Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-23 / 130. szám
/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kedd, 1991. július 23. • I. évfolyam • 130. szám • Ára 2,30 korona Mától lapunk folytatásokban közli ALBERT GÁBOR „EMELT FŐVEL” című dokumentumkötetének a csehszlovákiai magyarság kitelepítésére vonatkozó részleteit! Az 1. részt az 5. oldalon olvashatják.----------------------------------ä Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk 2. oldalán közöljük azt a felhívást, amelyet a somodi művelődési tábor résztvevői intéztek a bősi erőmű ellenzőihez ____________________________ A NYEE sajtótájékoztatója „uborkaszezon”előtt Rendezni a tulajdonviszonyokat Pozsonyban tegnap sajtóértekezletet tartott a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom. A találkozón a mozgalom vezetőségi tagjai a NYEE képviselőinek a Szövetségi Gyűlésben, illetve a Szlovák Nemzeti Tanácsban végzett munkájáról tájékoztatták a sajtó képviselőit. Mint megtudtuk, az SZNT az el- hogy az ágazatban kialakult értékesíső félévben 63 új törvényt, jogszabálymódosítást fogadott el, amelynek jóváhagyásába nem kis mértékben szóltak bele a mozgalom képviselői. Frantisek Sebej és Vladimír Ondrus egyebek között megemlítette az illetékességi törvényt, amelyet a NYEE kezdeményezésére terjesztettek elő, továbbá az Európa Tanácsba való bejutás feltételét képező emberjogi alkotmánylevelet. Legtöbb szó a mezőgazdaságról és a földtörvényről esett. Cyprián Jurán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megjegyezte, tési válság az előző rendszer politikájának következménye. A másik a KGST feloszlása, amellyel jelentős piacot veszítettünk. A mezőgazdasági problémák megoldásának alapja a tulajdonviszonyok rendezése kell hogy legyen. A NYEE azt javasolja, hogy a szövetkezetek államosítása nyomán létrejött állami gazdaságok esetében a szövetkezetekre vonatkozó transzformációs törvény szerint járjanak el. Amint azt Ján Hacaj, a mozgalom parlamenti képviselője elmondta, a mezőgazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Vízlépcső = nemzetiségikérdés? is bizonyítja — a tiltakozások hátterében egyértelműen a szlovákiai magyar kisebbség nemkívánatos ténykedését látja Ellensúlyozza a helyzetet több politikai erő józan érvelése. A Zöldek Pártja például erélyesen elutasította, demagógiának és hangulatkeltésnek nevezte a kísérleteket: nemzetiségi ügyet fabrikálni Bős—Nagymaros problémájából A magyar mozgalmak is következetes elkötelezettséggel viszonyulnak a kérdéshez Ennek ellenére a probléma továbbra is megoldatlan A magtár mozgalmak közül a legfőbbet talán az FMK tehet az ügyért, ezén felelőssége is a legtagyobb. Hiszen — ahogy ők maguk hangoztatták — nélkülük „nem lehet kormányozni Szlovákiát", a kormánykoalíció részét képezik, tagjai jelen vannak a kormányban Ennek tudatában (el)várható, hog/ a vízlépcső problémájának hosszan húzódó megoldásában ténylegesen részt követelnek-vállalnak A Bős—Nagymaros felöli végleges döntés elhúzódása feszültséget szül Szlovákia politikai tényezői már azon tűnődnek, hogy építsék be a választási hadjáratukba, prog romjukba a szakállas problémái Csakhát a két év múltán újra ismételt ígéretekkel vajon mennyi választópolgárt lehetséges elbűvölni? _________________MÁZSÁR LÁSZLÓ J A bősi vízlépcső még mindig politikai kérdés! Pedig még a választási hadjárat idején megígérte a nemzeti egyetértés kormánya, hogy két független nemzetközi szakvizsgálatot is elvégeztet Bős—Nagymaros ügyében A széles nyilvánosság nem tudott meg semmi kézzelfoghatót e vizsgálatokról. Megtönéntek-e, befejezték-e—ha igen, milyen eredménnyel—a munkát? Miért nem volt elég a bő egy év az új kormánynak sem arra, hogy szilárd szahéleménnyel tudjon érvelni? Vágj talán mégsem a szakvélemény a döntő? Netán ismét a politikai szempont kerekedett felül? Elgondolkodtató, hogy a ma legerősebb szlovákiai koalíciós erő — a Kereszténydemokrata Mozgalom — egyre erősebb szekundártsa lett a felépítést szorgalmazóknak Több KDM-politikus Bőssel kapcsolatos télemérrye túlságosan is egértelmü. Tudvalévő, hogy Ivan Camogursky, az SZNT égik alebiöke erős vízlépcső-párti, lévén „mellesleg" a Hydrostav vez&igazgatója is Jozef Bútora építőipari miniszter —erősen bírálva a Zöldek Párgát, a természetvédőket, az Eurolánc által szervezett körtvéfyesi tiltakozó akciói — a vízlépcső felépítése mellett tette le a garast Ladislav Pittner, belügminiszter pedig — mint erélyes hangi parlamenti megnyilatkozása Interjú Púkkal Lászlóval Kellene a magyar egy etem Négy református teológushallgatón kívül senkit nem vettek fel Magyarország felsőoktatási intézményeibe a pályázó kilencvenötből — tájékoztatta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos választmányát Pukkai László, a szervezet elnöke. Ezért a választmány tagjai őt és a vezetőség egy másik tagját, Zirig Árpádot azzal bízták meg, hogy a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztériumban tisztázzák az okokat A felvételik kapcsán