Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-28 / 188. szám

1991. szeptember 28. 3 A Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottságainak 1991. szeptember ijei, 104, sz. határozata a bösi vízmű ügyében Most akkor egyezkedünk, vagy jön a C-variáns és slussz?! Mint ismeretes, a Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottsága szep­tember 19-i ülésen határozatot fogadott el a bösi vízerőmű ügyében. Ez a határozat tartalmazza azokat a tételeket is, amelyeket tavaly ősszel a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács környezetvédelmi bizottságainak együttes bösi tanulmányútja után Duray Miklós javasolt. Akkor a bizottság túlnyomó többsége elutasította ezeknek a megállapítá­soknak, elengedhetetlen feladatoknak a határozatban való rögzítését. Ez a határozat csak félsiker, ami nagyrészt a helyi lakosság tiltakozó megmozdulásainak köszönhető. Ha figyelmesen elolvassuk a határozatot, érezhető a szemléletváltás. 104. SZ. HATÁROZAT A BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐ­­RENDSZERREL KAPCSOLATOS kérdésekről I. tudomásul veszik 1. Zlocha képviselő előterjesztését, Kocinger mérnök, a vízlépcső kormánybiztosa kiegészítő jelen­tésével 2. a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság elnökének Vavrousek mérnöknek a beszámolóját a ma­gyar parlament illetékes bizottsá­gainak elmondottakról 3. az Eurolánc polgári kezdemé­nyezés álláspontját, amelyet Ján Babej tolmácsolt 4. a Csallóközből meghívott polgár­­mesterek beszámolóit II. megerősítik a két kamara környezetvédelmi bi­zottságainak 17. sz. 1990.10.10-én hozott határozatainak érvényessé­gét (kivéve a h. 1. pontot) III. jóváhagyják 1. a CSSZSZK kormányának eljá­rását a Bős-Nagymarosi Vízlép­csőrendszer építésében (a CSSZSZK kormányának 383. és 484. határozata) 2. a kormány aktivitását a magyar* féllel folytatott tárgyalásokon, be­leértve Vavrousek miniszter megbeszéléseit a Magyar Köz­társaság Országgyűlésében 1991. 9. 11-én IV. javasolják a CSSZSZK kormá­nyának 1. a magyar féllel folytatandó továb­bi tárgyalások során hasznosít­sák azt a lehetőséget a vízmű szakmai kérdéseinek megvitatá­sára, melyet az MK kormánya megkap a parlamenttől, ahogy az a Vavrousek miniszter látogatá­sát követő magyar országgyűlési bizottsági határozatból kitűnik 2. foglaljon egyértelműen állást a bősi vízlépcsőn elvégzett mun­kák minőségét és az építmény biztonságát érintő ismétlődő két­ségekkel kapcsolatban 3. értékelje ki gazdasági, ökológiai, szociális és nemzetközi jogi szempontból a bősi vízmű befe­jezésének összes számba vehe­tő variánsát, beleértve a vagyon­jogi rendezést is azokkal, akik­nek a földjeit az építkezés céljai­ra kisajátították, illetve akikre a restitúciós törvény vonatkozik 4. dolgozzanak ki költsegvetesi elemzést a vízmű befejezésének számításba vehető változataira, s külön-külön tüntessék fel ben­ne, mennyivel terheli meg az SZK, mennyivel a CSSZSZK költségvetését és mennyivel más anyagi forrásokat 5. bízzanak meg egy kormányta­got, aki havi rendszerességgel tájékoztatja a két kamara környe­zetvédelmi bizottságait a Bős -Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építkezésén található helyzetről. V. Kérik a szövetségi ellenőrzési minisztériumot hogy az SZK ellenőrzési minisztériu­mával karöltve ellenőrizzék, hogyan gazdálkodtak a szöveiségi költségve­tésből a vízmű céljaira 1991-re folyó­sított összeggel; hogy célszerűen fek­tették-e be azt tekintettel az elfogad­hatóság szempontjából számításba jöhető befejezési változatra. VI. kérik az SZGY kezdeményezési és petíciós bizottságát hogy gyorsított eljárással tárgyalja meg a polgárok SZGY-hez benyújtott a vízművel kapcsolatos petícióját, kü­lönös tekinettel arra, hogy sérelmet szenvedtek-e az Emberjogi Alkot­mánylevélbe foglalt alapvető emberi jogok és szabadságjogok VII. üdvözlik a Magyar Köztársaság Parlamentje környezetvédelmi bizottságának ál­láspontját, főleg hogy tovább akarnak tárgyalni a CSSZSZK SZGY illetékes bizottságaival, és hogy kijelentették: a vízmű körüli viták elsősorban szak­mai jellegűek Vili. feladatul adják a) a bizottságok elnökeinek hogy gyorsított ütemben tárgyalják meg az MK Országgyűlés környezet­­védelmi bizottságának elnökével, ellá­togathatnak-e a szövetségi környe­zetvédelmi bizottságok képviselő tag­jai egy vízművel kapcsolatos eszme­cserére a magyar félhez. Ezt a látoga­tást egy-egy hónapon belül meg kelle­ne ejteni. b) Zlocha képviselőnek hogy tájékoztassa az SZGY kamarái­nak közös, 17. ülésén az SZGY képvi­selőit a bizottság tanácskozásáról olyan értelemben, hogy határozatra terjesztenek a képviselők elé egy olyan javaslatot, melyet a CSSZSZK kormányának kell végrehajtania a fen­ti határozat IV. pontjában foglaltak értelmében. 'S a c s N C/) Ám hogy ez a szemléletváltás valójában milyen, lesz még időnk gondol­kodni. Már csak azért is, mert szerdán - szeptember 25-én - a magyaror­szági hírközlő szervek közzé tették - Sámsondi Kiss György kormánybiz­tosra hivatkozva -, hogy Magyarország hivatalos, diplomáciai úton is megkapta a csehszlovák fél értesítését arról: a C-variánst valósítják meg Bősön... Szabad ÚJSÁG Három kérdés három képviselőnek Mit hozhat nekünk ez az ősz... A Szlovák Nemzeti Tanács 17. ülésének szü­neteiben három kérdéssel fordultunk három ma­gyar nemzetiségű képviselőhöz, A. NAGY LÁSZ­LÓHOZ, az SZNT alelnökéhez, a kormánykoalí­cióban lévő Független Magyar Kezdeményezés elnökéhez illetve a két ellenzéki magyar, kisebb­ségi mozgalom képviselőjéhez: CSÁKY PÁL­HOZ (MKDM) és dr. RÓZSA ERNŐHÖZ (Együtt­★ 1. Mit vár a Szlovák Nemzeti Tanács őszi ülésszakától, milyen feladatokat tart a legfonto­sabbaknak? ★ 2. A kisebbségi jogok szabályozása terén milyen teendőket lát ez év végéig? ★ 3. Ellenzéki illetve kormánypárti érdekkü­lönbségek mellett milyen lehetőséget lát a ki­sebbségi, magyar mozgalmak tevékenységének összehangolására a kisebbségi jogok védelme terén? eles). A. Nagy László 1. Én azt várom, hogy a tanács teljesítse a kitűzött feladatokat az őszi ülésszak alatt. Magyarán azokat a törvényeket, amelyek az átalakulást szolgálják, el tudja fogadni. Ehhez arra van szükség, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács működőképes legyen. Ne történjék meg az, hogy a belpolitikai harcok következtében hosszabb időre elveszíti cselekvőképességét, esetleg ne történjék meg az, hogy véglegesen elveszíti cselek­vőképességét, s új választásokat kelljen kiírni. Ez azt jelenti, hogy e törvények tár­gyalásával párhuzamosan előre kell jutni a nagy kérdésben, hogy sikerül-e ez alatt az őszi ülésszak alatt tető alá hozni a két köztársaság közti szerződést, amely az al­kotmányozási folyamatot, a három alkot­mány elfogadásának módját és a három alkotmány tartalmát szabályozná. Ha ez nem sikerülne, feltételezem, hogy a referen­dum kiírása után is cselekvőképes marad a Szlovák Nemzeti Tanács. A törvények közül nagyon nehéz bármit is kiemelni, kettőt mégis kiemelnék. Az egyik az SZNT és a CSNT által kidolgozandó szerződés szövege és ennek elfogadása, a másik pedig a területi elrendezéssel kapcsolatos törvény. Van ezen kívül egy sor olyan törvény (pl. a gazdasági reformmal, a szö­vetkezeti vagyon transzformációjával kap­csolatban), amelyet ha nem tud elfogadni az őszi ülésszak, leállhat az átalakulás a Szlovák Köztársaságban. 2. Az egyik teendő a szerződéssel kap­csolatos. Okvetlenül szükségesnek tartom, hogy a szerződésben szerepeljenek azok az alapelvek, amelyek a kisebbségi jogo­kat fogják majdan biztosítani mind a szö­vetségi, mind a köztársasági alkotmányok­ban. Ebben a szerződésben kell megterem­teni a megfelelő kiindulási pontot. Ezután már, amikor a Szövetségi Gyűlés és az SZNT az alkotmányokról fog tárgyalni, ezt csak alkalmazni kelljen. A másik fontos feladat nemzetiségi szempontból: a területi rendezéssel kap­csolatos teendők. Olyan értelemben, hogy a területi rendezésnél valamennyi szlová­kiai régiónak, így a dél-szlovákiai és kelet­szlovákiai régiónak is érvényesüljenek azon érdekei, melyek között sajátosak is szere­pelnek. Magyarán olyan területi rendezésre kerüljön sor mind járási, mind megyei szin­ten, mely nem fogja csorbítani a kisebbségi jogokat és nem hozza hátrányos helyzetbe az itt élő lakosságot a nemzetiségi jogok tekintetében. Ami látszólag nem kimondot­tan nemzetiségi ügynek tűnik, azoknak az embereknek a problémája, akik magukat más nemzetiségűnek tartják, mint a többsé­gi nemzet (magyarok, ukránok, ruszi­nok ...). Arra gondolok, hogy akkor fogjuk jól képviselni a csehszlovákiai magyarok érde­keit, amikor majd a szövetkezeti transzfor­mációs törvénynél a vitában azoknak az érdekeit fogjuk képviselni, akik a szövetke­zeti vagyon és tulajdon teljes egyenrangúsí­­tása mellett fognak kardoskodni, mivel Dél- Szlovákia mezőgazdasági terület, így sze­retnénk versenyhelyzetbe hozni azt a ter­melőréteget, amely magánúton kívánja bol­dogulását keresni. 3. Ahogy vannak emberi jogok, vannak általánosan érvényes kisebbségi jogok és bár lehetnek különféle megközelítési módok az egyes politikai mozgalmak között e kér­désben, mégis látok lehetőséget arra, hogy itt a kisebbségi mozgalmak is összehangol­ják tevékenységüket. Erre megfelelő fórum, lehetőség az a konzultatív tevékenység, amelyet három héttel ezelőtt kezdtek meg a két magyar mozgalom és a harmadik nemzetiségi mozgalom képviselői egymás között. Itt épp a múlt heti találkozón történt megegyezés abban, hogy szakértői bizott­ságokat hoznak létre két fontos kérdésben - az egyik a területi rendezés kérdése, a másik a nemzetiségi kódex alapelveinek egyeztetése. Azt hiszem, ez megfelelő esz­köz az érdekképviselet összehangolására, másfajta kísérlet nem számíthat sikerre. Látok még egy lehetőséget, főleg a tör­vényhozási munkában, a képviselők köz­vetlen együttműködésében, a nélkül, hogy különösebben formalizálnánk ezt az együtt­működést. A képviselők együtt dolgoznak ugyanazokon a törvényeken, a jövőben is ki kell használni ezeket az informális lehetősé­geket a kommunikációra és az egyeztetés­re. Nem szabad azonban elhanyagolni a ki­sebbségekkel kapcsolatos törvényjavasla­tok kidolgozásánál és azok sikerre vitelénél a nem kisebbségi pártokkal való együttmű­ködést sem, legyenek azok ma kor­mánypárti erők vagy ellenzékiek, minden­képpen valamennyi mozgalomnak továbbra is kell keresni a saját szövetségesét a szlo­vákiai illetve a csehországi pártoknál. Csáky Pál 1. Azt hiszem, élesen el kell különíteni - tekintettel a politikai helyzetre - az elvárá­sainkat azoktól a reális lehetőségektől, amelyek valószínűleg be fognak következni az ősz folyamán. Én toleranciát, végre poli­tikusi és államférfiúi bölcsességet várnék a Szlovák Nemzeti Tanácstól és ezen ke­resztül a szlovák kormánytól. Végre azt, hogy megmutassa, valóban tudja és képes vezetni ezt az országot. Szkeptikus vagyok, az érdekek annyira eltérőek a Szlovák Köz­társaság politikai színterén, hogy valószínű­leg nagyon komoly összetűzésekre fog sor kerülni. Valószínűleg novemberben és de­cemberben éleződik ki majd a helyzet, te­kintettel arra, hogy a szlovák parlament elnöksége, aSzlovákiaszuverenitását kinyil­vánító törvénytervezetet, mint alkotmányel­leneset, nem vetette el, hanem a bizott­ságokba utalta. Másodszor, a szlovák parla­ment tovább dolgozik majd a Szlovák Köz­társaság alkotmányán. Nagy erők igyeksze­nek arrafelé eltolni a politikai színteret, hogy ez egy teljes alkotmány legyen, vagyis szin­tén a jelenlegi alkotmányos rendet megbon­tó. Szkeptikus vagyok a két parlament, az SZNT és CSNT Elnökségének elkövetkező ülését illetően, ahol szintén csak kiéleződ­hetnek az ellentétek. Úgy gondolom, a Csehszlovákia további sorsát illető kérdés eldöntése eltolódik november, december hónapokra. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez a döntő szó pozitív, átgondolt, valóban mérlegelt, s nemzetközi mércével elfogad­ható lesz. Még arról sem vagyok meggyő­ződve, hogy az általunk is támogatott nép­szavazás intézménye pontot tesz erre a kérdésre. 2. A jelenlegi képlékeny politikai helyzet­ben meg kell keresnünk a kisebbségi ma­gyar politizálás lehetőségeit. Én ezt három stratégiai pontban látom: Az első - az alkotmányosság, a törvényesség betartá­sa. Egyetlen kisebbségi mozgalomra sem vetődhet még az árnyéka sem, hogy bármi­lyen alkotmányellenes lépést támogatni tud­na. A második - a kisebbségi jogok takti­kai és stratégiai kérdéseinek tisztázása. A harmadik - politikai tevékenységünket a kelet- és közép-európai és összeurópai kontextusokba kell helyezni, nem szabad ezeket az összefüggéseket figyelmen kívül hagyni. A második ponttal kapcsolatban egyér­telműen meg kell fogalmazni azt, mi az amit szeretnénk, most már nem csak politikai elvárások, deklarációk szintjén, hanem na­gyon konkrétan, paragrafizált változatban. Ezt én a kisebbségi kódex keretén belül tartom megvalósíthatónak. Itt természete­sen erősen fognak ütközni a politikai néző­pontok. Mindenképpen kötelességünk ezt a lépést az év végéig megtenni, még akkor is, ha nem egy, hanem két javaslat lesz. Továbbá meg kell tennünk saját lépéseinket a területi átszervezéssel kapcsolatba«, amely szintén stratégiai érdekünk. Harmad­szor, több olyan fontos taktikai lépést kell egyeztetnünk és megtennünk az ősz folya­mán, amelyekben az elmúlt hónapokban nem történt haladás. Itt az iskolaügyre, kultúrára és az önigazgatási „embrió“ álla­potokra gondolok. 3. Én váltig állítom, hogy azt a helyzetet, mikor három politikai mozgalmunk van, és ezek közül az egyik kormánypárti, a másik kettő pedig ellenzéki, meg kell próbálni sokkal jobban kihasználni. Meg kellene pró­bálnunk megérteni, hogy néha a kor­mánypártoknak vannak bizonyos elvi lehe­tőségei, más esetekben viszont az ellenzéki pártoknak van nagyobb mozgástere. Ez elvileg egy sokkal differenciáltabb és haté­konyabb politizálás lehetőségeit is magá­ban hordozza. Ezzel eddig nem tudtunk élni. A hárompárti találkozón bizonyos kö­zeledés volt tapasztalható, azt gondolom, meg