Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-07 / 221. szám

A Szlovák Nemzeti Tanács 18. ülésének harmadik napja / m m Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csütörtök, 1991. november 7. I. évfolyam 221. szám Ára 2,30 korona Folytatódott a Szövetségi Gyűlés tanácskozása Zöld utat kapott a népszavazás A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 18. együttes ülésén tegnap a képvi­selők áttekintették és röviddel 13 óra előtt jóváhagyták a népszava­zás megtartásának módját szabá­lyozó törvényt. A dokumentum kormányjavasla­tát Pavel Rychetsky szövetségi mi­niszterelnök-helyettes indokolta meg. Egyebek között rámutatott: a parlament tagjaihoz már több mint egymillió állampolgár fordult, hogy mielőbb áthidalják a népszavazás ki­írása előtt álló legiszlatív akadályo­kat. Rychetsky elmondta: a törvény­­tervezet rögzíti, hogy a népszavazás során felteendő kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértel­mű igennel vagy nemmel lehessen válaszolni. Ha a kérdésben ugyan­annak a problémának több módon való megoldását terjesztik elő, ak­kor mindegyik megoldást úgy kell javasolni, hogy azok kölcsönösen ki­zárják egymást, hogy a szavazó pol­gár egyértelműen kiválaszthatja ma­gának a javasolt megoldások közül a magának a legmegfelelőbbet. A javaslat tartalmazza azt is, hogy bizottságok jönnek létre a nép­szavazás megszervezésére, az ered­mények értékelésére. A dokumen­tum négy féle bizottsággal számol: szövetségivel, ha a referendumot egyidejűleg tartják mindkét köztár­saságban, továbbá központi bizott­sággal a Cseh Köztársaságban és központi bizottsággal a Szlovák Köztársaságban kiírandó népszava­zás esetében (ez a bizottság akkor is létrejön, ha a referendum csak az egyik köztársaságban és akkor is, ha egyidejűleg mindkét köztársaságban zajlik), végül pedig járási és körzeti Lusztrálás a pénzügyminisztériumban A kabinet ne legyen vendég Václav Klaus szövetségi pénzügy­­miniszter a Polgári Demokrata Párt tegnapi prágai sajtóértekezletén úgy fogalmazott, a szövetségi kormány kedden jóváhagyott nyilatkozatával világosan tudomására hozta minden­kinek, hogy határozottan be kíván kapcsolódni az államjogi elrendezés­ről folyó tárgyalásokba, és nem kíván sokat várni a cseh és a szlovák politi­kusokra, akikre esetleg annak a dön­tésnek a meghozatala eshet, hogy fel­oszlatják a szövetségi kormányt vagy a szövetségi parlamentet „A kormány, ha továbbra is ha­bozna, nem látná el alkotmányos hatáskörét, mandátumát. A továb­biakban nem kíván vendég lenni a tárgyalásokon” — fűzte hozzá. A Polgári Demokrata Párt elnöke em­lékeztetett arra, hogy a PDP már a csehországi és a szlovákiai politiku­sok júniusi kroméfíZi találkozója után kezdeményezte, hogy az állam­jogi kérdésekkel a Szövetségi Gyű­lés foglalkozzon. Václav Klaus az állami költségve­tés kidolgozásának kérdését inkább politikai, mint technikai, ügynek mi­nősítette. A sajtóértekezleten Jan Purkyné cseh pénzügyminiszter-helyettes Toinás Jezek privatizáláselhalasztá­­si javaslata kapcsán megjegyezte, hogy a kollégája által felvetett mind a hat oknak technikai jellege volt, amelyet adminisztratív úton sikerült fokozatosan megszüntetni. Arra a kérdésre, vajon a Szövet­ségi Pénzügyminisztérium felké­­szült-e az úgynevezett lusztrálási törvénynek a tárca munkatársai esetében történő „realizálására”, Václav Klaus azt válaszolta, hogy a minisztérium erre már kidolgozta az „irányelveket”. 1993 októberétől^ 12 hónap A Csehszlovák Hadsereg tegnapi prágai sajtóértekezletén egyebek között a fegyveres erők struktúrájáról volt szó. Tájékoztatása szerint jelenleg megkö­zelítőleg 163 ezren szolgálnak a hadse­reg kötelékében: mintegy 64 ezer hiva­tásos és csaknem 99 ezer nem hivatá­sos, tehát tényleges szolgálatát töltő ka­tona. 1993-ban a hadsereg létszáma 140 ezerre csökken, a hivatásos kato­nák száma mintegy 60 ezer lesz. Az ille­tékesek azt tervezik, bogy 2005-ig 80— 90 ezerre csökken a katonák létszáma, 60—65 százalékuk hivatásos lenne. Stanislav Chromec altábornagy be­jelentette, hogy valószínűleg 1993 októ­berétől 12 hónapra faragják le a tényle­ges katonai szolgálat időtartamát Államjogi elrendezés Könnyű törvényhozás A Szlovák Nemzeti Tanács tagjai tegnap a községeknek a nem lakás cédá­ra szolgáló helyiségek bérlete terén betöltött hatásköréről szóló SZNT- törvény kormányjavaslatának megvitatásával folytatták munkájukat Amint azt a javaslat indoklása ki­emeli, ide vonatkozóan tavaly már két új törvény született. A jogszabályok értelmében megszűnt az általános el­osztási rendszer, s megnyílt a lehető­ség a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek piacának megteremtéséhez. További napirendi pontként a ho­natyák áttekintették annak az SZNT törvénynek a kormányjavaslatát, amely módosítja és kiegészíti a geo­lógiai munkákról és a Szlovák Geo­lógiai Hivatalról szóló 52/1988-as számú törvényt. A tervezetet Zász­lós Gábor miniszterelnök-helyettes indokolta meg. Szavai szerint az in­dítványozott módosítások geológiai munkák engedélyezésére, nyilván­tartására, továbbá az eredmények el­lenőrzésére, jóváhagyására és továb­bítására vonatkoznak. A novella bő­víti a Szlovák Geológiai Hivatal ha­táskörét, és leegyszerűsíti az eddigi adminisztratív tevékenységet. Amint azt indoklásában Zászlós Gábor elmondta, a módosított tör­vény csak átmenetileg lesz érvény­ben. Két-három éven belül új tör­vényt dolgoznak ki, amely összhang­ban lesz majd a nemzetközi nor­mákkal. E napirendi ponttal kapcso­latban a bizottsági előadókon kívül senki sem szólalt fel. A törvényja­vaslatot a képviselők jóváhagyták. A Szlovák Nemzeti Tanács teg­nap még megvitatta és jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely mó­dosítja és kiegészíti a bányászatról, a robbanóanyagokról és az állami bá­nyaigazgatóságról szóló törvényt. bizottságokkal. A képviselők néhány pontban módosították az eredeti kormányja­vaslatot, mindenekelőtt a népszava­zás előtti kampány időtartamát rög­zítő rendelkezést. A kabinet terve­zete feltételezte, hogy a kampány időtartama alatt a népszavazás meg­tartása előtt 40 nappal kezdődő és a referendum megtartása előtt 2 nap­pal végződő időszakot kell érteni. A parlament alkotmányjogi bizottsága azonban úgy határozott, hogy mó­dosítani kell az ide vonatkozó ren­delkezést: azt javasolta, hogy a nép­szavazás előtti kampány a referen­dum megtartása előtt 12 nappal kezdődjön. Ezenkívül indítványa ér­telmében felére csökken a népsza­vazás kiírása és megtartása közötti időtartam, de nem lehet rövidebb (Folytatás a 2. oldalon) Jón Camogursky, a Szlovák Köztársaság miniszeterelnöke tegnap regisztráltatta felesége társaságában vagyonjegykönyvét. Ebből az alkalomból a kormányfő kijelentette, hogy a vagyonjegyes privatizálás az állampolgárok számára egyedi lehetőséget nyújt, hogy részlvegyenek a társadalmi történésekben. A kép a Camogursky-házaspár „nyilvántartásba vételének"pillanatában készült (CSTK-felvétel) Peter Brnák a parlamenti képviseletről A vétózáshoz elegen vannak „A jelenlegi szlovák parlament nem hajlandó magára vállalni a fele­lősséget, hogy a Szlovákia szuvere­nitásáról szóló deklarációt megtár­gyalja” — jelentette ki a Szlovák Nemzeti Demokrata Mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján Peter Brnák, a mozgalom elnöke. Az elnök szerint az ellenzéki pár­tok tevékenységének helytelen ösz­­szehangolása okolható azért, hogy a deklarációt „levették” a programról. A javaslatot csupán egyetlen szava­zat híján vetették el, miközben két ellenzéki képviselő „nem a megfele­lő helyre” tette le voksát. Brfíák hangsúlyozta: az, hogy jelenleg el­utasították a javaslatot, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy azt még ugyanezen a parlamenti ülésen poli­tikai dokumentum formájában újra előterjesszék. Azt is elmondta, hogy a parlamentben kialakult patthely­zet okozói főleg a Keresz­ténydemokrata Mozgalom és a De­­(Folytatás a 2. oldalon) A szövetségi kormány közbelép Szlovák reagálások Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap úgy nyilatko­zott, hogy szerinte a szövetségi kormánynak eddig is lehetősége volt részt venni az államjogi tárgyalásokban. Mint mondta, nincs olyan érzése, hogy a Szövetségi Gyűlést is kirekesztették. Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában reagált a szö­vetségi kormány keddi ülésén elfogadott nyilatkozatra. Miklolko egyebek között úgy fogalmazott, hogy még nem tudja elkép­zelni, hogy a csehszlovák kormány miképp tud beavatkozni az SZNT és a CSNT Elnöksége között az államjogi elrendezésről folyó tárgyalásokba. „A parlamenti és kormánypártok több választási programja világosan kimondja, hogy a föderáció alulról építkezik. Ezért jogosan vélekedünk úgy, helyes volt, hogy a tárgyalások ebben a szellemben folytak és folynak” — mondotta. A továbbiakban megállapította: hogy a csehszlovák kormány nézetei és állásfoglalása, ahogyan azt kedden megfogalmazta azzal a problémával kapcsolatban, amely nem egyszerű, legitimnek tekinthető. A fő ütközési pont a két köztársaság között létrejövő szerződés jellegének eltérő értel­mezése. A szlovák fél azt állítja, hogy örökös dokumentumnak kell lennie, amelynek értelmében a tagköztársaságok hatáskörük egy részét a közös államra ruházzák át, mégpedig azzal a feltétellel, hogy a szerződés alapján három alkotmányt dolgoznak ki: két tagköztársaságit és a szövet­ségit, amelyet ratifikálással „biztosítanak”. Abban az esetben, ha a szer­(Folytatás a 2. oldalon) Mint arról lapunk tegnapi számában röviden beszámoltunk, ked­den Prágában rendkívüli ülést tartott a szövetségi kormány. A tanácskozáson mindenekelőtt az államjogi elrendezéssel kapcsola­tos hatáskörfelosztásról volt szó. Az ülés után tartott sajtóértekez­leten Pavel Hoffmann miniszterel­nök-helyettes a tanácskozás ered­ményeiről szóló tájékoztatójában egyebek között leszögezte, hogy az államjogi elrendezésről folyó tárgya­lások során csehszlovák kormány­nak és a szövetségi parlamentnek egyaránt aktívabb szerepet kell ját­szania. A soron kívüli ülésről elmondta: a tanácskozásnak az volt a célja, hogy a kormánytagok megfogal­mazzák az államjogi tárgyalásokkal kapcsolatos állásfoglalásukat, kitűz­zék a kabinet további eljárását és konkrét lépéseket tegyenek az alap­vető államjogi kérdések megoldásá­ban való részvételük aktivizálására. Ugyanis a szövetségi kormány sze­rint az eddigi megbeszélések a kabi­net és a parlament kizárásával foly­tak. „Az a véleményünk, hogy érvé­nyes a jelenlegi alkotmány, s ezért az állam összes alkotmányos szervének aktívan részt kell vennie az új elren­dezés kimunkálásában” — mondta. Pavel Hoffmann szavai szerint az állam jövőbeli formájának problé­máját nem lehet „beleerőszakolni” az egyes hatáskörök felosztásának kérdésébe. Hangsúlyozta, hogy na­gyon fontos a jövőbeli közös állam mibenlétének meghatározása és működésképességének elérése. Cá­folta azokat a véleményeket, melyek szerint a szövetségi kormány ki sze­rette volna szorítani a tagköztársa­sági szerveket az államjogi elrende­zésről folyó tárgyalásokról. A tanácskozáson a szövetségi kormány nyilatkozatot hagyott jóvá. Ebben egyebek között megállapítja: A Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság kormánya az egyik alapvető feladatának tekinti a csehek, a szlo­vákok és az ország területén élő töb­bi nemzetiség közös államának megőrzését. Tiszteletben tartja és támogatja az új államjogi elrende­zés szükségességét. Egyúttal a szö­vetségi kormány eltökélten támo­gatni és érvényesíteni kívánja mind­azt, amelynek révén mielőbb meg­történhet a föderális alkotmány ki­dolgozása és jóváhagyása, illetve át­hidalhatóvá válhat a jelenlegi bi­zonytalan, destabilizált állapot. A szövetségi kormány a követke­zőket tekinti a közös állam fenntar­tása minimális feltételeinek: — közvetlenül megválasztott tör­vényhozó-testület, amelynek az egész ország területén szuverén tör­vényhozó hatásköre van az alapvető polgár- és szabadságjogok minden területén; — nemzetközijogi szubjektivitás, beleértve az állam és integritási, to­vábbá az állampolgárok és a föderá­lis alkotmányosság védelmét; — közös alkotmány, amely az egész ország területén az állam min­den szervére és polgárára nézve kö­telező érvényű; (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom