Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-21 / 233. szám
Magyar parlamenti bizottság tárgyalásai Pozsonyban / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csütörtök, 1991. november 21. • I. évfolyam • 233. szám • Ára 2,30 korona Második novemberi forradalom? Kisebbségekés nemzetállam Pozsonyban tegnap véget ért a Szlovák Nemzeti Tanács és a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának kétnapos együttes ülése. A nap folyamán a Csóti György vezette magyar küldöttséget Ján Carnogursky szlovák miniszterelnök is fogadta. A találkozó után nyilatkozva a kormányfő elmondta, hogy a felek több kérdésről tárgyaltak, köztük a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetéről, a csehszlovákiai alkotmányjogi problémákról, továbbá a két ország belpolitikai és gazdasági helyzetéről, az Adria kőolajvezeték üzemeltetéséről, valamint Jugoszláviáról. „Részletesen szóltunk Bősről is, azonban nem foglalkoztunk az erőmű sajátos problémáival. Egybehangzóan állapítottuk meg, hogy az egyik olyan területről van szó, amellyel kapcsolatban még mindig eltérőek a vélemények. Ami a kisebbségek helyzetét illeti, továbbra is javítani kívánjuk mindkét országban, de ez megköveteli, hogy állandó tapasztalatcserét folytassunk a módszerekről” — mondta Camogursky. A két parlamenti bizottság tanácskozásán Ján KJepác, az SZNT alelnöke tájékoztatta a magyarországi képviselőket az alkotmányjogi tárgyalásokról. Mint mondta, a szövetségi alkotmány módosítása közvetlenül összefügg a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között aláírandó szerződés megkötésének kérdése. Megjegyezte, hogy az államjogi elrendezésről folyó tárgyalások kívülről jogi fundamentalizmusnak tűnhetnek:~„Ha azonban érvényes, hogy a két tagköztársaság egymás szuverenitását tiszteletben tartó két nemzetállam, akkor joga van államszerződést kötni” — fűzte hozzá az SZNT alelnöke. Minderre Csóti György azzal válaszolt, hogy jelenleg az Európai Közösségek egyöntetűen kiáll amellett, hogy a XX. században nem lehet szó nemzetállamról. Csehország támogat, Szlovákia ébredezik Csehországban — bár valamivel kisebb intenzitással — tegnap tovább „csapkodott" a támogatási hullám Václav Havel köztársasági elnök vasárnap este elhangzott javaslatai kapcsán. A kora esti jelentés szerint tegnap délutánig Szlovákiából csak a pozsonyi Komensky Egyetem Pedagógiai Karának hallgatói csatlakoztak a csehországi fiatalok felhívásához. A délutáni órákban ülést tartott a Szövetségi Gyűlés Elnöksége, s foglalkozott az államfő kezdeményezéseivel, valamint áttekintette a két kamara decemberi együttes ülésének előkészületeit. A testület határozatot hozott, amelyben elutasítóan reagál a lakosság egyes véleményeire, melyek szerint a jelenlegi parlament nem képes betölteni törvényhozó funkcióját. A szövetségi parlament elnöksége a továbbiakban megállapítja: „Mihelyt előterjesztik a köztársasági elnök legiszlatív javaslatait, a Szövetségi Gyűlés bizottságai általi megvitatatásuk és a nemzeti tanácsok állásfoglalásának elhangzása után a kamarák együttes ülésének napirendjére kerül, amelyen végérvényesen döntenek a kezdeményezésekről.” A parlament elnökségének tagjai kérték, hogy az ülésen Václav Havel is vegyen részt. A kérelmet Alexander Dubéek, a Szövetségi Gyűlés elnöke tolmácsolta, aki a prágai várban felkereste az elnököt. Az esti