Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-29 / 162. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1991. augusztus 29. Jogi tanácsok Vállalkozók a mezőgazdaságban -1. Az állampolgárok egyéni vállalkozását a 105/1990. Tt. számú törvény tette lehetővé. E törvény a 219/1991. Tt. számú törvény meghozataláig nem vonatkozott a mezőgazdasági termelést egyéni vállalkozóként megvalósító személyekre. A mezőgazdaságban csupán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányelvei alapján volt lehetőség kisárutermelésre és ez is erősen korlátozott volt. A mezőgazdasági árutermelés alapve­tően a mezőgazdasági nagyüzemek kiváltsága volt. Gazdasági szükségszerűség... ... a vállalkozás megengedése és jogi szabályozása a mezőgazda­ságban. Egy ország gazdaságának működése csak akkor képzelhető el, ha az árutermelés minden területén azonosak a feltételek. Az „azonos feltételeket“ nem lehet szó szerint értelmezni. Természetesen az egyes gazdasági ágazatoknak megvannak a maguk sajátosságai. Olyan jogi kereteket kell biztosítani, amelyek garantálják a piacgazdálkodás kialaku­lását és működőképességét. A vállalkozásról szóló törvény módosításának célja a mezőgazdasági egyéni vállalkozás egyenjogúsítása az egyéb területeken megvalósuló vállalkozással. A módosított törvény szabályai általában vonatkoznak a mezőgazda­­sági vállalkozókra. Az eltérő szabályok a mezőgazdasági termelés egyedi feltételeiből fakadnak. Az általánostól eltérő szabályok érvénye­sek például a bíróság által vezetett cégjegyzékbe történő bejegyzésre; a mezőgazdasági egyéni vállalkozók és a jogi személyek, valamint az egyéb vállalkozók között létesült jogviszonyokra; a cégnév használatára. Szabályok A továbbiakban, a 105/1990. Tt. számú törvényben való eligazodást könnyítendő, áttekintjük a mezőgazdasági egyéni vállalkozókat érintő fontosabb szabályokat. A mezőgazdasági termelést egyéni gazdálkodóként megvalósító sze­mélyekre a törvény II. a része vonatkozik. E jogszabály szempontjából mezőgazdasági egyéni vállalkozónak minősülnek azok a természetes személyek, akik mezőgazdasági terme­lést folytatnak. A törvény a mezőgazdasági egyéni vállalkozóknak a többi vállalkozóktól, illetve az egyéb, mezőgazdasági földterületeket haszno­sító személyektől való elhatárolása céljából kategorikusan körülírja a mezőgazdasági termelés fogalmát. A törvény szerint mezőgazdasági termelést folytat az a természetes személy, aki egyedül vagy más személyek közreműködésével állandó jövedelemszerzés céljából:- mezőgazdasági termékeket állít elő és bevételeit főleg azok eladásával biztosítja;- a saját maga által előállított mezőgazdasági termékeket átalakítja vagy feldolgozza (bizonyos esetekben az ilyen tevékenység folytatásához engedély szükséges);- alkalomszerűen mezőgazdasági termeléssel összefüggő munkát végez vagy szolgáltatást nyújt, és e tevékenysége során mezőgazda­­sági termelést szolgáló eszközöket, illetve berendezéseket használ' rendszerint olyan időszakban, amikor azok nincsenek teljes mértékben kihasználva;- nem az állam kizárólagos tulajdonában lévő ásványokat termel ki. Az első, a második és a negyedik bekezdésben említett esetekben a vállalkozó önállóan termel, míg a harmadik bekezdésben meghatáro­zott esetekben közreműködik más személyek tevékenységénél, illetve azoknak szolgáltatást nyújt. A mezőgazdasági termelés egyes fajtáinak közös ismérve, hogy azokkal a vállalkozó állandó bevételi forrást biztosít a maga számára. Ezek szerint nem vonatkoznak a törvény szabályai azokra a szemé­lyekre, akik a fentebb említett tevékenységeket alkalomszerűen vagy ellenszolgáltatás nélkül folytatják. Önállóan A mezőgazdasági termelés általában mezőgazdasági földterület meg­művelésével valósul meg, de ez nem feltétel. Jellegéből adódóan történhet mezőgazdasági földterület, erdő vagy természetes, illetve mesterséges vízterületek hasznosításával. Természetesen vannak olyan tevékenységek is, amelyek nem kapcsolódnak ilyen meghatározott területekhez (pl. mezőgazdasági termények átalakítása, feldolgozása; méhtenyésztés; belterjes állattenyésztés). A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a foglalkozását saját nevében, a saját számlájára és felelősségére folytatja, tehát teljesen önállóan gazdálkodik, önállósága magában foglalja a jogképességét (jogai és kötelezettségei lehetnek), cselekvőképességét (maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot), valamint a kártérítési felelősségét. A vállalkozónak a gazdálkodása során természetes személyek nyújt­hatnak segítséget. Ezek a személyek lehetnek családtagok vagy munka­jogi jogviszony alapján más személyek. A mezőgazdasági vállalkozó és munkavállalói közötti munkaviszonyra- amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik - a Munka Törvénykönyvének szabályai az irányadók. Ez a külön jogszabály a Szövetségi Kormány 121/1990. Tt. számú rendelete, amelyet a Szövet­ségi Kormány 14/1991. Tt. számú rendelete módositott. A munkavállalók díjazását a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Ügyek Minisztériumának 135/1990. Tt. számú rendelete rendezi. A bejegyzés A mezőgazdasági egyéni vállalkozókat a helyi önkormányzati szervek, az egyéb egyéni vállalkozóktól eltérően, csupán bejegyzik a nyilvántar­tásba. Ez lényegesen egyszerűbb eljárás, mint a jegyzékbe történő bejegyzés. Elegendő az egyszerű bejelentkezés, ami történhet szóban, vagy írásban. A bejegyzésben feltüntetik a mezőgazdasági egyéni vállalkozó veze­ték- és keresztnevét, állandó lakhelyét, személyi számát, az esetleg szükséges külön jogosultságra vonatkozó adatokat, valamint a bejegyzés keltét. Mint azt már fentebb említettem, vannak olyan tevékenységek, amelyek engedélyhez kötöttek. Ilyenek pl. az élelmiszergyártás, vető­magtermelés, növénynemesítés. A nyilvántartásba vett mezőgazdasági vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az illetékes hatóságnak a nyilvántartásban feltüntetett adatokban történt változásokat és a tevékenységének befejezését. A helyi önkormányzati szerv a nyilvántartásba-vételről bizonyítványt ad a vállalkozónak, aki ennek segítségével igazolni tudja magát. E bizo­nyítvány birtokában például forgalmi adó nélkül vásárolhatja meg a Szö­vetségi Pénzügyminisztérium 1991. július 2-án kibocsátott XII/1-16 050/91. számú intézkedésében meghatározott termékeket. A nyilvántartást vezető hatóság a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg értesíti az illetékes adóhatóságot, a biztosítót, a statisztikai hivatalt és a társadalombiztosítási szervet. A statisztikai hivatal ennek az értesítés­nek az alapján ad statisztikai azonosító számot a vállalkozónak. Dr. LENGYEL LÁSZLÓ J Buknak a vállalkozók — Kinek van hitele? Bankárok rémálma A magyarországi Baján az ötödik alkalommal megrendezett Bankártanácskozás meghívott vendége volt Vértes András, a Gaz­daságkutató Intézet igazgatója is, aki a gazdaság helyzetéről és kilátásairól tartott előadást. Az igazgató a pénzügyi szakemberek és a lakosság bevonásával végzett közvélemény-kutatások ered­ményeit összegezve elmondta, hogy a válság és az átalakulás jelei egyidejűleg vannak jelen a gazdaságban, és a jövő nagy kérdése, hogy melyik tendencia lesz erősebb. Az már érezhető, hogy a bruttó nemzeti termék a tervezettnél na­gyobb mértékben, körülbelül 6 száza­lékkal csökkent. Az ipari termelés visszaesése 10 százalékra, az építő­iparé pedig 15 százalékra tehető. Nem ritka egyes vállalatoknál az 50-80 százalékos termeléscsökkenés sem, ami már egyértelműen csődhelyzetet jelez. Felméréseket végeztek az 50 fő alatti vállalkozások esetében is. Ezek 58 százaléka nyereségesnek, 27 szá­zaléka veszteségesnek, a többi null­szaldósrak vallotta magát. Általános azonban a vélemény, hogy ez a jelen­legi számviteli és adószabályoknak köszönhetően pusztán csak azt mu­tatja, ki mennyi jövedelmet volt hajlan­dó bevallani. Ezt igazolja, hogy azok 20 százaléka is veszteségesnek tün­tette fel magát, akik havi nettó 10 és 50 ezer forint közötti személyes jöve­delmet könyvelhettek el. A nyeresége­sek között több a régebbi alapítású, szellemi és ipari tevékenységet folyta­tó cég, míg a kereskedők vagy „dör­zsöltebbek“, vagy valóban kisebb a tevékenységük jövedelmezősége. A munkanélküliekből lett „kény­szervállalkozók“ között a bukás 43 százalékos, ami igen magas az átla­gos 27 százalékhoz viszonyítva. A megkérdezettek szerint a siker zálo­ga elsősorban a piád ismeret, ami az infrastrukturális hiányosságokat is pó­tolni tudja. A nyereséges vállalkozók általában kevés hitellel dolgoznak, azt is inkább csak a cégalapításhoz ve­szik igénybe. A bukás egyik oka lehet, hogy a 100 ezer forint alatti saját tökével induló vállalkozások 80 száza­léka semmit vagy csak minimális összeget fordít fejlesztésre. A hitellel gazdálkodók 41 százaléka vesztesé­ges (általában a kisebb vállalkozá­sok), 48 százaléka nyereséges volt. A lakosság pénzintézetekkel szem­ben támasztott irreális elvárásait tük­rözi, hogy az elviselhető hitelkamatter­­heket sokan 15-20 százalékban jelöl­ték meg. méghozzá 3 éves lejáratra, 5-6 hónapos türelmi idővel, 30-50 százalékos fedezetbiztosítással. Többségük akkor tenné bankba a pénzét, ha a látra szóló betétek nettó 30 százalék kamatot fialnának. Ilyen konstrukció a bankárok rémálmaiban sem fordul elő. Viszont nem véletlen az sem, hogy a jelenlegi feltételek mellett a megkérdezettek 95 százalé­ka nem kíván hitelt felvenni. A hiteltar­tozást törlesztő vállalkozásoknál a megkérdezettek 25 százaléka ma­gánhitelt, 15 százaléka bankkölcsönt venne fel, ha pénzzavarba kerülne, 15 százaléka egyáltalán nem fizetne, a többiek vállalkozói kölcsönhöz pró­bálnak hozzájutni. Határozottan kialakulófélben van egy tőkeerős középréteg, amely már nem megy bele a korábbi „csínyek­be“, számlát ad, számlát kér, adózik, és már »nem maga csinál mindent, hanem meg tudja fizetni az erre alkal­mas szakembereket. A magas betéti kamatok mellett ennek a rétegnek is köszönhető, hogy a megtakarítások a várakozásokat felülmúlóan, közel 180-200 milliárd forinttal nőttek. A jövőről szólva Vértes András el­mondta, hogy igen nagy feszültséget fog okozni a munkanélküliek számá­nak rohamos emelkedése. A nyár vé­gén újabb 100 ezres tömegre számí­tanak, így az állás nélküliek száma az év végén 300-400 ezer között várható majd. Nem kisebb gond, hogy hiányzik a privatizációhoz szükséges átfogó piaci stratégia, melynek legalább két­harmados többséget kellene kapnia ahhoz, hogy később végrehajtható le­gyen. A költségvetés idei hiánya a Gaz­daságkutató Intézet szakemberei sze­rint a tervezettet jóval meghaladja majd, de az 1991 -es év még finanszí­rozható lesz a lakossági megtakarítá­sok segítségével. Jövőre viszont már csak a gazdaság élénkülése adhat reményt a talpon maradáshoz. A leg­nehezebb helyzetben az önkormány­zatok lesznek, melyeknek egyre több feladatot kell megoldaniuk mind keve­sebb pénzből. A pénzügyi szakemberek vélemé­nye szerint a kisebb bankok szerepe hamarosan megnő. A legreménytelje­­sebbnek a külkereskedelmi és a ve­gyes vállalatok jövőjét tartják, míg a mezőgazdaságot, a gép- és élelmi­szeripart kockázatosának minősí­tették. Várhatóan tovább növekszik a leg­rosszabb minősítésű adósok száma. Érdekes, hogy míg a bankárok 4—8 százaléka bankcsődre is számít, a többi pénzügyi szakember szerint ennek kisebb a valószínűsége. Az igazgató végül elmondta, hogy nagyon gyengének ítélik meg a piac­váltás pénzügyi és információs segít­ségét. Nem a környező országokhoz képest, hanem saját magukhoz viszo­nyítva vagyunk késésben: így a fordu­lat évére még várni kell. MEICHL MÁTYÁS Új utak a csehszlovák-magyar gazdasági kapcsolatokban Versenyhelyzet és alkalmazkodás Az utóbbi években a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság kölcsönös kereskedelmi kapcsolatai mindkét fél számára elő­nyösen és kiegyensúlyozottan fejlőd­tek. Az 1986-1990-es években az árucsere-forgalom értéke 8,9 milliárd transzferábilis rubelt ért el. Az áru­­szerkezetben a gépek és berendezé­sek eleinte 60 százalékot képviseltek, később a nem gépipari termékek rész­aránya fokozatosan megnövekedett. Az 1990-es évben az 1 milliárd 879 millió transzferábilis rubelt elérő köl­csönös forgalmon belül Csehszlová­kia kivitele 873 milliót, behozatala pe­dig 1 milliárd és 6 milliót tett ki. A kölcsönös kereskedelemre és fi­zetésekre vonatkozó kormányközi megállapodás alapvető változást ho­zott az 1991-es évre. Az áruk és szolgáltatások eddigi transzferábilis rubelben történő klíring elszámolása , helyett a kereskedelem szabadon át­váltható valutákban valósul meg. Az ilyen jellegű kereskedelem fejlesztését azonban hátráltatja az a körülmény, hogy a két országban a gazdasági reform alapelveinek érvényesítése el­térő ütemben halad. A magyar beho­zatal például jelentős mértékben libe­ralizálódott, s ennek megfelelően a magyar piacon kínálati verseny hely­zet alakult ki. A magyar piacon jelent­kező cégeknek tehát nagyobb gondot kell fordítaniuk az áru minőségi szín­vonalára, a szervizellátásra a pótal­katrészek szállítására és egyéb szol­gáltatásokra. A hagyományos külkereskedelmi monopolszervezetek mindkét ország­ban megvalósuló felszámolása bizo­nyos mértékben megbontotta a szok­ványossá vált üzleti kapcsolatokat, s az újak csak jelenleg alakulnak ki. Tudatosítani kell, hogy Magyarország kereskedelmi szempontból attraktiv térséget képvisel, s igényes piaca van. Ezért itt csak jó minőségű áruval lehet érvényesülni, s egyúttal a magyar piac árviszonyaihoz is alkalmazkodni kell, tekintet nélkül a csehszlovák piac árvi­szonyaira. A magyar piacon elkezdődött a csehszlovák tulajdonosi részese­déssel működő új vállalatok tevékeny­sége. A magyar gazdasági szabályo­zási rendszer ezt. a formát a külkeres­kedelmi együttműködés legalkalma­sabb útjának tartja. Az ilyen közös vállalatok főleg az elmúlt év második felében jöttek létre. Egyes esetekben . a közös vállalatoknak a csehszlovák érdekeltségen kívül más államból is vannak résztulajdonosai. A jelenleg már működő vegyes vál­lalatok a következők: DUNATRADE kft., csehszlovák tag­ja a Transakta, további külföldi tag a müncheni Topham vállalat; PROTOSTIM kft., külföldi tagjai a prágai és a bécsi Strojimport; AGROTRADE kft., külföldi tagjai a prágai Koospol és a bécsi SUGOSA; HUMART kft., külföldi tagja a Mat­­rimex; SIOP, a Siófoki ÁFÉSZ és a Jedno­ta Opava közös szolgáltatási vállalata. Ez év márciusában kezdte meg tevékenységét a CHIRANA HUNGÁ­RIA orvosi műszereket forgalmazó csehszlovák-magyar közös kereske­delmi és szervizelő vállalat, amelynek a póstyéni Chirana vállalat mellett há­rom magyar szervezet a tagja. Április elsejétől működik az Omnia Bratislava, valamint a magyar Elektro- Coop és Fénycső vállalatok által létre­hozott OMELCO kft. További vegyes vállalatot készít elő a Merkuria és az Elektro-Praga Hlinsko a magyarorszá­gi Politoys szövetkezettel, amely az ETA porszívók magyarországi koope­rációs gyártását tervezi, de a továb­biakban mixerek és egyéb háztartási villamos berendezések gyártásával is számolnak. Szorosabb kapcsolatok kialakítására készül a magyar partne­rekkel a LIAZ, az Avia és a Tatra az autóiparban, továbbá a pozsonyi Slov­­naft és a vágsellyei Duslo a vegyipar­ban. Ugyancsak nagy érdeklődés mu­tatkozik az ilyen jellegű együttműkö­dés iránt az egyéni termelési vállalko­zók és a magánkereskedők részéről. Előzetes becslések szerint a cseh­szlovák-magyar árucsere-forgalom értéke az 1991 -es évben 300-500 mil­lió dollárt érhet el. A következő évben ez 700-750 millió dollárra növeked­het, ami már elfogadható kiindulási alapot jelent a kölcsönös kereskedel­mi kapcsolatok további dinamikus fej­lesztéséhez.-HN­Közvélemény-kutatás: A magánvállalkozások alakulásáról Szeretnének-e az elkövetkező két évben magángazdálkodókká válni, vagy már most is azok? Ezt a kérdést teszi fel minden hónapban a lakosság körében a prágai Közvéleménykutató Intézet. A legutóbbi eredmények igen­csak érdekesek. A lakosság öt száza­léka már jelenleg is maszek, 14 szá­zaléka pedig nem tudja, mit tesz majd az elkövetkező két esztendő során. A legutóbbi kimutatások szerint a la­kosság két százaléka azt vallotta: min­denképpen magánvállalkozó szeretne lenni, húsz százaléka pedig azt, el­képzelhető, hogy maszek lesz. A megkérdezettek 54 (!) százaléka egyáltalán nem akar magánvállalko­zásba kezdeni. A maszekok harminc­­nyolc százaléka a gyors meggazdago­dás reményében fog magánvállalko­zásba. Jelentős részük (26 százalék) egyszerűen azért vágott bele, mert a munkanélküliségtől és a család el­­szegényesedéstól félt. A kutatás rámutat egyéb érdekes tényezőkre is. Más a magánvállalko­zás jellege Csehországban és más Szlovákiában. Csehországban minde­nekelőtt a képességek érvényre jutta­tása, valamint az önmegvalósulás ját­szik döntő szerepet, a Szlovák Köztár­saságban elsősorban a meggazdago­dás vágya és a munkanélküliségtől való félelem hajtja az embereket. V. (susla)

Next

/
Oldalképek
Tartalom