Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-02 / 139. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1991. augusztus 2. Gondban az uborkatermesztők Megint tarol a peronoszpóra Az évente jelentkező uborkapero­­noszpóra elleni védekezés sikerének egyik alapfeltétele, hogy helyesen vá­lasszuk meg az első permetezés idő­pontját. Mindig megelőző jelleggel, te­hát még az első tünetek észlelése előtt kell permetezni. Igaz, a túl korai beavatkozás nem célszerű, mert vegyszerpazarlást jelent. Mihelyt vala­hol észlelik, arról a sajtóban és a rá­dióban azonnal tájékoztatnak a nö­vényvédelmi előrejelző szolgálat szak­emberei. Az árutermelők a biztonság kedvéért időnként érdeklődhetnek a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézetnél, de egyszerűbb, ha figyelnek a környék­beli termelőktől érkező hírekre. Szinte minden kertészkedő termel cseme­geuborkát, így mihelyt megbetegszik valahol egyetlen tő uborka, még az­nap legalább 50 kilométeres körzet­ben tudomást szerezhet a fenyegető veszélyről, aki rendszeresen megfor­dul termelői körökben, a piacon, a fel­vásárló központokban, illetve odafi­gyel a munkásbuszokon ingázók be­szélgetésére. Néha vaklármáról, félre­értésről van szó, ezért ajánlatos ellen­őrizni az értesülések helytállóságát. Már csak azért is, mert az uborkapero­­noszpóra ellen akkor időszerű első alkalommal permetezni, amikor az el­ső fertőzési gócok lakóhelyünktől 50-60 km-re vannak. Két-három na­­(X)s késedelem végzetes követkemé­nyekkel járhat. Mindig a növényzet állapotának és az időjárás alakulásának megfelelően kell permetezni. Gyakori záporok és reggeli harmat esetén gyakrabban kell beavatkozni. Meleg időben (főleg, ha az éjszakák is melegek) az uborka gyorsan növekszik, s az új leveleket ismételt kezeléssel kell óvni a fertő­zéstől. Nagyon fontos, hogy elegendő per­­metlét használjunk, és azt a levelek fonáki részére juttassuk. Síktermesz­tésnél 8-10 liter, a támrendszeres (Vertiko) uborkánál ennél is több per­­metlé kell 100 m2-re. Ajánlatos tapa­dást fokozó szert használni (Cittowett, esetleg 1,5 ml Jár 10 liter léhez). A rózsás öntözőkannával való kezelés csupán vegyszerpazarlás. Egyes vegyszerek eleve tartalmaznak tapa­dást fokozó adalékot, de ezek oldatá­ba is célszerű adni még némi speciális készítményt vagy Járt. Hasonlókép­pen előnyös lombtrágyát (pl. Harma­­vit, Vegaflor), esetleg stimulátort hasz­nálni. Ezek önmagukban nem fékezik meg a peronoszpórát, viszont a vízel­látással és tápanyagbőséggel együtt, serkentik a növényzet fejlődését, meg­újulását. Nagyon fontos a vegyszerek meg­választása. Az Aliette és a Mikai M ha­tása 14 napig tart. Ezek részben szisz­­temikusan hatnak, felszívódnak és el­jutnak minden levélbe. A Curzate K hatása néhány napra szól, s bár ez is felszívódik, nem terjed szét a növény­ben. A Kuprikol és a Novozir MN-80 hatása 4-7 napig tart, a Rido­­mil plus 48 WP és a Sandofan C hasz­nálatát már nem is ajánlják, mert nem nyújtanak kellő védelmet. Lehetőleg váltogassuk a szereket, hogy elejét vegyük a peronoszpóra ellenállóké­pessége kialakulásának. Általában évi 3-5 (a toleráns vagy részben ellenálló hibrideknél 2-3) permetezéssel kell számolni, a támrendszeres cseme­geuborka aszályosabb években ennél kevesebb kezeléssel is beéri. Az ismétlődő esőzések miatt saj­nos, sok helyütt máris tönkrement az uborka. Ennek legfőbb oka, hogy a termelők általában későn kezdték a permetezést. Az ismertetett tapasz­talatok birtokában, jövőre talán ered­ményesebbé tehetjük az uborkapero­­noszpóra elleni védekezést. Bohuslav Holman mérnök HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK Nem csak érdekes, helytakarékos is Egy fán többféle gyümölcs A kiskertek többnyire szűkös terüle­te miatt egy-egy gyümölcsfa, esetleg szőlőtőke, vagy éppen rózsatő - le­gyen az bármennyire is értékes - már helypazarlónak bizonyulhat, vagy el sem fér. Ezen azonban sokat segíthet bármelyikük különféle fajtáinak együtt, egy közös tövön, mintegy társbérlet­ben is megoldható nevelése. Kiskertben helyszűke miatt megold­hatatlannak tűnhet nemcsak a család gyümölcsszükségletének kielégítésé­hez elegendő számú fa, hanem még az igazán jó terméshozamok elérésé­hez nélkülözhetetlen, termékenyítő porzós partnerek elhelyezése is. Az ilyen és hasonló gondok megol­dásában segíthet, ha egy fán többféle gyümölcs is megtalálható. Hasonló­képpen elképzelhető több szőlőfajta társítása is. Elsősorban az érési idő­ben és színben, netán másféle szem­pontból különbözőek egy alanyon ne­­vefése célszerű. A rózsafajták ilyen módon történő társítása ugyancsak beválhat. Kiváltképpen sikeresnek és látványosnak bizonyulhat ez a koro­nás, magas törzsű rózsák esetében. Az ilyen ötletes párosítás más esetek­ben is megvalósítható, csak jól kell alkalmazni. Minden ágon más gyümölcs Egy gyümölcsfán több fajta azért is előnyös lehet, mert így a termékenyítő beporzás tökéletesebbé válhat. Más­részt ez esetben még a kissé szaka­szosan termő fáknál is aligha valószí­nű, hogy bármikor éppen egybeessen valamennyi fajta szakaszos termésből eredő kiesése. Ebből adódóan, ilyen­kor az éppen pihenő szakaszban levő fajta felesleges energiája táplálhatja az éppen termőszakaszos koronaré­szeket. így a gyümölcsök kinevelésé­nek energiaigénye meggátolja, hogy a kihagyó koronarészekben a termés szempontjából már hátrányos, buja hajtásfejlődésre kerüljön sor. Gondokozó legfeljebb az lehet, hogy ameddig a társítottak közül vala­melyik fajta érőfélben van, a másik fogyasztható. Erre a növényvédelem során tekintettel kell lenni. A korona­alakító és termőre metszésekkel, to­vábbá az esetleges nyári zöldmetszé­sekkel és hajtásvágásokkal kell ellen­súlyozni, korrigálni az előforduló növe­kedési aránytalanságokat. így lehet olyan meggyfa és esetleg cseresznyefa is, de még inkább körte, őszibarack, vagy szilva, amelynek ko­ronájában a legkorábbi fajta érésétől Új nevek a fajtajegyzékben A csemegeuborka termesztésével foglalkozók szintén találnak újdonsá­gokat a tavasszal módosított fajta­­jegyzékben. A kísérleti eredmények ismeretében a szakbizottság egyszer­re három új hibrid köztermesztésben való elterjesztését engedélyezte. A Regina F-, kétvonalas hibridet a Smrzicei Nemesítő Állomáson ne­mesítették ki, s korábban az SM-5032 F, jelzés alatt tartották nyilván az ellenőrző kísérletekben. Minden jel ar­ra utal, hogy pillanatnyilag a hazai választékban ez a legbőtermőbb és legegészségesebb hibrid. Az ellenőr­ző kísérletek során évi átlagban 26,5 tonnás hektárohozamot adott. Zöld színű, karcsú termései nem hajlamo­sak a torzulásra. Folyamatos kézi sze­désre való, kiváló minőségű tartósító­ipari alapanyag. A hibrid a rettegett uborkaperonoszpórával szemben ki­emelkedően toleráns (a növényzetet általában két héttel később fertőzi meg ez a betegség, mint a többi csemege­­uborkát), ugyanúgy a lisztharmat, a mézgás varasodás és a baktériumos hervadás is csak később tesz kárt benne. Jó tulajdonság a hibrid regene­­rálódási képessége, s persze az is előny, hogy a termések átmérő tekin­tetében nagyon lassan növik ki a mé­retet. A kukorica- és répatermő körzet­be egyaránt ajánlható, jól tűri a kedve­zőtlenebb feltételeket is. Jó tápanyag­ellátást és rendszeres öntözést