Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-29 / 162. szám
4 Szabad ÚJSÁG 1991. augusztus 29. Jogi tanácsok Vállalkozók a mezőgazdaságban -1. Az állampolgárok egyéni vállalkozását a 105/1990. Tt. számú törvény tette lehetővé. E törvény a 219/1991. Tt. számú törvény meghozataláig nem vonatkozott a mezőgazdasági termelést egyéni vállalkozóként megvalósító személyekre. A mezőgazdaságban csupán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányelvei alapján volt lehetőség kisárutermelésre és ez is erősen korlátozott volt. A mezőgazdasági árutermelés alapvetően a mezőgazdasági nagyüzemek kiváltsága volt. Gazdasági szükségszerűség... ... a vállalkozás megengedése és jogi szabályozása a mezőgazdaságban. Egy ország gazdaságának működése csak akkor képzelhető el, ha az árutermelés minden területén azonosak a feltételek. Az „azonos feltételeket“ nem lehet szó szerint értelmezni. Természetesen az egyes gazdasági ágazatoknak megvannak a maguk sajátosságai. Olyan jogi kereteket kell biztosítani, amelyek garantálják a piacgazdálkodás kialakulását és működőképességét. A vállalkozásról szóló törvény módosításának célja a mezőgazdasági egyéni vállalkozás egyenjogúsítása az egyéb területeken megvalósuló vállalkozással. A módosított törvény szabályai általában vonatkoznak a mezőgazdasági vállalkozókra. Az eltérő szabályok a mezőgazdasági termelés egyedi feltételeiből fakadnak. Az általánostól eltérő szabályok érvényesek például a bíróság által vezetett cégjegyzékbe történő bejegyzésre; a mezőgazdasági egyéni vállalkozók és a jogi személyek, valamint az egyéb vállalkozók között létesült jogviszonyokra; a cégnév használatára. Szabályok A továbbiakban, a 105/1990. Tt. számú törvényben való eligazodást könnyítendő, áttekintjük a mezőgazdasági egyéni vállalkozókat érintő fontosabb szabályokat. A mezőgazdasági termelést egyéni gazdálkodóként megvalósító személyekre a törvény II. a része vonatkozik. E jogszabály szempontjából mezőgazdasági egyéni vállalkozónak minősülnek azok a természetes személyek, akik mezőgazdasági termelést folytatnak. A törvény a mezőgazdasági egyéni vállalkozóknak a többi vállalkozóktól, illetve az egyéb, mezőgazdasági földterületeket hasznosító személyektől való elhatárolása céljából kategorikusan körülírja a mezőgazdasági termelés fogalmát. A törvény szerint mezőgazdasági termelést folytat az a természetes személy, aki egyedül vagy más személyek közreműködésével állandó jövedelemszerzés céljából:- mezőgazdasági termékeket állít elő és bevételeit főleg azok eladásával biztosítja;- a saját maga által előállított mezőgazdasági termékeket átalakítja vagy feldolgozza (bizonyos esetekben az ilyen tevékenység folytatásához engedély szükséges);- alkalomszerűen mezőgazdasági termeléssel összefüggő munkát végez vagy szolgáltatást nyújt, és e tevékenysége során mezőgazdasági termelést szolgáló eszközöket, illetve berendezéseket használ' rendszerint olyan időszakban, amikor azok nincsenek teljes mértékben kihasználva;- nem az állam kizárólagos tulajdonában lévő ásványokat termel ki. Az első, a második és a negyedik bekezdésben említett esetekben a vállalkozó önállóan termel, míg a harmadik bekezdésben meghatározott esetekben közreműködik más személyek tevékenységénél, illetve azoknak szolgáltatást nyújt. A mezőgazdasági termelés egyes fajtáinak közös ismérve, hogy azokkal a vállalkozó állandó bevételi forrást biztosít a maga számára. Ezek szerint nem vonatkoznak a törvény szabályai azokra a személyekre, akik a fentebb említett tevékenységeket alkalomszerűen vagy ellenszolgáltatás nélkül folytatják. Önállóan A mezőgazdasági termelés általában mezőgazdasági földterület megművelésével valósul meg, de ez nem feltétel. Jellegéből adódóan történhet mezőgazdasági földterület, erdő vagy természetes, illetve mesterséges vízterületek hasznosításával. Természetesen vannak olyan tevékenységek is, amelyek nem kapcsolódnak ilyen meghatározott területekhez (pl. mezőgazdasági termények átalakítása, feldolgozása; méhtenyésztés; belterjes állattenyésztés). A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a foglalkozását saját nevében, a saját számlájára és felelősségére folytatja, tehát teljesen