Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-10 / 172. szám

1991. szeptember 10.

3

Szabad ÚJSÁG

A Liberális Internacionálé határozata

A kisebbségekről

A múlt hét végén a svájci Luzernban rendezték meg a Liberális Internacionálé kongresszusát, amelynek egyik fo témája a kisebbségek kérdése volt. A témajelentést dr. Hugo Buetler, az LI alelnöke, a Neue Züricher Zeitung főszerkesztője tette közzé. A szakértők által kidolgozott tervezethez e kérdéskörben írásban 7 módosító javaslatot nyújtottak be. Ezek közül a finnországi Svéd Néppárt javaslatát kell megemlíteni, mely az autonómia, a kollektív jogok, a lojalitás értelmezésével és a kisebbség fogalmának kérdésével kapcsolatban tett módosító javaslatokat Különösen figyelemre méltó a FIDESZ által e témára elkészített anyag, melynek néhány pontjára a vendégként megjelent Németh Zsolt hívta fel a figyelmet Az LI kongresszusa végül szeptember hatodikán többségi szavazással elfogadta a kisebbségekkel kapcsolatos alábbi határozatot

Figyelembe véve a Liberális Internacionálé 1947-es, Oxfordi Kiáltványában lefektetett célokat és alapelveket, felhívjuk a figyelmet a kisebbségek szabadságjogainak és véleményének a tiszteletben tartására;

Emlékeztetve az Ottawai Emberi Jogok Felhívására (1987) és nyilatkozataira, melyek szerint a liberalizmus jövője elsősorban és leginkább abban rejlik, hogy képes küzdeni az emberi jogokért és alapvető szabadságjogokért az egész világon.

A kongresszus kinyilatkoztatja, hogy:

nincs közösség kisebbség nélkül, bármennyire is egyöntetű szeretne lenni vagy annak szeretné magát feltüntetni. Valójában liberális szempontból a sokszínűség, a komplexitás és a pluralizmus a szabad társadalom alapvető eleme. A kisebbségeket, legyenek ezek vallási, etnikai, nyelvi vagy kulturális kisebbségek, nemcsak tolerálni kell, ezek nélkülözhetetlenek egy liberális társadalom számára. Az egyének vagy csoportok joga megvallani bármilyen kisebbséghez való tartozásukat, ez alapvető emberi jog.

A kongresszus tudomásul veszi, hogy:

még nem létezik a kisebbség fogalmának általános vagy széles körben elfogadott jogi meghatározása, de felhívja a figyelmet az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek definíciójának tervezetére, melyet az ENSZ albizottságának 1984-ben nyújtottak be: „az állam polgárainak egy csoportja, amely szám szerint kisebbséget alkot és nem foglal el domináns helyzetet az államban, amelynek etnikai, vallási vagy nyelvi jellegzetességei vannak, s ezek különböznek a lakosság többségének jellegzetességeitől, s amely tagjai egymás iránt szolidaritást éreznek, ösztönözve, még ha csak hallgatólagosan is, a túlélés közös akaratával és akiknek célja a többséggel a valóságban és a jogban is elérni az egyenlőséget”.

A kongresszus emlékeztet arra, hogy:

a modern nemzetállamok kialakulása magával hozta a nemzeti kisebbségek létrejöttét. Valójában inkább szabály, mint kivétel, hogy a létező nemzetállamok határai egy etnikailag, vallásilag, nyelvileg sokszínű lakosságot foglalnak magukba. A nemzeti határok problémája különösen ott bonyolult és potenciálisan robbanásveszélyes, ahol ezek hagyományosan vitatottak, felsőbb hatalmak által lettek létrehozva, avagy mesterségesen húzták meg őket a korábbi gyarmati birodalmak.

A kongresszus megjegyzi, hogy:

az autonómiáért, az önrendelkezésért és önkifejezésért folytatott küzdelmükben a kisebbségek törekedhetnek arra, hogy a létező államok szétessenek. Másrészt nyilvánvaló, hogy különféle kérdések (pl. a környezet, a tömegtájékoztatás, a nemzetközi kereskedelem) növekvő száma miatt, még a meglévő nagy nemzetállamok határai is túl szűkek és szükségessé válnak a kontinentális, sőt, a globális méretű megoldások. Ha már ilyen okokból eredően a kisebbségektől elvárják, hogy feladják a politikai önállóságra való törekvésüket, akkor legalább tartsák teljesen tiszteletben saját kulturális identitásuk megőrzésére irányuló törekvéseiket.

