Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-13 / 97. szám

Csehszlovák fegyverek Katarba Csütörtök, 1991. június 13. • I. évfolyam * 97. szám » Ára 2,30 korona Gazdasági és érdekvédelmi napilap L..... .......... J Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanoviéova 25., 12 emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 39 92 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Ambiciózus lehetőség „Katar és Kuvait tartós partneré­vé válhat Csehszlovákiának” — mondta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában Jifí Dienstbier szövetségi minisz­terelnök-helyettes, külügyminiszter, aki tegnap reggel érkezett haza kö­zel-keleti útjáról. Hozzáfűzte, hogy az említett országokban rendkívül jó esélyeink vannak, ha a kínálkozó al­kalommal mielőbb élünk. A Perzsa-öböl nyugati partján fekvő Katart illetően mindenekelőtt a kőolaj és földgáz kitermelésében, feldolgozásában és szállításában, to­vábbá kohók építésében vehetne részt Csehszlovákia. Az egészségügy együttműködési terén Doha első­sorban szakorvosok és szakképzett ápolónők iránt érdeklődik. „Kuvaitban Csehszlovákia az Öböl-háborúban tanúsított maga­tartása miatt előnyös helyzetben van” — folytatta a külügyi tárca ve­zetője. Hangsúlyozta: ha a hazai vál­lalatok megállják helyüket a közel­­keleti állam újjáépítésének jelenlegi szakaszában, jóval nagyobb lehető­ségük lesz arra, hogy részt vegyenek a további ambiciózus fejlesztési programokban. „Azonban minden a csehszlovákiai cégek rugalmasságá­tól függ” — tette hozzá Jifí Dienst­bier. * * * Csehszlovákia felajánlotta a kata­ri hadseregnek, hogy védelmi fegy­verrendszereket szállít az ország te­rületének biztosítására. Ezt a Közel- Keleten járt csehszlovák küldöttség egyik tagja, Ivan Bálái védelmi mi­niszterhelyettes közölte. Az előzetes megállapodás értelmében már szep­temberben magasrangú katari kato­nai delegáció érkezik Prágába, hogy tárgyaljon az együttműködés lehető­ségeiről. Az újságírók is tehetnek róla Földtörvény: jogfosztottság-mérséklés Nemzeti antagonizmus(?) Négy napirendi pont megvitatása szerepelt a Szlovák Köztársaság kormánya nemzetiségi és etnikai tanácsa tegnapi ülésének napi­rendjén. A tanácskozás résztvevői áttanulmányozták p közvélemény­­kutatóintézet által végzett felmérés adatait. Ötszáz szlovák és ötszáz magyar tatnának”. Porubjak szerint az újsá­nemzetiségű szlovákiai állampolgárt kérdeztek meg, milyen viszonyban van a másik féllel, illetve milyen vé­leménnyel van róla. A gyűjtemény sok adatot tartalmaz, ezért csak né­hányat ragadunk ki. A dél-szlováki­ai, tehát a vegyes lakosságú járások­ban a megkérdezett szlovák nemze­tiségű állampolgárok 70 százaléka „barátságban” él a magyarokkal, ám az észak-szlovákiai járásokban élő szlovákok 48 százaléka ellenségké­pet fest rólunk. Országos viszonylat­ban a szlovákok 60 százaléka kifogá­solja, hogy a dél-szlovákiai magya­rok mind a beszédben, mind a sajtó­ban helytelenül(l), azaz magyarul ej­tik, illetve írják a helységneveket. A közvélemény-kutatás eredményei­nek ismertetése után Martin Po­rubjak, az SZK miniszterének első helyettese, a nemzetiségi és etnikai tanács elnöke is kifejtette vélemé­nyét a szlovák-magyar viszonyról. Neki az volt a véleménye, hogy a né­zeteltéréseknek és ellenségeskedé­seknek „nagyobb a füstje, mint a lángja”. Ha a tömegtájékoztató esz­közök „nem szítanák a parazsat, a felmérések eredményei is mást mu-Prágai tanácskozás az új Európáról gírók sok esetben szenzációként tá­lalják az „összeférhetetlenséget”. Bauer Edit parlamenti képviselő az ülésen szorgalmazta, hogy gyak­rabban végezzenek felmérést mind a szlovák, mind a magyar lakosság körében. A javaslatot a tanács elnö­ke is támogatta, ám a közvélemény­kutatóintézet munkatársa bejelen­tette: fél éven belül — anyagiak hiá­nyában — nem végezhetnek újabb statisztikai felmérést. Az ülésen hosszadalmas vitát eredményezett a romák szociális helyzetének javítása. A Roma Pol­gári Kezdeményezés képviselője fel­hívta a kormánytagok figyelmét, hogy nem elég lakásokat kiutalni a putrikban élőknek, biztosítani kell azt is, hogy a romák ápolhassák kul­túrájukat és nyelvüket. A szlovák fő­városban is csak egy szűkös helyiség van erre a célra, a roma újság szer­kesztősége. Marián Tkác pénzügy­miniszter-helyettes megígérte, hogy ötmillió koronát felszabadítanak a költségvetésből a roma kultúra fej­lesztésére. Ez ám a „nagyvonalú­ság”... (-nő) Konföderáció = közeledés A csehszlovák és francia köztársasági elnök kezdeményezte európai konfö­derációról kezdődött tegnap értekezlet a prágai Kultúrpalotában. A tanács­kozást Václav Havel nyitotta meg. Beszédében _a csehszlovák államfő hangsúlyozta, hogy a találkozó nem tekint­hető hivatalos államközi konferenciának, amelynek bármit is ki kellene mondania. Mint mondta, könnyű elképzelni, hogy 15—20 év múlva Európa valóban egy nagy konföderatív államalakulat lesz, mivel vé­get ér az „egymástól független civilizációk kora”. A továbbiakban az elnök kiemelte: ,A kontinens előtt olyan sürgős feladatok áll­nak, amelyek teljesítésével még semmilyen páneurópai intézmény sem foglalkozik. Európának, mint egésznek már ma gon­dolnia kell egyes hálózatok és rendszerek kompatíbilissá tételére, fokozatos egyesí­tésére — elsősorban az energiaipar, a köz­lekedés, a távközlés és különösen a kör­nyezetvédelem terén.” Václav Havel véle­ménye szerint ezeket a feladatokat leg­könnyebben a születőiéiben levő európai konföderáció keretén belül teljesíthetnék. A továbbiakban azt boncolgatta, hogy mi­lyennek nem szabad lenni ennek a konfö­derációnak. Egyebek között leszögezte, hogy még nem kell foglalkozni a bizton­ságpolitikai kérdésekkel, s nem vetélked­het az Európa Tanáccsal a jogrend kialakí­tásában, az európai politikai kultúra fej­lesztésében. „Mindenekelőtt azonban nem szabad fékeznie az új közép- és kelet-európai de­mokráciáknak az Európai Közösségekhez való közeledését” — hangsúlyozta Václav Havel. Cirkálóból mentőhajó Az Albán Munkapárt új neve Az Albán Munkapárt 10. kongresszu­sa határozatot hozott, hogy a pártot ezentúl Albán Szocialista Pártnak hív­ják. A javaslat ellen fellépett Enver Ho­­dzsa özvegye, aki ugyancsak kongresszus si küldött. A szocialista pártot központi bizottság irányítja majd, és az élén főtit­kár áll. A kongresszus határozatot ho­zott arról is, hogy felül kell vizsgálni a múltban a pártból igazságtalanul kizár­tak ügyét. Albániából közben tovább áramla­nak a menekültek Olaszország felé. Ezt számos csaló embercsempész kihasznál­ja, és primitív tutajokon indítja tengeri útra a hiszékeny menekülőket. A hajótö­rötteket azután az adriai tengeren cirká­ló Capri olasz korvett veszi fedélzetére. Hajótörötteket visz egy szovjet hajó is, amely 117 albánt vett a fedélzetére a nyílt tengeren. Egy olasz kereskedelmi hajó 30 menekültet mentett meg. A me­nekültek főleg Apuliába igyekeznek, ahol a lakosság erélyesen követeli, hogy szállítsák őket más tartományokba. Ezért a mentőhajók a menekülteket Ot­­rantába, Brindisibe, Triesztbe, Anconá­­ba és Margherába viszik. Ki juthat jiíjSos vagyonához ■ és hogyan? Dr. Rózsa Ernővel, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjével Neszméri Sándor beszélgetett — Doktor úr, Ön még a földtör­vény jóváhagyása előtt kisebb forra­dalmat okozott a Galántai járásban, ahol mára már több gazda újra mű­veli egykor államosított földjét. Or­szágosan viszont még csak most kez­denek komolyabban érdeklődni az emberek a földtörvény iránt, s a hoz­zánk beérkezett levelek és telefonos vélemények eléggé ingerült hangne­­műek. Azt kifogásolják, hogy a nagy sajtókampány ellenére a kisebbsége­ket kirekesztő kártalanítási törvény után most a földtörvény is félig-med­­dig teremt csak igazságot a kettős jogfosztottság után, tehát az 1945 — 48-as időszak teljes jogfosztottsága, s az 1948 utáni tulajdonosi jogfosz­tottság után. Mi erről a véleménye? — Ha nagyon röviden akarnám jellemezni a földtörvényt, azt mon­danám, ez egy csonka jogszabály. Mondanám ezt azért, mert a cseh­szlovákiai magyarság éltető eleme a fold, s annak visszaszerzését ez a törvény nem teszi lehetővé, csupán keretet biztosít ahhoz, hogy mérsé­kelje a jogfosztottságból eredő ká­rokat Egyébként ez is a törvény célja, na meg az, hogy megpróbálja rendezni a jogviszonyokat, és ezzel megteremtse egy újfajta mezőgaz­dasági termelés feltételeit s annak jogi vetületeit Csakhogy ez a tör­vény is, mint az eddigi valamennyi, időhöz köti a jogi rendezést, vagyis az 1948 és 1990 közötti időszak a kártalanítási törvényhez hasonlóan a földtörvényben is megjelenik. A földtörvénynek van ugyan egy sok­féleképpen magyarázható kitétele, konkrétan a 6. paragrafus második bekezdése, amely kimondja, hogy hasonló módon kell eljárni azok­ban az esetekben is, amikor a ter­mészetes személyeknek egyedi elő­írások alapján keletkezett igényük arra, hogy a mezőgazdasági vagyo­nukat kivonják a konfískáció alól. — Igen, ezt valóban meg kellene magyarázni, mert a kommentár nél­kül érkező kérdések erre összponto­sulnak. Valahogy úgy összegezhet­ném őket, hogy e kitétel alapján a csehszlovák állampolgárságú magya­rok automatikusan megkapják-e földjeiket, vagy nem? — Igennel vagy nemmel nem le­het válaszolni a kérdésre, úgy nem mondanék igazat, na meg az imént említettem, hogy ezt a törvényt, saj­nos, sokféleképpen lehet magyaráz­ni. Jogi nyelven szólva tehát nem expressis verbis mondja ki a vissza­igénylés jogát, hanem csak lehető­ségként említi, és egyedi előírások­hoz köti a jogot. Mellesleg az egész törvény 27 egyedi előírásra hivatko­zik. A magyarokat érintő egyedi elő­írást a megbízotti testület 26/48-as számú határozata jelenti, amely le­hetővé tette abban az időben az el­kobzás, vagy más szóval a konfiská­­ció alól való kivonást, de a határo­zat annyi föltételt szab, hogy a vég­rehajtók, a törvény alkalmazói bár­hogyan értelmezhetik a mostani törvényt Mert mit is mondott ki az említett határozat 1948-ból? Tar­talmilag tudom csak mondani, idézni fejből nem merném. Tehát: akkor kaphatja vissza a magyar nemzetiségű állampolgár a vagyo­nát, ha az nem volt kiutalva más személynek. — Dehát az 1945 és 1948 között elkobzott vagyont a lakosságcsere következtében eleve kiosztották va­lakinek, ennélfogva akkor sem, s így most sem formálódott joga a ma­gyarnak saját vagyonához? — Nem, mert nem jött létre újra a jogi viszony 1948-ban, s a mostani törvény úgy fogalmaz, hogy ha „lét­rejött a jogigény...” Sőt, az akkori törvény még úgy is fogalmaz, hogy­ha nem is utalták ki a földet valaki­nek, de benne lakik egy házban, amely birtokon belül van, s ha a földet műveli, akkor sem lehet az eredeti tulajdonosnak visszaszol­gáltatni elkobzott vagyonát. Továb­bi kitétele a 48-as határozatnak az, hogy csak ötven hektárig igényelhe­tő vissza a föld. Sőt, még olyan kité­tel is van, hogy csak akkor, ha az illető lojális a szocializmussal,. a mostani magyarázat szerint pedig azt is lehet mondani, hogy ameny­­nyiben akkor lojális voltál, most nem jár vissza a föld. Ezen kívül miben van még a kisebbség hátrá­nyos helyzetben? Nem akarom elő­re részrehajlással vádolni a közhi­vatalokat, de köztudomású, hogy azokban kevés vezető beosztású ki­sebbségi van, s ha a törvény ennyi­féle magyarázatra ad lehetőséget, az eddigi tapasztalatok alapján me­rem mondani, a hivatal nem szokta a kisebbséginek leginkább megfele­lő lehetőséget választani. (Folytatás a 2. oldalon) Három elnök Splitben A dalmáciai Splitben találkoztak tegnap Bosz­nia-Hercegovina, Horvátország és Szerbia elnö­kei, hogy végre megoldják a jugoszláviai válsá­got A találkozót rendkívüli biztonsági intézkedé­sek mellett tartják meg. A tárgyaláson valószínű­leg szóba kerül az ún. Krajina kérdése, valamint a Bosznia-Hercegovinában egyre feszültebb nem­zetiségi viszály is. í Felhívás Az Együttélés Politikai Mozgalom támogatva az Eurolánc Polgári Kezdeményezés erőfeszíté­seit, felhívja a mozgalom támogató tagjait, pol­gármestereit, önkormányzati tagjait, hogy vegye­nek részt a június 16-án, 17.00 órakor Vaj kán megrendezésre kerülő SZOLIDARITÁSI _ NAGYGYŰLÉSEN, ahol lehetőség nyílik megis­mertetni a világ közvéleményét a hősi monstrum építésével és következményeivel. ^______________Az Együttélés Intéző Bizottsága J

Next

/
Oldalképek
Tartalom