Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-05 / 194. szám

1991. október 5. 3 Javaslat ___________Szabad ÚJSÁG a Szlovák Köztársaság Alkotmányának önálló fejezetére (A nemzeti kisebbségek és az etnikai csoportok jogai) Az anyag előterjesztői a Szlovák Nemzeti Ta­nács alábbi képviselői: Agárdy Gábor, Ásványi László, Bartakovics István, Bauer Edit, Csáky Pál, Dobos László, Görcsös Mihály, Harna Ist­ván, Mikulás Hirjak, Janics Kálmán, Mikó Je­nő, Rózsa Ernő, Szabó Rezső, Tirinda Péter, Ivan Brndiar (DP), Miroslav Kus^ (NYEE) és Peter Tatár (NYEE). ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 1. cikkely 1. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai termé­szetesjogok, elvitathatatlanok, elidegeníthetetlenek és nem számolhatók fel. 2. E jogokat a Szlovák Köztársaság elismeri és bizto­sítja zavartalan érvényesítésüket. 2. cikkely 1. Minden állampolgárnak joga van szabadon megvál­tani nemzetiségét, etnikai hovatartozását és olyan közös­séghez tartozónak vallani magát, mely nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális és más jellegzetességeivel és eredetével különbözik az ország többi lakosáétól. E döntés bármine­mű befolyásolása megengedhetetlen. Bármilyen olyan rá­hatás, amely elnemzetlenítő következménnyel jár, vagy a szervezett asszimiláció, tilos és büntetendő. 2. Bármely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás nem válhat senkinek sem hátrányára. 3. cikkely 1. Mindenkinek elidegeníthetetlen joga, hogy mind egyénileg, mind saját csoportjának tagjaival együtt megőrizze és fejlessze saját nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális identitását és sajátosságait. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségek tagjainak joguk van mind egyénileg, mind csoportjuk többi tagjával együtt szabadon megfogalmazni jogos igényeiket, érvé­nyesíteni jogaikat, részt venni e jogok végrehajtásában és végrehajtásuk ellenőrzésében. 4. cikkely 1. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van különleges jogvédelemre identitásuk megőrzése és ki­sebbségi helyzetükből eredő hátrányaik kiküszöbölése érdekében. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van szülőföldjükhöz, anyagi és szellemi örökségük megőr­zéséhez és fejlesztéshez, nemzetiségi és etnikai szerke­zetük védelmére lakóhelyükön mindenfajta adminiszt­ratív és más beavatkozás ellen, mely korlátozná azon jogaik érvényesítését, amelyet ez a törvény szavatol. 5. cikkely A nemzetiségi és etnikai kisebbségeknek joguk van 1. a gyülekezésre saját egyesületekben, társadalmi szervezetekben és politikai pártokban; 2. bárminemű korlátozás nélkül kapcsolatokat te­remteni és ápolni saját nemzetük vagy etnikai csoport­juk tagjaival mind az adott ország területén, mind annak határain kívül, annak érdekében, hogy megtart­hassák nemzeti és etnikai identitásukat, nyelvüket, ha­gyományaikat és kulturális örökségüket; 3. részt venni nemzetközi kormányok feletti szerve­zetek munkájában; 4. nemzetközi szervezetekhez fordulni saját jogaik­nak biztosítása érdekében. MŰVELŐDÉS, NYELVHASZNÁLAT, KULTÚRA ÉS TÁJÉKOZTATÁS 6. cikkely A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgároknak joguk van az anyanyelven való művelődésre a gyermekintézményektől kezdődő­en egészen a legfelsőbb szintű oktatási intézményekig. 7. cikkely A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó polgá­roknak joguk van: 1. anyanyelvűk szabad használatára szóban és írás­ban mind a magánéletben, mind a közéletben, mind a hivatalos érintkezésben; 2. vezetéknevük és keresztnevük anyanyelven törté­nő anyakönyvezésére, valamint e nevek szabad és kor­látozatlan használatára a hivatalos érintkezésben; 3. a helység- és földrajzi nevek szabad használatára anyanyelvükön írásban és szóban egyaránt, valamint a települések, utcák és közterek, középületek két-, illetve többnyelvű megjelölésére. 8. cikkely A nemzeti vagy etnikai csoportot alkotó kisebbsé­geknek joguk van a sokoldalú fejlődésre, főleg pedig joguk van a kisebbség más tagjaival együtt: 1. saját kultúrájuk fejlesztésére; 2. könyvek és sajtótermékek kiadására és terjeszté­sére, tömegtájékoztató eszközök üzemeltetésére és használatára saját anyanyelvükön; 3. anyanyelvükön információkat beszerezni és cse­rélni, birtokolni és reprodukálni, valamint teijeszteni az országhatárokra való tekintet nélkül; 4. saját kulturális és tudományos intézmények alapí­tására és működtetésére. POLITIKAI KÉPVISELET ÉS ÖNKORMÁNYZAT 9. cikkely A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van: 1. saját politikai képviseletre a törvényhozó szervben; 2. saját képviseleti és önkormányzati szervek létre­hozására, melyek az ő akaratát képviselik; 3. részt venni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő kérdések megoldásában; 4. önállóan dönteni főként a saját identitásukat, oktatásügyüket és kultúrájukat érintő kérdésekben. 10. cikkely A választási törvények biztosítják a nemzeti és etni­kai kisebbségek számára a saját politikai képviseletet. 11. cikkely 1. A legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási vég­rehajtó szervekben a nemzeti és etnikai kisebbségek­nek saját önálló végrehajtó szervük van. 2. A legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási vég­rehajtó szervek mindegyikében arányos képviselet jár a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek. 12. cikkely 1. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van: — önigazgatási szervekre minden egyes szinten, hogy megőrizhessék identitásukat; — önigazgatásra, főként az oktatásügy, a kultúra, a nyelvhasználat, a könyv- és sajtókiadás területén, a tömeg­­tájékoztató eszközök üzemeltetésében és használatában, de ugyanígy az egészségügy és a sport területén is. 2 Annak érdekében, hogy a nemzeti és etnikai kisebb­ségek érvényesíthessék önkormányzati hatáskörükbe tar­tozó jogaikat, a kormányok a költségvetésből a nemzeti és etnikai kisebbségek lélekszámúnak megfelelő részt irá­nyoznak elő, miközben szem előtt tartják a kisebbségi státusból eredő hátrányok kompenzálását is. 3. A pénzeszközök felhasználását illető döntéshoza­tal és az ellenőrzés a nemzeti és az etnikai kisebbségek önkormányzati szerveinek jogkörébe tartozik. 13. cikkely A közigazgatási egységek kialakítása során tisztelet­ben kell tartani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait. 14. cikkely A nemzeti és etnikai kisebbségek jogait és azok érvényesítését részletesen a nemzeti és etnikai kisebb­ségek kódexe, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács tör­vényei határozzák meg. (A törvényjavaslat indoklását keddi számunkban kö­zösük.) Moszkvai emberjogi konferencia Az Együttélés javaslatai Az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet keretében ren­dezett moszkvai emberjogi és kisebb­ségjogi értekezleten a csehszlovák küldöttségben a Szövetségi Gyűlés két magyar képviselője is helyet fog­lalt. A többhetes moszkvai tanácsko­zás első szakaszán Batta István, a Nemzetek Kamarája külügyi bizottsá­gának tagja, másik részén pedig Gé­­mesi Károly, a parlament emberjogi bizottságának elnöke vett részt. Batta István képviselővel megér­kezése után beszélgettünk a konfe­rencián szerzett tapasztalatairól. — A moszkvai értekezleten nagy figyelmet keltett Jiff Dienstbier csehszlovák külügyminiszter felszó­lalása, amelyben többek közt felve­tette az ún. ombudsman-rendszer létesítésének szükségességét. A csehszlovák delegáció elképzelése szerint ezt a rendszert úgy kellene megvalósítani, hogy az egyes álla­mok ombudsmanjei rendszeresen, legalább évente kétszer találkozná­nak, s közösen dolgoznának ki jelen­téseket, amelyeket a helsinki folya­mat emberi dimenzióval foglalkozó munkacsoportja elé terjesztenének. Véleményem szerint ez előremuta­tó gyakorlati kezdeményezés — ál­lapította meg Batta István. — A plenáris ülésen az egyes kül­döttségek vezetői felszólalásaikban áttekintették azokat a kedvező vál­tozásokat, amelyek emberi dimen­zió tekintetében történtek országa­ikban. A kérdés eltérő megközelíté­sét példázta egyebek közt az albán és a jugoszláv küldött közti éles vé­leménycsere, amely során a jugo-Batta István képviselő nyilatkozata lapunknak szláv küldött azt hangoztatta, hogy a nemzeti kisebbségeket, tehát a ko­szovói albánokat sem illeti meg az önrendelkezés joga. Ez, termé­szetesen, szöges ellentétben áll a mi felfogásunkkal. A török küldött azért bírálta a görög képviselőket, mert Görögországban az ott élő tö­rök kisebbséget nem ismerik el nemzeti kisebbségnek, sőt e kisebb­ség tagjai saját maguk megjelölésé­re még a „török” szót sem használ­hatják. Ha ezek a törökök elhagyják Görögországot, megtagadják tőlük a visszatérés lehetőségét. — Értesülésünk szerint Ön is felszólalt a konferencián... — Delegációnkból először Hun­­őík Péter, a Köztársasági Elnöki Iro­da munkatársa szólalt fel, s a hivata­los kormányálláspontot képviselte. Én mint nem kormánypárti képvise­lő, természetesen ismertettem kül­döttségünk tagjaival az Együttélés Politikai Mozgalom álláspontját. Jiff Hájek küldöttségvezető diplomáciai érzékét és bölcsességét dicséri, hogy megtalálta a módját, hogy én is el­mondhassam a hivatalostól eltérő álláspontunkat. Hunőík Péter mon­dandója befejeztével átadta a szót nekem, és előadhattam, mint egy megoldási módot az EPM elképze­léseit a kisebbségek jobb életlehető­ségeinek biztosításáról. — Vitathatatlan, ez a gesztus példaértékűnek is teinthető. Ké­rem, foglalja össze olvasóinknak is, miről beszélt felszólalásában! — Felszólalásom három javaslat­ra összpontosult. 1. A nemzeti ki­sebbségi szószóló intézményének létrehozása. Az ombudsmanhez ha­sonló kisebbségi szószólónak — aki független, pártokon kívül álló, is­mert személyiség lenne — az lenne a feladata, hogy szóvá tegye a nem­zeti kisebbségeket érintő hátrányos jelenségeket, rendelkezéseket, a törvénykezés hiányosságait, a végre­hajtás fogyatékosságait, azaz pana­szait, nemcsak a törvényhozó szer­vekben, hanem a kormányban is el­mondja. Az EPM szerint az is cél­szerű lenne, ha ez a szószóló az al­kotmánybíróságnak is előterjeszt­hetné javaslatait és észrevételeit. 2. Be kellene vezetni a nemzeti kisebbségek közös panasza fogal­mat. Ha egy panasz egy nemzeti ki­sebbség sorából egyértelműen erő­teljesebben hangzik el, mint a többi állampolgár részéről, ez a nemzeti kisebbség közös panaszának minő­sülne. Kelet-közép-európai tapasz­talat, hogy közösség véleménye töb­bet nyom a latban, mint az egyéni vélemény. A közösség panasza nem­zetközi visszhang szempontjából is esélyesebb. S végül, 3. pontként azt javasoltam, alakuljon meg a nemze­ti kisebbségek lakta települések hálózata. Ezek a genfi értekezletek határozatainak értelmében szövet­ségre léphetnének egymással, s bi­zonyos jogokat maguk gyakorolhat­nának. Elképzelésünk szerint cél­szerű lenne, ha a nemzeti kisebbsé­gek 3—5 éven belül kifejlesztenék önkormányzatukat az alábbi terüle­teken: az oktatásban, ahol a nemzeti kisebbség teljes autonómiát élvez­hetne, a közigazgatás bizonyos szfé­ráiban és a gazdasági életben. Az oktatással szorosan összefügg a nemzeti kisebbség azonosságtuda­tának egyik alapköve, a kulturális élet. A közigazgatás egyes alapsejt­jeiből, azaz a nemzeti kisebbségek által lakott egyes települések laza hálózatából kialakulhatna egy közös koordináló szerv, amely többek közt kapcsolatba léphetne a határok tú­loldalán levő szervezetekkel. Ez az elképzelés is a genfi ajánlások közül került ebbe a javaslatba. — Ön szerint van esély e javas­latok megvalósítására? — Ahhoz, hogy a helsinki folya­mat bármilyen ülésén határozat szü­lessen, általános egyetértésre van szükség. Bárki megvétózhatja az előterjesztett javaslatot. Nincs me­chanizmus az előterjesztett ajánlá­sok végrehajtásának ellenőrzésére. A moszkvai értekezleten felvető­dött, ha a helsinki egyezményt aláírt államok többsége úgy látná, hogy egy államban durván megsértik az ajánlásokat, ott esetleg intervenciós erőt is be lehessen vetni, illetve meg­figyelőket lehessen oda küldeni, ak­kor is, ha az érintett ország ezzel nem értene egyet... Ám ez csupán javaslatként hangzott el, ahhoz, hogy