önállóan gazdálkodik, önállósága magában foglalja a jogképességét (jogai és kötelezettségei lehetnek), cselekvőképességét (maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot), valamint a kártérítési felelősségét. A vállalkozónak a gazdálkodása során természetes személyek nyújthatnak segítséget. Ezek a személyek lehetnek családtagok vagy munkajogi jogviszony alapján más személyek. A mezőgazdasági vállalkozó és munkavállalói közötti munkaviszonyra- amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik - a Munka Törvénykönyvének szabályai az irányadók. Ez a külön jogszabály a Szövetségi Kormány 121/1990. Tt. számú rendelete, amelyet a Szövetségi Kormány 14/1991. Tt. számú rendelete módositott. A munkavállalók díjazását a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Ügyek Minisztériumának 135/1990. Tt. számú rendelete rendezi. A bejegyzés A mezőgazdasági egyéni vállalkozókat a helyi önkormányzati szervek, az egyéb egyéni vállalkozóktól eltérően, csupán bejegyzik a nyilvántartásba. Ez lényegesen egyszerűbb eljárás, mint a jegyzékbe történő bejegyzés. Elegendő az egyszerű bejelentkezés, ami történhet szóban, vagy írásban. A bejegyzésben feltüntetik a mezőgazdasági egyéni vállalkozó vezeték- és keresztnevét, állandó lakhelyét, személyi számát, az esetleg szükséges külön jogosultságra vonatkozó adatokat, valamint a bejegyzés keltét. Mint azt már fentebb említettem, vannak olyan tevékenységek, amelyek engedélyhez kötöttek. Ilyenek pl. az élelmiszergyártás, vetőmagtermelés, növénynemesítés. A nyilvántartásba vett mezőgazdasági vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az illetékes hatóságnak a nyilvántartásban feltüntetett adatokban történt változásokat és a tevékenységének befejezését. A helyi önkormányzati szerv a nyilvántartásba-vételről bizonyítványt ad a vállalkozónak, aki ennek segítségével igazolni tudja magát. E bizonyítvány birtokában például forgalmi adó nélkül vásárolhatja meg a Szövetségi Pénzügyminisztérium 1991. július 2-án kibocsátott XII/1-16 050/91. számú intézkedésében meghatározott termékeket. A nyilvántartást vezető hatóság a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg értesíti az illetékes adóhatóságot, a biztosítót, a statisztikai hivatalt és a társadalombiztosítási szervet. A statisztikai hivatal ennek az értesítésnek az alapján ad statisztikai azonosító számot a vállalkozónak. Dr. LENGYEL LÁSZLÓ J Buknak a vállalkozók — Kinek van hitele? Bankárok rémálma A magyarországi Baján az ötödik alkalommal megrendezett Bankártanácskozás meghívott vendége volt Vértes András, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója is, aki a gazdaság helyzetéről és kilátásairól tartott előadást. Az igazgató a pénzügyi szakemberek és a lakosság bevonásával végzett közvélemény-kutatások eredményeit összegezve elmondta, hogy a válság és az átalakulás jelei egyidejűleg vannak jelen a gazdaságban, és a jövő nagy kérdése, hogy melyik tendencia lesz erősebb. Az már érezhető, hogy a bruttó nemzeti termék a tervezettnél nagyobb mértékben, körülbelül 6 százalékkal csökkent. Az ipari termelés visszaesése 10 százalékra, az építőiparé pedig 15 százalékra tehető. Nem ritka egyes vállalatoknál az 50-80 százalékos termeléscsökkenés sem, ami már egyértelműen csődhelyzetet jelez. Felméréseket végeztek az 50 fő alatti vállalkozások esetében is. Ezek 58 százaléka nyereségesnek, 27 százaléka veszteségesnek, a többi nullszaldósrak vallotta magát. Általános azonban a vélemény, hogy ez a jelenlegi számviteli és adószabályoknak köszönhetően pusztán csak azt mutatja, ki mennyi jövedelmet volt hajlandó bevallani. Ezt igazolja, hogy azok 20 százaléka is veszteségesnek tüntette fel magát, akik havi nettó 10 és 50 ezer forint közötti személyes jövedelmet könyvelhettek el. A nyereségesek között több a régebbi alapítású, szellemi és ipari tevékenységet folytató cég, míg a kereskedők vagy „dörzsöltebbek“, vagy valóban kisebb a tevékenységük jövedelmezősége. A munkanélküliekből lett „kényszervállalkozók“ között a bukás 43 százalékos, ami igen magas az átlagos 27 százalékhoz viszonyítva. A megkérdezettek szerint a siker záloga elsősorban a piád ismeret, ami az infrastrukturális