Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-11 / 120. szám
Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csütörtök, 1991. július 11. • I. évfolyam • 120. szám • Ára 2,30 korona Előzetes termésbecslés Egymillió tonnával kevesebb A Gombai Állami Gazdaság után a napokban az Oroszvári Mezőgazdasági Szövetkezetben is megkezdődött az aratás. Képünk az őszi árpa betakarítása közben készült (ÓSTK-felvélel) * Szerkezetváltás a vegyiparban (is) Pénz nélkül nem megy Közel 16 ezer embert érintett a vegyipar szerkezeti átalakítása, vagyis ennyi vegyipari szakembernek kellett otthagynia az állását, a gazdaságosabb termelés érdekében. Persze, ez nem jelenti azt, hogy 16 ezren váltak munkanélkülivé, hiszen nagyon sokan nyugdíjba vonultak, vagy más iparágakban helyezkedtek el. A szerkezeti változás természetesen maga után vonja a profilváltást és az energiafogyasztást szabályozó rendeletek és előírások betartását. Az utóbbi komoly problémát okoz a tárca dolgozóinak, mivel a kohászat után a vegyipar a legnagyobb energiafogyasztó. Persze, a környezetvédelmi szempontokat sem hagyhatják figyelmen kívül a gyártási program kidolgozásakor. Tekintettel a vállalatok kilá-Az alapvető kalászosok idei össztermése Csehszlovákiában várhatóan 10 millió 940 ezer tonna lesz, ami 1 millió 70 ezer tonnával elmarad a tavalyi rekordterméstől. A kalászosok hektárhozamát 4,84 tonnára becsük, tehát 1990-hez képest mintegy 0,47 tonnával (8,9 %) lesz kevesebb a termésátlag. A hosszúlávú eredményeket figyelembe véve azonban az idei termés 93 %-kal túllépi az 1981—85-ös és 0,9 %-kal az 1986—90-es átlagot. A repce esetében — 2,67 tonnás termésátlag mellett — 444 ezer tonna magra számítanak a szakemberek, ami 64 ezer tonnával (16,8 %) meghaladja az előző évi mennyiséget. Ez elsősorban a vetésterület növelésének köszönhető. A tavalyinál magasabb hektárhozam (5,3 %-kal) várható korai burgonyából is. A vetésterület 1990-hez képest 17 ezer hektárral, vagyis 0,4 %-kal csökkent. A magra termesztett kalászosok vetésterülete szintén csökkenő irányt mutat. 2 millió 433 ezer hektárt vetettek belőlük, tehát 45 ezer hektárral (1,8%) kevesebbet mint tavaly. Elsősorban a búza, a rozs és a kukorica vetésterülete lett kisebb. Szintén csökkent a cukorrépa és a szárazföldön termesztett többéves takarmánynövények vetésterülete. Nőtt viszont a hüvelyeseké és az olajnövényeké. A magánszektor a vetésterület 4,6 százalékát műveli (az arány tavaly 3,5 % volt). tástalan anyagi helyzetére, a vegyipar fejlesztése pénzügyi akadályokba ütközik majd. Ezért (is) szükséges, hogy ebben az iparágban minél több vegyes vállalat alakuljon. Az Incheba vegyipari vásáron a tárca vezetői és az egyes iparvállalatok igazgatói már tárgyaltak külföldi cégek képviselőivel kooperációs lehetőségekről. Jón 11 öleik, a Szlovák Köztársaság ipari minisztere tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit a vegyipart érintő kérdésekről és a szerkezeti átalakítás fontosságáról. Mint mondotta, ezentúl a vegyipari vállalatoknak nemcsak termelniük kell, hanem el is kell adniuk a termékeket. (-nő) Lapunknak nyilatkozik az Együttélés elnöke Parlamenti félidő Egy esztendő telt el az első szabad választások óta, s ugyancsak egy évnyi törvényalkotói munka áll a két évre választott Szövetségi Gyűlés mögött. E félidő alkalmából válaszolt szerkesztőségünk kérdéseire DURAY MIKLÓS képviselő, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagja. Megérett az idő az új választások kiírására — Képviselő úr, a parlamenti félidőben hogyan értékeli a törvényhozó testület eddigi munkáját? — A Szövetségi Gyűlés mai politikai arculata merőben különbözik attól, amilyen a választások után volt, s ez bonyolultabbá teszi működését. Nő a szakadék