Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-15 / 123. szám
3 1991. július 15. Szabad ÚJSÁG Ma kezdődik a „hetekn csúcsértekezlete A világ figyelme Londonra irányul Hétfőtől szerdáig tart a hét iparilag legfejlettebb állam csúcsértekezlete Londonban. A hasonló jellegű csúcstalálkozók 1975-ben kezdődtek és a jelenlegi már a tizenhetedik. Az idei találkozónak az a különlegessége, hogy a Szovjetunió államfőjének érvényes meghívója van rá. Gorbacsov csak kedden érkezik Angliába. A csúcsértekezletet megelőzően Londonban élénk a diplomáciai tevékenység. Major brit kormányfő tárgyalt a kanadai miniszterelnökkel, valamint japán és olasz kollégájával. Tegnap estére várták a miniszterelnökségre Bush amerikai elnököt. A tavalyi csúcstalálkozó után Bush elnök telefonon tájékoztatta Gorbacsovot a tárgyalások eredményeiről. Idén a szovjet elnököt már közvetlenül meghívták a találkozóra. A londoni találkozó főleg gazdasági és politikai kérdéseket helyez előtérbe. Nyilván terítékre kerül Irak, Jugoszlávia, a közel-keleti béke és Kelet-Európa kérdése is. A Szovjetunió problémája egyike a legjelentősebbeknek. A csúcstalálkozó résztvevőinek véleménye közös alapokból indul ki, de mégis eltérő. Németország például pénzügyi segítséget akar nyújtani a Szovjetuniónak, Nagy-Britannia azonban nem. Japán a Kurill szigetek kérdését helyezi előtérbe. A jelek szerint a szovjet elnök reformterve, amelyet Primakov útján küldött el a csúcsértekezlet résztvevőinek, nem volt számukra elég meggyőző. Olaszország egyértelműen támogatja a szovjet tervet és De Michelis külügyminiszter szerint a Nyugat számára nem lehet probléma 20-30 milliárd dolláros segélynyújtás évente, mert ez csak a világ bruttó termelésének 0,1 százalékát teszi ki. Szerinte a csúcsértekezleten a hét államnak el kell köteleznie magát amellett, hogy segít Moszkvának és ezzel egyértelműen Gorbacsovot segíti. De Michelis támogatja azt a gondolatot is, hogy a Szovjetuniót vegyék fel a Nemzetközi Valutaalapba. Az angol sajtó szerint nincs szó azonnali pénzsegélyről. Japán elutasította a pénzügyi segélyt, Nagy-Britannia és Kanada kételkedve tekintenek az eddigi szovjet reformokra. Németország, Franciaország és Olaszország politikai segítséget kínál, amely a reformok során pénzügyi támogatássá válhat. Irak amerikai támadástól tart Az iraki vezetés tegnap felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy akadályozza meg az Egyesült Államok esetleges támadását Irak ellen. Mint ismeretes, ilyen irányú fenyegetés azzal kapcsolatban hangzott el, hogy Irak titokban folytatja katonai nukleáris programját. Az iraki külügyminiszter felkérte az Arab Liga tagállamait, hogy sürgőséggel foglalkozzanak Irak fenyegetettségével. Az iraki külügyminiszter a tovább folyó nukleáris kutatásokat békéseknek nevezte. Országa egyetért a tömegpusztító-fegyverek felszámolásával és úgy véli, hogy az USA egy megsemmisítő támadásra készül és erre az atomprogramot használja fel ürügyként. A vezetés megegyezett, a harcok folytatódnak Horvátország megtartja a nemzeti gárdát A jugoszláv AJlamelnökség pénteki döntése szerint a hadsereg és a rendőrség kivételével július 18-án éjfélig le kell szerelni minden fegyveres testületet. A hadsereg és a rendőrség létszáma sem lehet nagyobb, mint békeidőben. A döntés arról is rendelkezik, hogy az államhatárokon július 16-án éjfélig vissza kell állítani a június 25-e előtti viszonyokat. A szövetségi hadsereg számára lehetővé kell tenni a normális feltételeket, tehát azonnal fel kell oldani egyes laktanyák blokádját. Az Államelnökség jóváhagyta a brioni deklarációt, amelyet az Európai Közösség missziója javasolt. Az Államelnökség következő ülését július 16-án Brioniban tartják. Az ülésre váiják Szlovénia képviselőjét is, aki az előző üléseken nem vett részt. Szombaton késő éjjel Belgrádban aláírták azt a dokumentumot, amely részletezi az EK megfigyelőinek jugoszláviai tevékenységét. A 30-50 megfigyelő ellenőrzi a szlovéniai helyzetet és szükség szerint a horvátországit is. Központjuk Zágrábban, és területi központjuk Ljubljanában lesz. A legújabb hírek szerint Horvátországban tovább folytatódnak a harcok. Halálos és sebesült áldozatokról is érkeztek hírek, főleg az ország északi részéből. Zágrábtól 80 km-re Petrinja községben súlyos harcok voltak a horvátok és a szerbek között. Két, többnyire horvátok-lakta faluban aknavetőket, gránátokat és automatikus fegyvereket is bevetettek. Szombaton délután egy katonai repülőgép lőtte a horvát nemzeti gárda állásait. A légierő parancsnoksága szerint a repülő viszonozta azt a tüzet, amelyet az állásokból indítottak ellene. Horvátország tegnapra virradóan közölte, hogy nem fogadja el az Államelnökség ultimátumát és nem fegyverzi le nemzeti gárdáját. Ez a lépés komoly akadályt gördít a jugoszláviai béketerv megvalósítása elé. A Reuter hírügynökség szerint Stipe Mesic államelnök zágrábi sajtóértekezletén inkább horvátként, mintsem szövetségi elnökként nyilatkozott. Azt mondta, hogy a horvát nemzeti gárda a belügyminisztérium rendszeresített alakulata és ezért nem vonatkozik rá az Államelnökség döntése. Tudjman horvát elnök szerint a jugoszláviai válság legjobb megoldása az lenne, ha Bosznia-Hercegovinát kettéosztanák. Eszerint egy muzulmán állam jönne létre, ahol 43 százalék lenne a muzulmánok aránya, 31 a szerbeké és 17 a horvátoké. Tudjman szerint a muzulmán kérdés, valamint a Szerbia és Horvátország közti határ meghatározása a legfontosabb kérdés a válság megoldása szempontjából. Áz MTI jelentése szerint megérkeztek Magyarországra az első jugoszláviai menekültek. A Vajdaságból 20 jugoszláv állampolgár jött Magyarországra és a legközelebbi napokban új menekülthullámra számítanak. A Magyar Vöröskereszt már gondoskodott megfelelő szállásokról a menekültek számára. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége legitimnek tekinti Horvátország és Szlovénia önállósodását. A romániai ellenzék legjelentősebb politikai szervezetének e nyilatkozata elítéli a politikai problémák fegyveres megoldását. Az állásfoglalás jelentős figyelmet keltett Bukarestben, mert ellenkezik a román kormány hivatalos álláspontjával. Az RMDSZ állásfoglalásához hasonló nyilatkozattal lépett fel egy további ellenzéki párt, a Kereszténydemokraták Nemzeti Parasztpártja is. Merre tart Szlovákia? (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági reform első lépéseinek nyomására erősödik a mai rendszerrel szembeni kritikus hozzáállás és mind gyakoribb a kommunista rendszer enyhébb megítélése. Azok a polgárok, akik szerint a mai rendszernek a kommunista rezsimmel szemben több előnye, mint hiányossága van, már kisebbségben vannak. Míg a kommunista rendszer negatívumait az emberek főleg a politikai és a vallásszabadság hiányában látják, pozitívumaiként általában a teljes foglalkoztatottságot, a stabil árakat, az állítólag nem csökkenő életszínvonalat jelölik meg. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a „szociális biztonság” e leszűkített értelmezése gyakorlatilag nem tartalmazza az egészséges életkömyezet, a megbízható egészségügyi ellátás, a valódi műveltség, valamint a minőségi élet egyéb attribútumai iránti igényeket. A kommunizmus visszatértétől (amelytől a kérdezettek 37 százaléka tart), vagy Szlovákiának a Szovjetunió érdekszférájába való beillesztésétől való félelem (34%) kevésbé gyakori, mint az agresszív, emberidegen tőke világának örök jelképétől, az USA-tól való függés miatti szorongás. A drámai politikai események hatására erősen csökkent a szlovák politikai reprezentáció, elsősorban a szlovák kormány iránti bizalom. A közelmúlttal ellentétben ma a szlovák csúcsintézmények kevesebb bizalmat élveznek, mint a szövetségiek. Míg 1991 márciusában Meéiar miniszterelnök kormánya a lakosság 68 százalékának, az SZNT pedig 51 százalékának a bizalmát mondhatta magáénak, az új szlovák kormányban a polgároknak csupán 29%-a, az SZNT- ben pedig 24%-a bízik. A köztársasági elnöknek 45%, a Szövetségi Gyűlésnek 38%, a szövetségi kormánynak 33% szavazott bizalmat. A legnagyobb bizalmat a Matica slovenská (60%) és a szakszervezetek (46%) élvezik. Egyben csökkent a bizalom a politikai pártokkal és mozgalmakkal szemben is. Á nyilvánosság támogatásának legnagyobb mértékű csökkenését a márciusban népszerűsége tetőfokán álló Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom könyvelhette el. Jelentősen megnőtt azoknak a polgároknak a száma, akik jelenleg nem tudják, kire szavaznának, vagy egyáltalán nem kívánnának részt venni a választásokon. A közvéleménykutatás résztvevőinek 20,1%-a a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM), 7,9%-a a Demokratikus Baloldal Pártja (DBP), 6,3%-a a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM), 5,3%-a a Szlovák Nemzeti Párt (SZNP), 2,6%-a a Demokrata Párt (DP), 2,4%-a a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom (NYEE) és 2,1%-a az Együttélés mellett foglalt állást. 25% nem tudta, hogy választások esetén kire adná a voksát, s ugyancsak 25% pedig ma egyáltalán nem járulna az urnákhoz. A gazdasági reform első lépéseinek megvalósítása az egzisztenciális fenyegetettség, a pesszimizmus és a gazdasági forgatókönyv iránti bizalmatlanság érzetét keltette fel Szlovákiában. A megkérdezetteknek csupán 36%-a reménykedik abban, hogy a reform hozzásegíti a társadalmat a gazdasági prosperitáshoz. A gazdasági reformról alkotott vélemények a gazdasági válság lényegének és a radikális megoldás szükségességének meg nem értéséről tanúskodnak, valamint annak az illúziónak a továbbéléséről, miszerint fájdalommentesen is el lehet érni a gazdasági fellendülést. Csak most mutatkozik meg teljes valójában, mennyire volt hatékony a piacgazdaság és — egyáltalán — a kapitalizmus társadalomellenes jellegét hangsúlyozó kommunista propaganda. A reális szocializmus által kifejlesztett tehetetlenség tükröződik a szabadverseny feltételei közti esetleges sikertelenségtől való félelemben, valamint a pillanatnyi nehézségeket a szociális veszélyeztetettség tartós állapotával való önsajnálkozó azonosításban. A cseh népességgel öszszehasonlítva a szlovákiai polgárok kevésbé tudatosítják, hogy az élet minőségének növekedése mennyire függ a gazdaságműködtetés új elveinek elsajátításától. Az emberek általában elvben lehetségesnek tartják, hogy a radikális beavatkozás meggyógyíthatja a gazdaságot. így például a válaszadók 70%-a feltételezi, hogy a reform jobb érvényesülési lehetőséget teremt a tehetséges, rátermett egyének számára, 61% elfogadja, hogy telítődik az áruk és a szolgáltatások piaca, 70%, hogy a reform megszünteti a nem hatékony, felesleges munkahelyeket. Ha azonban magukra vonatkoztatják a reformot, úgy tekintenek rá, mint holmi elemi csapásra, amely eltünteti a föld színéről a szocializmus építésének éveiben kialakított szociális biztonságot. Rettegéssel tölti el őket a munkanélküliség és a szociális biztonság általános romlása (89%), családjuk életszínvonalának jelentős csökkenése (85%), az emberi kapcsolatok rosszabbodása (73%). A szociális védőháló nyomort megelőzni képes hatékonyságában csupán a kérdezettek 23%-a hisz. A fokozódó társadalmi feszültségre ránehezedik az enyhülni nem akaró nemzetiségi feszültség súlya. Más népességekhez viszonyítva Szlovákia lakossága a nemzetiségi és faji türelmetlenség magas paramétereit mutatja. Paradoxonnak számít, hogy maguk a polgárok jelentős mértékben félnek a nemzetiségi és faji türelmetlenség növekedésétől (70%). Igaz, kérdéses, vajon e türelmetlenség jeleit felismerik-e magukon is, avagy csak „azokon a másokon”. Egyrészt a szlovákiai lakosság 79%nak még mindig az a meggyőződése, hogy a cseheket és a szlovákokat baráti szálak fűzik egymáshoz, amelyeket nem szabad széttépni. Másrészt október óta jelentősen megnövekedett azok száma (31-ről 46%-ra), akik úgy gondolják, hogy a csehek és a szlovákok között sosem lesz kölcsönös bizalom, hogy a szlovákok ráfizetnek a csehekre (44%-ról 57%-ra), hogy a szlovákok vannak olyan ügyesek, hogy ne legyenek ráutalva a csehekre (43%-ról 54%-ra). Emelkedett azon válaszadók száma (52%-ról 59%-ra), akik főleg úgy tekintenek az első köztársaságra, mint a szlovákság elnyomásának és kizsákmányolásának időszakára. Megerősödött az a meggyőződés is, hogy 1968 után a csehek akadályozták meg az igazságos föderációt (33%-ról 47%-ra). A kérdezettek 79%a tart attól, hogy Szlovákia nem lesz egyenjogú a föderáció keretében. Ugyanakkor Szlovákiában az antiszemitizmus újraéledése tapasztalható. A válaszadók 21%-a határozottan nem kíván zsidó szomszédot, ami az AISA összehasonlító felmérését tekintve kevesebb ugyan, mint Lengyelországban, de jóval több, mint Cseh- és Magyarországban. A zsidóknak a gazdasági és politikai életre gyakorolt túlzott befolyásától a kérdezettek 60%-a fél. A roma lakosság és a népesség többi része közti ellenszenv továbbra is fenyegetően magas, robbanásveszélyes szintet mutat: a kérdezettek 89%-a a kölcsönös viszonyt rossznak minősítette, 80%-uk határozottan nem kívánna roma szomszédot. Aggasztó a hazai lakosság elfogultsága a Szlovákiában dolgozó külföldiekkel, bevándorlókkal és menekültekkel szemben is. Csak a magyar—szlovák viszony esetében állapítható meg enyhe javulás, noha még mindig a negatív töltet van túlsúlyban. A nyelvtörvény körüli viták lanyhulásával a szlovák lakosság magatartásában a nagyobb tolerancia irányában történd elmozdulás mutatkozik. 1990 októberéhez viszonyítva megnőtt azoknak a száma (25%-ról 32- re), akik a vegyes lakosságú területeken hajlandóak elfogadni a kétnyelvű feliratokat, valamint azoké is, akik szükségesnek tartják, hogy ezeken a helyeken a köztisztségviselők mindkét nyelvet beszéljék (45%-ról 49%-ra). MÉRSÉKELTEN CSÖKKENT AZOK SZÁMA, AKIK SZERINT LEGJOBB LENNE, IIA A MAGYAROK ÁTTELEPÜLNÉNEK MAGYARORSZÁGRA (44%ról 39%-ra). Továbbra is elteljed! nézet, hogy a délen élő szlovákokat az elmagyarosodás fenyegeti (56%). Május közepén sokként érte Szlovákiát a kormányátalakítás és Meéiar visszahívása. A széles nyilvánosság egyszerűen nem fogadta el visszahívásának megindoklását. A kérdezettek 82%-a szerint az SZNT elnöksége nem terjesztett elő meggyőző bizonyítékokat. Az utca embere szerint — akinek nem volt alkalma megtapasztalni a parlamenti demokráciát — az igazi, hamisítatlan demokrácia a népuralommal, a közvetlen demokráciával azonos, amelyben a kormánytényezők közvetlenül a népnek tartoznak elszámolással, nem pedig a parlamentnek és a politikai pártoknak (66%). Ha a csalódott polgárok nem is „hengerelték le” sztrájkokkal az SZNT- t és a kormányt, mégis fokozódtak a kétségek e szervek legitimitását illetően. Erősen megnövekedett az aggodalom, hogy a kormány és a parlament elszakad az egyszerű emberek érdekeitől (78%), s hogy az egyház túlságosan beavatkozik a politikába (74%). Ebben az emocionálisan erősen kiéleződött helyzetben a kérdezetteknek csupán 33%-a tartja kötelező erejűnek a parlamenti választások eredményeit, 62% egyetért az idő előtti választások követelésével. Paradox módon azonban a felnőtt népesség 50 százaléka nem akarna vagy nem tudna élni szavazati jogával. hír JlRÍI [ DIENSTBIER csehszlovák külügyminiszter befejezte hivatalos látogatását Venezuelában és Brazíliába utazott. Fő feladata, hogy tájékoztatást adjon azokról a csehszlovák vállalatokról, amelyek iránt Brazíliában érdeklődnek és elősegítse a közvetlen vállalatközi kapcsolatokat. JaSSZER ARAFAT, a PFSZ vezetője az Öböl-háború óta először látogatott Irakba. Találkozott az iraki elnökkel, akivel a palesztin kérdésről és az arab ügyekről tárgyalt. Az IZRAELI hadsereg a Jordán folyó nyugati partján a Ghaza övezetben egy palesztint megölt és hetet megsebesített. Az izraeli hadsereg heliktopterek támogatásával razziát indított, hogy feltárja a palesztin fegyverraktárakat. Az ENSZ megfigyelőcsoportja úgy véli, hogy Irak rövidesen benyújtja nukleáris berendezéseinek új jegyzékét. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja július 25-éig határozta meg azt a határidőt, ameddig Iraknak meg kell nyitnia minden nukleáris berendezését az ENSZ ellenőrei előtt. Az IZVESZTYIJA című szovjet lap közölte, hogy lehetőség nyílt izraeli űrhajós fellövésére a Mir űrállomásra. Megfigyelők úgy vélik, hogy ez a javaslat a szovjet-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének előjátéka. Az OLASZ kormány nyilatkozatot tett közzé, amely szerint Cossiga elnök ellen magyarországi látogatása során nem készítettek elő semmiféle merényletet. Előzőleg a belügyminisztérium adott ki közleményt, amely szerint szakértőket küldtek ki Magyarországra az állítólagos merénylet körülményeinek kivizsgálására. Az ENSZ főtitkára közölte, hogy Marokkó és a Polisario elfogadták javaslatát és tűzszünetet hirdetnek Nyugat-Szaharában. A tűzszünet szeptember 6-án hajnali 3 órakor lép érvénybe. <DéL-KOREA parlamentje úgy döntött, hogy a Koreai Köztársaság hivatalosan is kéri felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A két Korea lenne az ENSZ 160. és 161. tagállama. Az ADRIA tisztaságáról kötöttek egyezményt Olaszország, Jugoszlávia, Görögország és Albánia külügyminiszterei. Olaszország 6,5 millió dollárt költ arra, hogy partjai mentén eltávolítsa a nagymennyiségű moszatot. AlgÍRBÓL kivonják a harckocsikat. Tegnapra virradóan húsz harckocsi távozott a védelmi minisztérium épülétének közeléből. Az iszlám fundamentalisták elleni fellépésben résztvevő alakulatok többsége már a múlt héten visszatért a laktanyákba. A LIBANONI kormányfő tegnap Szíria fővárosába érkezett. A két ország erősíteni akarja kölcsönös kapcsolatait. Szíria további segítséget nyújt Libanonnak a már 15 éve tartó polgárháború megszüntetésében. A megoldásban segít az ENSZ missziója is. A MAGAS TÁTRA lengyelországi lejtőin kijárási tilalmat rendeltek el este 20 órától, mert a vidéken nagyon elszaporodtak a medvék. A rendelkezést a turisták védelmében hozták. A SZOVJETUNIÓ két éven belül privatizálja a kis- és középvállalatokat, szabadon átválthatóvá teszi a rubelt — jelentette ki az Indenpendent on Sunday című lapnak Primakov, a szovjet államelnök tanácsadója. A terv szerint a kisvállalatok 80 százaléka magánkézbe kerül.
