Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-23 / 130. szám
2 1991. július 23. (OHJ^ACBnir VáCLAV HAVEL köztársasági elnök július 19-én aláírta az európai hagyományos fegyveres ettük csökkentéséről szóló megállapodás ratifikációs okmányait. Ezzel Csehszlovákia a 22 szerzőidéi állam közül az elsői ország, amely ratiGkálta a megállapodást. A dokumentum megteremti annak feltételét, hogy a kontinensen új biztonsági rendszer jöjjön létre, s a benne foglaltak megvalósítása elősegíti az európai hagyományos fegyveres erők számának lényeges csökkentését és ezáltal az egységes Európa építését. Amint arról a Külügyminisztérium sajtóosztálya tájékoztatta a csehszlovák hírügynökséget, a többi ország a közeli napokban ratifikálja a megállapodást. A SZLOVÁKIAI kereskedelmi pénzintézetek tevékenységét segíti a New York-i Szövetségi Tartalékbank küldöttségének konzultációs látogatása. A delegáció tagjai tegnap találkoztak a Csehszlovák Állami Bank szlovákiai főintézetének vezetőivel, ma és holnap pedig tárgyalásokat folytatnak majd a Szlovák Állami Takarékpénztár, az Általános Hitelbank, a Tatra Bank és a Szlovák Mezőgazdasági Bank munkatársaival. A DÉÉÍNI JÁRÁSBAN levő vamsdorfi határátkelőhelyen tegnap a német határrendőrség 25 bolgár állampolgárt adott át a csehszlovák határőrizeti szerveknek. Ar Németországból kitoloncolt határsértők útiokmányába aztán bekerült a „persona non grata” pecsét, ami azt jelenti, hogy 48 órán belül Csehszlovákia területét is el kell hagyniuk. H elena WOLEKOVÁ, a Szlovák Köztársaság munkaügyi és szociális minisztere tegnap a bányászok problémáinak megoldásáról tárgyalt az illetékes szakszervezet vezetőivel. Egyebek között áttekintették a bérek, valamint a szociális juttatások valorizálásával összefüggő kérdéseket. A DEMOKRATA PÁRT tegnapi sajtóértekezletén Peter MiSSík ügyvezető alelnök úgy fogalmazott, hogy a Genfben július 1—19-én a nemzeti kisebbségekről tartott tanácskozáson — amelyen a pártot Ivan Bmdiar képviselte — sok nézeteltérés volt a magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos államok delegációi között. Keserű emlékeztető ’89 novemberére (Folytatás az 1. oldalról) hatni hermetikusan el volt zárva az illetéktelenek (értsd: mindenki, aki nem rendőr vagy a Hydrostav dolgozója) elől. Annyit mindenesetre megtudtunk, hogy időközben megkezdték az állomás összeszerelését. A továbbiakban a helyszínen járt egyik magyar nemzetiségű képviselő, Mihályi Molnár László szolgált tájékoztatással. Mint elmondotta, a telepnél kíméletlen rendőri beavatkozásra került sor. A tiltakozók egy csoportja ugyanis a blokád ellenére ismét utat talált az eredeti őrhelyre, de a rendőrök immár nem sokat finomkodtak velük. Többet — köztük újságírókat, filmeseket — elvittek közülük, a legelszántabbakkal szemben pedig — akik egyenesen a szivattyúrendszer csöveiben sáncolták el magukat — könnygáz használatát helyezték kilátásba. Nagyjából itt tart most tehát a lakosság és az általa megválasztott kormány háborúja, másfél éve demokratikusnak hirdetett államunkban. A gátat vigyázó rendőrök szemmel láthatólag ráérnek: ők fizetésért, s nem is akármilyenért állnak ott, ha kell, nyilván akármeddig. A tiltakozók azok, akiknek a szabadsága telik, s akik egyre reménytelenebből nézik a zöld kordont tulajdon városuk, falujuk határában... (vass) f Kémkedjen GAZDÁVAL Kellene a magyar egyetem _________________Szabad ÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) gyarországon továbbtanulók többsége az ún. C kategóriába tartozott. Ez azt jelenti, hogy nem ösztöndíjasok, hanem önköltségesek voltak, s rájuk más előírás vonatkozott. Egyébként mi abban bízunk, hogy a magyar fél a felvételikig megváltoztatja ezt a rendelkezést. — Miképp történhetett meg, hogy az egyetemeken,főiskolákon nem tudtak a csehszlovákiai diákokról? — Ez a dolog még nem tisztázott. Azokra a helyekre, amelyeket meghirdetett a művelődésügyi tárca, szerződést kötöttek a felsőoktatási intézményekkel, a másolatok nálunk vannak. Tehát tudniuk kellett diákjainkról. — Harminc diák elvégezte a nulladik évfolyamot. Közülük sem került be senki? — Kiss Mária, a Márton Áron Kollégium igazgatónője telefonon tájékoztatott arról, hogy egy hallgatót a gyenge felvételi eredménye miatt kizártak a felvételi folyamatból, három tanulót felvettek az Ybl Miklós Műszaki Egyetemre, és még két tanuló bekerült, elnézést kérek, de nem tudom milyen szakra. A többiek ügye még nem zárult le. Róluk augusztus elején tudunk majd biztosat mondani. Tehát a helyzet nem annyira reménytelen, mint amilyennek az első pillanatban tűnt. — A művelődésügyi minisztériumban tett mostani látogatásuknak van-e kézzelfogható eredménye? — Töttössy Istvánná és Bakos István főosztályvezetővel tárgyaltunk. Most már valamivel szívélyesebb volt a fogadtatás, mint három hete. Kellemes meglepetés ért bennünket, mivel az osztályvezetők éppen az imént említett ominózus rendelet módosításán dolgoztak, amelyet azóta már a miniszter úr kollégiuma elé terjesztettek. Azzal bíztattak bennünket, hogy a helyzet két héten belül rendeződik, s akkor azonnal értesítenek minket. Két változat lehetséges: ők azt szeretnék — s hozzá kell tennem, mi is —, hogy az idén felvételizettekre is érvényes legyen ez az új jogszabály. Tehát valamennyi jelentkezőnek felülvizsgálják az eredményeit. Elmondták, hogy ha létszámgondok miatt már az eredeti főiskolára vagy egyetemre nem sikerülne bejuttatni a hallgatót, akkor lehetőség lesz ugyanarra a szakra, de másik egyetemre átlépni. Ha mégsem sikerülne elérni, hogy a mostani hallgatókra is érvényes legyen a jogszabály, akkor a jövő tanévtől már biztosan így lesz. — Mivel magyarázza, hogy a magyar fél korábbi elutasító álláspontja megváltozott? — Talán azzal, hogy nemcsak mi kértük a felvételi rendszer felülvizsgálását, hanem a kárpátaljai, az erdélyi és a három jugoszláviai magyar pedagógusszervezet is. És sokat köszönhetünk Kiss Máriának is. — Pukkai úr, nincs olyan érzése, hogy Magyarországon tehernek tekintik a határon túli magyar ösztöndíjasok fogadását? — Nem tagadom, egy-két elmarasztaló kijelentéssel találkoztam. Ezt elsősorban Magyarország nem éppen rózsás gazdasági helyzetével magyaráznám. Ezért nem várható el tőlük korlátlan támogatás. Egyébként mi abban állapodtunk meg, hogy ez átmeneti segítségnyújtás lesz. Mi elsősorban azt szeretnénk, elsőrendű érdekünk az volna, hogy fiataljaink itt szerezzenek felsőfokú szakképesítést, innen kapjanak ösztöndíjat, hiszen mi a csehszlovák államkasszába fizetjük az adót. Ha gyerekeink Magyarországon tanulnak, fennáll a veszély, hogy nem jönnek haza, s nekünk nagy szükségünk van az értelmiségre. Megoldást egy csehszlovákiai magyar felsőoktatási intézmény hozhatna, átmenetileg azonban szükségünk van segítségre, s most már reménykedünk abban, hogy ezt a magyar fél is megértette. * Az interjú a Szlovák Rádió magyar adásának Családi magazin című műsorában hagzott el július 21-én, vasárnap. TÓTH ERIKA Rendezni a tulajdonviszonyokat (Folytatás az 1. oldalról) szövetkezetek transzformációjáról szóló törvényjavaslat megvitatását egyelőre elhalasztották, az majd az általában a szövetkezetekre (tehát nem csak a mezőgazdasági) vonatkozó transzformációs törvényjavaslat megtárgyalásán belül kerülhet megvitatásra. Arra a kérdésre, hogy a somorjai gáton egymással szemben álló felek közül a NYEE vagy a vízmű ellenzői mellett áll-e, Vladimír OndruS kitérő választ adott. Azt mondta, hogy a NYEE minden kérdésben igyekszik békés megegyezés útján dűlőre jutni, és hogy az ő saját véleménye szerint a probléma a magyarországi fél elutasító hozzáállásában rejlik, az akció résztvevői pedig anélkül tiltakoznak, hogy a vízlépcső körüli dolgokat alaposabban ismernék. A tájékoztató befejezéseként, bizonyítandó, hogy a mozgalom életében is „uborkaszezon” áll be, a sajtóértekezletet vezető hölgy egy szépen kifejlett uborkát helyezett maga elé az asztalra. (gl) Felhívás Bős ellenzőihez A somodi művelődési tábor résztvevői úgy döntöttek, hogy július 22- től részt vesznek a bősi vízerőmű építése ellen folyó tiltakozásban. Egyúttal felhívják a kerékpártúra résztvevőit és szervezőit, valamint mindazokat, akik nyaruk egy részét hasonló táborban szándékoznak tölteni, hogy lehetőségeikhez mérten változtassák meg tervüket, és csatlakozzanak a tiltakozókhoz. Kérünk mindenkit, aki nyári szabadságát itthon tölti, hogy szabadideje egy részét szentelje a vízlépcső elleni tiltakozásra. A bősi erőmű további építésének megakadályozása mindannyiunk érdeke! Ezért 1991. július 22-én reggel hat órától nap mint nap álljuk el a munkagépek útját! Ettől a naptól időszakos autóbusz-ingajáratot indítunk (kb. három naponként) Nagykapos és a vízlépcső közötti útvonalon, amellyel ingyenesen szállítjuk mindazokat, akik részt vesznek a tiltakozásban. Felhívjuk azok figyelmét, akik személyesen nem tudnak jelen lenni, de egyetértenek velünk, hogy pénzadományaikkal támogassák a vízerőműkhöz utazókat. A somodi művelődési táborban ez idáig 11 ezer koronát ajánlottak fel erre a célra. Adományaikat a következő számlára várjuk: Együttélés—Spoluíitie Bratislava, Váeobecná úverová banka, Bratislava-mesto, ő. ú. 117035-012. Érdeklődni a következő telefonszámokon lehet: Fuksz Sándor (Nagykapos): 0949/912-861 Együttélés-iroda (Kassa): 095/213-12 Ambrus Ferenc (Rozsnyó): 0942/231-87 Együttélés-iroda (Rimaszombat): 0866/32-91 Losonc: 0863/4670 Urbán Aladár (Nagykürtös): 0854/931-82 Együttélés-iroda (Léva): 0813/258-21 Együttélés-iroda (Érsekújvár): 0817/923-01 Együttélés-iroda (Komárom): 0819/4035 Együttélés-iroda (Dunaszerdahely): 0709/227-33 Együttélés-iroda (Galánta): 0707/4169 Együttélés (központi iroda): 07/596-33 Molnár Imre, Újlaky Ferenc és Fuksz Sándor, a somodi művelődési tábor szervezői Egyedül nem tud védekezni (Folyta'ás az 1. oldalról) gáltattak a kommunista rezsimeknek. A szabadabban fejlődhetett, sok esetben a magyarországi irodalomnál is. Ma azonban azzal a ténnyel kell szembenéznünk, hogy miközben kialakult egy igen fejlett és erőteljes irodalmi kultúra, nagyon megcsappant az olvasók tábora. • Mivel magyarázzák a vajdasági magyarság számarányának csökkenését? Siflis 7.: Elsősorban az asszimilációval. Gyakoriak a vegyes házasságok, ami ugyan természetes egy többnemzetiségű közegben, ám a legtöbbször a vegyes házasságban született gyermekek nem őtzik meg anyanyelvűket. Á felmérések azt mutatják, hogy az ilyen házasságok zöme a kisebbségek rovására köttetik. A fogyatkozásnak vannak egyéb okai is. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok magyar hagyta el a Vajdaságot. Emigrációs folyamat indult meg Nyugat felé, a jobb megélhetés reményében. A csökkenő népszaporulat az a tényező, amely a vajdasági magyarságot a leginkább sújtja. Ä születési arányszám sokkal kisebb, mint az elhalálozások száma. Az elmúlt időszakban ezeket a kérdéseket nem lehetett felvetni. Ezután tudományosan is fel kell tárni őket. Csorba B.: Ehhez nem kell különösebb vizsgálat, hiszen a szemünk előtt játszódott le. A magyarság az egyik leginkább elöregedett etnikum a Vajdaságban. Ennek több oka van. A magyarságot a háború végén igen súlyos atrocitások érték, több tízezer áldozata volt a terrornak, amelynek részben ideológiai, részben nemzeti okai voltak. De asszimilációt gerjesztő tény a magyarság szórványhelyzete is. Az impériumváltásig, sőt, mondhatnám egészen a második világháborúig a Vajdaságban bizonyos egyensúly alakult ki a magyar, a német és a délszláv lakosság között. A németség tudatos kiirtásával és kitelepítésével ezeket az arányokat megbontották. A szerb nacionalizmus régi célját valósították meg. Csupilovics, a nemrégiben elhunyt akadémikus, aki a maga idejében a szerb fasizmus képviselője volt, már a húszas években kidolgozta azt a stratégiát, miszerint nem erőszakos módon kell asszimilálni a magyarságot, hanem meg kell változtatni az etnikai viszonyokat, és lassan az idő megteszi a magáét. Csakhogy a két világháború között ehhez az akkori Jugoszláviának nem volt kellő gazdasági ereje. Ellenben azzal, hogy precedenst teremtettek a népek eltávolítására szülőföldjükről, mintát szolnémetek helyére szerbeket és más délszláv etnikumokat telepítettek, ilyenformán megszűnt az egyensúly — a magyarság kétharmada szórványhelyzetbe került. Ami méginkább súlyosbítja a helyzetet, hogy ez az asszimiláció nem spontán, hanem politikai úton kierőszakolt asszimiláció. • A genfi tanácskozáson részt vettek a vajdasági magyarok képviselői is... Dudás K.: Igen, a VMDK nemzetiségi koncepcióját képviselőink és a jugoszláv delegáció útján, de más csatornákon is eljuttattuk Genfbe. Visszajelzéseink még nincsenek. • A kormányküldöttségben olt volt a VMDK képviselőije? Dudás K.: Nem, a jugoszláv delegációnak nem volt tagja egyetlen nemzetiségi képviselő sem. Genfben a „nagy” tanácskozáson kívül volt egy kisebb, „kísérő találkozó” is, amely a nemzetközi közvélemény tájékoztatása szempontjából volt nagyon fontos. Erre a fórumra küldtünk képviselőket. • A szlovének, a Ilonátok a szerbek felfegyverkeztek. A vajdasági magyaroknak van-e ilyen szándékuk? Siflis 7.: Érdekképviseletünk ezt nem szeretné. Az összetett politikai szituációban a kisebbségek helyzete nagyon kényes. Amennyiben a kisebbségek is fegyverkeznének, ez politikailag ellenük sülne el. Azt, hogy a horvátországi magyar kisebbség miként ítéli meg a helyzetet és miként védi meg önmagát a háborús gyűrűben, mi nem tudjuk. Sajnos, a félelem ^mindig valamilyen cselekvésre ösztönzi a közösséget és az egyént is. Lehet, hogy ilyen helyzetben egyesek fegyvert is vásárolnak, hiszen Jugoszláviában ez már szipte természetes. Azt viszont tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy a vajdasági magyarok nem fegyverkeznek. Ha mégis megtörténne, ez roppant végzetes lenne. Corba B.: Mi nem egy esetleges szerb— magyar fegyveres konfliktustól tartunk, hanem a pogromoktól. A vajdasági magyarság fél attól, mi történik, ha széthull a szövetségi hadsereg, amely mégis egyfajta katonai fegyelemnek engedelmeskedik, és ha a nagyszámú fegyveres elkezd a maga öntörvényei szerint cselekedni. Már most vannak szélsőséges csoportok, amelyek terrorista tevékenységet folytatnak Egyértelmű, hogy a vajdasági magyarság önmagát nem lesz képes megvédeni, ezért csak a nemzetközi közvéleményben bízhatunk BALÁZS F. ATTILA Az exporttermékekre szigorúbb szabvány vonatkozik Megkezdődhet a gabonaeladás Miroslav Adamec szövetségi gazdasági miniszterhelyettes vezetésével pénteken Prágában tanácskoztak a gazdasági, a mezőgazdasági és a pénzügyminisztérium, a földművesszövetségek, az Agrárunió, valamint a magángazdálkodók képviselőt. A szakemberek a szubvenció átértékelésével, az agrárpolitika alapdveivel, a termékfelesleg kivitelével és a piacgazdálkodási alappal összefüggő kérdésekkel foglalkoztak Amint azt Miroslav Adamec a Csehszlovák Televízió munkatársának elmondta, a jelenlevők megegyeztek az élelmiszer-ipari búza- és árpafelesleg (1460 000 tonnáról van szó) felvásárlását illetően. A felvásárlást egyelőre a Szövetségi Tartalékalap Igazgatósága végzi. A végső értékesítés Csehországban az Agropol, Szlovákiában pedig a Gabonakamara bevonásával történik majd. (Cím: Obilná komora, Krízna 50, 824 84 Bratislava, tel: 07/683 67.) Az élelmiszer-ipari gabonát termesztő mezőigazdasági üzemek tehát ezekhez a társulatokhoz fordulhatnak és megkezdhetik a gabonaeladást. Ezt a gabonát kivitelre szánják ezért minőségét szigorúbb szabvány alapján értékelik (a búza sikértartalma 26 százalék). „így szeretnénk megszabadulni a feleslegtől és egyensúlyt teremteni a piaoon” — nyilatkozta a miniszterhelyettes. Az állam felvásárolja továbbá a vaj- és a szárított tejfelesleget, exportálja a sűrített tejet, valamint néhány sajtféleséget. Ezzel a piaci egyensúly elérésére és olyan feltételek kialakítására törekszik, ahol a földművesek továbbra is 5,40 koronáért értékesíthetik a tej literjét. Ami a húst illeti, a szakemberek felülvizsgálják a szubvenciókat és a dotációkat, és a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a húskivitel fellendítésére fordítják Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. július 23-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,98 52,00 51,49 49,66 52,80 51,23 Ausztrál dollár 23,57 24,05 23,81 22,64 24,34 23,49 Belga frank (100) 03,93 85,63 84,78 01,70 86,98 84,34 Dán korona 4,46 4,56 4,51 4,33 4,63 4,48 Finn márka 7,18 7,32 7,25 6,96 7,44 7,20 Francia frank 5,09 5,19 5,14 4,95 5,27 5,11 Görög drachma (100) 15,76 16,08 15,92 14,71 16,25 15,48 Holland forint 15,33 15,63 15,48 14,92 15,88 15,40 ír font 46,17 47,11 46,64 44,48 47,84 46,16 Japán jen (100) 22,17 22,61 22,39 21,59 22,91 22,25 Kanadai dollár 26,17 26,69 26,43 25,48 27,04 26,26 Luxemburgi frank (100) 83,93 05,63 84,78 80,84 86,96 83,90 Német márka 17,27 17,61 17,44 16,90 17,90 17,44 Norvég korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Olasz líra (1000) 23,21 23,67 23,44 22,60 24,04 23,32 Osztrák schilling 2,46 2,50 2,48 2,42 2,54 2,48 Portugál escudo (100) 20,16 20,56 20,36 19,24 20,86 20,05 Spanyol peseta (100) 27,67 28,23 27,95 26,90 28,60 27,75 Svájci frank 19,97 20,37 20,17 19,64 20,70 20,17 Svéd korona 4,77 4,87 4,82 4,63 4,95 4,79 USA-dollár 30,32 30,94 30,63 29,93 31,33 30,63
