Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-02 / 139. szám

1991. augusztus 2. Szabad ÚJSÁG 3 Véget ért a moszkvai csúcstalálkozó Bush elnök Kijevben Tegnap délelőtt Mihail Gorba­csov szovjet elnök a Kreml György-termében hivatalosan elbúcsúzott George Bush ameri­kai elnöktől. Gorbacsov rövid beszédében a le­zajlott csúcstalálkozót a két ország kapcsolatainak jelentős eseménye­ként értékelte. Megállapította, hogy mindkét fél elvi lépéseket tett a tel­jesen új jellegű kölcsönös gazdasági kapcsolatok kialakítása felé. Egyben figyelmeztetett rá, hogy az összeuró­pai folyamat most minőségileg új színvonalra emelkedik. Gorbacsov megköszönte az amerikai elnöknek a megértést és az együttműködést. Bush elnök válaszbeszédében kije­lentette, hogy megelégedéssel távo­zik Moszkvából. Utalt rá, hogy a tár­gyalások idején közösen törekedtek a két ország közti kapcsolatok fej­lesztésére. Hangsúlyozta, hogy a kölcsönös bizalmatlanság évtizedei után az USA és a Szovjetunió kö­zött most sokkal kevesebb lett az el­lentét. Befejezésül Bush elnök meg­győződését fejezte ki, hogy az embe­reket egy ideig erővel meg lehet fé­lemlíteni, de végül a szabadság még­is győzedelmeskedik. Bush elnök tegnap délelőtt Moszkvából Ukrajna fővárosába, Kijevbe repült. A seremetyevói re­pülőtéren az amerikai vendéget és feleségét Janajev alelnök, Bessz­­mertnih külügyminiszter és más sze­mélyiségek búcsúztatták. Bush hat órás kijevi látogatása so­rán tárgyalásokat folytatott Krav­­csukkal, az Ukrán SZSZK Legfel­sőbb Tanácsának elnökével és Fokin ukrán kormányfővel. Bush elnök ez­után felszólalt az ukrán parlament­ben. Az amerikai elnök hangsúlyoz­ta: „A szabad piacgazdaság megte­remtésével a Szovjetunió tagköztár­saságai is bekapcsolódhatnak a vi­lággazdasági folyamatokba.” A tervek szerint Bush elnök helyi idő szerint 18 órakor utazik vissza az Egyesült Államokba. A világsajtót élénken foglalkoz­tatják a moszkvai csúcsértekezlet eredményei. A londoni The De Ti­mes úgy véli, a találkozó lényeges kérdéseiről már a „hetek” londoni értekezletén döntöttek. A csúcsérte­kezlet azonban nem volt eltékozolt idő, mert szimbolikus jelentősége volt. A The Independent kiemeli, hogy a csúcstalálkozón megegyeztek a közel-keleti békekonferenciáról. Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára nyilatkozatban üdvözölte a START- egyezmény megkötését. Az olasz sajtó a csúcsértekezletben a Szovjet­unió „dekommunizálásának” kezde­tét látja. Az II Giornale úgy véli, hogy a 80-as évek elején a legbát­rabb pacifisták sem mertek remélni annyit, mint amennyit most a START-egyezménnyel elértek. A kedvező értékelések mellett hír érkezett arról is, hogy az amerikai szenátus megszavazta, hogy 1996-ig építsenek ki az országban egy raké­taelhárító rendszert korlátozott nukleáris rakétatámadás ellen. A ja­vaslat ellenzői azt hangsúlyozták, hogy az ilyen rendszer veszélyeztet­hetné az 1972-es, valamint a szerdán Moszkvában aláírt START-egyez­­ményt, amely előírja a hadászati tá­madófegyverek csökkentését. má fr 1 m . \ w 1 Leonyid Kravcsuk, az Ukrán SZSZK Legfebőbb Tanácsának elnöke a kijevi repülőtéren üdvözli George Bush amerikai elnököt (Telefotó: CTK/AP) Az állemelnökség 48 órás ultimátuma Kilátás sincs a békére A jugoszláv államelnökség a többször elhalasztott, de végül tegnapra virradó éjjel megtartott ülésén Horvátországnak egyezményt ajánlott fel a harcok beszün­tetésére. A horvát hatóságoknak a doku­mentumot 48 órán belül meg kell vizsgál­niuk és állást kell foglalniuk hozzá. Az­után az elnökség, valószínűleg a pénteki ülésén pontosan meghatározza a tűzszü­net feltételeit. Az államelnökség felhívta a konflik­tusban résztvevő feleket, tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely veszé­lyeztethetné a béke felújítását. Stipe Mesic, az államelnökség elnöke fogadta az Európai Közösség diplomatáit és tájékoztatta ólcet az ország helyzetéről. Horvátország, amely újabb mozgósításra készül, az EK újabb missziójának érkezé­se előtt közölte, hogy tervet dolgozott ki a horvátországi szerb autonómia létreho­zására. E terv szerint a horvátországi szerbek autonómiát kapnának, ők fel­ügyelnék a bíróságokat, a helyhatóságo­kat és saját rendőrségük lenne. A horvát hatóságok azonban nem hajlandók tár­gyalni a legradikálisabb szerb képviselők­kel, akik a 600 ezer szerb által lakott területet ellenőrzik. Tudjman horvát el­nök olyan típusú autonóm területet java­sol, mint amilyen például a spanyolorszá­gi Katalániában van. Eszékről a harcok központja közben Dalj község körzetébe helyeződött át. A harcok hevességére jellemző, hogy a hor­vát belügyi alakulatok egyetértettek a szövetségi hadsereg beavatkozásával, hogy segítse megakadályozni a konfliktus elteijedését. A kora reggeli órákban ak­navetőkkel támadták Marinovci közsé­get. Beavatkozott a hadsereg is és sike­rült megakadályozni a további harcokat. Szerdán este 6 kilométeres oszlopban vonultak ki Kostajnica lakói a városból. A horvát hatóságok döntöttek a kiürítésről, mert tartottak a szerb fegyveresek és a hadsereg támadásától. A menekültek Si­sakvárosába tartottak és útközben a kör­nyező falvak rémült lakossága csatlako­zott hozzájuk. Genscher német külügyminiszter el­utasította azokat a javaslatokat, hogy az Európai Közösség békefenntartó had­erőt küldjön Jugoszláviába. Az EK-nak nem áll rendelkezésére ilyen jellegű had­erő és a csapatok kiküldéssel minden harcoló félnek egyet kellene értenie. II. János Pál pápa úgy döntött, hogy az egy­ház polgári tanácsának titkárát Jugoszlá­viába küldi. A Vatikán képviselője Zág­rábban és Belgrádban tárgyal majd. A Vatikán támogatja a békefenntartó erők kiküldését Jugoszláviába. Tudjman horvát elnök a parlament ülésén kijelentette, hogy Szerbia hódító háborút folytat Horvátország ellen. Azzal vádolta a szerb és Crna Gora-i vezetőket és részben a hadsereget, hogy agressziót követnek el a Horvát Köztársaság ellen. Kijelentette továbbá, hogy Horvátország­nak miután nem kerülheti el a háborút, fel kell rá készülnie. A horvát parlament egyébként a kormány átalakításáról tár­gyal. Ante Markovics jugoszláv kormányfő tegnap kétnapos munkalátogatásra Moszkvába érkezett Pavlov szovjet mi­niszterelnökkel, valamint Jelcin orosz el­nökkel tárgyal. A szovjet-jugoszláv tár­gyalások témája a jugoszláviai helyzet, a kétoldalú kapcsolatok, a gazdasági és po­litikai együttműködés lehetőiségei. Dubcek Svájcban Alexander Dubéek, a csehszlo­vák Szövetségi Gyűlés elnöke a svájci parlament meghívására részt­­vesz a svájci konföderáció megala­kulása 700. évfordulójának ünnep­ségein. Dubéek találkozott a svájci Szövetségi Gyűlés mindkét kamará­jának elnökeivel. Hangoztatták, hogy mindkét fél érdeke a Cseh­szlovákia és Svájc közötti együttmű­ködés fejlesztése. Rámutattak, hogy a svájci szövetségi rendszer je­lentős tapasztalatokat kínál Közép- és Kelet-Európa államai demokra­tikus fejlődése számára. A parla­mentek képviselői szükségesnek tartják a kölcsönös kapcsolatok bő­vítését. Dubéek csehszlovákiai láto­gatásra hívta meg a svájci Szövetsé­gi Gyűlés küldöttségét. Baker ismét Izraelben James Baker amerikai külügymi­niszter tegnap délután egynapos lá­togatásra újból Izraelbe utazott, Tel Aviv-i érkezése után David Levyvel, Izrael külügyminiszterével Jeruzsá­lembe utazott, hogy Samir kormány­fővel tárgyaljon. Az izraeli rádió sze­rint az amerikai diplomácia főnöke most megmagyarázza Washington magatartását a tervbe vett békekon­ferencia palesztin küldöttségének összetételével kapcsolatban. Amerikai—szovjet űrprogram Amerikai űrszakértők bejelentették, hogy amerikai űrhajós a Mir űrállomá­son, szovjet űrhajós pedig az amerikai űrkomp fedélzetén vesz részt a kutatá­sokban. A csere olyan kutatásokra irá­nyul, amelyek mindkét felet érdeklik. A NASA nem közöl határidőt e terv meg­valósítására, de feltételezik, hogy a kö­zös űrrepüléseket, amelyek az Apolló és a Szojuz 1975. évi összekapcsolása óta szünetelnek, 1993-ban újítják fel. Az új szovjet-amerikai egyezmény szerint a kutatásokat kibővítik a környezet megfi­gyelésére. Felújítják az űrkutatási prog­ramok rendszeres egyeztetését is. Műszaki hiba volt A tiroli Alpokban szerencsétlenül járt csehszlovák autóbuszt megvizsgál­ták az osztrák autósegyesület szakértői. Jelentésük szerint a busz sebességmérő­je 140 km/ó sebességnél állt meg. A szakértőik egyértelműen megállapítot­ták, hogy a baleset oka a sebességváltó­szekrény hibája volt. A sebességváltót korábban szakszerűtlenül javították és azt feleannyi csavarral erősítették a he­lyére, mint kellett volna. Az IPOF 90 szemtermések előtisztítására és tisztítására szolgáló berende­zések szállítását és szerelését vállalja A készletek kiárusítá­• fogadó gépsorok • ASP 750 típusú tisztítók • tartályok­► sig az 1990-es kon­kurencia nélküli áron. 20 t/h tiszta gabona kapacitású betakarítás utáni gépsor, már 250 ezer koronától Gabonafeldolgozó gépek és gépsorok Címünk: IPOF 90 v.o.s., Jiráskova 1271, Pardubice telefon: (040) 51 82 84 ' FUP-222 A legújabb jelentések szerint a romániai árvizek következtében 70-en vesztették életüket és 50 ember eltűnt. Több mint 3 ezer ház.dőU össze, 15 város és falu 13 ezer lakosát az árvíz elvágta a külvilágtól Az elemi csapás során 12 500 hektár mezőgazdasági földterü­let került víz alá, több híd és út vált használhatatlanná, megsérült négy olajkút is. Elpusztult 6 ezer háziállat. A károkat 3 milliárd lejre becsülik. Iliescu elnök felhívta a lakosságot, nyújtson segítséget az árvízkárosultaknak. A kormány 2 milliárd lejt fordít a lakosság megsegítésére. Árvizek pusztítottak a Romániával határos ukrán területeken is. A TASZSZ jelentése szerint 10 ember vesztette életét. Az esőzések folytatódnak és a folyók szintje tovább emelkedik. Képünk a romániai árvíz okozta pusztításokat mutatja be (Telefotó: ŐTK/AP) LITVÁNIÁBAN a medinikaji vám­ház elleni támadásról tárgyal a parla­ment A kormány fél millió rubel jutal­mat ígért a nyomravezetőnek. A parla­ment augusztus harmadikára nemzeti gyászt hirdetett A képviselőtestület na­pirendjére tűzték a kérdést, hogyan szá­molják fel a Litvániában működő „szov­jet terrorista és büntető struktúrákat”. A KUVAITI repülőteret újból meg­nyitották. Az összes leszállópályát kijaví­tották és helyreállították a tönkretett épületeket. A repülőtér ezentúl napi 24 órán át lesz üzemben. A NIKARAGUAI kontrák azzal fe­nyegetőznek, hogy amennyiben a kor­mány nem teljesíti tavalyi ígéreteit, ismét kirobbantják a polgárháborút. A kontrák követelményei között szerepelnek az e­­lőnyös hitelek a kormány részéről és a biztonság szavatolása. A kormányszervek azután nyomoznak, ki küldte az államel­nöknek a követelményeket és a fenyege­tést tartalmazó ultimátumot. IrÁN nem szándékozik kiselejtezett harckocsikat vásárolni Csehszlovákiától — írta a tegnapi Teheran Times. A lap a továbbiakban utal arra, hogy más álla­mok nemcsak harckocsikat, hanem tan­kok gyártására alkalmas berendezéseket is kínálnak az országnak. Romániában újra szerveződik a Szocialista Munkapárt, amely magát a Román Kommunista Párt utódjának tartja. Azzal a követelménnyel állt elő, hogy az állam neki adja vissza az előd­­szervezet vagyonát. Az új kommunista párt elnöke Ceausescu sógora, az RKP politikai bizottságának egykori tagja. A pártvezető azt állítja, hogy szervezetének már 400 ezer tagja van. A FÜLÖP-SZIGETEK adóhivatala Imelda Marcos, a volt diktátor hazatért özvegye ellen 29 rendbeli adócsalás alapján feljelentést tett. Az állam­­ügyészség 90 napon belül megvizsgálja az ügyet és dönt arról, hogy a hazatért özvegyre kiadja-e az elfogató parancsot. A feljelentés szerint Imelda Marcosnak óriási adóhátraléka van. Egy-egy ilyen jellegű vádpont alapján öt év szabad­ságvesztés is kiróható. ICabULBAN egy lőszerraktár rob­banásakor többszáz ember vesztette éle­tét és megsebesült. A raktárban Scud rakéták is voltak, amelyek a robbanás után visszahullotak a városra. Az afgán felkelők szóvivője közölte, hogy a rob­bantás szabotázs volt, amelyet a mudzsa­­hedinekkel szimpatizáló tisztek hajtottak végre. Lengyelországban augusztus elsejétől emelték a fűtés, a melegvíz, a benzin és a fűtőolaj árát. A pénzügy­minisztérium közlése szerint az állami la­kásokban 60 százalékkal emelik a fűtési díjakat. A benzin ára 3, a fűtőolajé 5 százalékkal nőtt. Augusztus 5-től nő a dohányáruk ára és 16 százalékkal meg­drágul a vasúti közlekedés. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG 8,1 mil­lió ECU-t (9,4 millió dollárt) fordít az iraki kurd menekültek megsegítésére. Az összeget a térségben tartózkodó francia, olasz és brit egységek kapják abban a­­térségben, ahol 350 ezer menekült tar­tózkodik. 3,1 millió ECU-t az ENSZ éle­lmezési és mezőgazdasági szervezete 100 ezer személy ellátását biztosító élel­miszerek vásárlására költ. ETIÓPIÁBA megérkezett az a 810 tonna gabona, amelyet az ENSZ Addis Abeba főváros ellátása céljából küldött az országba. Az élelmiszersegély világ­­programja összesen 13 ezer tonna gabo­nafélét szállít a térségbe, többek közt Szomáliába, az etiópjai menekülteknek, valamint Dél-Szudánba. Az OSZTRÁK semlegesség jellegét kell felülvizsgálni ahhoz, hogy Ausztria beléphessen az Európai Közösségbe. Ez az EK bizottságának alelnöke szerint nem jelent áthidalhatatlan akadályt. Ausztria esetleges csatlakozásáról csak 1993 után tárgyalnak és a csatlakozás nem valósulhat meg korábban, mint 1995-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom