Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-15 / 123. szám
4 1991. július 15. Szabad ÚJSÁG (^Közgazdasági figyelő-------------------------------------------------------------------------------------------------------\ A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója A privatizáció jelenleg a nálunk legtöbbet vitatott kérdések egyike. A vitába állandó rovatunk is szeretne bekapcsolódni. Célunk, hogy több, tartalmilag egymásra épülő cikkel egy sorozatban ismertessük meg olvasóinkkal a privatizáció alapelveit, módját és megvalósításának időrendi folyamatát. Első írásunkban alapvető kérdésekről szeretnénk véleményt alkotni. Arról, hogy miért van szükség a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban privatizációra, s hogy miképpen kell megvalósítani. Az első kérdés az eddigi helyzet felszámolásának lényegére irányul. Csehszlovákiában a totalitárius rendszer eredményei bizonyították az általánosan érvényes ismereteket, melyek szerint az állami szocialista tulajdon távolról sem képes betölteni a jóléti társadalom örökös alapjának szerepét és a gazdaság stagnálásához, egyensúlyának felborulásához vezet. Mindezt már más szocialista országok tapasztalatai is igazolták. A kelet-európai országok gazdasági rendszerének szétesését több közgazdász éppen az állami tulajdon túlzott részarányával magyarázza. De lássuk, miben is rejlik az állami tulajdon - amely a szocialista rendszer lényege volt - kisebb effektivitása. A kezdetet valójában a vállalkozók, a magántulajdonosok vagyonának erőszakos elvétele jelentette. Az állami tulajdon keletkezése egy hatal-Privatizáció - a gazdasági reform alapja Csehszlovákiában más adminisztratív apparátus kialakítását tette szükségessé, amely úgymond tervszerűen irányította az állami, de még a szövetkezeti szervezeteket is. Az úgynevezett „demokratius céntralizmus" elvének érvényesítése közben az egypárti hatalomra támaszkodó adminisztratív apparátus a gazdaságban természetszerűvé tette a direkt módszerek alkalmazását, és megszilárdította a centralizmus helyzetét. Az országban állami vagyonnal ellátott, nem önálló szervezetek hálózata jött létre, amelyek kötelesek voltak a CSKP és a kormány különböző gyűjteményekbe foglalt - kölcsönösen nem összefüggő mutatók, korlátozások, alapelvek és szabályok - határozatait teljesíteni. Mindez azt eredményezte, hogy a gazdasági és a társadalmi szervezetek a központi határozatok regulálható végrehajtóivá váltak. A vállalatok az állami tulajdonnal csak koriátozottan rendelkeztek, s gyarapítására kellőképpen nem ösztönzött használói voltak. A vállalatok munkájának gyümölcséből aránytalanul sokat vett el az állam. A nyereségadó - beleszámítva a kiegészítő elvonásokat is - némely vállalat esetében elérte a 90 százalékot. A vállalatok ezért minimális érdeklődést tanúsítottak a nyereség iránt. Ráadásul az embereknek sem volt érdekük hatékonyabb munkát végezni és nyereséget elérni. Ez utóbbit alábecsülték, s a nyereséget kapitalista közgazdasági fogalomként kezelték. A túlzott centralizmus közömbössé tette az alacsonyabb szinteken tevékenykedő vezetőket, ellenállást váltott ki bennük a központi határozatokkal szemben és rontotta az emberek munkához való viszonyát. A nép nem befolyásolhatta az állami tulajdon gyarapodását, kihasználását, ezért nem tartotta a magáénak, és ennek megfelelően is viszonyult hozzá. Az állami tulajdonnal az állami tisztviselők szűk köre rendelkezett, akik ugyan jóhiszeműen munkálkodtak (javasoltak és osztottak), csak éppen görbe tükörben elferdített realitások alapján. A görbe tükör szerepét a deformált árak játszották, amelyek olyannyira deformáltak voltak, hogy tulajdonképpen senki sem tudta valójában mi mennyibe kerül nálunk. A piacot a ki- és szétosztás helyettesítette. Az árak nem a beruházások elosztásának, hanem pusztán valamiféle nyilvántartás eszközeként szolgáltak. A termékek szakszerűtlen elosztását, amely az áru- és pénzforgalmat helyettsítette, minőségileg sem javították azok a közgazdászok, akik a központi irányítást számítástechnika és piaci viszonyokat imitáló különböző bonyolult modellek alkalmazásával próbálták tökéletesíteni. A fejlett országok gazdaságának eredményei és a miénk közötti különbség egyre nőtt. Nem vált valóra a marxizmus-leninizmus klasszikusainak egyik alapvető tézise, mely szerint a termelőeszközök társadalmi tulajdonban lévőségé lehetővé teszi a szocializmus győzelmét a kapitalizmus felett. A novemberi forradalmat követően megszűntek a gazdasági korlátok, és most keressük az utat, miként lehet a volt szocialista országok gazdaságát talpra állítani. A szakemberek többsége úgy véli, hogy az állami tulajdon arányának lényeges csökkentése az egyik alappillére a kelet-európai országok gazdasági reformjának. Az állam mostanáig központosított vagyona a népet illeti, ezért vissza kell neki adni. És éppen ez a folyamat lesz a komplex privatizációs rendszer meghatározó része. A továbbiakban a privatizáció formáival és megvalósításának időrendjével foglalkozunk. Szerkeszti: Pavel Vaéek Miről ír a CHOVATEL Speciális öntözőberendezések bemutatója I. IRRISALON 91 Hamarosan kapható a Chovatel' című kéthavonta megjelenő szaklap idei második száma. Ebből nyújtunk olvasóink számára egy kis előzetest. Az állattenyésztés iránt érdeklődő olvasók nem a szokványos szemszögből ismerkedhetnek meg a nyitrai nyúlfajtával. A nyúltenyésztók számára hasznosak lehetnek egy további cikkben tárgyalt, a külföldi kiállításokkal kapcsolatos tudnivalók, tanácsok. A szaklap értékes információkat tartalmaz a Japánból származó főnix tyúkokkal és a ruáni kacsafajtával kapcsolatban is. Sidor mérnök a sertéstartás, Ochodnicky mérnök pedig a kecsketartás feltételeit taglalja egyegy cikkben. Érdekességnek számít a kecsketej felhasználhatóságáról szóló írás is. A terráriumkészítésröl, a kaméleon neveléséről is ismereteket szerezhetnek az olvasók. Az állategészségügyi rovatban a nutriák kokcidiózisáról, a galambok külső élősködőiről, valamint a házinyúl vetélésének okairól van szó. A díszgalambok tenyésztői újabb tapasztalatokat szerezhetnek a csüd tollasodásával kapcsolatban. Új adatokat tartalmaz a nutriák viselkedésével foglalkozó cikk, de bizonyára nagy érdeklődéssel olvassák majd az olvasók a berni pásztorkutyával, a mexijßi süvöltővel, a macskatartás higiéniájával kapcsolatos írásokat is. (sz) Lapunk egy májusi számában hírt adtunk arról, hogy a vereknyei öntözési Kutatóintézet külföldi cégek részvételével gépbemutatót tartott, amelyen esöztető berendezéseket láthattak az érdeklődök. Az intézet hidasi kísérleti telepén június 26-án újabb gépbemutatót rendezett, amelynek főszereplői ezúttal a speciális növények, komló, szőlő, gyümölcsfák stb. öntözésére szolgáló ún. mikroöntözési berendezések voltak. Kifizetődik az öntözés A megnyitón Michal Santa, az öntözési Kutatóinézet igazgatója elmondta, hogy a hazai piaci viszonyok és a mezőgazdasági termelés gazdasági helyzete egyre inkább megköveteli, hogy jobban gazdálkodjunk az öntözővízzel és az energiával. A mostani bemutató célja, hogy ismertesse, hogyan növelhető ez a gazdaságosság a hazai és a külföldi csúcstechnikájú speciális öntözőberendezések segítségével. A termelők ez idáig nem szenteltek túl nagy figyelmet az öntözési célú kutatásoknak, pedig azok nagyban hozzájárulnak a termelés gazdaságosságához. öntözéssel például 25-30 százalékkal növelhető a speciális növények terméshozama. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon mennyiség megtermeléséhez 25-30 százalékkal kisebb termőterületre van szükség, ami a mai viszonyok között nem elhanyagolható tény. Gyümölcsösök telepítése esetén például a beruházási költség 130-150 ezer korona hektáronként. öntözéssel ugyanez a gyümölcsmennyiség 0,7 hektáron megtermelhető, s ez 39-50 ezer korona megtakarítást jelent hektáronként. A speciális öntözési rendszer beruházási költsége hektáronként 80-90 ezer korona, de ha figyelembe veszszük, hogy mennyivel kisebb területen kell a metszést, trágyázást, vegyszeres kezelést elvégezni, nyilvánvalóvá vá'ik, hogy öntözni mindenképpen érdemes. Nagy volt a választék Az igazgató bevezetője után Miloslav Novotny mérnök ismertette a bemutatón részt vevő cégeket és termékeiket. Az első ízben megrendezett Irrisalon 35 különböző öntözőberendezést mutatott be, amelyek a csepegtető berendezések, a szivárogtató berendezések, a mikropermetezők és a csepegtető tömlők csoportjába sorolhatók. A mikroöntözési rendszerek előnye az öntözővíz-, az energia- és a munkaerő-takarékosság, az egyenletes vízadagolás, valamint, hogy szélsőséges körülmények között, pl. lejtőkön, tagolt területeken is eredményesen használhatók, s nem áll fenn a talajerózió veszélye. Felhasználhatók gyümölcsösök, szőlő, komló, bogyósgyümölcsüek, zöldség, parkok, virágágyások és -konténerek stb. öntözésére szabadban és fedett térségekben, üvegházakban, fóliasátrakban egyaránt, nedvességpótló és klimatizációs célú öntözésre. Az előadásokat követően a kísérleti parcellákon és a fóliasátrakban üzem közben is megtekinthettük a berendezéseket. A rendezvényen a külföldi technikát izraeli, görög, francia, osztrák, ausztrál és amerikai cégek képviselték, a hazaiak közül a Galántai Állami Gazdaság, az Alsónyárasdi Mezőgazdasági Szövetkezet a Zvole u Prahy-i Szövetkezet és a pozsonyi öntözési Kutatóintézet mutatták be termékeiket. Hazai - külföldi együttműködés A Galántai Állami Gazdaság a görög Eurodrip céggel közösen gyártja az EURODRIP csepegtető öntözőberendezést. A komplett berendezés szivattyúállomásból, szűrőberendezésből, trágyaszerkeverőből és -adagolóból, a fővezetékekből és a csepegtetőkkel ellátott múanyagtömlőkból áll. Az egész berendezés alapeleme a csepegtető. A múanyagtömlőket 16 és 20 mm-es átmérővel gyártják, a csepegtetőelemek stabilan a tömlőbe vannak szerelve, a megrendelő igénye szerinti távolságokban egymástól. A csepegtetők átfolyási intenzitása 2-4 liter óránként, az üzemi nyomás 0,14 MPa, atömlő hossza 30- tól 320 m-ig változhat. Érdekes volt az izraeli Ein-Dor cég Mister Sprinkler nevű mikropermetezö berendezése, amelyet üvegházakban és fóliasátrakban klimatizációs öntözésre használnak. Ez a berendezés azzal tűnik ki, hogy a porlasztófejek csöpögést gátló miniatűr berendezéssel vannak ellátva, amely a csap elzárása után megakadályozza, hogy a tömlőben lévő víz a fejeken keresztül kicsqpögjön, ami a hasonló típusú berendezések legnagyobb problémája. A berendezés alacsony nyomást, 0,2 MPa-t igényel, a szórófejek hatósugara 2-3 m, egymástól való távolságuk 2 m, az átfolyás intenzitása óránként 70 liter. Újdonságok A Veiké Bílovice-i Mezőgazdasági Szövetkezet konzolos szerkezetű, alacsony intenzitású öntözőberendezést mutatott be. A kétkarú, két szórófejjel ellátott, forgó mozgást végző berendezés föld alatti stabil csőhálózatra kapcsolható. A konzol magassága 2,2-3 m, a szórófejek átmérője 2,5-7 mm, üzemi nyomása 0,3-0,4 MPa, az átfolyás 0,39-1,2 l/s, hatósugara 20-28 m, intenzitása 1,3-2,2mm/h. Felhasználható lejtős területeken, ahol a hagyományos öntözés erózióval fenyeget. Dolimat néven az Uherské HradiS- té-i Mezőgazdasági Szövetkezet egy híd rendszerű, főleg üvegházakba ajánlott öntözőberendezést, mutatott be. A szerkezet lényege, hogy az üvegház (vagy fóliaház) tetőszerkezete alatt elhelyezett sínen egy konzolszerkezet fut, és az erre szerelt szórófejek az egész területen egyenletes nedvességet biztosítanak. A Dolimat előnyei: a kis öntözési adagok nem áztatják fel túlságosan a talajt, nem bontják meg a talajszerkezetet, az öntözés apró cseppekben történik, ami ismételt harmatszerű öntözést eredményez, a szerkezet megfelelő elhelyezése szabadon hagyja a munkateret, a berendezés hálózati feszültséggel is működtethető. A pozsonyi Öntözési Kutatóintézet többek között egy csepegtető fóliatömlőt is bemutatott. A Perfa nevű berendezés fő eleme a 0,2 mm falvastagságú fóliatömló, amelyre egymástól 20-40 mm távolságra speciális módszerrel nyílásokat vágtak. A tömlő előnye, hogy viszonylag olcsó, 4 koronába kerül folyómétere. A rendezvényen bemutatkozott a Metafin, az Ein-Dor és a MAAN cég Izraelből, a Macedonian Plastics és a Polyglas Görögországból, az Irrifrance Franciaországból, a HB-Plastic és a Flóromat Ausztriából.* Amint az a bemutatón is látható volt, van még mit tanulnunk a külföldiektől. Igyekeznünk kell minél jobban együttműködni velük, pl. szabadalmon alapuló gyártással, mint azt a Galántai Állami Gazdaság és az Eurodrip cég példája is mutatja, esetleg kooperáción alapuló együttműködéssel, pl. egyes résztermékek hazai gyártásával vagy késztermékek behozatalával A kutatóintézet kísérleti parcelláin gabonából, kapásnövényekból, hüvelyesekből öntözés és a helyes agrotechnika segítségével két-háromszoros terméshozamot képesek elérni, mint öntözés nélkül. Jó példa tehát van, csak követni kell. GAÁL LÁSZLÓ A Veiké Bilovce-i konzolos szerkezetű öntöző Az öntözési Kutatóintézet csepegetö tömlői fóliasátor alatt Klimatizációs mikropermetező berendezés
