Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-23 / 130. szám

2 1991. július 23. (OHJ^ACBnir VáCLAV HAVEL köztársasági elnök július 19-én aláírta az európai hagyomá­nyos fegyveres ettük csökkentéséről szóló megállapodás ratifikációs okmányait. Ez­zel Csehszlovákia a 22 szerzőidéi állam kö­zül az elsői ország, amely ratiGkálta a meg­állapodást. A dokumentum megteremti annak feltételét, hogy a kontinensen új biztonsági rendszer jöjjön létre, s a benne foglaltak megvalósítása elősegíti az euró­pai hagyományos fegyveres erők számá­nak lényeges csökkentését és ezáltal az egységes Európa építését. Amint arról a Külügyminisztérium sajtóosztálya tájé­koztatta a csehszlovák hírügynökséget, a többi ország a közeli napokban ratifikálja a megállapodást. A SZLOVÁKIAI kereskedelmi pénz­intézetek tevékenységét segíti a New York-i Szövetségi Tartalékbank küldött­ségének konzultációs látogatása. A dele­gáció tagjai tegnap találkoztak a Csehszlo­vák Állami Bank szlovákiai főintézetének vezetőivel, ma és holnap pedig tárgyaláso­kat folytatnak majd a Szlovák Állami Ta­karékpénztár, az Általános Hitelbank, a Tatra Bank és a Szlovák Mezőgazdasági Bank munkatársaival. A DÉÉÍNI JÁRÁSBAN levő vams­­dorfi határátkelőhelyen tegnap a német határrendőrség 25 bolgár állampolgárt adott át a csehszlovák határőrizeti szer­veknek. Ar Németországból kitoloncolt határsértők útiokmányába aztán bekerült a „persona non grata” pecsét, ami azt jelenti, hogy 48 órán belül Csehszlovákia területét is el kell hagyniuk. H elena WOLEKOVÁ, a Szlovák Köztársaság munkaügyi és szociális mi­nisztere tegnap a bányászok problémái­nak megoldásáról tárgyalt az illetékes szakszervezet vezetőivel. Egyebek között áttekintették a bérek, valamint a szociális juttatások valorizálásával összefüggő kér­déseket. A DEMOKRATA PÁRT tegnapi saj­tóértekezletén Peter MiSSík ügyvezető al­­elnök úgy fogalmazott, hogy a Genfben július 1—19-én a nemzeti kisebbségekről tartott tanácskozáson — amelyen a pártot Ivan Bmdiar képviselte — sok nézetel­térés volt a magyar küldöttség és a Ma­gyarországgal szomszédos államok dele­gációi között. Keserű emlékeztető ’89 novemberére (Folytatás az 1. oldalról) hatni hermetikusan el volt zárva az illetéktelenek (értsd: mindenki, aki nem rendőr vagy a Hydrostav dolgo­zója) elől. Annyit mindenesetre megtudtunk, hogy időközben meg­kezdték az állomás összeszerelését. A továbbiakban a helyszínen járt egyik magyar nemzetiségű képvise­lő, Mihályi Molnár László szolgált tájékoztatással. Mint elmondotta, a telepnél kíméletlen rendőri beavat­kozásra került sor. A tiltakozók egy csoportja ugyanis a blokád ellenére ismét utat talált az eredeti őrhelyre, de a rendőrök immár nem sokat fi­nomkodtak velük. Többet — köztük újságírókat, filmeseket — elvittek közülük, a legelszántabbakkal szem­ben pedig — akik egyenesen a szi­vattyúrendszer csöveiben sáncolták el magukat — könnygáz használatát helyezték kilátásba. Nagyjából itt tart most tehát a lakosság és az általa megválasztott kormány háborúja, másfél éve demokratikusnak hirde­tett államunkban. A gátat vigyázó rendőrök szemmel láthatólag ráér­nek: ők fizetésért, s nem is akármi­lyenért állnak ott, ha kell, nyilván akármeddig. A tiltakozók azok, akiknek a szabadsága telik, s akik egyre reménytelenebből nézik a zöld kordont tulajdon városuk, falujuk határában... (vass) f Kémkedjen GAZDÁVAL Kellene a magyar egyetem _________________Szabad ÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) gyarországon továbbtanulók többsége az ún. C kategóriába tartozott. Ez azt jelenti, hogy nem ösztöndíjasok, hanem önköltségesek voltak, s rájuk más előírás vonatkozott. Egyébként mi abban bí­zunk, hogy a magyar fél a felvételikig megváltoztatja ezt a rendelkezést. — Miképp történhetett meg, hogy az egyete­meken,főiskolákon nem tudtak a cseh­szlovákiai diákokról? — Ez a dolog még nem tisztázott. Azokra a helyekre, amelyeket meghirde­tett a művelődésügyi tárca, szerződést kö­töttek a felsőoktatási intézményekkel, a másolatok nálunk vannak. Tehát tudniuk kellett diákjainkról. — Harminc diák elvégezte a nulladik évfo­lyamot. Közülük sem került be senki? — Kiss Mária, a Márton Áron Kollégi­um igazgatónője telefonon tájékoztatott arról, hogy egy hallgatót a gyenge felvételi eredménye miatt kizártak a felvételi fo­lyamatból, három tanulót felvettek az Ybl Miklós Műszaki Egyetemre, és még két tanuló bekerült, elnézést kérek, de nem tudom milyen szakra. A többiek ügye még nem zárult le. Róluk augusztus elején tu­dunk majd biztosat mondani. Tehát a helyzet nem annyira reménytelen, mint amilyennek az első pillanatban tűnt. — A művelődésügyi minisztériumban tett mostani látogatásuknak van-e kézzelfog­ható eredménye? — Töttössy Istvánná és Bakos István főosztályvezetővel tárgyaltunk. Most már valamivel szívélyesebb volt a fogadtatás, mint három hete. Kellemes meglepetés ért bennünket, mivel az osztályvezetők éppen az imént említett ominózus rende­let módosításán dolgoztak, amelyet azóta már a miniszter úr kollégiuma elé terjesz­tettek. Azzal bíztattak bennünket, hogy a helyzet két héten belül rendeződik, s ak­kor azonnal értesítenek minket. Két vál­tozat lehetséges: ők azt szeretnék — s hozzá kell tennem, mi is —, hogy az idén felvételizettekre is érvényes legyen ez az új jogszabály. Tehát valamennyi jelentke­zőnek felülvizsgálják az eredményeit. El­mondták, hogy ha létszámgondok miatt már az eredeti főiskolára vagy egyetemre nem sikerülne bejuttatni a hallgatót, ak­kor lehetőség lesz ugyanarra a szakra, de másik egyetemre átlépni. Ha mégsem si­kerülne elérni, hogy a mostani hallgatók­ra is érvényes legyen a jogszabály, akkor a jövő tanévtől már biztosan így lesz. — Mivel magyarázza, hogy a magyar fél korábbi elutasító álláspontja megválto­zott? — Talán azzal, hogy nemcsak mi kér­tük a felvételi rendszer felülvizsgálását, hanem a kárpátaljai, az erdélyi és a három jugoszláviai magyar pedagógusszervezet is. És sokat köszönhetünk Kiss Máriának is. — Pukkai úr, nincs olyan érzése, hogy Ma­gyarországon tehernek tekintik a hatá­ron túli magyar ösztöndíjasok fogadá­sát? — Nem tagadom, egy-két elmaraszta­ló kijelentéssel találkoztam. Ezt elsősor­ban Magyarország nem éppen rózsás gaz­dasági helyzetével magyaráznám. Ezért nem várható el tőlük korlátlan támogatás. Egyébként mi abban állapodtunk meg, hogy ez átmeneti segítségnyújtás lesz. Mi elsősorban azt szeretnénk, elsőrendű ér­dekünk az volna, hogy fiataljaink itt sze­rezzenek felsőfokú szakképesítést, innen kapjanak ösztöndíjat, hiszen mi a cseh­szlovák államkasszába fizetjük az adót. Ha gyerekeink Magyarországon tanulnak, fennáll a veszély, hogy nem jönnek haza, s nekünk nagy szükségünk van az értelmi­ségre. Megoldást egy csehszlovákiai ma­gyar felsőoktatási intézmény hozhatna, átmenetileg azonban szükségünk van se­gítségre, s most már reménykedünk ab­ban, hogy ezt a magyar fél is megértette. * Az interjú a Szlovák Rádió magyar adásának Családi magazin című műsorá­ban hagzott el július 21-én, vasárnap. TÓTH ERIKA Rendezni a tulajdonviszonyokat (Folytatás az 1. oldalról) szövetkezetek transzformációjáról szóló törvényjavaslat megvitatását egyelőre elhalasztották, az majd az általában a szövetkezetekre (tehát nem csak a mezőgazdasági) vonat­kozó transzformációs törvényjavas­lat megtárgyalásán belül kerülhet megvitatásra. Arra a kérdésre, hogy a somorjai gáton egymással szemben álló felek közül a NYEE vagy a vízmű ellenzői mellett áll-e, Vladimír OndruS kitérő választ adott. Azt mondta, hogy a NYEE minden kérdésben igyekszik békés megegyezés útján dűlőre jut­ni, és hogy az ő saját véleménye sze­rint a probléma a magyarországi fél elutasító hozzáállásában rejlik, az akció résztvevői pedig anélkül tilta­koznak, hogy a vízlépcső körüli dol­gokat alaposabban ismernék. A tájékoztató befejezéseként, bi­zonyítandó, hogy a mozgalom életé­ben is „uborkaszezon” áll be, a sajtó­­értekezletet vezető hölgy egy szépen kifejlett uborkát helyezett maga elé az asztalra. (gl) Felhívás Bős ellenzőihez A somodi művelődési tábor részt­vevői úgy döntöttek, hogy július 22- től részt vesznek a bősi vízerőmű építése ellen folyó tiltakozásban. Egyúttal felhívják a kerékpártúra résztvevőit és szervezőit, valamint mindazokat, akik nyaruk egy részét hasonló táborban szándékoznak töl­teni, hogy lehetőségeikhez mérten változtassák meg tervüket, és csatla­kozzanak a tiltakozókhoz. Kérünk mindenkit, aki nyári szabadságát itthon tölti, hogy sza­badideje egy részét szentelje a víz­lépcső elleni tiltakozásra. A bősi erőmű további építésének megakadályozása mindannyiunk ér­deke! Ezért 1991. július 22-én reggel hat órától nap mint nap álljuk el a munkagépek útját! Ettől a naptól időszakos autó­busz-ingajáratot indítunk (kb. há­rom naponként) Nagykapos és a víz­lépcső közötti útvonalon, amellyel ingyenesen szállítjuk mindazokat, akik részt vesznek a tiltakozásban. Felhívjuk azok figyelmét, akik személyesen nem tudnak jelen lenni, de egyetértenek velünk, hogy pénza­dományaikkal támogassák a vízerő­műkhöz utazókat. A somodi műve­lődési táborban ez idáig 11 ezer ko­ronát ajánlottak fel erre a célra. Ado­mányaikat a következő számlára várjuk: Együttélés—Spoluíitie Bratislava, Váeobecná úverová banka, Bratislava-mesto, ő. ú. 117035-012. Érdeklődni a következő telefon­számokon lehet: Fuksz Sándor (Nagykapos): 0949/912-861 Együttélés-iroda (Kassa): 095/213-12 Ambrus Ferenc (Rozsnyó): 0942/231-87 Együttélés-iroda (Rimaszombat): 0866/32-91 Losonc: 0863/4670 Urbán Aladár (Nagykürtös): 0854/931-82 Együttélés-iroda (Léva): 0813/258-21 Együttélés-iroda (Érsekújvár): 0817/923-01 Együttélés-iroda (Komárom): 0819/4035 Együttélés-iroda (Dunaszerdahely): 0709/227-33 Együttélés-iroda (Galánta): 0707/4169 Együttélés (központi iroda): 07/596-33 Molnár Imre, Újlaky Ferenc és Fuksz Sándor, a somodi művelődési tábor szervezői Egyedül nem tud védekezni (Folyta'ás az 1. oldalról) gáltattak a kommunista rezsimeknek. A szabadabban fejlődhetett, sok esetben a magyarországi irodalomnál is. Ma azon­ban azzal a ténnyel kell szembenéznünk, hogy miközben kialakult egy igen fejlett és erőteljes irodalmi kultúra, nagyon megcsappant az olvasók tábora. • Mivel magyarázzák a vajdasági magyarság számarányának csökkené­sét? Siflis 7.: Elsősorban az asszimiláció­val. Gyakoriak a vegyes házasságok, ami ugyan természetes egy többnemzetiségű közegben, ám a legtöbbször a vegyes há­zasságban született gyermekek nem őtzik meg anyanyelvűket. Á felmérések azt mu­tatják, hogy az ilyen házasságok zöme a kisebbségek rovására köttetik. A fogyat­kozásnak vannak egyéb okai is. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok magyar hagyta el a Vajdaságot. Emigrációs folyamat in­dult meg Nyugat felé, a jobb megélhetés reményében. A csökkenő népszaporulat az a tényező, amely a vajdasági magyarsá­got a leginkább sújtja. Ä születési arány­szám sokkal kisebb, mint az elhalálozások száma. Az elmúlt időszakban ezeket a kérdéseket nem lehetett felvetni. Ezután tudományosan is fel kell tárni őket. Csorba B.: Ehhez nem kell különö­sebb vizsgálat, hiszen a szemünk előtt ját­szódott le. A magyarság az egyik legin­kább elöregedett etnikum a Vajdaságban. Ennek több oka van. A magyarságot a há­ború végén igen súlyos atrocitások érték, több tízezer áldozata volt a terrornak, amelynek részben ideológiai, részben nemzeti okai voltak. De asszimilációt ger­jesztő tény a magyarság szórványhelyzete is. Az impériumváltásig, sőt, mondhat­nám egészen a második világháborúig a Vajdaságban bizonyos egyensúly alakult ki a magyar, a német és a délszláv lakos­ság között. A németség tudatos kiirtásá­val és kitelepítésével ezeket az arányokat megbontották. A szerb nacionalizmus ré­gi célját valósították meg. Csupilovics, a nemrégiben elhunyt akadémikus, aki a maga idejében a szerb fasizmus képvise­lője volt, már a húszas években kidolgozta azt a stratégiát, miszerint nem erőszakos módon kell asszimilálni a magyarságot, hanem meg kell változtatni az etnikai vi­szonyokat, és lassan az idő megteszi a ma­gáét. Csakhogy a két világháború között ehhez az akkori Jugoszláviának nem volt kellő gazdasági ereje. Ellenben azzal, hogy precedenst teremtettek a népek el­távolítására szülőföldjükről, mintát szol­németek helyére szerbeket és más dél­szláv etnikumokat telepítettek, ilyenfor­mán megszűnt az egyensúly — a magyar­ság kétharmada szórványhelyzetbe került. Ami méginkább súlyosbítja a helyzetet, hogy ez az asszimiláció nem spontán, ha­nem politikai úton kierőszakolt asszimi­láció. • A genfi tanácskozáson részt vettek a vajdasági magyarok képviselői is... Dudás K.: Igen, a VMDK nemzetiségi koncepcióját képviselőink és a jugoszláv delegáció útján, de más csatornákon is el­juttattuk Genfbe. Visszajelzéseink még nincsenek. • A kormányküldöttségben olt volt a VMDK képviselőije? Dudás K.: Nem, a jugoszláv delegáció­nak nem volt tagja egyetlen nemzetiségi képviselő sem. Genfben a „nagy” tanács­kozáson kívül volt egy kisebb, „kísérő ta­lálkozó” is, amely a nemzetközi közvéle­mény tájékoztatása szempontjából volt nagyon fontos. Erre a fórumra küldtünk képviselőket. • A szlovének, a Ilonátok a szerbek felfegyverkeztek. A vajdasági magyarok­nak van-e ilyen szándékuk? Siflis 7.: Érdekképviseletünk ezt nem szeretné. Az összetett politikai szituáció­ban a kisebbségek helyzete nagyon ké­nyes. Amennyiben a kisebbségek is fegy­verkeznének, ez politikailag ellenük sülne el. Azt, hogy a horvátországi magyar ki­sebbség miként ítéli meg a helyzetet és miként védi meg önmagát a háborús gyű­rűben, mi nem tudjuk. Sajnos, a félelem ^mindig valamilyen cselekvésre ösztönzi a közösséget és az egyént is. Lehet, hogy ilyen helyzetben egyesek fegyvert is vásá­rolnak, hiszen Jugoszláviában ez már szipte természetes. Azt viszont tiszta lelki­ismerettel állíthatom, hogy a vajdasági magyarok nem fegyverkeznek. Ha mégis megtörténne, ez roppant végzetes lenne. Corba B.: Mi nem egy esetleges szerb— magyar fegyveres konfliktustól tartunk, ha­nem a pogromoktól. A vajdasági magyarság fél attól, mi történik, ha széthull a szövetségi hadsereg, amely mégis egyfajta katonai fegye­lemnek engedelmeskedik, és ha a nagyszámú fegyveres elkezd a maga öntörvényei szerint cselekedni. Már most vannak szélsőséges cso­portok, amelyek terrorista tevékenységet foly­tatnak Egyértelmű, hogy a vajdasági magyar­ság önmagát nem lesz képes megvédeni, ezért csak a nemzetközi közvéleményben bízha­tunk BALÁZS F. ATTILA Az exporttermékekre szigorúbb szabvány vonatkozik Megkezdődhet a gabonaeladás Miroslav Adamec szövetségi gazdasági miniszterhelyettes vezetésével pénteken Prá­gában tanácskoztak a gazdasági, a mezőgaz­dasági és a pénzügyminisztérium, a földmű­vesszövetségek, az Agrárunió, valamint a ma­gángazdálkodók képviselőt. A szakemberek a szubvenció átértékelésével, az agrárpolitika alapdveivel, a termékfelesleg kivitelével és a piacgazdálkodási alappal összefüggő kérdé­sekkel foglalkoztak Amint azt Miroslav Adamec a Csehszlo­vák Televízió munkatársának elmondta, a je­lenlevők megegyeztek az élelmiszer-ipari búza- és árpafelesleg (1460 000 tonnáról van szó) felvásárlását illetően. A felvásárlást egye­lőre a Szövetségi Tartalékalap Igazgatósága végzi. A végső értékesítés Csehországban az Agropol, Szlovákiában pedig a Gabonakama­ra bevonásával történik majd. (Cím: Obilná komora, Krízna 50, 824 84 Bratislava, tel: 07/683 67.) Az élelmiszer-ipari gabonát ter­mesztő mezőigazdasági üzemek tehát ezekhez a társulatokhoz fordulhatnak és megkezdhe­tik a gabonaeladást. Ezt a gabonát kivitelre szánják ezért minőségét szigorúbb szabvány alapján értékelik (a búza sikértartalma 26 szá­zalék). „így szeretnénk megszabadulni a feles­legtől és egyensúlyt teremteni a piaoon” — nyilatkozta a miniszterhelyettes. Az állam felvásárolja továbbá a vaj- és a szárított tejfelesleget, exportálja a sűrített te­jet, valamint néhány sajtféleséget. Ezzel a piaci egyensúly elérésére és olyan feltételek kialakí­tására törekszik, ahol a földművesek továbbra is 5,40 koronáért értékesíthetik a tej literjét. Ami a húst illeti, a szakemberek felül­vizsgálják a szubvenciókat és a dotációkat, és a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a húski­vitel fellendítésére fordítják Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. július 23-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,98 52,00 51,49 49,66 52,80 51,23 Ausztrál dollár 23,57 24,05 23,81 22,64 24,34 23,49 Belga frank (100) 03,93 85,63 84,78 01,70 86,98 84,34 Dán korona 4,46 4,56 4,51 4,33 4,63 4,48 Finn márka 7,18 7,32 7,25 6,96 7,44 7,20 Francia frank 5,09 5,19 5,14 4,95 5,27 5,11 Görög drachma (100) 15,76 16,08 15,92 14,71 16,25 15,48 Holland forint 15,33 15,63 15,48 14,92 15,88 15,40 ír font 46,17 47,11 46,64 44,48 47,84 46,16 Japán jen (100) 22,17 22,61 22,39 21,59 22,91 22,25 Kanadai dollár 26,17 26,69 26,43 25,48 27,04 26,26 Luxemburgi frank (100) 83,93 05,63 84,78 80,84 86,96 83,90 Német márka 17,27 17,61 17,44 16,90 17,90 17,44 Norvég korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Olasz líra (1000) 23,21 23,67 23,44 22,60 24,04 23,32 Osztrák schilling 2,46 2,50 2,48 2,42 2,54 2,48 Portugál escudo (100) 20,16 20,56 20,36 19,24 20,86 20,05 Spanyol peseta (100) 27,67 28,23 27,95 26,90 28,60 27,75 Svájci frank 19,97 20,37 20,17 19,64 20,70 20,17 Svéd korona 4,77 4,87 4,82 4,63 4,95 4,79 USA-dollár 30,32 30,94 30,63 29,93 31,33 30,63

Next

/
Oldalképek
Tartalom