Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-03 / 140. szám
FELHÍVÁS Az Együttélés Politikai Mozgalom Komáromi Városi Ügyvivő Testületé és az Eurolánc a bősi erőmű építése ellen , Tiltakozó megmozdulást szervez 1991. augusztus 6-án 16.00 és 18.00 óra között az országúton az őrsújfalusi kempingnél. Kérjük a dunamenti községek lakosait, csatlakozzanak felhívásunkhoz hasonló akciók megszervezésével községük főútján ugyanebben az időpontban. Konkrét lépés Bős ügyében Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szombat, 1991. augusztus 3. • I. évfolyam • 140. szám • Ára 2,30 korona Törvényellenes a felvízcsatorna feltöltése Socha úr magyarázkodik... ..a többi egyébként stimmel?! A Szlovák Katonák Egyesületének elnöke, egyébként a Szlovák Nemzeti Demokratikus Mozgalom elnökének, Peter Urnáknak a tanácsadója, Peter Rastislav Socha alezredes augusztus másodikán nyilatkozatot juttatott el a Csehszlovák Sajtóirodának, melyben július 25-ei nagy port felvert kijelentését magyarázgatja. Az izraeli fegyverek dél-szlovákiai illegális forgalmazásáról van szó, és Socha úr nehezményezi, hogy az egyes sajtótermékek különféleképpen értelmezték szavait, ezért szó szerint megismétli, amit mondott: „Olyan információink vannak — és erről Pittner belügyminiszter is tud.—, hogy Dél-Szlovákiába pisztolyokat és géppuskákat csempésznek be, még izraeli gyártmányúakat is. A feltett kérdésekre, hogy kinek szánják a fegyvereket, azt válaszoltam: — Teljes felelősséggel nem mondhatom, hogy kinek, de feltehetőleg nem a szlovákoknak lesznek. Semmi mást nem mondtam, s szavaim abból indultak ki, milyen információkat kaptam addig. Ma, néhány nap elteltével a korábban elmondottakhoz hozzá kell tennem: Sajnos, informátoraim tévedéseinek áldozatává váltam. Nem izraeli fegyverekről volt szó, ahogy az SZK belügyminisztere, Pittner úr is elmondta, hanem szovjet eredetűekről... Ennyit magyarázatképpen.” Mi pedig csupány annyi kérdeznénk érdeklődés képpen: a többi stimmel, Socha úr?! Azért nem óhajtana elnézést kérni, hogy a magyar kisebbség ellen uszít? Esetleg: annak nem nézett utána véletlenül, hogy informátorai e tekintetben nem tévedtek-e?! Vagy ez már nem fontos egy olyan mozgalom katonai tanácsadójának esetében, amely eleve az ellenségképre építi politikai karrierjét?! -ts-Csehszlovák segély Romániának Tegnap délelőtt a szövetségi külügyminisztériumban látogatást tett Ion Ciubotaru román nagykövet, hogy humanitárius segélyt kérjen Csehszlovákiától a romániai árvíz károsultjai számára. A csehszlovák kormány úgy döntött, haladék nélkül eleget tesz a kérelemnek, mégpedig gyógyszerek és a raktáron levő mezőgazdasági termésfeleslegek küldeményének formájában. , A szociáldemokraták megszólaltak Nem kell nemzeti gárda! Hadseregünk lassú rediszlokációjával kapcsolatosan többször és több helyen elhangzott Szlovákiában, hogy létre kell hozni az ún. nemzeti gárdát. A szociáldemokraták elutasítják még a gondolatát is annak, hogy a reguláris szövetségi hadsereg és a rendőrség mellett egyéb fegyveres alakulat is létezzen az országban, mert elképzelni sem tudják, kinek az érdekeit szolgálná és védené egy ilyen testület. „Talán nem elég nekünk a Hlinka-gárdával és a Népi Milíciával szerzett tapasztalat? Hisz még olyan régi demokráciákban is, mint az USA-beli, felhasználhatók az ilyen alakulatok antidemokratikus célokra (sztrájkok, háborúellenes tüntetések, polgári engedetlenségi mozgalmak erőszakos elnyomására). A nemzeti gárda létrehozásának céljai ködösek. Vajon tüntetések elnyomására, vagy a keleti határok védelmére használták-e? Azon tervek vetületében pedig, melyek szerint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak nem lenne szabad túlélnie a 2000. évet, egyenesen rosszat sejtetőek az ilyen tervek. Jugoszlávia legyen az elrettentő példa!” A Románia északi részén vasárnap óta tartó árvizek a hivatalos jelentések szerint augusztus elsejéig 71 halálos áldozatot követelt és több mint 50 embert eltűntté nyilvánítottak. A természeti katasztrófa következtében több ezren maradtak fedél nélkül. A képen az árvíz egyik áldozatának koporsója látható az áldozat édesanyjával és nővérével (Telefoto ÓTK) Még egyszer a gabonaárakról s Áron alul nem A július végi és augusztus eleji esős napok után már-már úgy tűnt, hogy véget ér az időjárás okozta kényszerpihenő Dél-Zemplén gabonaföldjein is. A hét közepére kiszáradt földeken azonban csak egy-két napot dolgozhattak, mert csütörtök délután ismét eleredt az eső, és a jó termést ígérő földekről újra leparancsolta a gépeket. A tavalyi év hasonló időszakában a Kisgéresi Mezőgazdasági Szövetkezet földművesei a gabonabetakarítást már maguk mögött tudták. — Elég volna két-három igazi forró nap és a búza, valamint a rozs tető alá kerülne — mondta még a hét közepén Kis Tóth László mérnök, a szövetkezet elnöke. — Ha az időjárás kitart, nem lesz baj. — Ami leginkább foglalkoztatja valamennyiünket, az a gabonaeladás. Bár az érvényben lévő szerződés alapján a bodrogszerdahelyi felvásárlók átveszik a termékeinket, de csak a 26 százalék feletti sikértartalmú kenyérgabonáért hajlandók tonnánként 3000 koronát fizetni, 26 százalékon alul csak 2300 koronát — hivatkozva a szövetségi kormány gabonafelvásárlási rendeletére, amely elvont és nem egyértelmű. Nem kívánom részletezni, hogy miért, mert az utóbbi napokban a sajtóban, rádióban és a tévében ezt már többször vitatták. Csupán annyit adjuk szeretnék hozzáfűzni, hogy a mi értelmezésünk szerint a huszonhat százalék feletti sikértartalomnak a többlettermésből történő felvásárlásra kellene vonatkoznia. Csakhát sokan másként értelmezik. Ennek az eredménye az is, hogy az eddigi eladott 10 165 mázsa 24—28 százalékos sikértartalmú búzáért csak 2300 koronát akar fizetni a felvásárló. Természetesen, az elszámoláskor nem értettünk egyet, így ennek kifizetése függőben van. Nem sikerült megegyezésre jutni a malomiparral sem, mert a keleti malmok csupán 2550 korona egységes árat hajlandók fizetni tonnánként. . (katócs) Csütörtökön Dömény Tamás, a Dunaszerdahelyi Körzeti Környezetvédő Hivatal vezetője felkérte a dunaszerdahelyi járási ügyészt, hogy törvényességi szempontból vizsgálja meg a bősi erőmű felvízcsatornájának vízzel való feltöltését. Lépését, mint ismeretes az tette indokolttá, hogy a feltöltés megkezdéséhez szükséges közigazgatási végzés még nem jogerős, ezért a munkálatok megkezdése törvénysértő. Tegnap Világi Oszkár parlamenti képviselő (FMK) felkereste a járási ügyészt, mert problémák merültek fel a járási ügyészség illetékességével kapcsolatban. Tisztázatlan volt, hogy Dunaszerdahely esetében a Pozsony-vidéki járási ügyészség illetékes-e a vitatott kérdésben. Világi Oszkár és Dömény Tamás felkereste a Pozsony-vidéki járási ügyészséget, és tisztázódott, hogy ebben az ügyben a dunaszerdahelyi ügyészség, ill. ügyész illetékes eljárni. Kiderült az is, hogy a felvízcsatorna feltöltése minden jogalapot nélkülöz. Világi Oszkár és Dömény Tamás a fentiek alapján szintén a feltöltési munkálatok azonnali leállítását tartja az egyedül elfogadható jogilag megalapozott döntésnek. Mivel egy rendkívül nagy horderejű ügyről van szó, hétfőn Világi Oszkár további lépéseket tesz a kerületi és a szlovákiai főügyésznél. (FS) Kommunistább, mint régen... ÁLLÍTSÁTOK LE!!! , A bősi vízerőmű tervezete kezdettől fogva rossz, már eddig is sok kárt okozott és ezután is feltétlenül okoz még. Az építkezést azonnal le kell állítani és létre kell hozni egy nemzetközi szakértőkből álló csoportot, amely javaslatot tesz a további teendőkre.” — közölte a sajtónak adott nyilatkozatában BEDRICH MOLDAN, a Cseh Természetvédők Szövetségének elnöke. A nyilatkozat kihangsúlyozza, hogy a cseh természetvédők véleménye megegyezik azzal, amit a Csehszlovák Biológiai Társaság természetvédelmi csoportja már 1988 tavaszán kidolgozott. Moldan úr véleménye szerint abszurd dolog az építkezést kíméletle-Erről jut eszembe... nebb módon folytatni, mint azt a volt kommunista rendszer tette, sőt a C variáns leple alatt még újabb „monstrumokat” tervezni. A cseh természetvédők elnöke sajnálattal állapította meg, hogy a bősi vízerőmű esetében ismeretlenek az olyan fogalmak, mint az illendőség, értelem és demokrácia, nem is beszélve az egyedülálló természeti kincsekről és a környezetvédelemről. Bedfich Moldan felhívással fordul az összes illetékeshez, hogy ne engedjék a munkálatokat a „rossz úton” tovább folytatni, és felhívja a szlovák állami képviselőket, hogy felelősségteljesen vizsgálják felül a legnagyobb európai folyó, a Duna sorsát. „Stop Hainburg!” Az alábbiakban minden további kommentár nélkül idézek néhány mondatot Michal Olbrich írásából (Práce, 1984. november 28.), amelyben a szerző az ausztriai Hainburg mellett felépítendő vízlépcsővel kapcsolatos akkori csehszlovák álláspontot ismerteti: „A csehszlovák szakemberek tanulmányozták a tervezetet, és megállapították, hogy amennyiben a vízerőmű megépülne, annak súlyos következményei lennének a Duna és a Morva folyó csehszlovák szakaszán (...) Az erőmű üzemeltetése más szempontokból is sértené Csehszlovákia érdekeit. Megzavarná az ökológiai egyensúlyt, árvizekkel fenyegetné Pozsonyt...” S végül: „Csehszlovákia figyelmeztette Ausztriát, hogy amennyiben az felépíti a hamburgi erőművet, kártérítést fog követelni.” (Kiemelés: Sz. J.) „Az építkezés költségvetésébe tehát beleszámítandó az az összeg is, amelyet a Csehszlovákiának okozott károk megszüntetésére kell majd fordítani.” Végül is nem kellett kártérítést fizetni, a Duna és a Morva is megmenekült, s Pozsony is biztonságban érezheti magát. A hainburgi erőmű ugyanis — nem épült meg... SZANYI JÓZSEF Ki szegi meg az egyezséget? Mint ismeretes, a szövetségi pénzügyminisztérium 1991. július 11-én hozott 7431/XV/91-es számú rendeleté alapján július 19-étől módosult a búza és a rozs felvásárlási ára — az állami interveniális felvásárlás esetében. Az élelmiszeripari gabona árát a hazai és a külföldi piaci viszonyokat, a csehszlovák szabványt és a külföldi értékesítési feltételeket figyelembe véve határozták meg, melyek szerint a búza felvásárlási ára 3000 korona (a feltétel a 26 százalékos sikértartalom), a rozsé pedig 2900 korona. Ez így rendben is lenne, csakhogy — sajnos — a rendeletet ki-ki a maga módján értelmezi. Legalábbis erre utal a gabonafelvásárlás körül kialakult helyzet: a felvásárlóüzemek nem hajlandók az említett garantált árakat fizetni a 26 százaléknál kevesebb sikértartalmú gabonáért, mondván, hogy így szól a rendelet. Valóban így szól? Kérdeztük Viera Francisciovát, az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma illetékes dolgozóját. — Tudomásunk szerint az állami interveniális felvásárlást az említett rendelet szerint bqnyolítják le országszerte. Problémát az élelmiszeripari gabona felvásárlása okoz. Az ok a következő: Szlovákiában a rendelet hatályba lépését követően a mezőgazdasági miniszter, a felvásárló szervek és a feldolgozó* tehát a (Folytatás a 2. oldalon)
