Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-08 / 196. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1991. október 8. Parkoló Motorolajok és tulajdonságaik (1) (Ismertetőnkben - amelynek második részét a következő héten olvashatják - a hazánkban legelterjedtebb és anyagilag is leghozzáférhetőbb Madit olajcsalád tagjait mutatjuk be.) MADIT EMOL M3ADX. Egész évi használatra szánt motorolaj valamennyi korszerű benzinmotor és turbófeltöltés nélküli dízelmotor számára. Alacsonyabb viszkozitásértéke nem megy a minőség és a hatékonyság rovására, mivel speciális adalékok ellensúlyozzák. Ugyanezen tulajdonsága szavatolja viszont a kitűnő téli indítást, és a „hideg“ motor gazdaságosabb üzemelését. Viszkozitási osztály: SAE 10W/30, teljesítménykategória: API SE/CB. MADIT UNIOL M7ADX. Ugyancsak „egész évi“ olaj, amely minőségével jelenleg az első helyen áll a hazai gyártmányú olajok listáján. Valamennyi benzin- és feltöltés nélküli dízelmotor számára ajánlott. Alacsony hőmérsékleten érvényesülő tulajdonságait a közép-európai klimatikus viszonyokra méretezték, így kb. -20 =-fokig szavatolja a hideg motor indítását. Ezt a típusú olajat ajánlják pl. a Skoda Favorit gépkocsikhoz. Viszkozitási osztály (állandó érték): SAE 15W/40, teljesítménykategória: API SF/CC. MADIT SUPER M7/AD. Főleg benzinmotorok kenésére kifejlesztett egész évi motorolaj. Legnagyobb előnyei alacsony hőmérsékleten érvényesülnek: -25 C-fokig szavatolja az egyébként megfelelő állapotban lévő motor hideg indítását. Szintén ajánlott valamennyi Skoda márkájú személygépkocsi számára, főleg rendszeres téli használat esetén. Viszkozitási osztály: SAE 10W/40, teljesítménykategória: API SD/CB. (folytatjuk) Hasznos útitárs Csak jól jöhet, ha állandóan hordunk magunkkal néhány liter tartalék benzint; az is igaz viszont, hogy távolról sem olyan egyszerű dologról van szó, mint amilyennek első hallásra tűnik. Kevés ugyanis az ehhez megfelelő edénytípus, amely szavatolja a veszélyes folyadék biztonságos tárolását, túlságosan nagy helyet sem foglal el, hogy a benzin betöltésével járó speciális követelményekről ne is beszéljünk. Mindezeken a gondokon egycsapásra segít az immár pozsonyi DAK MOVA egy új 1 terméke, amely az idei Inchebán aranyérmet nyert. Egy biztonsági zárral és hajlékony beöntőcsővel ellátott műanyag tárolóedényről van szó, amely a maga nemében az első a hazai piacon. Mindenekelőtt azért számít újdonságnak, mert az első ilyen célra szánt műanyag termék, amely eleget tesz az idevonatkozó csehszlovák állami szabványnak, s a vizsgálatok eredményei is azt mutatták, hogy_teljes biztonsággal tárolhatók benne a gyúlékony folyadékok. Űrtartalma (5 I) egészséges kompromisszum a helytakarékosság és a már számottevőnek nevezhető tartalékmennyiség között, súlya a poliuretán alapanyagnak köszönhetően úgyszólván jelentéktelen. Legnagyobb előnye azonban a már említett beöntócső. Aki már „tankolt“ kényszerhelyzetben, országúton stb., az tudja, hogy ez a művelet még tölcsérrel sem egyszerű. A cső (lásd az ábrát) kiküszöböl minden ilyen poroblémát, s átmérője olyan, hogy az ólommentes benzint fogyasztó kocsik tartályába is illeszkedik. Elsősorban az ilyen kocsik tulajdonosai vehetik nagy hasznát az új terméknek, mivel a naturálbenzint is árusító kutak hálózata hazánkban még mindig meglehetősen ritka. Az ízléses kivitelezésű, elegáns fekete színű edény a benzinkutaknál kapható, vagy megrendelhető közvetlenül a gyártónál (DAK MOVA Bratislava, závod Plasty, Slusovice-Neubúz). Ára 99 korona. Ez már csakugyan a vég... (Fotó: -ss) Szerkeszti: Vass Gyula 's______ J Megalakult az EPM Központi Önkormányzati Tanácsa Erős önkormányzatokat! Az Együttélés Politikai Mozgalom alapszabálya értelmében a Tornaiján 1991. szeptember 28-án tartott keleti regionális konferencián megválasztott 10 tagból, valamint a Dunaszerdahelyen 1991. október 1-én megtartott nyugati regionális konferencián megválasztott 11 tagból megalakult az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Önkormányzati Tanácsa. A Központi Önkormányzati Tanács munkáját annak titkára, dr Kvarda József irányítja. Vele készült az alábbi beszélgetés.- Hogyan függ össze ez a két konferencia, valamint a Központi Önkormányzati Tanács létrehozása az Együttélés Politikai Mozgalom nemrég közzétett, alkotmánnyal és Csehszlovákia jövőjével kapcsolatos álláspontjával?- Mindkét konferencián az önkormányzatok mai, de még inkább jövőbeni kívánatos helyzetével és a regionális szerveződésekkel foglalkoztunk. Azt vizsgáltuk, hogy kisebbségi szempontból mi az előnyösebb az állampolgárra nézve. Arra a következtetésre jutottunk, hogy széles hatáskörű, erős önkormányzatra van szükség. Olyan belső viszonyokra, amikor a jogállam eszméjéhez hűen, az önkormányzat ügyeibe csak törvénnyel lehet beavatkozni. Az erős önkormányzat a központi hatalom decentralizációját feltételezi. Olyan jogviszonyokat, amikor az állami hivatalnak csak kis lehetősége van az önkormányzat ügyeibe való beavatkozásra. Nemzetiségi szempontból az egyéni és a kollektív jogok legjobb biztosítéka lehetne az erős önkormányzat, mert helyben döntene gazdasági, szociális, kulturális, oktatási és nyelvhasználati kérdésekben. A közigazgatás csak erős önkormányzatokkal kerül közel az állampolgárhoz. Tudatosítani kell viszont azt is, hogy az erős önkormányzat az állampolgárokkal szembeni felelősséget is fokozza!- Van-e ma Szlovákiában, járható útja a hatalom decentralizációjának?- Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi helyzet nem marad változatlan. Különböző törekvések vannak. Olyanok is, amelyek a hatalom fokozott központosítására irányulnak és olyanok is, amelyek annak megosztását irányozzák elő. Az erős önkormányzat nem specifikusan és nem kizárólag nemzetiségi szempontból előnyös. A már érvényes 369-es, községi törvényben is van mód a hatalom átruházására, persze bizonyos törvénymódosítás után. Ebben az esetben az állami hatalom önszántából lemond az önkormányzat javára bizonyos közigazgatási jogok gyakorlásáról. A másik esetben alkotnak egy külön törvényt vagy rendeletet, és az állami hatalom így a hivatalokon keresztül épül be az önkormányzatokba. Ez pedig számunkra elfogadhatatlan!- Még nem szóltunk az anyagi önállóságról...- A teljes értékű, erős önkormányzathoz biztos gazdasági alap kell. Mert lehet pénzügyi szabályozókkal is irányítani és beavatkozni! Legyen a lehető legkisebb az állami újraelosztás mértéke, hogy az alapvető funkciók ellátásához legyen az önkormányzatnak elegendő pénze.- Vannak olyan problémák, amelyeket a legerősebb önkormányzat sem képes saját erőből megoldani. Mi a teendő ebben az esetben a Központi Önkormányzati Tanács szerint?- Már az említett községi törvény is lehetőséget ad bizonyos társulások létrehozására. Ebből bontakozott ki politikai mozgalmunk regionális politikája. Az egyik esetben bizonyos problémák megoldása céljából, a másik esetben a tájegység fejlődése szempontjából szükséges létrehozni a közösségek olyan természetes egységét, amelyet a közös érdek fűz össze és tart egyben. A csallóközi régiót például azon kívül, hogy túlnyomó többségben magyar kultúrájú polgárok lakják, az is összeköti, hogy a mezőgazdaságból élnek itt az emberek, hogy a feldolgozó ipar szinte mindenütt hiányzik. És persze a bősi erőmű problémáját is csak közösen lehet megoldani. Más régiókat más érdekek fűznek össze. Például a szeméttárolás problémája. Ezt ma már senki sem tudja egyedül megoldani. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a magyar ajkú lakosság hatvan százaléka ötezer lélekszámnál kisebb településeken él. Ezek nem állnak meg egyedül! A kis régiók, a kis körzetek, a kis társulások több lehetőséggel kecsegtetnek.- Mennyire egyedülállóak, mondjuk európai viszonylatban az Együttélés Politikai Mozgalom regionális együttműködéssel kapcsolatos elképzelései?- A Regionális Tervezés Európai Chartája négy alapelvet sorol fel. Ezekkel összhangban cselekszünk. Tételesen: a demokratizmus elve alapján a lakosság által megválasztott politikai reprezentánsok képviselik a térség érdekeit, és senki más! A komplexitás elve alapján összhangba kell hozni a különböző minisztériumi és ágazati döntéseket, hogy az adott kis régiót ne érjék szétforgácsoló, vagy ellentétesen ható beavatkozások. A célszerűség elve leszögezi, hogy igenis létezik a régiókban a közös érdek, a közös kultúra, a közös érték tudata. Ha a hatalom ezt nem ismeri föl vagy nem hajlandó felismerni és döntéseibe beépíteni, akkor tudatosan hoz létre feszültséggócokat. A távlatiság elve alapján tájegységen belül is meg kell határozni a fejlődés irányát. Mi még azt is üdvösnek tartanánk, hogy az így létrejövő régiók képezzék a közös közigazgatási területi felosztás alapját.- Mivel magyarázható az a tény, hogy a meghívottaknak még a fele sem vett részt a tanácskozáson?- Nem tudom. Erre mindenki maga tudja a választ. Tény viszont, hogy eluralkodóban van egy általános politikai megcsömörlés. Az emberek torkig vannak a közélettel. Dolgozni, élni és megélni akarnak. De nem szabad közben megfeledkeznünk arról, hogy ha az ember hatékonyan nincs benne a történésekben, akkor bizony más fog dönteni a sorsa felől! Amikor az első önkormányzati tanácskozásunkon régiók szervezési elveiről beszéltem - akkor kevesebben voltak jelen -, bizony láttam, hogy szinte megrettentek az emberek, „Hát szabad ezt?“ - kérdezte a tekintetük. Még nem szoktuk meg, hogy az „állam bácsi“ nem dönt helyettünk, hanem csak egy másik csoportérdek érvényesül, ha mi hallgatunk.- Nem csak együttéléses polgármesterek és önkormányzati képviselők működnek községeinkben, bár kétségtelen, hogy ők vannak többségben. Milyen együttműködést képzelnek el más pártok és politikai mozgalmak önkormányzataival? .- A regionális együttműködést nem pártérdek alapján képzeljük el. Mindenkit hívunk, pártállásra való tekintet nélkül. A pártközi tanácskozáson el is határozták, hogy mozgalmanként két emberből álló bizottságot hoznak létre, amely szakmai szempontból foglalkozik majd a területi átszervezés problémáival.- Miért van szükség Központi Önkormányzati Tanácsra és régiók szervezésére, hiszen itt van a Városok és Falvak Szlovákiai Egyesülete?'!- Azért, mert a VFSZE mást ért természetes régiók és az erős kormányzat alatt, mint mi, vagy legalábbis az elvektől eltér a gyakorlatban. Ennek egyik jellemző példája, hogy támogatja azt a területátrendezési javaslatot, amely szerint a Csallóközt három részre osztanák. Vagy másik példa: A Bodrogköz természetes központja Királyhelmec. De ők nem ezt, hanem Nagykapost tennék meg járási székhelynek!- Ezért a kijelentésért a nagykaposiak nem fognak megharagudni?- Nem, hiszen mi a kis régiókat, a kiskörzeteket is támogatjuk, és mint ilyen, Nagykapos teljes jogú központ. A VFSZE elképzelése és a miénk közé a polgármesterek jogkörében is eltérés van. Ők egy erős, szinte centrális hatalommal bíró polgármesteri jogállásban gondolkodnak. Ez nem demokratikus! Ehhez tudni kell, hogy a szlovákiai polgármesterek többsége erősen baloldali beállítottságú, bennük megvan az igény az 1989. nov. 17-e után kezdődött folyamatok viszszafordítására. Ez az igény veszélyes lehet! Feléledni látszik továbbá az ún. „központi községek“ gondolata és gyakorlata, amely visszavezet a régi, a nemzeti bizottsági koncepcióhoz! Számunkra ez is elfogadhatatlan. Nincs egyenlő és egynelőbb önkormányzat, csak erős és egyenrangú önkormányzatok vannak. Eltérőek a régiók szervezéséről vallott nézeteink is. És: A VFSZE-t „föntről“ hozták létre, mi alulról építkezünk.- A szlovák vidéken van másféle regionális szerveződés, mint az említett egyesület?- Van. Maga a KDM is szervezi külön a polgármestereit és a régióit.- A tervezett területi átszervezésről több térkép is közkézen 'forog. Mi a Központi Önkormányzati Tanács álláspontja ez ügyben?- Számunkra egyetlen variáció sem elfogadható. Elsősorban is: elfogadhatatlanok a tervezett megyehatárok! A tervezett járási határok sem igazán jók, mert a mai járásoknál kisebbek, de a mai körzeteknél nagyobbak. Nem tesz jót ez a folytonos szabdalás! Csehszlovákiában 1945 után a közigazgatás úgy általában inkább elnyomni akarta, vagy nem adott teret a nemzetiségi vagy etnikai határok érvényesülésének. Ez alól eddig kétszer volt kivétel. Az első 1948-ban, amikor bizonyos görcsöket akartak tán oldani az itt élő magyar lakosságban, vagy a munkásosztály hatalomra jutása fölött érzett örömtől egy kicsit engedékenyebb volt az államhatalom, és olyan kis járások jöhettek létre, amelyek nem sokban tértek el az etnikai határoktól. Ez az állapot csak 1960-ig tartott. Egy újabb eufóriából eredő engedékenységet az elmúlt esztendőben élhettünk meg, amikor a kis körzetek kialakítása, ha néhány kivétellel, követte az etnikai határokat. A körzetek számunkra, nemzetiségi szempontból előnyösek. Korrekciók persze szükségesek! Ezért nem akarunk mi semmiféle területi átszervezést!- Köszönöm a beszélgetést. FISTER MAGDA