hiányosságokat is pótolni tudja. A nyereséges vállalkozók általában kevés hitellel dolgoznak, azt is inkább csak a cégalapításhoz veszik igénybe. A bukás egyik oka lehet, hogy a 100 ezer forint alatti saját tökével induló vállalkozások 80 százaléka semmit vagy csak minimális összeget fordít fejlesztésre. A hitellel gazdálkodók 41 százaléka veszteséges (általában a kisebb vállalkozások), 48 százaléka nyereséges volt. A lakosság pénzintézetekkel szemben támasztott irreális elvárásait tükrözi, hogy az elviselhető hitelkamatterheket sokan 15-20 százalékban jelölték meg. méghozzá 3 éves lejáratra, 5-6 hónapos türelmi idővel, 30-50 százalékos fedezetbiztosítással. Többségük akkor tenné bankba a pénzét, ha a látra szóló betétek nettó 30 százalék kamatot fialnának. Ilyen konstrukció a bankárok rémálmaiban sem fordul elő. Viszont nem véletlen az sem, hogy a jelenlegi feltételek mellett a megkérdezettek 95 százaléka nem kíván hitelt felvenni. A hiteltartozást törlesztő vállalkozásoknál a megkérdezettek 25 százaléka magánhitelt, 15 százaléka bankkölcsönt venne fel, ha pénzzavarba kerülne, 15 százaléka egyáltalán nem fizetne, a többiek vállalkozói kölcsönhöz próbálnak hozzájutni. Határozottan kialakulófélben van egy tőkeerős középréteg, amely már nem megy bele a korábbi „csínyekbe“, számlát ad, számlát kér, adózik, és már »nem maga csinál mindent, hanem meg tudja fizetni az erre alkalmas szakembereket. A magas betéti kamatok mellett ennek a rétegnek is köszönhető, hogy a megtakarítások a várakozásokat felülmúlóan, közel 180-200 milliárd forinttal nőttek. A jövőről szólva Vértes András elmondta, hogy igen nagy feszültséget fog okozni a munkanélküliek számának rohamos emelkedése. A nyár végén újabb 100 ezres tömegre számítanak, így az állás nélküliek száma az év végén 300-400 ezer között várható majd. Nem kisebb gond, hogy hiányzik a privatizációhoz szükséges átfogó piaci stratégia, melynek legalább kétharmados többséget kellene kapnia ahhoz, hogy később végrehajtható legyen. A költségvetés idei hiánya a Gazdaságkutató Intézet szakemberei szerint a tervezettet jóval meghaladja majd, de az 1991 -es év még finanszírozható lesz a lakossági megtakarítások segítségével. Jövőre viszont már csak a gazdaság élénkülése adhat reményt a talpon maradáshoz. A legnehezebb helyzetben az önkormányzatok lesznek, melyeknek egyre több feladatot kell megoldaniuk mind kevesebb pénzből. A pénzügyi szakemberek véleménye szerint a kisebb bankok szerepe hamarosan megnő. A legreményteljesebbnek a külkereskedelmi és a vegyes vállalatok jövőjét tartják, míg a mezőgazdaságot, a gép- és élelmiszeripart kockázatosának minősítették. Várhatóan tovább növekszik a legrosszabb minősítésű adósok száma. Érdekes, hogy míg a bankárok 4—8 százaléka bankcsődre is számít, a többi pénzügyi szakember szerint ennek kisebb a valószínűsége. Az igazgató végül elmondta, hogy nagyon gyengének ítélik meg a piacváltás pénzügyi és információs segítségét. Nem a környező országokhoz képest, hanem saját magukhoz viszonyítva vagyunk késésben: így a fordulat évére még várni kell. MEICHL MÁTYÁS Új utak a csehszlovák-magyar gazdasági kapcsolatokban Versenyhelyzet és alkalmazkodás Az utóbbi években a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság kölcsönös kereskedelmi kapcsolatai mindkét fél számára előnyösen és kiegyensúlyozottan fejlődtek. Az 1986-1990-es években az árucsere-forgalom értéke 8,9 milliárd transzferábilis rubelt ért el. Az áruszerkezetben a gépek és berendezések eleinte 60 százalékot képviseltek, később a nem gépipari termékek részaránya fokozatosan megnövekedett. Az 1990-es évben az 1 milliárd 879 millió transzferábilis rubelt elérő kölcsönös forgalmon belül Csehszlovákia kivitele 873 milliót, behozatala pedig 1 milliárd és 6 milliót tett ki. A kölcsönös kereskedelemre és fizetésekre vonatkozó kormányközi megállapodás alapvető változást hozott az 1991-es évre. Az áruk és szolgáltatások eddigi transzferábilis rubelben történő klíring elszámolása , helyett a kereskedelem szabadon átváltható valutákban valósul meg. Az ilyen jellegű kereskedelem fejlesztését azonban hátráltatja az a körülmény, hogy a két országban a gazdasági reform alapelveinek érvényesítése eltérő ütemben halad. A magyar behozatal például jelentős mértékben liberalizálódott, s ennek megfelelően a magyar piacon kínálati verseny helyzet alakult ki. A magyar piacon jelentkező cégeknek tehát nagyobb gondot kell fordítaniuk az áru minőségi színvonalára, a szervizellátásra a pótalkatrészek szállítására és egyéb szolgáltatásokra. A hagyományos külkereskedelmi monopolszervezetek mindkét országban megvalósuló felszámolása bizonyos mértékben megbontotta a szokványossá vált üzleti kapcsolatokat, s az újak csak jelenleg alakulnak ki. Tudatosítani kell, hogy Magyarország kereskedelmi szempontból attraktiv térséget képvisel, s igényes piaca van. Ezért itt csak jó minőségű áruval lehet érvényesülni, s egyúttal a magyar piac árviszonyaihoz is alkalmazkodni kell, tekintet nélkül a csehszlovák piac árviszonyaira. A magyar piacon elkezdődött a csehszlovák tulajdonosi részesedéssel működő új vállalatok tevékenysége. A magyar gazdasági szabályozási rendszer ezt. a formát a külkereskedelmi együttműködés legalkalmasabb útjának tartja. Az ilyen közös vállalatok főleg az elmúlt év második felében jöttek létre. Egyes esetekben . a közös vállalatoknak a csehszlovák érdekeltségen kívül más államból is vannak résztulajdonosai. A jelenleg már működő vegyes vállalatok a következők: DUNATRADE kft., csehszlovák tagja a Transakta, további külföldi tag a müncheni Topham vállalat; PROTOSTIM kft., külföldi tagjai a prágai és a bécsi Strojimport; AGROTRADE kft., külföldi tagjai a prágai Koospol és a bécsi SUGOSA; HUMART kft., külföldi tagja a Matrimex; SIOP, a Siófoki ÁFÉSZ és a Jednota Opava közös szolgáltatási vállalata. Ez év márciusában kezdte meg tevékenységét a CHIRANA HUNGÁRIA orvosi műszereket forgalmazó csehszlovák-magyar közös kereskedelmi és szervizelő vállalat, amelynek a póstyéni Chirana vállalat mellett három magyar szervezet a tagja. Április elsejétől működik az Omnia Bratislava, valamint a magyar Elektro- Coop és Fénycső vállalatok által létrehozott OMELCO kft. További vegyes vállalatot készít elő a Merkuria és az Elektro-Praga Hlinsko a magyarországi Politoys szövetkezettel, amely az ETA porszívók magyarországi kooperációs gyártását tervezi, de a továbbiakban mixerek és egyéb háztartási villamos berendezések gyártásával is számolnak. Szorosabb kapcsolatok kialakítására készül a magyar partnerekkel a LIAZ, az Avia és a Tatra az autóiparban, továbbá a pozsonyi Slovnaft és a vágsellyei Duslo a vegyiparban. Ugyancsak nagy érdeklődés mutatkozik az ilyen jellegű együttműködés iránt az egyéni termelési vállalkozók és a magánkereskedők részéről. Előzetes becslések szerint a csehszlovák-magyar árucsere-forgalom értéke az 1991 -es évben 300-500 millió dollárt érhet el. A következő évben ez 700-750 millió dollárra növekedhet, ami már elfogadható kiindulási alapot jelent a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok további dinamikus fejlesztéséhez.-HNKözvélemény-kutatás: A magánvállalkozások alakulásáról Szeretnének-e az elkövetkező két évben magángazdálkodókká válni, vagy már most is azok? Ezt a kérdést teszi fel minden hónapban a lakosság körében a prágai Közvéleménykutató Intézet. A legutóbbi eredmények igencsak érdekesek. A lakosság öt százaléka már jelenleg is maszek, 14 százaléka pedig nem tudja, mit tesz majd az elkövetkező két esztendő során. A legutóbbi kimutatások szerint a lakosság két százaléka azt vallotta: mindenképpen magánvállalkozó szeretne lenni, húsz százaléka pedig azt, elképzelhető, hogy maszek lesz. A megkérdezettek 54 (!) százaléka egyáltalán nem akar magánvállalkozásba kezdeni. A maszekok harmincnyolc százaléka a gyors meggazdagodás reményében fog magánvállalkozásba. Jelentős részük (26 százalék) egyszerűen azért vágott bele, mert a munkanélküliségtől és a család elszegényesedéstól félt. A kutatás rámutat egyéb érdekes tényezőkre is. Más a magánvállalkozás jellege Csehországban és más Szlovákiában. Csehországban mindenekelőtt a képességek érvényre juttatása, valamint az önmegvalósulás játszik döntő szerepet, a Szlovák Köztársaságban elsősorban a meggazdagodás vágya és a munkanélküliségtől való félelem hajtja az embereket. V. (susla)