A kongresszus megismétli, hogy:

— a liberalizmusban hagyományai vannak az erős kritikai értékelésnek és a hatalommal szembeni bizalmatlanságnak. A liberalizmus egyik vezérelve a bárminemű hatalom ellenőrzése, az ellenőrzés és a hatalmi egyensúly rendszerbe való foglalásának szükségessége;

— a liberálisok első helyre helyezik az egyént és ragaszkodnak ahhoz, hogy az állam szolgálja az egyént és ne fordítva. A liberálisok támogatják a nemzetállamot mint a feudalizmustól való távolodás lépését, és ezt az államot úgy fogják fel, mint polgárai jogainak szavatolóját;

— a liberálisok mindig bátorították az egyének közötti találkozást és párbeszédet, függetlenül nemüktől, hemzeti vagy etnikai hovatartozásuktól, vallásuktól vagy hitüktől.

Tehát a liberálisok harcolnak mind a nemzeti sovinizmus, mind az etnikai vagy vallási szűklátőkörűség ellen, és támogatják a vélemények és eszmék szabad cseréjét;

— a liberálisok a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára a decentralizációban és a hatalom felosztásában fontos módszerét látják annak, hogy lehetőséget teremtsenek számukra országuk döntéshozó folyamataiban való részvételre. Ez különféle módon történhet, a föderalizmus egy különösen hatékony megoldást jelent. Más jelentős és gyakran hasznos megoldás a helyi és az autonóm közigazgatás, a területi alapon létesített autonómia, s ugyancsak a kisebbségi önigazgatás identitásuk szempontjából ott, ahol a területi alapon szervezett autonómia nem alkalmazható.

A kongresszus az alábbi alapelveket tekinti a kisebbségi liberális politika legfontosabb követelményeinek:

— az emberi jog és polgári jogok tiszteletben tartása nem választható el a kisebbségek védelmétől és támogatásától. Ahol megsértik az alapvető emberi és polgári jogokat, ott a kisebbségek különösen sokat szenvednek;

— a mássághoz, az egyéniséghez való jog elidegeníthetetlen emberi jog, amely minden emberi lényt megillet, bármely szociális, gazdasági, kulturális, vallási, etnikai vagy nyelvi csoportba is tartozik. Az egyéni jogok védik a kisebbségekhez tartozó személyeket a hátrányos megkülönböztetéstől és elsőbbséget élveznek a kollektív jogokkal szemben;

— a kollektív jogok kiegészíthetik az egyéni jogokat, amelyekkel gyakran kölcsönösen összefüggnek. Ahol az elnyomás és a szociális gazdasági peremreszorítás akadályozza a kisebbségek fejlődését, ott különleges előjogokra, illetve támogatásra (jogi, anyagi és más) van szükség annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a

kisebbségek tagjainak: teljes mértékben élvezzék az állampolgárnak kijáró jogot — függetlenül attól, hogy megvalósíthatatlan-e a politikai függetlenség vagy pedig nem is törekszenek annak elérésére;

— ezek az intézkedések növelhetik a kisebbség nyelvi, kulturális vagy más formájú önkifejeződésének a lehetőségét, s létfontosságúak eltérő identitásuk megőrzése érdekében;

— ahol az emberi és polgári jogokat tiszteletben tartják, és ahol felvállalják a kisebbségek identitásának erősítésére és lehetőségeinek bővítésére irányuló törekvéseket, ott az állam elvárhatja, hogy a kisebbségek tagjai ugyanazzal a lojalitással viselkedjenek az állammal szemben és tartsák tiszteletben alkotmányát, mint bármely más állampolgár;

— ahol a változások demokratikus eszközökkel elérhetőek, semmilyen esetben sem szabad megengedni, hogy a kisebbségek érdekeik elősegítésére az állammal szemben erőszakot vagy a nyilvánosság ellen terrorizmust alkalmazzanak;

— az egyén tiszteletben tartása, valamint a lelkiismereti és a szólásszabadság tiszteletben tartása a legalapvetőbb a liberálisok számára. Ezek az értékek, habár keletről származnak, általános érvényűek. A demokráciához való ragaszkodás, a pluralizmus, az egyén tiszteletben tartása megtámadhatatlan értékek, amelyeknek különösen nagy a jelentőségük a kisebbségekhez tartozó személyek számára;

— a nyelvek, a kultúrák és a vallások sokszínűsége az emberiség legértékesebb kincsei közé tartozik. Nem szabad, hogy a kisebbségek jogainak elismerése az etnocentrizmus újabb hullámába torkolljon. Egy demokratikus társadalomban elég lehetőségnek kell lenni ahhoz, hogy a különböző etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó személyek egyenlő félként találkozzanak*egymással és tanuljanak egymástól, egymásról. Különösképpen egy demokratikus

(Folytatás az 1. oldalról) nálják majd fel. Ennek ellenére szükség van a nyugati segítségre, hogy a telet az ország átvészelhesse. Sziljajev nem zárta ki annak elméleti lehetőségét sem, hogy újabb államcsíny-kísérletre kerül sor.

Sevardnadze a The Independent című angol lapnak nyilatkozva szintén kitért az éhínség veszélyére. Valósnak minősítette azt a veszélyt, hogy éhínség tör ki és az unió teljesen szétesik. Grigotjev, a moszkvai világgazdasági intézet kutatója szerint élelmiszerhiány főleg Moszkvát és Szentpétervárt sújthatja. Szentpétervár a legtöbb élelmiszert a balti köztársaságokból szerezte be és

oktatási rendszerre van szükség, hogy segítsen a fiataloknak: megőrizni és fejleszteni saját kulturális örökségüket, párbeszédet folytatni és kapcsolatot teremteni különböző kulturális hátterű társaikkal.

Ezen elvek figyelembevételével a Liberális Internacionálé sürgeti tagpártjait, hogy:

— helyezzenek különleges hangsúlyt politikájukban a kisebbségek védelmére és támogatására, egyrészt nemzeti, másrészt pedig nemzetközi szinten;

— követeljék kormányuktól, hogy ne azonosítsanak és ne minősítsenek semmilyen kisebbségi csoportot vallási, vagy nemzeti csoportúlásként vagy formális módon, amely vallási vagy etnikai elven alapul;

— támogassák nemzeti és regionális konferenciák szervezését, amelyek az 1993-ban, Berlinben megrendezésre kerülő, az Emberi Jogok Világkonferenciáját készítik elő. Követeljék, hogy a nem kormányzati szervezetek szabadon hozzájussanak az 1993-as világkonferencia előkészítő bizottságának anyagaihoz, szorgalmazzák az emberi jogok védelmét és támogatását népszerűsítő szemléletet világszerte;

— olyan oktatási programok végrehajtását követeljék a kisebbségek békés együttélésének támogatására, amely a multietnikai és multikulturális sokszínűség megőrzésére irányul az egyes országokban és azok között (pl. a kormányzat szövetségi rendszeréről szóló vitán át a hatalom további decentralizációjáig);

— bővítsék az emberi jogok betartása ellenőrzésének eszköztárát nemzetközi, regionális és nemzeti szinten, terjesszék az illetékes testületek mandátumait annak érdekében, hogy használhassák ezeket az eszközöket, foglalkozzanak a kisebbségek jogai specifikus és általános veszélyeztetettségének eseteivel, beleértve az egyén jogát arra, hogy ilyen erőszak elkövetőit regionális bíróság és a jogainak védelméért felelős bizottság elé vihesse;

— rendszeresen terjesszenek elő jelentést az Európai Közösségeknek és az illetékes regionális kormányközi szervezeteknek tevékenységükről világszerte — az emberi jogok támogatása és védelme érdekében, beleértve a kisebbségi jogokat is;

— támogassák az összehangolt nemzetközi akciókat a kisebbségeket elnyomó kormányok ellen, tegyék ezt a diplomáciai nyomás eszközeivel, vagy szabják azt a fejlesztési segítség és a gazdasági együttműködés feltételéül.

LUZERN, 1991. szeptember 6.

ezek a szállítások most leálltak.

Moszkvából érkezett a jelentés, hogy megtartották az SZKP szervezőbizottságának első illegális ülését. A pártot ezután a Kommunisták Szövetségének hívnák. A szervezőbizottság felhívta a párttagokat, hogy ne lépjenek ki az SZKP- ből, amelynek tevékenységét felfüggesztették ugyan, de ez még nem jelenti a párt sorsának végleges megpecsételését. A szervezőbizottság tagjai szerint nem élesztik újjá az SZKP-t, »melyet vezetése lejáratott, hanem egy új kommunista pártot akarnak legalizálni, amely jelentős tényezője lehetne a iftegújult Szovjetunió politikai életének.

De Gaulle típusú vezető kellene

Antall JÓZSEF magyar kormányfő a Japan Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy Japán túlzottan óvatos a kelet-európai államoknak és a Szovjetuniónak nyújtandó gazdasági segély kérdésében. Ez az óvatosság bűvös kört idéz elő abban az esetben, ha valamely ország stabilitása a külföldi beruházásoktól függ. Felhívta Japánt, hogy dolgozzon ki aktívabb gazidaságpolitikai stratégiát a közép- és kelet-európai államokkal kapcsolatban.

A NÉMET kormány azt követeli a Szovjetuniótól, hogy ne engedje Chilébe vagy Kínába utazni Erich Honeckert, az NDK volt vezetőjét. Ezt a Neue Osnabrücker Zeitungnak jelentette ki a német belügyi államtitkár. Tegnap közölte a kínai külügyminisztérium, hogy Honecker nem kért politikai menedékjogot Pekingtől.

Berlinben tegnap sztrájkot kezdtek a földalatti vasút dolgozói. így tiltakoznak az ellen, hogy a közlekedési vállalat nem akarja elismerni az egykori NDK-ban ledolgozott szolgálati éveiket. Hasonló akciókra készülnek Potsdamban, Frankfurtban és más kelet-német városokban is.

Edwin MCMILLAN, a plutónium felfedezője, s az amerikai atombomba egyik megalkotója 83 éves korában meghalt. A Nobel-díjas tudós társával együtt fedezte fel a neptúnium elemet is.

Ausztriában megkezdődött a Nyitott Égbolt tanácskozások további menete. A mostani tárgyalások kapcsolódnak a tavalyi otlavai és budapesti hasonló tanácskozásokhoz. Az értekezleten részt vesz a NATO 16 tagállama, a feloszlatott Varsói Szerződés egykori tagállamai és megfigyelőkként az európai el nem kötelezett és semleges államok is. A résztvevők tegnap úgy döntöttek, hogy meghívjak Litvánia, Lettország és Észtország megfigyelőit is a tanácskozásokra.

Bulgáriában hivatalos külsőségek nélkül emlékeztek meg tegnap az antifasiszta felkelés 47. évfordulójáról. Az évforduló kapcsán vita bontakozott ki Bulgáriában arról, hogy államünnep legyen-e ez a nap. Az ellenzék úgy véli, hogy a jövőben e napon kellene megemlékezni a kommunista rendszer áldozatairól is.

M

agyAROSZÁG továbbra is a környezetvédelmi érdekek elsődlegességéből indul ki a dunai vízlépcső építésével kapcsolatos tárgyalásokon. Ezt vasárnap Keresztes Sándor környezetvédelmi miniszter jelentette ki. Mint ismeretes, Josef VavrouSek, a Szöveségi Gyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke szeptember 11-én felszólal a magyar parlament három bizottságában ezekről a kérdésekről.

Az IRAKI hadsereg állítólag ismét megtámadta a kurd menekültek táborait a biztonsági övezetben. A hírek szerint a légierő helikopterei Kirkuk közelében intéztek rakétatámadást a táborok ellen. A menekültek megsegítésére alakult szervezet felhívta az USA-át, Nagy Britanniát és Franciaországot, hogy küldje ki katonáit ebbe a térségbe.

Az ÉSZT parlament elnöke támogatta az a japán igényt, hogy szolgáltassák vissza a Kurill-szigetek egy részét. Az utóbbi időben japán részről némi engedményeket teltek e kérdésben és a japán gazdasági segítséget már nem teszik függővé a szigetek visszaadásától.

SrÍ LANKÁN egy tömegsírban 35 rendőr holttestét találták meg. A rendőröket valószínűleg a tamil separatisták ölték meg. A múlt hónapban ugyanabban a járásban 20 más rendőr holttestére bukkantak. Nyilván azokról a rendőrökről van szó, akik a tavaly júniusban elrabolt 600 rendőr között voltak.

KaNTONBAN tegnap szabadon engedték azt a hongkongi vállalkozót, akit ötévi szabadságvesztésre ítéltek, mert állítólag kínai disszidenseknek segített kijutni az országból. A hivatalos közlemény szerint a vállalkozót egészségi állapotára való tekintettel engedték szabadon.

Az ENSZ főtitkára a Közel-keletre utazik, hogy közbenjárón a 11 Libanonban fogvatartott nyugati túsz, valamint az Izraelben bebörtönzött 400 palesztin szabadon bocsájtása ügyében.