Szétszakadás esetén a szlovákiai gazda­ság „goodwill”-je sokkal rosszabb len­ne a csehországi gazdaságénál. Nagyon kétséges, hogyan alakulna a külföldi hi­telekhez való hozzájutás, milyen lenne a Nemzetközi Valutaalap megítélése. A szétválásnál politikai szempontból sem mindegy az, hogy kinél marad a Fekete Péter. Tekintettel arra, hogy a föderáció felbomlását hangosan, fő­ként egyes szlovák politikai erők szor­galmazzák (persze, nem zárom ki azt, hogy a cseh részről is léteznek ilyen erők, ám sokkal taktikusabban lépnek fel), azt hiszem, hogy a Fekete Péter itt maradna. Ez nemzetközi politikai szempontból nagyon rossz fényt vetne Szlovákiára. • A gazdaság fellendítéséhez szük­séges külföldi tőke beáramlására való­színűleg negatívan hat a kisebbségi jo­gok korlátozása, a politikai bizonyta­lanság is. Milyen hatása lehet a jelen­tésnek a további állan\jogi viták szem­pontjából? Hogyan fognak reagálni a szétválás mellett kardoskodók? — Úgy gondolom, a józan szlovákiai polgárok számára nagyon lényeges volt, hogy elkészült ez a jelentés, de még fon­tosabb volna, ha sajtót és nyilvánossá­got is kapna. Úgy érzem, hogy azoknak a polgároknak, akik nem nacionalista jogi elrendezés kérdésére, azoknak ez a jelentés nagyon sokat mond, alátá­masztja álláspontjukat. Azok számára viszont, akik ezt a kérdést erősen nem­zeti, érzelmi szempontból közelítik meg, ez propagandaanyag, mert nem azt hallották, amit hallani akartak. • A vitában az egyik képviselő felve­tette, ha az állaipjogi vitában az önálló Szlovákiáért kardoskodók az önálló ál­lam mellett foglalnak állást, teljesszék be sqját gazdasági elképzeléseiket a szétválást követő időszakra. Milyen vá­laszt kapott a képviselő? — Nem kapott rá választ. Meggyőző­désem, hogy a szétválást követelő politi­kai erők a föderáció szétesésének és az önálló Szlovákia létezésének gazdasági feltételeit nem ellenezték, ezt bűnösen elhallgatták. Ha lennének ilyen anya­gok, és ha ezek a pártok rendelkezné­nek ilyen „optimista variánssal”, úgy ér­zem, ezt úton-útfélen teijesztenék, bi­zonyítva igazukat. Mivel ezzel nem ren­delkeznek, kénytelenek olyan kijelenté­seket tenni, mint amilyen a közelmúlt­ban elhangzott a Szlovák Nemzeti Párt egyik képviselője részéről, mely szerint, ha szorítani is kell a nadrágszíjon és egy tál lencsén is kell élnünk, ennyit akkor is megér az önállóság. Úgy vélem, hogy Szlovákia polgárainak nagyobb része jó­zanul mérlegel, s őket e jelentés meg­erősíti álláspontjukban. Sok minden múlik azon, hogyan tájékoztatják őket a jelentésről. • Köszönöm a beszélgetést GYURCSÍK IVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom