Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-11 / 224. szám
2 RaDOMÍR KONRÁD őrnagy az észak-morvaországi rendőrfőnök legutóbbi sajtóértekezletén arról tájékoztatta az újságírókat, hogy már a 36-ik gyilkosságot követték el a kerületben szombatig. A legutóbbira Őesty TéSínben került sor, amelynek áldozata egy 85 éves asszony, egyik gyanúsítottja pedig az áldozat 50 éves fia. JaNA DITÉTOVÁ cseh színésznő, aki nemrég töltötte be hatvanötödik születésnapját, szombaton este elhunyt a prágai fogászati klinikán. Utolsó kívánsága szerint hamvasztására ünnepélyes aktus nélkül kerül sor. PaVEL SEIFER, a Zöldek Pártja Demokratikus Frakciójának vezetője bejelentette, hogy azért hozták létre a frakciót, hogy elejét vegyék a postkommunista pártoknak a Liberális Unióban történő „összehangolódását”, ami a Zöldek lejáratását jelentené egyidejűleg. A Zöldek Pártja a jövőben el kívánja határolni magát az olyan kezdeményezésektől, ame, tyek félreérthetetlenül nem tisztázzák azt, hogy nem óhajtják a korábbi kommunista elképzeléseket még árnyaltan sem „transzformálni”. Peter VAGAŐ Szlovákia Ifjúsági Tanácsának elnöke szombati sajtóértekezletükön bejelentette, hogy mind ez idáig hiányzott az ifjúsági szervezetek palettájáról a jobboldali beállítottságú szervezet, amelyet a hét végén hoztak létre Polgári Demokratikus Ifjúság elnevezéssel. Hogy végül is az új szövetség mivé válik, majd kiderül. VIKTÓRIA HRADSKÁ lett a Liberális Demokrata Párt elnöke. Erről döntöttek tegnapi ülésükön a párt harmadik köztársasági konferenciáján a küldöttek. A szavazáson az új elnökasszony egyetlen vokssal kapott többet, mint Emanuel Mandler, az eddigi elnök. Konkoly—'thege miklós, aki száztíz évvel ezelőtt Ógyallán korszerű csillagvizsgálót hozott létre, lett a névadója annak az amatőr asztronómiai társaságnak, amelynek megalakulásáról szombaton döntöttek. A társaság a jövőben a csillagászat legfontosabb kérdéseivel akar foglalkozni — ameddig az amatőr csillagászok érdeklődése terjedhet. Stanislav KUCHÁR, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója Bazinból jelentette, hogy a fegyverkereskedelem elleni Európai Liga a tagállamok szorosabb együttműködését várja el. Mindezt mintegy harminc szakember egyöntetű véleménye alapján tette közhírré, miközben Közép-Kelet Európában az a legnagyobb gond, miként transzformálják a fegyvergyártási kapacitásokat „civil” gyártássá. Rudolf BERÁNEK, a csehországi vállalkozók szövetségének elnöke bejelentette, hogy három fő oka van annak, amiért elhalasztják a vagyonjegyes privatizációt. Elsősorban azt akarják, hogy valós alapokon működő részvénytársaságok jöjjenek létre, így tudnák az érintettek, hogy mibe fektetik pénzüket. Jelenleg ugyanis senki sem tudja megmondani, hogy ezerkoronás vagyonjegyét ki mibe fektetheti, s lesz-e belőle valaha valamilyen haszna... JuRAJ HROBKA, a Független Szlovákiai Szakszervezetek szóvivője azt közölte a sajtó képviselőivel, hogy ma Szinnában, Iglón, Rozsnyón, Privigyén, Túrócszentmártonban és Nagyszombatban szakszervezeti nagygyűlésekre kerül sor. Ezeken azt akarják hangsúlyozni, hogy a jelenlegi szociális—gazdasági helyzetben a munkavállalók érdekében szükség van megfelelő partneri kapcsolatokra a munkáltatókkal, mert mind ez ideig csak a szakszervezetek tartják be az 1991-es évre szóló megállapodást a „szociális kiegyezésről”. MlLOSLAV VLK prágai érsek tegnap felszentelte azt a három harangot, amelyek karácsony estéjén szólalnak meg először a Kralupy nad Vltavou- i templom tornyában. Még megszólalásuk előtt elkeresztelték a harangokat Jaroslav Seiferről, aki 1986 óta nyugszik a városka temetőjében. A kisváros harangjait mindkét világháború idején „ágyútölteléknek” kobozták el. PETER SABO, a Szlovákiai Zöldek Pártjának elnöke a „zöld pártok” most folyó pőstyéni konferenciáján kijelentette, hogy a kommunista rendszer megdöntését pártja örömmel üdvözölte, viszont a változást követő fejlődéstől már korántsem vannak elragadtatva. Más dolog, hogy a Zöldek hívei sem lelkesednek vezetőik „pálfordulásai” során minden alkalommal... ... Szabad ÚJSÁG 1991. november 11. Spanyol látogató Ma érkezik Felipe González Marián Calfa szövetségi miniszterelnök meghívására ma kétnapos csehszlovákiai látogatásra érkezik Felipe González, a Spanyol Királyság kormányfője. A vendég a csehszlovák miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásain kívül ma találkozik Alexander Dubcekkel, a Szövetségi Gyűlés elnökével, valamint a csehországi vezetőkkel. Kedden megbeszéléseket folytat a politikai pártok vezetőivel, majd részt vesz a prágai Spanyol Kereskedelmi Iroda megnyitóján. Délután fogadja őt a pozsonyi várban Václav Havel köztársasági elnök. Felipe González találkozik a Szlovák Köztársaság vezetőivel is. Felipe Gonzálezt a spanyol király, I. János Károly javaslatára 1982- ben választották meg kormányfővé. A Spanyol Szocialista Munkáspárt — amelynek főtitkára — választási győzelme után 1986-ban, illetve 1989-ben ismét kormányfő lett. Hivatalossá nyilvánított antiszemitizmus 89 ezerből 3 ezer maradt ,A náci Németország által megszállt többi európai országgal ellentétben Szlovákiában a hatalmi garnitúra — amelynek uralma 1938— 1939-ben kezdődött — hivatalos politikájává vált az antiszemitizmus. Annak idején a zsidókat nem csupán a Szlovák Állam, hanem az egész nemzet ellenségévé nyilvánították” — nyilatkozta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának Iván Kamenec szlovák történész, a Tragédia nyomában (Po stopách tragédie) című kiadvány szerzője. A publikáció októberben az Archa Kiadó gondozásában jelent meg. Könyvébert Kamenec a Szlovák Állam kormányának zsidóellenes politikáját elemzi. Leírja a zsidóellenes intézkedések végrehajtásának alakulását, a zsidók deportálásának módszereit, valamint említést tesz a Zsidó Erkölcsi Kódex néven ismert, 1941 szeptemberében a szlovákiai zsidók jogi helyzetéről kidolgozott javaslatról is. Ivan Kamenec az interjúban egyebek között emlékeztetett arra, hogy az akkori szlovák kormány által elfogadott első diszkrimináló intézkedésekkel megfosztották a zsidókat gazdasági, politikai, köz- és társadalmi, valamint emberi jogaiktól. Ez a szlovákiai zsidó lakosság tragédiájához vezetett, és örökre rányomta bélyegét a szlovák nemzet legújabbkori történetére. A zsidók tragédiája a Németországba történt deportálásukkal csúcsosodott ki. „A náci Németország azzal a feltétellel ’fogadta be’ őket, hogy megfosztják állampolgárságuktól, és a szlovák kormány minden zsidóért 500 márkát fizet a Német Birodalomnak. Ennek fejében a németek Vállalták’, hogy a deportált zsidók közül egyetlen egy sem tér vissza Szlovákiába. A háborús bűn elkövetése nem akkor kezdődött, amikor a zsidókat vagonokba rakták, és amikor a gázkamrákba kerültek, hanem már akkor, amikor elkezdődött azoknak a rendeleteknek a jóváhagyása, amelyek a zsidók gazdasági és társadalmi életből való kirekesztését jelentették” — hangsúlyozta a történész. A Szlovák Nemzeti Tanács és a Szlovák Köztársaság kormánya 1990. december 20-án kell nyilatkozatában bocsánatot kért a szlovákiai zsidóktól embertársaiknak a Szlovák Állam idején történt deportálásáért. A Szlovák Állam (1939—1945) területén több mint 89 ezer zsidó élt. A háború után mindössze 20 ezren maradtak, de többségük azonnal vagy valamivel később elhagyta Csehszlovákiát. A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének adatai szerint a szlovákiai zsidók száma jelenleg mintegy 3 ezerre tehető, s minden erejükkel identitásuknak, vallási és egyéb hagyományaiknak, valamint elődeik emlékeinek megőrzésére törekednek. Februárban—márciusban egymillió munkanélküli? A miniszter ne lelkesedjen! Abban az esetben, ha a nemzetgazdaság a jövő évben is „úgy viselkedik” ahogyan, azt a gazdasági miniszterek elképzelik, akkor az 1992-re előrejelzett milliós munkanélküliség nem fogja „idegesíteni” Petr Miller szövetségi szociális és munkaügyi minisztert. Legalábbis ez derült ki abból az csának tagja, a testület minden döninterjúból, amelyet a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott a parlamentben, ahol részt vett a kormány gazdasági elemzéséről megkezdett pénteki vitán. Véleménye szerint a kabinet elő tudja teremteni azokat az eszközöket, amelyek révén kezelhetővé válik a helyzet. „Ellenkező esetben viszont hatalmas probléma merül fel” — fűzte hozzá a tárcavezető. Petr Miller szerint a „kritikus időszak” valamikor a jövő év februárjának végén, illetve márciusának elején várható. Csehszlovákiában a munkanélküliség valószínűleg a lakosság 11—12 százalékát érinti majd, ami a miniszter szavai szerint „nem szokatlan néhány fejlett országban sem”. Hozzátette, hogy a hivatalos adatok szerint jelenleg 6 százalék a munkanélküliek aránya. „Amennyiben/a« Vrba cseh ipari miniszter igazat beszél, amikor azt mondja, hogy az ipari termelés 40 százalékkal esett vissza, akkor ezzel ’összhangban’ meg kellene kétszereződnie a munkanélküliek számának. Szembeötlőz aonban a vállalatok nem megfelelő viselkedése, amelyek az áremelések révén szerzett pénzt a szerkezeti változtatások helyett a bérek emelésébe fektetik” — jegyezte meg Miller. A> munkaügyi minisztérium aktív hozzáállása a tárcavezető szerint egyebek között abban rejlik, hogy ő, mint a gazdasági miniszterek taná-Megoldásból nincs hiány tését úgy kívánja korrigálni, hogy féken tudja tartani a gazdasági tárcavezetők „lelkesedését”. „Tudatában kell lenniük annak, hogy néhány intézkedésük megzavarhatja a szociális békét” — tette hozzá. Petr Miller végezetül elmondta, hogy fokozatosan megkezdődik a magánvállalkozások fejlesztésére kidolgozott program végrehajtása, amely elsősorban arra irányul, hogy főleg Szlovákiában — ahol a munkanélküliség mintegy háromszor nagyobb, mint Csehországban — teremtsenek új munkahelyeket. Közlése szerint a munkanélküliek 30 százaléka felsőfokú végzettségű, 50 százaléka alacsonyabb végzettségű, 9 százaléka pedig rokkant. Petr Miller a legnagyobb tragédiának a romák esetében tapasztalható 20 százalékos munkanélküliséget nevezte. (Folytatás az 1. oldalról) Néhány résztvevő azonban, köztük Igor Némec ellenőrzési miniszter kétségbe vonta a találkozó fontosságát. „Véleményem szerint ennek nincs semmi értelme” — mondta Némec a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva. Nem hivatalos délutáni információk szerint Dagmar BureSová a megbeszélései! felkérte az egyes minisztereket, hogy fejtsék ki álláspontjukat a hatáskörök felosztásával kapcsolatban. Az is kiszivárgott, hogy tegnap egy másik, közelebbről nem részletezett szerződésjavaslat is megjelent, amelyet Igor Némec tájékoztatása szerint tíz szlovákiai párt támogat. A kormány pedig közbelép (Folytatás az 1. oldalról) mint a Szövetségi Gyűlés tagjait, és azt a gondolatot, hogy az egyik honatya többet ér mint a másik, elfogadhatatlannak tartja. A beszélgetés során Őalfa rámutatott: már<h jelenlegi alkotmány is abból indul ki, hogy a föderációt a két nemzet akarata értelmében hozták létre. A szlovák parlamentben napirendre került szuverenitási nyilatkozat kapcsán a kormányfő úgy vélekedett, hogy ha már pszichológiai vagy politikai szempontból elengedhetetlen deklarálni a nemzeti szuverenitást vagy az önállóságot, és azt egy olyan dokumentum kihirdetésével teszik meg, amely összhangban van az alkotmánnyal, akkor senkinek sem lehetnek kifogásai, ellenérvei. Szavai szerint a CSNT-nek és az SZNT-nek egyaránt szuverén joga, hogy elfogadjon ilyen dokumentumot. Hangsúlyozta azonban , hogy ez csak a jelenlegi alkotmány keretei között valósulhat meg, ellenkező esetben az alkotmány megsértéséről, tehát alkotmányellenes lépésről volna szó. „A primitív nacionalisták hangnemében” (Folytatás az 1. oldalról) Petr Pithart nyilvánvalóan udvarolni kívánt a szlovák nacionalistáknak, miközben az alábbi kijelentést tette: „A szlovákok ma érett kultúmemzetté váltak, s ebben a legkevésbé sem kell kételkedniük. Minden bizonnyal képesek lennének önálló állam létrehozására, s annak igazgatására is, ha úgy döntenének. Ez azonban nem lenne ez megvalósítható közös együttélésünk jó oldalainak kiaknázása nélkül, hiszen a köztársaság két része közötti különbségek olyan gyors ütemben egyenlítődtek ki, amire nem találunk példát Európában”. Pithart éppen ezeket a tényeket ajánlja a szlovákok figyelmébe, amikor a közös állam létéről vagy nemlétéről óhajtanak dönteni. A cseh miniszterelnök érvelését fölösleges tovább taglalni, mert nyilvánvaló* tényeket ismételget újfennt. Ezzel szemben a bevezetőben említett oktatásügy-miniszteri véleményt nem árt ismertetni; merthogy kijelentette: „Az oktatásügy, beleértve az egyetemi és főiskolai oktatást, az egyes tagköztársaságok hatáskörébe kellene hogy tartozzon. Márcsak azért is, mert számomra sokkal könynyebb lesz a főiskolai törvényt megindokolnom a Cseh Nemzeti Tanács előtt, mint a Szövetségi Gyűlésben, ahol arra kellene ügyelnem, nehogy olyan kijelentést tegyek, minek következtében Szlovákiában a magyarok saját főiskolát létesíthessenek...” Mindenesetre figyelemreméltóak Vopénka úr keresztény (és) demokrata ihletésű állításai, ettől függetlenül nem kell hogy örvendezzünk is olvasása közben, amint azt a legutóbbi szószerinti idézet is bizonyítja. Nyereménybetétkönyv-nyeremények A Cseh Állatni Takarékpénztár és a Szlovák Állami Takarékpénztár a múlt héten tartotta meg a nyereménybetétkönyvek 76. országos sorsolását A betét 250 százalékát nyerte a 215-re és az 557-re végződő számú betétkönyv tulajdonosa. A betét 100 százalékát nyerte a következő számjegycsoportok bármelyikére végződő betétkönyv gazdája: 132,810,274,695, 725,762. A betét 20 százalékát nyerte a következő számjegycsoportok bármelyikére végződő betétkönyv tulajdonosa: 008, 039, 050, 069, 095,107,159, 166,187, 229, 240, 299, 310, 339, 358, 377, 395, 403, 431, 449, 477, 481, 508, 535, 563, 588, 604, 638, 646, 662, 716, 740, 791, 820, 855, 873, 883, 917, 938, 951, 972, 986. 3000 koronás jutalmat nyert a 346-ra, illetve a 132-re végződő számú betétkönyv gazdája. A nyeremény elismerésének feltétele, hogy az egész sorsolási időszak alatt legalább 1000 korona legyen a betétkönyvön. A nyereményeket november 21-e után bármikor rávezetik a betétkönyvekre. (A nyertesek a számokat szíveskedjenek ellenőrizni a takarékpénztár hivatalos nyereményjegyzékén.) >f ' . , ' Devizapiaci árfolyamok J Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. november 11-én Vételi Eladási Közép-Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-) nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,34 52,38 51,36 50,03 53,17 51,60 Ausztrál dollár 22,83 23,29 23,06 21,89 23,59 22,74 Belga frank (100) 85,86 87,60 86,73 83,65 88,93 86,29 Dán korona 4,56 4,66 4,61 4,43 4,73 4,58 Finn márka 7,26 7,40 7,33 7,04 7,52 7,28 Francia frank 5,18 5,28 5,23 5,04 5,36 5,20 Görög drachma (100) 15,69 16,01 15,85 14,64 16,18 15,41 Holland forint 15,69 16,01 15,85 15,29 16,25 15,77 ír font 47,24 48,20 47,72 45,56 48,92 47,24 Japán jen (100) 22,35 22,81 22,58 21,78 23,10 22,44 Kanadai dollár 25,91 26,43 26,17 25,22 26,78 26,00 Luxemburgi frank (100) 85,86 87,60 86,73 82,79 88,91 85,85 Német márka 17,68 18,04 17,86 17,40 1ó,32 17,86 Norvég korona 4,51 4,61 4,56 4,38 4,68 4,53 Olasz líra (1000) 23,53 24,01 23,77 22,93 24,37 23,65 Osztrák schilling 2,51 2.57 2,54 2,48 2,60 2,54 Portugál escudo (100) 20,56 20,98 20,77 19,65 21,27 20,46 Spanyol peseta (100) 28,10 28,66 28,88 27,33 29,03 28,18 Svájci frank 20,03 20,43 20,23 19,70 20,76 20,23 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár -23,11 29,69 iV;iV_____L 29,40 28,70 30,10 Á .W.** 23,40 , sa—-—/
