Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-08 / 196. szám

1991. október 8.

Szabad ÚJSÁG

A jugoszláv hadsereg a horvát főváros felé tart

Pánik és hisztéria Zágrábban

Horvátországban tegnap fokozódott a harcok hevessége és Zágrábban, Horvátország fővárosában a szövetségi csapatok közeledtével egyre nagyobb a feszültség. A várost hisztéria és pánik kerítette hatalmába, és az utóbbi 24 órában az utcák teljesen elnéptelenedtek. Éjszaka hét, a nap folyamán pedig öt légiriadó volt. A legutóbbi során a városban robbanások hallatszottak, majd kitűnt, hogy sugárhajtású repülőgépek a városközpontot lőtték rakétákkal. A parlament épülete állítólag megsérült, áldozatokról nem érkezett jelentés. A kormányhivatalok negyedét ugyancsak találatok érték.

A horvát rádió közölte, hogy horvát fegyveresek megtámadták a szövetségi hadsereg zombori laktanyáját, a hadsereg viszont a fővárost övező öt települést lőtte. A harcok annak ellenére fokozódnak, hogy az Európai Közösségek gazdasági szankciókkal fenyegették meg Jugoszláviát, amennyiben a harcoló felek nem tartják be a tűzszünet feltételeit.

Franjo Tudjman horvát elnök azt hangoztatja, hogy a szövetségi hadsereg Zágráb kapui előtt áll és a fővárost meg akarja semmisíteni. Raseta tábornok, a szövetségi hadsereg ötödik katonai körzetének parancsnoka tegnap kilátásba helyezte, hogy támadást intéz Zágráb ellen, mert a horvát csapatok megtámadták és elfoglalták a főváros nyugati peremén álló katonai laktanyákat.

Az aránylag nyugodt éjszaka után tegnap újult erővel fellángoló harcok arra engednek következtetni, hogy a szövetségi hadsereg nagyszabású offenzívát folytat a válsággócok térségében. Dubrovnikot már 15 kilométerre megközelítették. A hadsereg öt kilométerre áll Nova Gradiskától. Megközelítette Jasenovacot, ahol a másodikvilágháború idején Ante Pavelics rendszere több százezer szerbet és más nemzetiségű jugoszláv foglyot végeztetett ki. Szentlászló és Eszék környékén js felújultak a harcok. A térségből ötezren menekültek más vidékekre.

Kostic, az államelnökség alelnöke tegnap kijelentette, hogy a hadsereg elhatározta, „erővel szabadítja fel” azt a 25 ezer katonát és családtagjaikat, akiket helyőrségeikben Horvátország területén bekerítettek. „Ez már nem katonai, hanem erkölcsi kérdés” — mondta Kostic a montenegrói parlament ülésén. Ezzel szemben Tudjman horvát elnök azt nyilatkozta, miszerint „támadnunk kell a laktanyákat, hogy fegyvereket szerzzünk hazánk védelméhez, mivel legális úton nem vásárolhatunk fegyvereket”.

Tegnap volt a függetlenségi moratórium utolsó napja. Mint ismeretes Horvátország és Szlovénia vállalta, hogy függetlenségének érvényesítését tegnapig elhalasztja. Feltehető, hogy a hadsereg még a moratórium lejárta előtt akar döntő fölényt szerezni.

Mihail Gorbacsov a szovjet vezetés nevében tegnap felszólította Jugoszlávia és a jugoszláv hadsereg vezetőit, hogy feltétel nélkül és maradéktalanul tartsák be a fegyvernyugvási megállapodást. Gorbacsov komoly nyugtalanságát fejezi ki afölött, hogy a jugoszláviai konfliktus egyre nagyobb méreteket ölt és valószínűvé vált a Zágráb elleni támadás is.

Separovics horvát külügyminiszter tegnap levelet küldött Hawk ausztrál kormányfőnek. Drámai hangon követeli, hogy Washington küldje ki az Adriára a Földközi Vukovár környékén folyó harcokban szerb önkéntesek is részt vesznek. Képünkön egy szerb fegyverest láthatunk, aki tankelhárító lövedéket készül kilőni'a Horvát Nemzeti Gárda csapatai ellen (Telefotó: CSTK/AP)

A krakkói csúcsértekezlet visszhangja

Közeledni akarnak a NATO-hoz

A hét végi krakkói csúcsértekezletet kommentálják a tegnapi lapok. A lengyel Gazeta Wyborcza megemlíti, hogy a csúcstalálkozón nem sikerült megállapodni a Szovjetunióval kapcsolatos gazdasági stratégiában, nem valósul meg a szabadkereskedelmi övezet, sem a közös kormánybank. A lap szerint a szabadkereskedelmi övezetről szóló lengyel javaslatot Magyarország ellenállása miatt nem fogadták el. Budapest előbb az EK- val akarja megkötni a társulási szerződést, és ettől teszi függővé a „háromszög” együttműködését. A Zycie Warszawy megállapítja, hogy a csehszlovákiai, magyarországi és lengyelországi gazdasági reformok veresége romba döntené azokat a reményeket, hogy Kelet-Európa a válságból heves megrázkódtatások, nemzetiségi szenvedélyek és lokális háborúk nélkül lábal ki. A Nyugatnak saját érdekében többet kell tennie azért, hogy szomszédságában ne jöjjön létzi-tengeren állomásozó 6. flottáját és így hasson a jugoszláv hadseregre, amely „meg akatja semmisíteni Horvátország függetlenségi és demokratikus mozgalmát”.

Szlovénia kormánya tegnapra virradóra arról döntött, hogy a jugoszláv néphadseregnek október 18-áig el kell hagynia a köztársaság területét. Figyelmeztet, hogy azokkal a katonákkal szemben, akik e határidő után szlovén területen maradnak, úgy jár el mint egy idegen ország katonái ellen. A Szlovéniában állomásozó hadsereg haditechnikáját a Horvátország ellen folytatott agresszió időtartamára, illetve a kölcsönös elszámolásig visszatartja. A szlovén kormány kihirdette, hogy a köztársaság területén október 8-ától átvesz minden hatalmat.

Az olasz kormány megváltoztatta korábbi elhatározását és mégsem engedélyezi a Szlovéniából kivonuló jugoszláv hadsereg áthaladását olasz területen. Ezzel a döntéssel egyetértenek az Európai Közösségek külügyminiszterei is, mert úgy vélik, hogy ha kivonnák a csapatokat, azokat Horvátországban ismét bevethetnék.

A nyolctagú jugoszláv államelnökség négy tagja elutasítja az Európai Közösségek bírálatát, miszerint az államelnökség szerbpárti fele ragadta magához a hatalmat. A négyek szerint ez a kérdés Jugoszlávia belügye. Tegnapra ismét összehívták a csonka államelnökséget, mert valószínű, hogy az államfői testület többi tagja nem jelenik meg a belgrádi ülésen. A korábbi államelnökségi ülésről kiadott közlemény megerősíti a közvetlen háborús veszély tényét. A nyilatkozat szerint a horvát erők szegik meg a tűzszünetet. A országban lábra kap az újfasizmus, amely nem válogat az eszközökben, és ki akarja terjeszteni fegyveres konfliktusokat az ország más területeire is — áll az elnökség nyilatkozatában.

Il.Sándor herceg, jugoszláv trónörökös kétnapos belgrádi látogatása után Londonba utazott. Jugoszláviában nagy ünnepléssel fogadták. Elutazásakor kijelentette, hogy levelet ír az EK-hoz, amelyben javaslatokat terjeszt elő a jugoszláviai válság megoldására. Javasolta, helyezzék át a jugoszláviai békekonferenciát Hágából Genfbe és munkájába vonják be a jugoszláv nemkommunista ellenzéket és az egyházat is.

A Szovjetunióban napjainkban a cserekereskedelem dívik. A képünkön látható asszony Moldáviából hoz gyümölcsöt és zöldséget Kijevbe, hogy itt más áruért cserélje el Az alkalmi kereskedők rubelt már nem is fogadnak eL Az áruban jobban bíznak

(Telefotó: CSTK/AP)

Szovjet katonák nélküli Litvániát

Litva nem hajlandó tárgyalni a Szovjetunióval arról, milyen feltételek mellett maradhatna a haderő területén. Kizárólag arról akar tárgyalni, hogyan gyorsítsák meg a szovjet haderő kivonását az országból, aminek még ez év végéig meg kellene történnie. Ebben az értelemben küldött táviratot Landsbergis litván parlamenti elnök Saposnyikov szovjet honvédelmi miniszternek. Míg a szovjet védelmi minisztérium reálisnak az 1994-ig tartó kivonulást tartja, a balti országok ezt a folyamatot lényegesen le szeretnék rövidíteni. A balti államok hétvégi vilniuszi tanácsülésén összehangolták álláspontjukat e kérdésben. Felszólították a Kremlt, hogy a katonák kivonását azonnal kezdje meg és decemberig fejezze is be. Moszkva mind ez idáig hivatalosan nem reagált e követelményekre.

Német sajtó a Weizsücker-látogatásról

A barátság hídja

re egy konfliktusokkal terhelt térség. A varsói napilap rámutat, hogy a három ország engergetikai, környezetvédelmi és közlekedési közös tervei papíron maradtak. A lap szerint a találkozón hiányzott a magyar elnök. A három ország biztonsági biztosítékokat keres, hangsúlyozza a lap.

A La Libre Belgique című belga lap három oldalon számol be a krakkói csúcsról. Kiemeli, hogy a három ország intézményesen is szorosabbra akarja fűzni kapcsolatait a NATO- val, nyugtalanná teszi őket a Szovjetunió destabilizálódása és a jugoszláviai helyzet. Biztonságpolitikájuk fontos eleme ezért a közeledés az Északatlanti Szövetséghez. A lap hangsúlyozza, hogy a „hármak” egységesen támogatják erős fegyveres csapatok kiküldését Jugoszláviába. A Le Soir ugyancsak kiemeli a három ország törekvését, hogy közeledjenek a NATO-hoz, amelyhez valamiféle formában társulni szeretnének.

Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök a német államfő látogatása alkalmából interjút adott német lapoknak. A tegnap közölt interjú hangsúlyozza, hogy a jószomszédi és együttműködési szerződés a két ország közti összes problémát nem oldhatja ugyan meg, de ez a legjobb szerződés, amit meg lehetett kötni. A szudétanémetek kiűzésében Csehszlovákiából a második világháború után részt vettek az akkori demokratikus erők és a győztes hatalmak is. Ma ezt a kérdést, mondta Havel, kezdjük másképp látni, mert elutasítjuk a kollektív felelősségről szóló tézist. A továbbiakban Havel hangoztatta, hogy Csehszlovákia érdekelt az együttműködés felújításában a volt NDK területén levő üzemekkel. Említette, hogy a szövetségi tartományokban és Csehszlovákiában sok a hasonló probléma —a gazdaság egész struktúráját meg keU változtatni. Ez nemcsak a kormányok, hanem a vállalatok ügye is.

A Frankfurter Rundschau című lap „A barátság hidjai" címmel közölt cikket Weizsäcker csehszlovákiai látogatása kapcsán. A lap hangsúlyozza, hogy a német—csehszlovák szerződés parafálására hosszadalmas és bonyolult tárgyalások után került sor és ez még csak a kezdetet jelenti a két ország újjellegű kapcsolatainak fejlesztésében. A Dei Welt azt írja, hogy a német elnök barátait látogatja meg. Kiemeli Havel és Weizsäcker kölcsönös rokonszenvét. Havel őszinte bizalmat érez a német demokrácia iránt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung „A megértés és megbékélés szellemében” cím alatt szentel terjedelmes cikket a látogatásnak. Kiemeli, hogy a német—csehszlovák szerződés legfőbb értékei az emberi jogok, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság. (Richard von Weizsäcker csehszlovákiai látogatásánál lapunk 1. és 2. oldalán tudósítunk részletesen.)

Székelyföldi ünnepség

Történelmi hangzatú ünnepség színhelye lesz 1991. október 19-én, romániai idő szerint délelőtt 10 órától a székelyföldi Agyagfalva (a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közötti országút mentén). Az említett falu határában tartották 1848 október 16—17-én az utolsó székely népgyűlést, melyen több mint 50 ezer székely sereglett össze. Az egybegyűltek felhívást intéztek Erdély szász és román nemzetiségű lakosaihoz, testvériességre szólítva fel mindannyiukak A székely népgyűlés az erdélyi elnyomott rétegek nyilvános tiltakozása volt a Ilabsburg-elnyomás ellen és előrejelezte a fegyveres ellenállás kibontakozását.

Az együvétarlozást, a szabadságeszméket, a helytállást, az otthonmaradást jelképező emlékmű az utóbbi években néhányszor szélsőséges román elemek kereszttüzébe került, sokan irredenta gondolatokat ébresztő szoborműnek nevezték az 1848-as szabadságharc emlékművét. SZ. L.

Az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK 1,25 milliárd ECU (1,525 müliárd dollár) segélyt hagytak jóvá a Szovjetunió számára. Ä segély élelmiszervásárlásra szolgáló hitelekből áll. Ezt tegnap Wim Kok holland pénzügyminiszterjelentette be.

M

agyarországon a határőrszervek a határátkelés pénteki szigorítása óta 46 ezer külföldi állampolgártól .gadták meg a beutazást az országba. Többnyire román állampolgárokról volt szó. A belépés feltétele, hogy a látogatónak megfelelő devizája legyen és érvényes útiokmányokkal rendelkezzen. Magyarország továbbra is fogad menekülteket, a hét végén 279 jugoszláv állampolgár érkezett az országba és számuk már meghaladta a 35 ezret.

Törökországban egy nato

hadgyakorlat során két F-104 típusú katonai repülőgép tűnt el. A harci gyakorlat után nem tértek vissza támaszpontjukra és mind ez ideig nem sikerült felderíteni őket. A hadgyakorlaton Törökországon kívül Nagy Britannia, Olaszország és az USA vesz részt.

FeLSŐ-AUSZTRIÁBAN a vasárnapi parlamenti választásokon mindkét koalíciós pírt — az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Szocialista Párt (SPÖ) — jelentős számú szavazatot vesztett korábbi eredményeihez képest. Ezzel szemben az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 12,7 százalékkal növelte híveinek számát.

BUDAPESTEN megnyitották a Kereszténydemokrata Akadémiát. Az intézmény az Európai Kereszténydemokrata Unió és a Európai Néppárt támogatásával jött létre. Az akadémia kereszténydemokrata értelmiségiek számára rendez tanfolyamokat. A megnyitón részt vett Ján Camogursty szlovák kormányfő is.

O

rvosi nobel-dúat ítélt oda a

Svéd Tudományos Akadémia Ervin Neher és Bert Sakmann német fiziológusoknak.

K

urd szeparatisták a múlt hét végén tizennégy személyt öltek meg a törökországi összetűzések során. A Kurd Dolgozók Pártja, amelyben a szeparatisták tömörülnek, 1984 óta folytat harcot a törökországi kurdok önállósodásáért. Az országban 6— 8 millió kurd él. Fegyveres harcaik során mindeddig 3300-an vesztették életüket.

H

aBITAT néven nemzetközi települési világnapot rendeztek tegnap. Ebből az alkalomból közzétették, hogy a világon jelenleg 275 városban él 1 milliónál több lakos. A század elején a Földön 1,7 milliárd ember élt, számuk ma 5,3 milliárd. Jelenleg több, mint 1 milliárd ember nem rendelkezik emberhez méltó lakással a vüágon. A tegnapi világnap az emberhez méltó környezet kialakításának jegyében zajlott.

Tádzsikisztánban lemondott a

köztársaság ügyvivő elnöke, Rahman Nabijev. A brezsnyevi időszaknak ez a politikusa a hetek óta tartó ellenzéki tüntetések hatására volt kénytelen távozni tisztségéből. Tádzsikisztánban az elnökválasztásokat október 27-ről november 24-ére halasztották.

GrÚZIÁBAN a parlament rendkívüli ülésén sem sikerült megoldást találni a köztársaságban kialakult válság megoldására. A parlament határozata arra szorítkozott, hogy nyugalomra hívta fel a lakosságot, megerősítette a tbiliszi rendkívüli állapotot és bizottságot hozott létre a televíziós adás problémáinak megoldására.

Görögországban ismeretien tettesek agyonlőtték Törökország athéni nagykövetét. A rendőrség a November 17 Mozgalmat gyanúsítja a merénylettel, de az elkövetőknek még nem akadtak nyomára.

Afganisztánban egy hónapon belül tárgyalásokra ülnek össze a kormány, a felkelők és az egykori afgán király, Muhamad Zahir sah. A tanácskozást az ENSZ főtitkára vezeti majd, előreláthatólag Géniben. Tegnapra virradóra a felkelők tizennyolc rakétát lőttek ki Kabul fővárosra. Egy ember meghalt, tizennyolcán megsebesültek.

BELGIUMBAN általános választásokat írtak ki november 24-ére. I. Baudoin belga király vasárnap nem fogadta el Martens kormányfő lemondását, ellenben felhívta őt, hogy kormányával együtt dolgozza ki az alkotmány módosítását. Az alkotmánymódosítás egyben a parlament feloszlatását is jelenti. Ezért a parlamenti választásokat az eredeti január 19-iki dátum helyett már idén novemberben rendezik meg.