kialakult helyzetet és a budapesti út eredményeit Pukkai László foglalja össze*. — A felvételik után nagyon sok elkeseredett szülő keresett meg személyesen vagy telefonon, és arra kért, tegyek valamit, mivel a gyermekét nem vették fel. Nem egy felvételiző rendkívül kínosan érezte magát, amikor sok helyütt a felvételi bizottság tagjai úgy tettek, mintha nem tudtak volna a csehszlovákiai ösztöndíjasokról. Azt is megkérdezték tőlük, miért nem a nulladik évfolyamba jelentkeztek, ugyanis szerintük nagy különbség van a magyarországi és a határokon túli magyar iskolákban tanított tanagyag között. Később sikerült tisztáznunk, hogy ez elsősorban a romániai, kárpátaljai és jugoszláviai iskolákról mondható el. Mikor az elszomorító híreket hallottuk, még június végén felkerekedtünk Pék Lászlóval, a vezetőség egyik tagjával, hogy végére járjunk a dolognak. Mitagadás, a művelődési minisztériumban nem nagyon örültek nekünk. Elmondták, hogy az 1975 évi felvételiket jogszabályozó 109-es számú törvény értelmében nem tehetnek semmit. Ez valamennyi határon túli diák számára diszkriminatív jellegű, sőt, a Magyarországon néhány éve érettségizettek számára.is az. Míg az ottani tanuló tanulmányi eredményeitől és az egyes versenyeken elért eredményeitől függően visz magával bizonyos pontszámot a felvételire, a külföldi diák esetében a középiskolában elért eredményeket nem ismerik el, tehát a mi tanulóink nulla ponttal indultak, így bármilyen jól csinálták is meg a felvételit, a szükséges pontszámot nem érhették el. — Önöknek már tavaly is tudniuk kellett erről a törvényről. — Nos, a korábbi években a Ma(Folytatás a 2. oldalon) Egyedül nem tud védekezni Lapunk munkatársa nemrég találkozott három neves jugoszláviai személyiséggel (mindhárman tagjai a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Elnökségének), Dudás Károly íróval, a 7 Nap főszerkesztőjével, Csorba Béla újságíróval és Siflis Zoltán filmrendezővel, s felkérte őket, hogy nyilatkozzanak a Jugoszláviában élő magyarok helyzetéről Az interjú első részét lapunk tegnapi számában közöltük. • Az új politikai helyzetről konzultáltak-e a horvátországi és szlovéniai magyar szervezetekkel? Dudás K.: Mi valóban nagyon mély gödörből másztunk ki. Korábban lehetetlen volt az önszerveződés, tehát semmiféle esélyünk nem volt kapcsolatot teremteni a többi testvérszervezettel. Most kezdődik egy kibontakozás, elsősorban az anyaország felé, és az új helyzetben természetesen megpróbáljuk a horvátországi és a szlovéniai magyarság szervezeteivel is felvenni a kapcsolatot, ugyanakkor szorosabbá válnak kapcsolataink az Románia Magyar Demokrata Szövetséggel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel és az Együttélés Politikai Mozgalommal is. A VMDK programjában szerepel a szándék: létrehozni egyfajta kárpát-medencei kisebbségi szervezetet. Az új Európában ennek lehet esélye. • A nehézségek csak politikai téren nyilvánulnak meg, vagy a művelődésre, oktatásra és az irodalmi életre is kivetülnek? Csorba B.: A kisebbségi kultúrák alapját az oktatás képezi. Oktatási rendszerünk tudatos beavatkozás következtében tönkrement a hetvenes években. Paradox módon éppen abban az időben érték a legnagyobb csapások a magyar oktatási rendszert, amikor a Vajdaság önállósága a legnagyobb volt. Azt tudni kell, hogy a magyarság a Vajdaságon belül is kisebbséget alkot, és a Vajdaság autonómiája Szerbián belül nem magyar autonómiát jelentett, hanem egyfajta szerb autokratikus, kommunista hegemóniát. Függetlenül attól, hogy nemzetiségi jogaink nem voltak rózsásak, azért az általános emberi jogok terén Jugoszlávia előtte állt a többi kelet-európai kommunista országnak. Részben ennek tudható be, hogy a vajdasági irodalom (Folytatás a 2. oldalon) Sorsforduló előtt a vajdasági magyarság Hát igen, már valóban csak a gumibot, a vízágyú, a könnygáz és a rabomobil hiányzott. De ne szaladjunk a dolgok elébe, lássuk inkább tömör időrendiségben a tegnapi nap történéseit Somorja határában, a csölösztői gáton. Sajnos, azzal kell kezdenünk, hogy a meghirdetett nagyszabású tiltakozó megmozdulás a vártnál jóval szerényebb méretűre sikeredett. Vagy 200 ember alkotta végül is azt a menetet, amely egy darabig farkasszemet nézett a rendőrök sorfalával; az újabb konfliktus már itt, gyakorlatilag pár méterre Somorja legszélső házaitól elkerülhetetlennek látszott. Végül is — nevezzük így — kompromisszum született: a menet, transzparenseket lobogtatva és jelszavakat kiáltozva végigvonult a töltés alján, a velük párhuzamosan ballagó rendőrök „díszkíséretével”... Az egész ügy gócpontja, a szivattyútelep ekkor már mond(Folytatás a 2. oldalon) Vissza az 1989 novemberi módszerekhez (VASS GYULA felvételei) A Nagy Mű tragikus következményeit talán ez a kisfiú is viselni fogja... A rendőrök libasorban, bevetésre készen kísérték a tiltakozó menetet ..I i — n— . ■■ V _____________:______________________________________________J t A jelszavak és a módszerek visszatérnek Keserű emlékeztető ^ novemberére