tudjuk keresni azokat a pontokat, ame­lyekben ezt a fajta politizálást meg tudjuk valósítani. Azokkal a problémákkal kapcso­latban, ahol az eltérő politikai helyzetből (kormánypárt, illetve ellenzék) kiindulva nem tudunk közös nevezőre jutni, egymás véleményének tiszteletben tartása mellett két változatot kell kidolgoznunk. Majd mind­két irányzat a saját súlyát, ügyességét be­vetve próbálja meg elképzelését megvalósí­tani a stratégiai kisebbségi célok megvaló­sítása érdekében. Dr. Rózsa Ernő 1. Az SZNT, mivel két évre lett megvá­lasztva, lényegében alkotmányozó tanács­nak, vagy nemzetgyűlésnek készült a vá­lasztások idején. Most az őszi időszakban két kardinális kérdést kell megoldania - a Cseh és a Szlovák Köztársaság közötti szerződést és az állam alkotmányának mint alaptörvénynek a kidolgozását. A második kérdés az, hogy lényegében 51 törvényt kell jóváhagyni és módosítani, számolok azzal, hogy végre rátérünk a gazdasági-politikai kérdések jogi vetületeire, azokra a gazda­sági törvényekre, amelyek szükségesek a gazdasági reform megvalósításához. Számítok arra, hogy a kereskedelmi kódex és a polgári törvénykönyv módosítási javas­latai elkészülnek. Kialakul egy olyan keret, mely előbbre viszi az emberek létbiztonsá­gának kérdését, legalább jogi alapon, törvé­nyes keretek között. Ezek az elvárásaim az őszi ülésszakkal kapcsolatban. 2. Nehéz kérdés, mert az eddigi tapasz­talatok, az eddigi eredmények és gyakorlat nem mutat előrelépést a nemzetiségi kér­dés európai szintű megoldásában. Az elfo­gadott törvény, a beterjesztett javaslatok lényegében befagyasztották a nemzetiségi jogok fejlesztésének lehetőségét, módját. A törvények, amelyeket eddig elfogadtunk és megtárgyaltunk, nem bővítették jogain­kat, hanem bizonyos mértékű stagnáció állt be. Az elkövetkező időszakban, ha nem sikerül megértetni a szlovák többséggel, hogy csak úgy lehet az állam demokratikus alapjait kiépíteni, ha mások jogát is elisme­rik, csak akkor lehet egy demokratikus Csehszlovákiát létrehozni, ha a nemzeti kisebbségek jogait is biztosítják, ha ez nem sikerül, nem várható javulás. Ennek egyik alapfeltétele, hogy az alkotmánylevél szel­lemében az alkotmányba nem kétsoros deklarációs jelzéssel lesz rögzítve a nemze­ti kisebbségek jogállása, hanem mind a szlovák, mind a föderációs alkotmányban egy külön fejezet foglalná össze a nemzeti kisebbségek jogállását, alkotmányos garan­ciáit. Ezért kell, hogy küzdjenek a képvise­lők mind a szlovák, mind a szövetségi parlamentben. 3. Ez itt a kardinális kérdés. Én az együtt­élést komolyan veszem, nemcsak névként, t hanem életcélként is. Tetszik, nem tetszik, az ellenségemmel is, az ellenfelemmel is együtt kell élnem, nem tudom őt letörölni a térképről. Ebben a kisebbségi sorsban lévő három mozgalom különbözőségei elle­nére is lehetségesnek tartom alapkérdések­ben a megegyezést, és én arra is fogok törekedni. A közös pontokat abban látom, hogy megegyezzünk a magyar kisebbség alkotmányos jogállásában, a nemzetiségi kódexben, a nyelvhasználat kérdésében. Továbbá az oktatásügy kérdésében vannak olyan pontok, amelyekben meg tudunk egyezni. Amennyiben a megkezdődött tár­gyalások továbbfejleszthetők, és a tör­vénytervezetek előterjesztésénél, az SZNT és a Szövetségi Gyűlés munkájában ezek­ben a kérdésekben szót tudunk érteni, ak­kor bízok abban, hogy lesznek eredmények is. Ha nem, akkor sajnos a széthúzás átka az egyszerű embereken fog csattani. GY.I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom