Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-28 / 161. szám

r~ Mai számunkban 8 oldalas MUSORMELLEKLET Felelős-e Alexander Dubcek? Egy szavazás utóélete Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szerda, 1991. augusztus 28. I. évfolyam 161. szám Ára 2,30 korona A szovjet elnök lemondással fenyegetőzött Gorbacsov az ország széthullásától tart A Szovjetunió balkanizálódása nagy tragédia lenne — jelentette ki újságírók előtt Gorbacsov szovjet elnök. Egyes köztársaságok szél­sőséges döntései az elnök szerint az utóbbi napok drámai helyzetét tükrözik. Amennyiben azonban ezek a döntések kihatnak a politikai, a gazdasági és a katonai szférára is, az nagy tragédiát okozna, mondta Gorbacsov. A szovjet elnök véleménye szerint a mai valóság­nak jobban megfelelő döntéseket kellene hozni. .Megállapította, hogy ebben mind Európa, mind az egész világ érdekelt. Gorbacsovon kívül a Szovjetunió széthullásától mások is tartanak. Hasonló értelemben nyilatkozott Anatolij Szobcsak, Leningrád pol­gármestere is. Mihail Gorbacsov tegnap találko­zott Oroszország, Kazahsztán és Kirgizia képviselőivel. Megállapo­dott velük, hogy gazdasági szerző­dést dolgoznak ki, amely nyitott len­ne minden köztársaság előtt, akár tagja akar lenni a szövetségnek, akár nem. A köztársaságok politikai szö­vetségének kialakulása a gazdasági kapcsolatok függvényében alakul majd ki —jelentette ki Aszkar Aka­­jev, Kirgizia elnöke a Gorbacsowal folytatott megbeszélés után. Szerin­te sürgősen meg kell kezdeni a mun­kát az új szövetségi szerződésen. Akajev kizárta, hogy az Orosz Föde­ráció kihirdetné függetlenségét. Sze­rinte az OSZSZSZK a szövetségben jelenleg egyesítő szerepet tölt be. A határkiigazítási orosz törekvéseket illetően azt mondta, hogy ez Ukraj­na és Kazahsztán némely határsza­kaszára vonatkozik, ahol a határokat a 20-as évek elején mesterségesen vonták meg. A továbbiakban kije-A Külügyminisztérium forrón üdvözölné A balti „hármasfogat” látogatását „Nem kizárt a balti köztársaságok külügyminisztereinek csehszlovákiai látogatása, amelyet a külügyminisz­térium egyenesen üdvözölne” — je­lentett ki tegnap a Csehszlovák Saj­tóiroda munkatársának adott inter­jújában Zdenék Zikmund, a külügyi tárca sajtóosztályának helyettes ve­zetője. A továbbiakban emlékeztetett ar­ra, hogy a szövetségi kormány hol­nap tekinti át a Külügyminisztérium arra vonatkozó javaslatát, hogy Prá­fa ismerje el Észtország, Litvánia és .ettország függetlenségét, illetve, hogy vegye fel a három balti tagköz­társasággal a diplomáciai kapcsola­tokat. Hozzáfűzte, hogy a csehszlo­vák külügyi tárca munkatársai ké­szek tárgyalni a balti államok veze­tőivel, s így kötődni a két háború kö­zötti időszakban fenntartott viszony­ra. Egyébként a balti külügyminiszte­ri hármas jelenleg európai körúton tartózkodik, s azoknak az országok­nak a vezetőivel tárgyal, amelyek már elismerték, illetve amelyek ké­szülnek elismerni a balti köztár­saságok szuverenitását. lentette, hogy a szövetségi szerződés megkötése továbbra is fontos, főleg gazdasági szempontból, de a novo­­ogarjovi 9+1 séma már a múlté. Ezt az elképzelést Ukrajna és Belo­russzia önállóságának kihirdetése döntötte romba. Több közéleti szervezet, képvise­lő, városi tanács, politikai párt, tudós és egyházi személyiség tegnap felhív­ta a Szovjetunió és az OSZSZSZK (Folytatás a 3. oldalon) Szerencsétlennek és teljesen fe­leslegesnek minősítette a Szövetségi Gyűlés Elnökségének a szovjet­unióbeli puccs miatt összehívott ülé­se körül kialakult vitát Rudolf Bat­ték, a Népi Kamara elnöke, reagálva kollégájának, Milan Sútovecnek, a Nemzetek Kamarája elnökének hét­fői televíziós nyilatkozatára. Emlé­keztetőül: a Szlovák Televízió Idő­szerű események, illetve a föderális csatorna Események, kommentárok című hírműsorában áútovec azt mondta, hogy Alexander Dubcek késlekedett a parlament elnöksége tanácskozásának összehívásával. Batték cáfolta, hogy Dubőek bár­mit is elhanyagolt volna. Közölte, hogy a múlt hét elején többször be­szélt vele telefonon, s biztosította őt, hogy prágai jelenléte nem feltétlenül szükséges. A Szövetségi Gyűlés El­nöksége összehívásának időpontjá­ról kedden döntöttek. „Abból indultam ki, hogy a parla­mentre más síkon hárul politikai fe­lelősség, mint az állam végrehajtó szerveire. Elvben elutasítottam bár­minemű politikai ’lóversenyt’, mivel gyakorlati szempontból világos volt, hogy a szovjetunióbeli politikai moz­gás elfogadhatatlan volt” — fűzte hozzá Rudolf Batték. Arra a kérdésre, vajon helyén va­ló-e, hogy egy politikus nyíltan be­széljen egy zárt ajtók mögött lefolyt tanácskozáson ejtett szavazásról, azt válaszolta, hogy a politikai vezető mindig vállalja a felelősséget azért, amit mond. Ami Alexander Dubőek leváltását illeti, Batték úgy fogalma­zott, hogy van ok a Szövetségi Gyű­lés elnökének visszahívására. Vi­szont személy szerint úgy véli, hogy ezt a kérdést most még felesleges felvetni. Az ügyben Zdenék Jicínsky, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke is nyilatkozott. Mint mondta, minden jelenlevő az elnökségi nyilatkozat el­fogadása mellett szavazott, még — a Sútovec-féle állítással ellentétben — Hvezdon Koctúch (DSZM) és Pa­­vol Kanis (CSKP) is. A Szlovák Nemzeti Párt két képviselője tartóz­kodott a szavazástól. Tehát senki sem szállt szembe a nyilatkozattal. Mit szeretne újfent az SZNEP? Jövőre önálló Szlovákiát Két tiszt Lenin-szobrot őriz Kijevben (Telefotó: CSTK/AP) Szlovákia önállósulási folyamatát csak lassítani lehet, megállítani nem —jelentette ki a Szlovákok Nemzeti Egységpártjának tegnapi sajtótájé­koztatóján Ján Veselovsky elnök. Elmondta, hogy a szovjetunióbeli puccskísérletet egyedül az SZNEP értékelte úgy, hogy az nem a demok­rácia, hanem a tagköztársaságok önállósulása ellen irányult. Hangsú­lyozta: a szovjet fejlemények jelzik, hogy az önállósulási folyamat másutt is visszafordíthatatlan és egyre gyor­sabb lehet. A párt szerint Szlovákia már a jövő évben elnyerhetné füg­getlenségét. Az elnök közölte, hogy pártja elismeri — és a szövetségi parlamenttől is megkívánja, hogy el­ismerje — a balti államok és Ukraj­na függetlenségét. Ugyanez vonat­kozik Horvátországra és Szlovéniára is — közölte Ján Veselovsky. A NYEE legutóbbi tanácskozá­sával kapcsolatban a pártelnök el­mondta, hogy a mozgalom vezetői már csak frázisokat „sütögetnek el” a demokráciáról és az alkotmányos­ságról. Szerinte a NYEE már „ha­lott” politikai szubjektum. Az SZNEP határozottan elutasítja a mozgalom azon javaslatát, hogy Csehszlovákia lépje be a NATO-ba. Bármilyen katonai szervezetben va­ló részvétel eddig csak nyomort és szerencsétlenséget hozott a szlovák népre — mondta Veselovsky. Az el­nöknek Fedor Gálhoz is volt egy-két kritikus szava. Szemére hányta, hogy alig tért vissza külföldről, máris jo­­(Folytatás a 2. oldalon) Mindenütt az önkormányzatoké a döntő szó A kisebbségvédelem alapelvei (Beszélgetés Gyurovszky S. László­val, az FMK szóvivőjével) • A Független Magyar Kezdemé­nyezés Országos Választmányának szombati lévai ülésén a megvitatott napirendi pontok között első he­lyen szerepelt a szövetségi kormány kisebbségpolitikai alapelveinek ja­vaslata. Milyen részt vállalt az FMK az alapelvek kidolgozásában? — Hetven év óta először történt meg, hogy a szövetségi kormány kidol­gozta saját nemzetiségi politikájának alapelveit. Kidolgozásában oroszlán­­része volt Gémesi Károlynak, a Szö­vetségi Gyűlés kisebbségi bizottsága elnökének, Öllős Lászlónak és Végh Lászlónak. Ezen alapelveknek nagyon fontos eleme, ami a mi kezdeménye­zésünkre került be, hogy a nemzetiségi politikának szerves része a nemzetisé­gi lét anyagi alapjainak biztosítása. Te­hát a kisebbségi intézményrendszer anyagi biztosításáról van szó, mindar­ról, ami a kisebbség fennmaradásához szükséges. • A jelenlegi gazdasági helyzet, no meg a pillanatnyi közhangulat nem sok jóval bíztat. Gyakran hall­hatók ugyanis olyan hangok, ame­lyek a kisebbség anyagi támogatá­sát már most is túlzottnak tekintik. Nem ezek lesznek túlsúlyban, ha kenyértörésre kerül sor? — A szövetségi kormány Cseh­szlovákia legfelsőbb végrehajtó szer­ve, nyilván nagyobb a súlya, mint azoknak, akik ilyen véleményt han­goztatnak. • Lehet, hogy a kákán is csomót keresek, de nem történhet meg, hogy a kisebbségeknek nyújtott anyagi támogatás csak szimbolikus lesz? Mert, ugye, az alapelvben rög­zítetteknek úgy is eleget lehet tenni, hogy adok valamicskét, ami azon­ban a kisebbségi intézményrend­szer tényleges működtetéséhez édeskevés. — Az FMK mindent megtesz azért, hogy ez ne legyen szimbolikus összeg. Nemzetiségi tanácsunk épp azon munkálkodik, hogy kidolgozza, milyen intézményrendszerre van szükség, és mekkora az az anyagi bázis, amely a fenntartásához nélkü­lözhetetlen. • Az ülésen szó esett Dél- és Kelet-Szlovákia gazdasági fellendí­téséről, valamint a gazdag kisebb­ségi társadalom kialakításáról is. Azt hiszem, ennek a programnak a megvalósításában az önkormány­zatokra hárul a feladatok döntő ré­sze. Márpedig épp az önkormány­zatok panaszkodnak gyakran ami­att, hogy számtalan paragrafus akadályozza őket a virágzó gazda­sági élet megteremtésében. — Megtettük az első lépéseket, hogy megszüntessük azokat a tör­vényeket, amelyek gátolják az ön­­kormányzatok szabad cselekvését, és már folyik az önkormányzatokról szóló törvény módosítása. A másik fontos lépés a privatizáció. Lénye­ges, hogy Szlovákia magyarlakta vi­­(Folytatás a 2. oldalon) TK átál 32 ddalaA a *“ w dtofitfm ám!

Next

/
Oldalképek
Tartalom