kíván. A fajtaválasztékban a Vega F,, Kobus Ft, Kardia F, és Pálava fajtákat váltja fel. A Hana Fres hibrid szintén a smrzi­cei nemesítők munkájának eredmé­nye. Ez az első csehszlovák cseme­geuborka, amely genetikailag kesere­­désmentes. Befőzésre és kovászolás­ra egyaránt alkalmas, túlnőtt gyümöl­cseiből saláta is készíthető. A kísérle­tekben figyelmet érdemlő (20,5 tonna) hektárhozamot adott. Tompavégű, karcsú termései sokáig méretesek maradnak. A hibrid egészségi állapota átlagos, a növények ellenállnak a mézgás varasodásnak és a virózis­­nak, s toleránsak a baktériumos her­­vadással és a lisztharmattal szemben, viszont védeni kell őket a peronoszpó­­rától. Előnynek számít a jó regeneráló­­dási képesség. Jól átmelegedő, ele­gendő humuszt és tápanyagot tartal­mazó talajokat, valamint - főleg a ter­á*!egkésőbben érőig folyamatosan te­remhet több-kevesebb gyümölcs, és ezért szinte, folyamatosan szedhető. Nevelhetünk a fa egyik ágán almát, a másikon körtét, a harmadikon birset, a negyediken naspolyát, miután egy birsalanyon ez mind megfér. Adódhat erős birsfatő, amelynek rövidre történő visszavágása után az előtörő számta­lan hajtás mindegyikébe másfélét sze­mezve, később több tucatnyi féle körte is teremhet. Ilyen módon egymás tár­saságában folyamatosan érhetnek a legkülönbözőbb ízű és formájú kör­tegyümölcsök. Az előzőkhöz hasonló megoldás persze almából is elképzelhető. Szilva és barack is teremhet egyetlen fán, kökényszilva alanyon. Különösen nagy sikerre számíthat az olyan őszi­barackfa, amelyen a legkorábbi barac­kok után, érésben folyamatosan köve- ^ tik egymást a sárga, a zöld, a kék és a piros ringlók. Végezetül pedig akár egy késői muskotály szilva is teremhet rajta. Még inkább lehetséges az, hogy ilyen módon ugyanazon gyü­mölcsféle egymás termékenyítését segítő, és növekedési erélyűkben kö­zel azonos sajátosságú, valamint egyebekben is jól társítható fajtái ke­rüljenek párosításra. Társítási ajánlatok A fajtatársítások fontos szempontja a különféle fajták egymás jó terméke­nyítésén felül az is, hogy termőre fordulásuk idején a növekedési eré­lyűkben legalább megközelítőleg megegyezőek legyenek. Növényvé­delmi megfontolások indokolhatják azt, hogy a különben nagyon is elő­nyösnek ígérkező korai, közepes és kései érésű fajták mégse kerüljenek társításra. Az önmeddő mandulák társítása egymás jó porzása szempontjából kedvezőnek bizonyulhat. A gyenge növésű - mint az M 9-es és az M 26-os - alanyra is szemezhető almák közül egy lehet nyári, egy őszi, egy­­kettő pedig téli fajta. A társításra kerü­lő körtefajtákat is különböző, egymást jól megtermékenyítő fajták közül vá­laszthatjuk meg. Ezek szerint a Vilmos és a Bőse kobak, vagy a Vilmos és a Conference egyaránt jó társítás. Az őszibarack-párok vagy többszö­rös társak nagyon sok fajta közül vá­laszthatók ki úgy, hogy a szedési, illetve fogyasztási idényük széthúzása érdekében eltérő érésűek legyenek. A felsorolt és a társításoknál még ugyancsak számításba vehető, más gyümölcsfajok és fajták részletes is­mertetése szakkönyvekben található meg. Az említett lehetséges párosítá­sok és társítások csak némi ízelítőül és példaként szolgálhatnak. Könnyű kialakítás A társítani kívánt fajták összehozá­sához legjobb szaporítási lehetőség­ként a szokásos, és a később is vé­gezhető Chip-szemzés kínálkozik. Figyelmet érdemel még az, hogy ilyen társbérletre egy vagy több, már meglevő idősebb fa is sikeresen „átál­lítható“. Ehhez azonban a már vaskos ágaikat még a nedvkeringés megindu­lása előtt, illetve a cseresznye, a meggy, a barackok és a többi csont­héjas esetében a nyár végi metszés­idényben kívánatos csonkolássze­­rűen, jó arasznyira visszavágni. Egy águk maradjon épen, úgynevezett szí­vóágnak. Ha ez a következő metszés­idényben sem kerül tőből kivágásra, a továbbiakban mint társbérlő fajta maradhat meg a koronában. A cson­kolás nyomán kifejlődő hajtások közül áganként egy-kettőt, az erre legalkal­masabbnak ígérkezőket hagyjuk meg. Azok kerülhetnek az augusztusi alvó­­szemzési időszakban a kívánt fajtákkal beszemzésre. Ilyen módon nevelhetők a leggyor­sabban akár minden ágon, még in­kább ágemeletként más-más gyümöl­csöt termő fák kiskertben. (Er) rendszeres mőrefordulás kezdetén öntözést kíván. A harmadik hibrid, a Korona F, Lysá nad Labem-ból származik. Legfőbb jellemzője, hogy az elismert fajták kö­zül ez a legkevésbé hajlamos a túlnö­­vésre. Eltevésre és kovászolásra egyaránt felhasználható. Az ellenőrző kísérletekben 19,5 tonnás hektárhoza­mot adott, s a minősége kiemelkedő bevétellel kecsegtet. Kevésbé erőtel­jesen fejlődő növényzete közepesen toleráns az uborkaperonoszpórával szemben, s aránylag jól regeneráló­dik. A csemegeuborkát fenyegető töb­bi betegség az ellenőrző kísértetek során nem volt megfigyelhető gazda­ságilag jelentős mértékben. Az utóbbi hibrid beéri átlagos agro­technikával, viszont feltétlenül öntözni kell, főleg a termőrefordulás kezdetén. A kukorica- és répatermő körzetben, nagyüzemekben és a háztájiban egyaránt termeszthető, a szokásosnál ritkább kézi szedéssel. A fajtajegyzék­ben az Ada F, hibridet, illetve a még ismertebb Bilské fajtát váltja fel. LUBICA BOLCEKOVÁ mérnök Egész nyáron gyűjthető Teája összehúzó, gyulladásgátló, hasmenést gyógyító, görcsoldó és vérzéscsillapító hatású, azonkívül az epehólyag kiürülését is serkenti. Has­menéseknél főleg akkor hatásos, ha a székletben vér is található, mert nem csupán a hasmenést szünteti meg, de a vérzést is. A máj- és epebántalma­­kat enyhítő hatást gyermekláncfű, ka­­tángkóró és apróbojtorján hozzáadá­sával fokozhatjuk. Gyulladásgátló hatásának egyebek között akkor vehetjük hasznát, ha gyo­mor- és bélhuruttól szenvedünk, de a szájüregben előforduló gyulladások kezelésére is használják. A hangszá­lak, az íny és a mandulák gyulladása esetén naponta ötször kell gargalizálni a libapimpó főzetével. Mivel vérzéscsillapító hatású, a tisz­tulási bántalmakat is enyhíti. Hatása pásztortáska, komló és citromfű hoz­záadásával fokozható. Sokan panaszkodnak, hogy testük tele van apró, gennyes kiütésekkel. Nekik fürdőt ajánlunk: fél liter vízben 5 percig főzzenek egy maréknyi szá­raz libapimpót, s a leszűrt főzetet önt­sék a fürdővízbe. A kimerült, elcsigá­zott idegeket is megnyugtatja egy ilyen fürdő. Főleg akkor, ha a nyugtató hatás növelése céljából libapimpón kí­vül 1-5 csepp levendulaolajat, vagy vizes kakukkfű-kivonatot is adunk a fürdővízbe. Teája 15 percig tartó főzéssel készül, 1 teáskanálnyi drogból és 2 dl vízből. Naponta kétszer-háromszor fogyaszt­ható (hasmenés esetén 1-2 napon át négyóránként, amíg a hasmenés meg nem szűnik). Külső használatra erő­sebb főzetet kell készíteni (2 dl vízbe egy evőkanálnyi drog). DR. NAGY GÉZA Libapimpó A libapimpó (Potentilla anserina) rendszerint ott telepszik meg, ahol rendszeresen nedves a talaj. Jellegze­tessége, hogy levelei a fonáki részen ezüstösen fehérek, selymesek és molyhosak, ötszirmú aranysárga virá­gai egyesével ülnek a hosszú kocsá­­nyon. Egész nyáron virágzik, tehát késő őszig gyűjthető (az egész nö­vényt szedjük). Szárítani feltétlenül ár­nyékban kell. Száradási aránya 4-5:1, kilónkénti felvásárlási ára 28 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom