Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-11 / 224. szám
/ Václav Havel Lányból iSAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap Hétfő, 1991. november 11.______• I. évfolyam • 224. szám_____•_____Ára 2,30 korona Sorsdöntő hét következik Václav Havel köztársasági elnök a Lányi beszélgetések című rádióműsorban tegnap úgy nyilatkozott, hogy már a ma kezdődő héten sok minden eldőlhet. „Már a héten képesek leszünk megítélni, hogy mit eredményeztek a legfelsőbb politikai vezetőknek az alkotmányjogi elrendezésről tartott tanácskozásai. A lakosság joggal válik türelmetlenné, már eredményeket kíván látni, és ebben a dologban én teljesen egyetértek velük” — mondta az államfő. A továbbiakban a köztársasági elnök úgy vélekedett, hogy a helyzet valóban súlyos, és ha nem találnak olyan megoldást, amellyel mindkét fél egyetért, illetve amely összhangban lesz a jelenlegi alkotmányos rendszerrel, vagy ha nem találják meg az állam valóban demokratikus föderációvá törtéi)ő átalakításának módját, akkor kézenfekvővé válik, hogy jelentősen megnő az alkotmányellenes lépések megtételének veszélye. Ezzel Anton Hykisch kereszténydemokrata szlovák parlamenti képviselő pénteki javaslatára reagált, amelyben követelte a szlovák szuverenitási nyilatkozat jóváhagyását. „A deklaráció tervezete kimondja, hogy a Szlovák Köztársaság a nemzetközi jog szubjektuma. Ez pedig nem így van. A jelenlegi alkotmányos rendszerben ez a szubjektum a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság. Egy olyan nyilatkozat elfogadása, amely ellentmondana az alkotmánynak, precedenst teremthetne és a kettős jogi állapot létrehozásának kezdetét jelentené” — állapította meg Václav Havel. .Csúcs” előtti találkozók Csak föderációt ne! Szombaton és vasárnap tartotta országos tanácskozását Zsolnán a szlovák kormány legerősebb pártja, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom. Egy nem akármilyen pénteki nap — a szlovák parlamentben épp e politikai erő két prominens képviselőjének, Ivan Camogurskynak és Anton Hykischnek köszönhetően terítékre került a Szlovák Köztársaság szuverenitása — után nem akármilyen két nap volt a hét vége sem. Beszámolójában a mozgalom elnöke, Ján Őarnogursk# foglalkozott az államjogi elrendezés kérdésével. Elmondta: "A két nemzői tanács elnökségeinek találkozóján még mindig felvetődnek olyan kísérletek, melyek több lényegi kérdés eldöntését koncentrálnák a közös állam szintjén. A jövö heti — ti a ma kezdődő —megbeszélésen két eddig megoldatlan kérdésről kell dönteni, arról, milyen jellegű szerződést kössön a két köztársaság vagyis, hogy a szerződés rendes államok közti szerződés legyen-e, vagy törvényhozási kezdeményezéseket rögzítsen, és nem egészen megoldott még a közös állam szintjére vonatkozó illetékesség sem. Az SZNT Elnökségében bennünket képviselő egyének ragaszkodni fog nak ahhoz, hogy rendes államközi szerződést kössön a két köztársaság olyat, amely a köztársaságok szuverenitásának elvén alapul A közös kompetenciának csak a közös piaci működést kell biztosítania, az egyébként teljesen szuverén köztársasági gazdasági felügyelet mellett, valamint biztosítania kell a közös külpoltikát és védelmet Ha nem sikerül ilyen szerződésben megegyeznünk, úgy vélem, a választási kampányba egy sokkal lazább cseh — szlovák államalakulat programjával kellene belépnünk, mint amilyen a föderáció. Ha a Cseh Köztársaság nem akarna megkötni velünk egr ilyen lazább szövetségi szerződést, nem leszünk ellene a népszavazásnak, mely útján a köztársaság polgárai maguk Megoldásból nincs hiány Frantiíek MikloSko és Ivan Camogursky pénteki prágai „jelenésén ” (CSTK-felvétel) Kereszténydemokrata állam-álmok döntenek az államjogi elrendezésről Egy ilyen komoly lépés előtt azonban össze kell majd hívnunk a KDM rendkívüli kongresszusát" ^ A két nap folyamán kidarült, a KDM még mindig saját, februárban kidolgozott gazdasági programját tartja üdvözítőnek, s bár az elmúlt hónapokban egyes elképzeléseik belekerültek a szövetségi gazdasági reform lépései közé, nagyon fontos részek maradtak figyelmen kívül. Jozef Kelták gazdasági miniszter arról is beszámolt, készen áll Szlovákia katasztrófa-terve is, mely az önállósulás esetén lépne életbe. Camogursky persze sokkal óvatosabb, mint radikálisabb párthívei. Az alkotmányosság tiszteletben tartására intett, a pénteki Hykisch-féle javaslatot nem tartotta jónak, alkotmányosnak, s leszögezte, nem tudni, mihez vezetne, ha letérnénk a törvényes útról. Ján Camogurskyt ezután megkérdezték, miért fél az önállóságtól, mire azt válaszolta, tudatosítja a térség geopolitikai jelentőségét és az önállóság belpolitikai következményeit, főként, ha az törvényellenesen és a lakosság többségének a támogatása nélkül jönne létre. Várható tehát, hogy a közeljövőben megindul Szlovákiában a „nagy népi agymosás”, a meggyőzés az önállóság érdekében, elvégre az már most teljesen nyilvánvaló, hogy politikai életünkben kizárólag választási kampány zajlik. —ts— A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének ma kezdődő csesztei tárgyalása előtt pénteken este Frantisek Miklosko, az SZNT elnöke és Ivan Camogursky, az SZNT első alelnöke Prágába utazott, hogy Dagmar Buresovávaj a CSNT elnökével és Jan Kalvodával, a CSNT első alelnökével tárgyaljon arról a szerződésről, amely a jövőbeli közös állam alapját képezi majd. A pénteki talákozón kívül a hét végén a Cseh Nem A pénteki prágai találkozóra visszatérve elmondható, hogy például Jan Kalvoda nem fűzött sok reményt a megbeszélésekhez. Úgy nyilatkozott, hogy ultimativ dolognak tekinti a Szlovák Nemzeti Tanácsban pénteken történteket. Mint mondta, a szlovák szuverenitási nyilatkozat kikiáltására gondolt. Ehhez Prágába való megérkezése után FrantiSek Mikloäko a következőket fűzte hozzá: „Úgy gondolom, hogy a politikai deklaráció kihirdetésének javaslata, amely elhangzott az SZNT ülésén, nem volt ultimativ jellegű.” I A két tagköztársasági parlament vezetői tanácskozásának szünetében Dagmar Buretová újságíróknak elmondta: elsősorban azzal foglalkoztak, hogy a közös állam számára milyen hatásköröket hagyna meg az államszerződés. Szavai szerint főleg a külpolitika esetében merültek fel ellentétek. „A szlovák fél azt szeretné, ha a tagköztársaságok is felvehetnének kapcsolatokat más államokkal. A cseh félnek az a véleménye, hogy a köztársaságok ezt csak országrészekkel tehetnék meg” — állapította meg. Arra a kérdésre, vajon születik-e egységes szerződésjavaslat, Dagmar BureSová nemmel válaszolt. „Csehszlovákiának a jövőben in-Csehszlovákiában is Európa Mozgalom A hét végén tartotta alakuló közgyűlését a csehszlovákiai Európa Mozgalom. A kormányon kívüli, apolitikus szervezetnek mindenekelőtt az a célja, hogy elősegítse a kontinens országainak egyesülését, valamint a lehető legszélesebb körű kapcsolatokat ápoljon az európai nemzetekkel és államokkal. Az Európa Mozgalom (European Movement) nevű szervezet 1947-ben Párizsban jött létre. Székhelye Brüsszel. zeti Tanács Elnöksége és a Cseh Köztársaság kormánya is áttekintette a ma kezdődő „csúcs” előkészületeit. A csehországi vezetők vasárnapi tanácskozásukon megvitatták az államügyi elrendezéséről szóló megállapodás javaslatát, amelyet a két parlament vezetői pénteken „konkretizáltak”. A tervezet nem sikerült teljesen egységesre, azokban az esetekben, amelyekben a csehországi és a szlovákiai vezetők nem tudtak megegyezni, több variánst dolgoztak ki kább föderatív, nem pedig konföderatív államnak kell lennie” — ezt a pénteki találkozó egyik résztvevője, Pavol Holländer, a szlovák parlament elnökének jogi szakértője mondta. Közlése értelmében az újonnan kialakítandó, közös állam egy meghatározott körben saját törvényhozó és végrehajtó hatalommal rendelkezne. „Ezek tipikus föderatív elemek” —jegyezte meg, de hozzáfűzte, hogy a konföderatfv elemek sem hiányoznának. A továbbiakban elmondta, hogy a pénteki megállapodások nyomán egy közös szerződéstervezet készül, amelyet a tagköztársaságok parlamentjeinek elnöksége hétfőn kezdődő tanácskozásán tekint át. Arra a kérdésre, hogy mely pontokban nem tudtak megállapodni pénteken, Pavol Holländer azt válaszolta, hogy továbbra is vitatottak a hatáskörök a távközlés, a posta, a mezőgazdaság és a külpolitika terén. A hatáskörök felosztásáról tárgyalt vasárnap Prágában a CSNT Elnöksége és a cseh kormány. (Folytatás a 2. oldalon) Alexánder Dubéek nyilatkozata A kabinet ne legyen határozott Alexander Dubéek, a Szövetségi Gyűlés elnöke vasárnapi nyilatkozatában egyebek között elmondta: bár üdvözli a szövetségi kormánynak azt a döntését, hogy be kíván kapcsolódni az államjogi tárgyalásokba, azonban — mint mondta — nem tetszik neki a kabinet„határozottsága”. „Nem értem, hogy mi akadályozta a szövetségi kormány vezetőit — akik egyúttal politikai pártokat és mozgalmakat is képviselnek — a cselekvésben, mégpedig úgy, hogy pártjaik SZNT-beli képviselő teljesítsék a króméi® megállapodást, s olyan szerződést dolgozzanak ki és fogadjanak el, amelyet a két tagköztársasági parlament elnökségének kellett előkészítenie” — jelentette ki Dubéek. A továbbiakban elmondta, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság elnökeként mindkét nemzeti köztársaság vezetőire nyomást gyakorol, hogy a parlamentek mielőbb hagyják jóvá a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között aláírandó szerződést, és továbbítsák a Szövetségi Gyűlés bizottságaihoz. Pithart-szózat a szlovákokhoz Marián Calf a az államjogi elrendezésről „A primitiv nacionalisták hangnemében” A kormány pedig közbelép Nem akármilyen élményt nyújtott a legutóbbi televíziós hétvége. Előbb Petr Pithart intézett „szózatot” a szlovák néphez, amelyben olyan elméletről nyújtott tanúbizonyságot, mely becsületére vált volna bármelyik kommunista „szaktekintélynek”. Mindezt tetézte Petr Vopénka, mellesleg Pithart úr beosztottja, egészen pontosan oktatásügyi minisztere. Igaz pártállását tekintve a fentieket nem kell szó szerint értelmezni, merthogy az oktatásügyi miniszter kereszténydemokrata lenne... Mindenképpen az az érdekesebb, ahogy Petr Vopénka reagált főnökének alább ismertetésre kerülő beszédének néhány részletére. Szavai szerint elvből elítéli a cseh miniszterelnök nyilatkozatát, amely — szerinte — átvette a Masaryk-féle köztársaság történetének kommunista magyarázatát éppúgy, mint a primitív szlovák nacionalisták kiagyalásait. Vopénka úr azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy tévébeszédet is „elkövet” november 17-e alkalmából, s reméli, hogy ezt a tévések kurtítás nélkül teszik közzé. Nem másodlagos Petr Vopénka tegnapelőtti nyilatkozatának utolsó mondata: „Számomra kötelezőnek tartottam nyilatkozni a nyilvánosság előtt, azért hogy nyilvánvaló legyen: a cseh kormányban van legalább egy CSEH miniszter...” Nem szeretnénk abba a hibába esni, mint a korábbi, kommunista politikai gyakorlat legfőbb jellemzője volt, vagyis véleményt mondani valamiről, amit nem ismertettek. Petr Pithart cseh miniszterelnök „szózatában” a cseh—szlovák kölcsönösségről beszélt, miközben aláhúzta: annak idején a csehszlovák állam úgy jött létre, hogy a cseh politikai akarat törekedett erre. A túrócszentmártoni deklarációval csatlakoztak a közös állam gondolatához a szlovák politikusok, majd később a pittsburgh-i szerződésben Szlovákia autonómiáját is megígérték. Hogy ebből később mi lett, azt ismetjük a történelemből. (Folytatás a 2. oldalon) Marián Calfa szövetségi miniszterelnök pénteken este a televízióban reagált arra, vajon ilyen előrehaladott stádiumban megfelelő volte, hogy a szövetségi kabinet bekapcsolódott az alkotmány-előkészítésbe. Mint mondta, a kormány egyhangúlag elfogadott döntéséről van szó, de nem a nemzeti tanácsok mandátumának kétségbe vonásáról. A kabinet tagjai abból indulnak ki, hogy az állam alapját egy szerződés fogja képezni, amely „bekeretezi” a szövetségi alkotmány és a két tagköztársaság alaptörvény kidolgozását. Óalfa aláhúzta, a kormánynak az a célja, hogy segítse a működésképes állami mechanizmus kialakítására irányuló erőfeszítéseket. A szlovákiai politikai vezetők azzal kapcsolatos álláspontjával összefüggésben, hogy a föderációt a tagköztársaságok döntései nyomán kell építeni, a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a CSNT és az SZNT képviselőit ugyanazon programok alapján, ugyanazon időpontban és ugyanazon jogszabályok szerint választották ugyanazon polgárok, (Folytatás a 2. oldalon)