információk szerint Havel elnök ma délelőtt találkozik az elnökség tagjaival a Szövetségi Gyűlés székházában. A Közös Államért Polgári Kezdeményezés tegnap felhívást intézett Szlovákia lakosságához, amelyben felkéri az állam szétverését ellenző polgárokat, hogy november 23-án 16 órakor a köztársaság városaiban és községeiben szervezzenek találkozókat a föderatív állam támogatása céljából. „Találkozzunk, és beszélgessünk el, ismerősök és ismeretlenek, hogyan hathatnánk a képviselőkre, hogy népszavazás útján tegyék lehetővé számunkra akaratunk kifejezését” — áll a felhívásban. Pozsonyban a szombati nagygyűlésre a Duna-parton kerül sor, a jelenlevők élőláncot alkotnak majd a csehszlovák államiság emlékművétől a pihenőparkig. Ma, 1991. november 21-én Kassán 16 órai kezdettel a szövetségi állam megőrzéséért és a Havel-javaslatok támogatására nagygyűlést tart a Polgár Demokrata Unió—NYEE, az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja, a Független Magyar Kezdeményezés, a Demokrata Párt, a Szociáldemokraták Szövetsége és az Együttélés Politikai Mozgalom helyi szervezete. A tegnapi nap folyamán Csehország több városában — köztük Liberecben, Hradec Královéban és Brünnben — tartottak tüntetéseket. Az államfő kezdeményezéseinek támogatására a Vencel téren mintegy háromezren gyűltek össze. Itt hangzott el, hogy a pozsonyi Komensky Egyetem Pedagógiai Kara is szorgalmazza az elnöki javaslatok elfogadását. Václav Havel a prágai várban fogadta a Diákok Uniójának, valamint a Masaryk Egyetem Orvostudományi Karának képviselői. A diákok a találkozón elmondták, hogy teljes mértékben támogatják az államfőt, s egyetértenek a vasárnap esti televíziós beszédében elhangzott javaslatokkal. Libor Zák és Tomfis Kára tegnap Karel Schwarzenbergnek a köztársasági elnöki iroda vezetőjének átadta azt a petíciót, amelyben a csehországi egyetemi és főiskolai hallgatók támogatásukról biztosították Václav Havel javaslatait (Fotó: CSTK) A vagyonjegyes privatizáció: lehetőség Csehszlovákiai magyarok, éljünk vele! Szlovák nemzeti „badarságok” Prágából Az elnököket lelövik, ugye? (Munkatársunktól) — Tegnap Komáromban, a városi művelődési központban tartott szakmai konferenciát polgármesterei, illetve alpolgármeseterei számára az Együttélés Politikai Mozgalom Önkormányzati Tanácsa, valamint a Magyar Ügy tűnik, hogy a Szlovák Nemzeti Párt már nyíltan tör hatalomra, ugyanis — amint az a két pártvezér, Jozef Prokes elnök és Anton Hrnko SZNT-képviselő tegnapi prágai sajtóértekezletén kiderült — a szlovák parlamentben eddig (de meddig?) ellenzékben levő párt a lehető legrövidebb időn belül bizalmatlansági indítványt nyújt be a Szlovák Köztársaság kormánya ellen. Azzal a kabinettel szemben teszi ezt, amelynek keddi „föderációszerető” nyilatkozata Hrnko véleménye szerint ellentétben áll a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az államjogi elrendezéssel kapcsolatos határozataival. Jozef ProkeS az államfő vasárnap elhangzott javaslatait „minősítve” elmondta, hogy a Szlovák Nemzeti Párt csak az idő előtti választásokat támogatja, „amelyek helyettesítenék a népiszavazást”. (A párt elnöke itt „egy kicsit" tévedett, ugyanis Václav Havel az. idő előtti választások közvetlen kiírására nem tett javaslatot. ) ProkeS rá jellemző módon cseh környezetben, nevezetesen Prágában is folytatta a lakosság módszeres félrevezetését, amikor azt mondta, hogy csak annyi szlovákiai p>árt biztosította támogatásáról az államfői kezdeményezéseket, amennyi az itteni választópolgárok elenyésző részét sem képviseli. A (Folytatás a 2. oldalon) Kereszténydemokrata Mozgalom. A rendezvényt Kvarda József, az önkormányzati tanács titkára nyitotta meg, majd Pásztor István, a város polgármestere köszöntötte a mintegy 200 tisztségviselőt. A konferencia fő témája a vagyonjegyes privatizáció volt, amelyről Szomolay Ferenc, az Együttélés gazdasági szakértője és SzQjártó Ilona közgazdász tartott ismertető előadást, az MKDM képviseletében pedig Fóthy János szólt a megjelentekhez. A konferencia résztvevői hiába várták Václav Klaust és előadását, a szövetségi pénzügyminiszter egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg a tanácskozáson. Az elhangzottakat nehéz volna röviden összefoglalni, de az előadók kivétel nélkül felhívták a községi hivatalok vezetőit: hassanak oda, hogy a magyar ajkú lakosság minél nagyobb számban kapcsolódjon bele a vagyonjegyes privatizációba. Mert — mint hangsúlyozták — az államtalanításnak ezt a formáját ma még sok kérdés és bizonytalanság jellemzi, s a vagyonjegy kiváltásáért fizetendő 1000 korona sem biztosan ftadzik maximális mértékben — sőt, előfordulhat az is, hogy elveszik —, de aki ki sem váltja vagyonjegyeit, annak még csak a lehetőség sem adaük meg arra, hogy tulajdonosává váljék bárminemű, egyelőre állami tulajdonban levő vagyonnak. Tekintettel arra, hogy a privatizációval szemben eléggé riasztó a dél-szlovákiai magyar kisebbség közönye, az előadók — hogy segítsék a községi hivatalok vezetőinek munkáját — több fontos tudnivalóról is szóltak, alapfogalmakat magyaráztak meg és a legkülönbözőbb, privatizációval kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. A konferencia második részében Duray Miklós, az Együttélés PM elnöke az aktuális hazai politikai helyzetet elemezve (Folytatás a 2. oldalon) A konferencia résztvevői (Zolczer László felvétele) Forgatókönyv nevető magyarok számára „Mert olyan terület ez, ahol a hézagos nyelvtörvény... lehetővé teszi a nemzetiségi kisebbség számára, hogy a szemébe nevessen annak a nemzetnek, amely otthon van... ” Otthon vagyunk, kedves olvasóm, természetes, hogy Párkány névváltoztatásáról van szó Lubo Lazovynak a Smena tegnapi számában közölt „Nem beszélnek szlovákul! No a őo?!“ című cikkében, amely épp arról világosít fel bennünket, kisebbségi magyarokat, hogy mi itt, ezen a területen nem vagyunk otthon. Úgy látszik azonban, hogy ez nem bánt bennünket különösebben, rá se rántunk, vidáman a szemébe nevetünk-kacarászunk Lubo Lazovynak és az éppen otthon tartózkodó (kulcs a zárban, belülről, nem a lábtörlő alatt) nemzet képviselőinek, nemre, korra, felekezeti hovatartozásra, párttagságra, miegyébre való tekintet nélkül Ügy látszik, mi ilyen vidám emberek vagyunk és tévedtek azon nemzetközi felmérés készítői, akik azt fiíresztelték hogy a magyar a legpesszimistább nemzet. Kiderült, hogy a szlovákiai magyaroktól olyan távol esik a pesszimizmus, mint Makó Jeruzsálemtől. Újabban folyton vigadunk, a „nevető” egyfajta epitheton omansként jelenik meg egyre-másra a szlovák sajtóban az itteni magyarsággal kapcsolatban. Először a Národná obrodában találkoztam vele, a Matica slovenská nemes lelkű bajnokának, Bajaník úrnak a cikkében, ott is a szemébe nevettek ezek a renitens magyarok a szlovákoknak, s azóta úgy terjed ez, mint a pestis. Ahogy terjed a helységnév-változtatásból kifolyólag egy másik epidémia is: a szlovák nemzetre nézve tragikus következmények ecsetelése. De itt már ne nevessünk, hagyjuk abba a kacarászást, bármilyen nehezünkre essék is, és tanulmányozzuk át komolyan és megfontoltan Lazovy úr szövegét, ugyanis kitűnő forgatókönyvet ad, olyat, amilyet eddig egyetlen magyar párt sem mert felvállalni. Most már csak az a kérdés, hogy Lazovy urat a szlovák körökben főmumusként emlegetett Együttélés tiszteletbeli tagjává válás szűk-é, avagy egymaga kíván egy új magyar pártot alapítani. A programja már megvan hozzá, íme: >rAz autentikus környezetben (értsd Párkányban ) eltöltött néhány nap kissé más megvilágításba helyezi az abszurdnak tűnő aggályokat, miszerint most a falunevekről van szó, jövőre az oktatás önállósodásáról, két év múlva az autonómiáról és három év múlva a terület elcsatolásáróL ” Fenomenális! Hogy mi, nevető magyarok erre nem gondoltunk?! Szóval: három év múlva otthon leszünk? VOJTEK KATALIN Egy „jóságos bácsika” megtérése, avagy A „nagy halak” mennybemenetele Ha nem tudnám azt, amit ebben az országban szinte mindenki tud erről a bűnözőről, talán el is sírnám magam. A kormányfő köszönőlevelet küld neki (micsoda szégyen a forradalom második évfordulóján), a főpásztor pedig személyesen adja fel az utolsó kenetet (a nyájat pusztító farkasnak). Micsoda pásztor az ilyen?! És még a kormányfő jótevőnek is nevezi, mert állítólag megmentett egy oltárképet, pedig közben pusztulni hagyott ezreket Egyikük sem mondta ki (talán igazából nem is vártuk); Gustáv Mosók legfőbb „érdeme”, amiért közvetlen, személyes felelősség terhelt hogy egyik aktív kezdeményezője és végrehqjtója volt a csehszlovákiai magyarok elleni bűntetteknek 1945 után. De elhallgatják azt is, hogy évtizedeken keresztül annak a pártnak volt vezető funkcionáriusa, majd teljhatalmú vezére, amely a fizikai és lelki terror minden eszközét igénybe vette (a hadseregtől a titkosrendőrségen és bíróságokon keresztül az elmegyógyintézetekig), hogy nemzetiségre való tekintetnélkül eltiporja az emberi szabadságjogokat, hogy megalázza az ország né- és felelőtlen hozzá nem értéssel a gazdasági csődbe taszítsa. Emberek tízezrei szenvedik ma is vallásuk, hitük, meggyőződésük miatt a hátrányos megkülönböztetés következményeit, mert nem tanulhattak tovább, nem jutottak méltányos álláshoz, miközben a Husákrezsim káderei ma is vezető pozíciókban, bíróságokon, hivatalokban hátráltatják például a földtörvény végrehajtását, a termelés átszervezését, az új törvények megtartását, mert azok maradtak ott, akik sohasem engedtek másokat a vályúhoz, és a moszkvai puccs idején pezsgőt bontottak... Ez a, jó keresztény családból származó” atyafi (ami egyébként Hitlerről vagy Szálasiról is elmondható) pedig büntetlenül úszta meg ezt a két évet is. Halottról jót vagy semmit — tartja a mondás, de addig, amíg a múlt bűneit nem tisztázzák, azok addig újabbakkal tetézhetők. Ideje törvénybe foglalni, hogy az 1948 (1945?) és 1989 közötti időszak zsarnokság volt, amelynek során a „Nagy Február” után a CSKP a szervezett bűnözés formájában sértette meg az akkor érvényes törvényeket is (tehát visszamenőleg is büntethető). Ezért bíróság elé kell állí(Folytatás a 2. oldalon)