a kormány és a parlament között; amelyet a visszautasított törvények egész sora is bizonyít. Ez megkérdőjelezi a törvényhozó testület politikai hitelét, s kérdéses, hogy ma ez a testület valóban tükrözi-e a társadalom politikai szerkezetét? Az egy évi törvényalkotói munka mellett a parlament önmagát is átalakította. A jóváhagyott törvényekről ma még nehéz nyiletkozni, hiszen egy részük csak most lépett életbe, többhöz még végrehajtási rendelkezések sincsenek. Eleiképességük reális megítéléséhez több idő kell. Sok jel mutat arra, hogy egyes törvények eredeti formájukban tiszavirág-életűek. A Szövetségi Gyűlés rekordot állított fel a saját maga alkotta törvények módosításában! Úgy érzem, ez a parlament már túlélte magát, s csupán a politikai stabilitás szempontjából szükséges, hogy mandátumát még egy évre megtartsa. Egyébkém megérett az idő az új választások kiírására. — Ezzel a véleményével nincs egyedül... — Hangsúlyozni szeretném: véleményemmel nem azt akaorm sugallni, hogy azok pártján vagyok, akik a politikai élet destabilizálását kívánják. Erről szó sincs! Sajnos, egész Csehszlovákiában azok kívánják az idő előtti választásokat, akik valamilyen oknál fogva kiszorultak a politikai életből, vagy pedig újonnan alakult politikai erőként lépnek fel, s emiatt nincs megfelelő politikai képviseletük a parlamentben. Én abból az egyszerű tényből indulok ki, hogy a mai parlamentnek csupán egy töredéke képviseli azt a politikát, amelyre a jövő szempontjából az egész országnak szüksége van. — Mégis, Ön mit üirl eredménynek a parlament eddigi munkájában? — Általánosságban azt, hogy képes volt szembenézni a múlttal, például a kárpótlási törvények megalkotásával vagy a kommunista időszakot elítélő politikai határozatával. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt megtette ez a parlament. Ám, azt is tudni kell, hogy nem ezen áll vagy bukik a társadalom, az ország gazdasági élete. Aggaszt, hogy nem elég gyorsan halad előre a gazdasági átalakulás, késlekednek a gazdasági törvények, s nem olyan formában hagyják őket jóvá, ahogy azt a gazdasági átalakulás megkövetelné. — Hogyan lá(jn a nemzeti kisebbségeket érintő jogalkotás helyzetét? — Ezen a téren el kell választanunk egymástól az általános lehetőségeket és a sajátos kérdéseket. Tény, az elmúlt másfél évben az általános lehetőségek, a jogok és szabadságjogok terén sokkal jobb lett a (Folytatás a 2. oldalon) r Duray Miklós üzenete a bosi erőmű ellen tüntető természetvédőkhöz Kedves Barátaim! Végre határozott lépésre szánták el magukat a csallóközi természet\'édők —kiálthatnék fel Csupán azért nem teszem, mert úgy gondolom, hogy már hamarabb meg kellett volna érnie ennek az elhatározásnak. Remélem, még nem késő. A bősi vízerőmű Európa legembertelenebb és legkegyetlenebb építkezése. Minden következményével az alapvető emberi érdekek ellen hat. Nem csupán Európa egyik legcsodálatosabb természeti együttesét tették tönkre az erőmű kitervelői és támogatói, nem csupán a nehezen pótolható sok ezer hektárnyi ligeterdőt és állatvilágát pusztították el, nemcsak a sok százezer köbméter termőtalajt rabolták el Csallóköz lakosaitól, nemcsak a Kárpátmedence legnagyobb ivóvízkészletét fenyegeti a csaknem teljes megsemmisülés, nem csupán a sok tízezer hektárnyi mezőgazdasági termőterület értéktelenedne el, ha üzembe helyeznék ezt a szörnyet, hanem tömegkatasztrófa is fenyegetne bennünket, ha feltöltenék vízzel az óriási betonteknőt. Sok tízezer ember éjszakai álma válna nyugtalanná, mindennapi élete lenne veszélyeztetve. Soha nem hajthatnánk biztonságban nyugovóra a fejünket, soha nem lehetnénk biztosak abban, hogy megérjük-e a holnapot az erőmű árnyékában. E bizonytalanság miatt ki tudja hányán hagynák el szülőföldjüket? Kedves Barátaim! Egy bőnös elképzelés bűvkörében mozgó politikusok és szakmájukra szégyent hozó közgazdászok, mérnökök technikusok ezrei maffiájának terrorja alatt élünk A legmegdöbbentőbb mindannyiunk számára, hogy a bősi erőművel kapcsolatos nézetek ma is azonosak a totalitárius rendszer politikusainak nézeteivel. A politikai rendszer megváltozott, de az erőművel kapcsolatos cinikus népellenesség tovább él Ezért vádolom a szlovák kormányt, hogy hajthatatlanságával egy népellenes bűntett elkövetésére készül, és vádolom azokat a képviselőtársaimat, akik süket füllel hallgatják éneinket és félelmeinkről szóló szavainkat. . Kedves Barátaim! Tüntetőkf Ne engedjétek hogy folytathassák környezetünk rombolását, az életünket veszélyeztető építkezést! Akadályozzátok meg hogy feltöltsék vízzel az üzem vízcsatornát! Ne engedjétek hogy eltéríthessék a Dunát eredeti medréből! Ne engedjétek hogy tönkretegyék szülőföldünket! Prága, 1991. július 10. DURAY MIKLÓS A Dunaszaurusz madártávlatból, ahogyan a kormányfő is láthatta (CSTK-felvétel) Járt Öarnogursky Bősről „Még két hét, és döntünk” Ján Őarnogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke tegnap délelőtt Viliam Oberhäuser erdőgazdasági és vízgazdálkodási miniszter, valamint szakértők és újságírók társaságában egy helikopterről megtekintette a bősi vízlépcsőt, majd utánna a vágkirályfai vízerőművet és a Szeredi Nikkelkohó környékét. Amint azt a kormányfő a sajtó jelen levő képviselőinek elmondta, a kabinet megközelítőleg két hét múlva foglal állást a bősi beruházással kapcsolatban. .Addig is a Szövetségi Gyűlés által jóváhagyott irányelvek szerint fognk eljárni” — fűzte hozzá. Viliam Oberhäuser megállapította, hogy az építés gyakorlatilag záró szakaszához érkezett, s „nem volna jó most felfüggeszteni”. A kivitelezésre vonatkozó új alternatív javaslatok számolnak a magyar fél teljes kizárásával, azonban lehetőséget adnak a közös vízerőmű építéséhez való visszatérésével is. Mint a továbbiakban elmondta, ha a jelenlegi ütemterv szerint folytatódnak az építési munkák, a jövő év végéig megkezdődhet a beruházás részle-A Szlovák Nemzeti Tanács ülése ges üzemeltetése. A kivitelezés végleges befejezése megközelítőleg négy év múlva várható. Arról nem szól a fáma, vajon a látogatás során szóba került-e a szlovák, magyar és osztrák környezetvédők erőműellenes akciója. A délutáni jelentések szerint tegnap tovább folytatódott a somorjai Eurolánc polgári kezdeményezés blokádja a körtvélyesi felvízcsatoma szivattyúállomásánál. A „zöldek” ismételten hangsúlyozzák, hogy a csehszlovák energiaiparnak az elektromos energiával való takarékoskodáson és a villamosáram célszerű felhasználásán kell alapulnia. Az ágazatot úgy kell fejleszteni, hogy az energia előállítása ne okozzon környezeti károkat. Kárpótlást az elhurcoltaknak A Szlovák Nemzeti Tanács 16. ülésének második napján a honatyák a második világháború utáni időszak fehér foltjainak vizsgálatával foglalkoztak. Amint az a néhány további vagyonjogi és egyéb sérelmek enyhítéséről, valamint az államigazgatási szerveknek a nem bírósági rehabilitáció terén betöltött hatásköréről szóló törvény javaslatával kapcsolatos vita során kiderült, a jogszabálynak köszönhetően legalább részben nyerhetnek anyagi és erkölcsi elégtételt az érintettek. Több képviselő kiegészítő vagy módosító javaslatot terjesztett elő. Miroslav Dziak-Koáicky (NYEE) indítványozta, hogy az SZNT határozatban javasolja a Cseh Nemzeti Tanácsnak: fogadjon el hasonló törvényt. Agárdy Gábor (MKDM) javasolta, hogy a jogszabály ne csupán a Szovjetunióba, hanem Csehszlovákia különböző városaiba elhurcolt személyek kártalanítására is vonatkozzon. Információi szerint megközelítőleg 40 ezer emberről volna szó. v