a gyakorlatban alkalmazni is lehessen, valóban általános egyetér­tésre lenne szükség... (bo) U mm m whír M agyarországon, ahol teg­nap óta szigorították a határon belépő személyek ellenőrzését, az intézkedés el­ső öt órája alatt több mint 3 ezer érkezőt küldtek vissza hazájukba. A legtöbb láto­gató, akit visszakültdtek, Romániából, a Szovjetunióból, Lengyelországból és Bul­gáriából érkezett. A határon főleg azt el­lenőrzik, hogy a látogatóknak elegendő pénzük van-e a Magyarországon tartóz­kodásra és a visszatérésre, és érvényes-e meghívólevelük. A NYUGAT-EURÓPAI magánban­kok nem hajlandók leírni Lengyelország múltbeli adósságait. A kereskedelmi ban­kok szövetsége nem csatlakozott a Párizsi Klub bankjaihoz, amelyek idén március­ban az állami kölcsönök felét leírták. Lengyelország a kereskedelmi bankok­nak 11 milliárd dollárral tartozik és to­vábbi 1,55 milliárd dollár a meg nem fizetett kamat. Lengyelország így a köl­csönök kamatait nem űzető Argentina, Peru, Ekvádor és Elefántcsontpart mellé került az adósok listáján. Tbilisziben legalább öt személy megsebesült a tegnap délelőtti három órás fegyveres összetűzések során. A har­cok a grúz főváros külső területein folytak az ellenzéki nemzeti gárda és a Gamsza­­hurdia elnökhöz hű kormánycsapatok kö­zött A városszéli területekről később is gépfegyver- és ágyútűz hallatszott. Az el­nök felhívta a lakosságot, gyülekezzék a parlament előtt a vezetés támogatására. IVIoSZKVA javaslatot terjesztett elő az afgánisztáni konfliktus megoldásá­ra. A Szovjetunió azt javasolja, hogy hoz­zanak létre az országban koalíciós kor­mányt, amelynek élén a mudzsahedek áll­nának és elnöke Halekjár pártonkfvüli jelenlegi kormányfő lenne. A javaslatot Pankin szovjet külügyminiszter az afgán emigráns kormánynak nyújtotta be az ENSZ székhelyén. N émetországban tovább foly­tatódnak a jobboldali szélsőséges fajgyű­lölők rendbontásai. Az újnáci fellépés el­len tüntetők közé provokátorok vegyül­tek, akik megtámadták a rendőrséget. Vilünenben a német újraegyesítés évfor­dulóján újnád párt jegyeztette be magát, amely azzal büszkélkedik, hogy „nem vált az átnevelés áldozatává”. Az új párt az eddigi új nád liga és a republikánus párt egyesüléséből jött létre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa teg­napra virradóra megtárgyalta a Haitiben kialakult helyzetet. Az ülésen felszólalt Jean-Bertrand Aristide megdöntött haiti elnök is. A Biztonsági Tanács úgy dön­tött, hogy fel kell újítani a törvényes kor­mány uralmát Haitin. Az ország fővárosá­ban közben általános sztrájkot hirdettek. Az országba az AÁSZ rendkívüli megfi­gyelőket küldött M adridban aláírták az Antark­tisz környezetvédelméről szóló megálla­podást. Á hosszantartó és bonyolult tár­gyalások befejeztével 39 ország írta alá az egyezményt. A megállapodás tiltja nyers­anyagok kitermelését a Déli Sarkon, elő­­íija az egyedülálló növényzet és állatok védelmét, a turistaforgalom ellenőrzését. Tilos a Déli Sarkon a tenger szennyezése és hulladékok lerakása. A tárgyalások el­húzódását az USA okozta, amely érdekelt a nyersanyagkitermelésben ezen a földré­szen. Álláspontjából csak a környezetvé­dők nyomására engedett. A SZOJUZ TM13 űrhajó, amelynek fedélzetén a szovjet űrhajósokon kívül egy osztrák is utazik, tegnap reggel sikere­sen csatlakozott a Mir űrállomáshoz. Az átszállást az űrhajóból az űrállomásra az osztrák vendég tiszteletére egy bécsi ke­ringő dallama kísérte. BlLDT svéd kormányfő összeállítot­ta új kormányát. A kabinetet négy jobbol­dali párt tagjai képezik. Az új kormány­nak két nő tagja is van — a külügyminisz­ter és a pénzügyminiszter. M ihály KIRÁLY, Románia volt uralkodója a Libertatea című bukaresti lapnak nyüatkozva bírálta a jelenlegi ro­mán vezetést. Kijelentette, hogy egy olyan rendszer, amely a kommunizmustól a de­­mokrádához vezető út felénél megállt, nem lehet életképes. Közvélemény-kuta­tások szerint a román lakosság 20—25 százaléka egyetértene a monarchia felújí­tásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom