Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-04 / 115. szám

I ( ÚJSÁG ]] 1991. július 4. Agrárpiac Dböl menti olajmoraj Az öbölválság érzékenyen érinti számos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék nemzetközi kereskedelmét is. Az Oil World című német szaklap érdekes összeállítást készí­tett a növényi olajokról és a zsiradékokról, a térség üzleti tevékenységéről, és rövid távú prognózist is ad a várható fejleményekről. 4 Idestova tizennyolc éve működik Nagykaposon a Szlovákiai Ener­getikai Üzemek középfokú szak­tanintézete, lehetőséget teremtve a környék alapiskolát végzett tanulói­nak, hogy szakvizsgát tegyenek vagy érettségi bizonyítványt szerezzenek. Sajnos - bár közvetlen környékén há­rom magyar tanítási nyelvű alapiskola is van, és a Bodrogközből is szívesen küldik ide a szülők gyerekeiket - eddig nem volt lehetőség arra, hogy a tanu­lók anyanyelvükön tegyenek szert a szaktudásra. Igaz, hogy a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején már voltak kísérletek magyar osztá­lyok létesítésére, de ezek a kezdemé­nyezések valahol mindig elakadtak. Mostanában azonban újra sok szó esik arról, hogy az 1991-1992-es tan­évben magyar osztály is nyílik a szak­tanintézetben. - Igaz-e a hír? - kér­deztem, Michal Posypankát, az inté­zet igazgatóját.- A környék magyar tanítási nyelvű iskoláinak vezetői még januárban le­vélben fordultak hozzánk ezzel a kére­lemmel. Kérésüket - amely persze a szülők kérése is volt - a városi önkormányzat támogatta. A NYEE és Lesz-e magyar szakmunkásképzés Nagykaposon? A gazdasági helyzettől függ az Együttélés képviselőivel személye­sen is meglátogattak bennünket, és megállapodást kötöttünk: amennyiben a felsőbb szervek jóváhagyják, az új tanévben kéttannyelvű osztályt nyi­tunk. • Mely tantárgyakat fogják ma­gyarul oktatni?- Először is a humán tantárgyakat, valamint a matematikát, a fizikát stb. A szaktantárgyakat - mint például a gépelemek, a technológia - pedig szlovák nyelven. Természetesen olyan tanárokat és szakoktatókat vá­lasztunk majd ki, akik mind a két nyelvet jól beszélik. • Milyen szakon indul a magyar­­nyelvű oktatás?- Már az alapiskolák kérelmében úgy volt megfogalmazva, hogy a gé­pek és berendezések kezelője és javí­tója szakon induljon. Mi is ehhez tart­juk magunkat. • Mik az elvárások a felvételiző tanulókkal szemben, milyen tanul­mányi átlag szükséges ahhoz, hogy a tanuló felvételi vizsga nélkül ke­rüljön a szaktanintézetbe?- Elsősorban a hetedik osztály év­végi és a nyolcadik osztály félévi ta­nulmányi átlaga számit. Továbbá a hetedik és nyolcadik osztályokban elért osztályzatok matematikából, fizi­kából, valamint á tanítási nyelvből. Nem utolsósorban a felvételi vizsga eredménye, amelyet szintén matema­tikából és fizikából kell letenni. A ma­gyar iskolákból érkezett gyerekek ma­gyarul felvételiznek. Akiknek a tanul­mányi átlaga 2,5 vagy ennél jobb, vizsga nélkül nyer felvételt. • Mik voltak a legnagyobb nehéz­ségek a magyar osztály megnyitá­sával kapcsolatosan?- Főleg gazdasági nehézségeink voltak, mert nem volt biztos, hogy az állam átvállalja azoknak a gyerekek­nek a tanítását, akik nem részesülnek valamilyen üzemi támogatásban. De végül is vállalta. • Lehetségesnek tartja-e, hogy a jövőben magyar érettségivel vég­ződő szak is nyíljon az intézetben?- Ez a gazdasági helyzettől függ. Vagyis attól, hogy az állam segíti-e majd azokat a gyerekeket továbbra is, akiknek nincs üzemi szerződésük. Természetesen mindenkor alkalmaz­kodni fogunk régiónk lakosainak jogos követeléseihez. VAJDA LÁSZLÓ A régió importfüggősége a nyerso­lajokból és zsírokból hagyományosan rendkívül nagy. A vizsgálatba bevont 13 ország (amelyek között ott van Egyiptom és Törökország is) az 1989-90-es szezonban együttesen 2,8 millió tonna importot bonyolított, s ez a mennyiség a fogyasztás 72 százalékát jelentette. Az ENSZ-nek még augusztusban elrendelt embar­gója nyomán a nagy felvevők közé tartozó Irak (és a lerohant Kuvait) olaj- és zsiradékimportja drasztikusan visz­­szaesett, ennek ellenére a térség be­vitele az 1990-91-es idény első ne­gyedében (tehát október-december között) összességében még mege­gyezett a korábban szokásos szinttel. Az idei óv első negyedében a háborús események azonban már a régió szintjén is jelentős bevitelcsökkenést eredményeznek. Részben a szállítási tilalom, rész­ben a behajózási nehézségek miatt a szakértők 115 ezer tonnányi import kiesésével számolnak ebben az idő­szakban. A háború befejezésével az azt követő hónapokban már ismét fel­lendülésre számíthatnak az exportő­rök e termékek közel-keleti kereske­delmében. Szükség lesz ugyanis a fo­lyó fogyasztói igények kielégítése mellett a készletek feltöltésére is, amelyek a január-március közötti be­vitelcsökkenés idején vélhetőleg erő­sen megcsappantak. Irak a Közép-Kelet egyik kiemelke­dően legnagyobb növényiolaj-impor­­töre. Mivel a belföldi termelés minimá­lis, a fejenkénti fogyasztás viszont évente körülbelül 20 kilogramm. Ez a mennyiség a régióban magas, az ország éves importszükséglete békei­dőben immár 350 ezer tonnát ért el. Az inváziót követő ENSZ-tilalmat gya­korlatilag a világ összes exportőre el­fogadta, így Irak bevitele 1990 utolsó negyedében az egy évvel korábbinak mindössze egytizedét tette csak ki, s hasonló arányú a csökkenés az új év első hónapjában is. Az egytizednyi részt jelentő (október-március között összesen 20 ezer tonnára becsülhe­tő), főként pálmaolajból álló iraki im­port Jordánián keresztül került az or­szágba. Emellett úgynevezett másod­lagos termékek (például bivalytejböl készült vaj) is érkeznek Törökország­ból, Iránból és Szíriából. Ennek elle­nére Irak súlyos ellátási gondokkal küzd, s nagyon valószínű, hogy az egy főre vetített fogyasztás legfeljebb 10-12 kilogramm körül lesz az idén. A szakértők arra számítanak, hogy 1991. április-szeptember között az iraki bevitel ismét eléri az egy évvel korábbi 180 ezer tonnás mennyiséget. Iránban a fogyasztási szint normál körülmények között jelentősen elma­rad a szomszédos, Irakétól (fejenként csak 12-13 kilogramm), a hatalmas népességszám - figyelembe véve a hazai termelés szintjét is - mégis óriási importot tesz szükségessé. El­térően Iraktól, az irániak döntően szó­jaolajakat vásárolnak, illetve itt jelen­tős a napraforgóolaj és a vaj bevitele is. Irán 1990-ben rekordmennyiség­ben importált olajokat és zsiradékokat, s különösen magas volt a beviteli szint az utolsó negyedévben. Feltételezhe­tő, hogy ebben az időszakban megug­rott az export is: mégpedig másodla­gos termékekből kerültek nagyobb szállítmányok Irakba. A bombázások miatt azonban nehezedtek a feltéte­lek, így 1991 elején már alig nyílt mód szállításokra. A háború befejezését követően pedig valószínűleg nem is lesz arra szükség (illetve nem lesz gazdaságos), hogy Irak Iránon ke­resztül vásároljon. Ezért valószínű, hogy az utóbbi importkereslete - a re­export megszűnése miatt - visszaesik a szezon második felében, összessé­gében 1990-91-re a prognózis 580 ezer tonnás iráni bevitellel számol. Ez 40 ezer tonnás csökkenést jelent az elmúlt szezonhoz képest. Ezen belül a napraforgóolaj-import 6 ezer tonná­val (40 ezerre) mérséklődik. Jordánia a másik olyan ország, amelyen keresztül nagyobb szállítmá­nyok érkeznek Irakba. Ez a forgalom az iráni-iraki háború alatt vált gyakor­lattá, hiszen annak idején Iraknak nem­igen volt rá módja, hogy a Perzsa­öblön keresztül hajózza be az impor­tált mennyiségeket. Emiatt az olaj- és zsiradékszállítmányok Jordánián át ju­tottak el az iraki fogyasztókhoz. Az elmúlt év utolsó hónapjaitól azonban - miután a fő partner, Malajzia mind a közvetlen, mind a közvetett pálmao­lajexportot leállította - a Jordánián keresztül zajló forgalom is drasztiku­san visszaesett. Hasonló a sorsa a fő­ként az USA-ból érkező napraforgóo­laj szállítmányoknak is. A tavalyi év utolsó negyedétől a hí­rek szerint Szíria is nagyobb mennyi­ségű exportot bonyolít másodlagos zsiradékokból és olajokból, s a célállo­más feltehetőleg szintén Irak volt -Kuvait importja az ENSZ exporttilal­ma következtében augusztus eleje óta szünetel. A még ott lévő lakosság igényeit a meglévő készletekből igye­keztek kielégíteni. Az ország bevitele már 1898-90-ben jelentékenyen visz­­szaesett ( 40 ezerről 27 ezer tonnára), s a most folyó idényben további súlyos csökkenéssel kell itt számolni. A há­ború befejeztével a szeptemberig hát­ralévő időszakban körülbelül 15 ezer tonnás importra számítanak Kuvait­­ban. E kis öböl menti ország teljes egészében importtal fedezi szükség­leteit, amelynek mintegy 40 százalé­kát a pálmaolaj, egynegyedét a kuko­ricaolaj, egyötödét pedig a vaj adja. Az említett országokon kívül a régió többi importőre 1990-91-ben is fokoz­za a külföldi vásárlásait olajokból és zsírokból, a növekmény azonban nem lesz elegendő ahhoz, hogy az Irakban, Iránban és Kuvaitban várható csökke­nést kiegyenlítse. Mivel napraforgóo­lajat Egyiptomon és Törökországon (a térség kimagaslóan legfontosabb im­portőrein) kívül lényegében csak Irak és Irán vásárol, e termék nemzetközi kereskedelmét sem hagyta érintetle­nül a közel-keleti háború. (Mn) ^ Fajtaismertető ^ Olaszperje A Jiskra (HZ-S-4) fajtát a Hladké 2ivoti­­ce-i Állami Gazdaságban nemesítették ki. Középkorai vagy közepesen késői fajta. ószi vetésben szénahozama 5 százalék­kal felülmúlta a Lolita fajtát. Tavaszi vetés­ben zöldanyaghozama elérte a Lolitáét, szénahozamban pedig 2 százalékkal felül­múlta azt. Szárazanyag-termelésben 5 szá­zalékkal, nitrogénanyag-termelésben 9, rosttermelésben pedig 3 százalékkal maga­sabb hozamot adott mint a Lolita. A Jiskra fajta a répatermö körzetekben vagy a burgonyatermő körzetek jobb terüle­tein való termesztésre a legalkalmasabb. Kevésbé megfelelő a magas hótakarójú hegyvidéki körzetekben. Az olaszperje és a nádképű csenkesz fajtahibridje A Hvkor (HZ-3 DK) nevű fajtahibridet a Hladké Zivotice-i Állami Gazdaságban nemesítették ki. Középkorai fajta. Zöld­­anyaghozamban 5, szénahozamban 5, szá­razanyaghozamban 9 és nitrogénanyagho­­zamban 2 százalékkal múlta felül a Lekora fajtát. A vetőmagtermesztésben megbízha­tó. Gyors tavaszi növekedésű, 4 nappal korábban szökik kalászba, mint a Lekora. Kaszálás utáni sűrűsödése jó, és jó egész­ségi állapotú. A hópenésznek nagyon jól ellenáll. Az olaszperje és a réti csenkesz fajtahibridje A Perun (HZ-4 DK) fajtahibridet a Hladké Zivoticei ÁG-ban nemesítették ki. A kísérle­tekben a réti csenkesz Otava nevű fajtájával hasonlították össze, amelyet zöldanyagban 17, szénahozamban 8, szárazanyagban 5, rostban pedig 5 százalékkal múlt felül. Kö­zépkorai fajta. Nitrogénanyaghozama vala­mivel alacsonyabb. Vetőmagtermesztésben megbízható. Gyors tavaszi növekedésű, kaszálás után jól sűrűsödik. Egészségi állapota jó. Az éghajlati és a talajviszonyokkal szembeni igénye hasonló az olaszperje és a réti csenkesz igényeihez. A jó tápanyagellátás­ra és a megfelelő nedvességre nagyon jól reagál. Szudánifűhibrid A szudánifűhibridek közül a Hyso-2 (S0- Su-hy 1) nevű, a Solary-i Állami Gazdaság­ban kinemesített fajtát ismerték el. A Hyso-2 a cirok és a szudánifű három­vonalas hibridje. Azáltal, hogy az anyai komponens Se - a vetőmagtermelés ennél a hibridnél gazdaságos. Vetőmagtermelés céljából mindkét komponens egyidejűleg vethető. Zöldtakarmány-termelésre alkalmas. Zöldanyaghozama a Hyso nevű elismert hibridéhez hasonló, vetőmagtermelés szempontjából annál jobb. Jó kelési képes­ségű, gyors kezdeti növekedésű, kaszálás után jól nő, szára szilárd, a megdőlésnek ellenáll. Egészségi állapota jó. A hibrid zöldanyagtermelésre főleg a ku­koricatermő körzetekben és azon területe­ken a legmegfelelőbb, ahol zöldkukorica­­termesztés folyik, kivéve a hidegebb terüle­teket. Ajánlott vetőmagmennyisége 50-60 kg hektáronként. Takarmánykel Takarmánykelből a Tátrán (LL-2) fajtát ismerték el, amelyet a Levoőské Lúky-i Állami Gazdaságban nemesítettek ki. Ez leveles típusú takarmányfajta, amely ez idáig hiányzott a hazai kínálatból. A kí­sérletek során zöldanyagterm’elésben 7, száraztakarmányban pedig 1 százalékkal felülmúlta a Maxilla fajtát. Szárazanyag és nitrogénanyag-tartalma alacsonyabb. Közepesen gyors tavaszi növekedésű, kelési képessége gyengébb. Nagyobb le­véltömegű, mint a Maxilla és nem hullatja úgy a levelét. Egészségi állapota jó. Az időjárási és talajviszonyokra különö­sebben nem igényes, igényes viszont a nedvességre, a gyomirtószeres és rovar­ölő szeres kezelésre, valamint a jó tápanyagellátásra. VALÉRIA RYBÁROVÁ Könyvespolcra A második kiadásban megjelent, 136 oldalas könyvecs­ke korántsem jóskönyv, bár az is lehetne, hiszen évszáza­dok óta létezik tenyérjóslás, már Mózes törvénykönyvei is foglalkoztak vele. Csakhát a felhasznált forrásművek jegy­zékéből eleve kitűnik: aki Freud, Boll, dr. Kardos Lajos, Dr. Mészáros István tanulmányaira ügyelve-figyelve írja mü­vét, aligha adhat a kezünkbe jóskönyvet. Különben a szer­ző nagyon is sokszor utal a kéz vizsgálata nyomán született orvosi diagnózisokra, az orvosok számára csal­hatatlan kézjegyekre, végül maga is figyelmeztet: Egy jegy nem jegy, csak információ, és amit nem erősít meg másik információ, arról ne is tegyünk említést. Ha kategorizálnom kellene a könyvecskét és nem ismertetni, sokkal inkább a természetgyógyászok számára írott kézikönyvnek minősíteném, mint ismereteket népsze­rűsítő kiadványnak, és semmi esetre sem érdekességet, szenzációt hajhászó műnek. Bizonyítandó felsorolom a főbb fejezetek címeit: A kéz alaktana, A tenyér, A tenyér vonalai, A tenyér dombjai, dudorai és alakzatai, A tenyére­lemzés etikája és gyakorlata. Érdekes persze, hogy a kezek felépítéséről szólva megemlíti, ha a hüvelyk- és mutatóujj alatt jól látható és tapintható dombocskákra találunk, a kezet királynőkéznek, tulajdonosát pedig angyalnak hívják, de meglepő, milyen alapos tárgyilagossággal ismerteti: a rendszerezés hét csoportba sorolja a kéztípusokat. És ez csak a kezdet. Még csak a huszadik oldalon járunk, amikor közli, hogy a kézfej szőrzetének ötféle, jellegzetes elhelyezkedése lehetséges, majd sorra veszi az ujjak, ujjperecek, bütykök és körmök általános és különleges jegyeit. A tenyér vonalai című fejezetben sok magyarázó ábrát találunk, - a könyvben egyébként össze­sen kilencvenet. Legérdekesebb ábra a tenyéren a megje­lölt 92 pont, amelyek alapján azonosíthatók a szervek és a betegségek. Az utolsó fejezet ábrái a borítólapok belső oldalain tők. Tenyérlenyomatok, amelyek elkészítéséhez pon­­,s útmutatással is szolgál a szerző, akárcsak az elemzés­hez. Az olvasó tehát akár hozzá is kezdhet nyomban, de ne feledje a szerző és a kézelemzők alapelvét: a jegyek csak utalások, jelzett kilátások, esetleg megvalósuló lehe­tőségek. A Mezőgazdasági Kiadó és a Planétás Kft. közös kiadásában másodszor megjelentetett könyv ára 89 Ft. Nálunk a GARDENIA termelőszövetkezet boltjában és a Természetgyógyászok Szövetsége MELISSA vállalatá­nak üzletében is kapható lesz. (hajdú) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom