Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-24 / 106. szám
4 ( Közgazdasági figyelő A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója A gazdasági és pénzügyi helyzet az első negyedévben A Szlovák Köztársaság gazdaságának eredményeire és ezek szociális vetületeire az óv első három hónapjában jelentős hatással voltak a keményebbé vált gazdasági feltételek. Tovább csökkent a termelés, főként a szerkezeti kiegyensúlyozatlanság, a KGST-piac összeomlása miatti értékesítési nehézségek, a világpiaci fizetési feltételekre való áttérés és a fejlett gazdaságú országokban bekövetkezett recesszió miatt. Az alapvető fontosságú iparágakban 12,8 milliárd korona értékkel (11,7 százalékkal) csökkent az árutermelés: ezzel együtt járt az árukínálat csökkenése, s az értékesítés volumenének visszaesése 15,6 miliárd koronával múlta felül a termelését. 1990 első három hónapjában az áruértékesítés volumene összességében 28,4 milliárd koronával maradt el a tavalyitól (ebből a piaci alapokra 3 milliárd, az exportra 1,3 milliárd, a termelófogyasztásra 16,2 milliárd esik). Az építőipar teljesítménye egyharmadával csökkent. A mezőgazdaságban visszaesett az állattenyésztés, és kisebb lett az állatok jövedelmezősége. Ennek oka a fogyasztói keresletnek az árliberalizálás következtében való csökkenése. A belföldi fogyasztói piacon történt keresletcsökkenést a száz dolgozónál többet foglalkoztató kereskedelmi vállalatok forgalmának 35 százalékos csökkenése is tükrözi. A külkereskedelem eredményei szintén kedvezőtlenül alakultak. A mérleg 4,1 milliárd korona passzívumot mutatott frankóárban számítva. Ezt a kivitel dinamikájának jelentős visszaesése és a - főleg a nem piacgazdaságú országokból történő - behozatal növekedése okozta. A fogyasztóiár-index növekedésével mért infláció a negyedév végén elérte a 44,9 százalékot. Az élelmiszerek és egyéb termékek kiemelt csoportjaiban az árindexek jelentős differenciálódást mutatnak. Az élelmiszerárak emelkedése fokozatosan lelassult, az iparcikkeké viszont folytatódott, s az utóbbi esetben a múlt év decemberéhez viszonyított árszintnövekedés márciusban 60 és 250 százalék között mozgott. Az ipari termékek árszintje a gazdasági felhasználás szerinti csoportosításban a múlt év első negyedével összehasonlítva a következőképpen alakult - piaci alapok: 38 százalék, beruházások: 20,7 százalék, kivitel: 67 százalék, termelőfogyasztás 88,2 százalék, termelésen kívüli felhasználás: 50,3 százalék. Tovább nőttek a raktárkészletek, s az iparban és az építőiparban folytatódott a munkatermelékenység és a bérnövekedés közti viszony kedvezőtlen alakulása. A munkanélküliek száma 1991. április 10-én 107 ezer volt, s arányuk a munkaképes lakosság 4,2 százalékát tette ki. Szlovákia egyes járásaiban a munkanélküliség a 8 százalékot is eléri. A vázolt gazdasági tendenciák a pénzügy területén is tükröződnek. Csak néhány jellemző adatot említek meg: 1991. március 31 -éig az SZK gazdaságán belül a hitelállomány az év elejéhez képest 16 milliárd koronával, vagyis 9,6 százalékkal növekedett. Ez nagyjából meg is felel a várakozásnak. A legnagyobb növekedés a kereskedelemben, az idegenforgalom területén, az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, a fűtőanyag- és energiaiparban, valamint a kohászatban tapasztalható. A magánszektor 1,6 milliárd korona hitelben részesült. A szlovákiai pénzintézetek betétállománya az év első negyedében 7,3 milliárd koronával csökkent. Betétállomány-csökkenés minden fontos reszortban tapasztalható. Pénzügyi téren a legnagyobb gondot a fizetésképtelenség okozza, melynek értéke március végére szlovákiai viszonylatban elérte a 22,3 milliárd koronát, ma pedig a 30 milliárdot is meghaladja. Ennek nagyrésze a gép- és elektronikai iparra esik. A mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexumon belül az egyelőre behajthatatlan tartozások összege már túl van a 30 milliárd koronán. Ennek több mint egyharmada a mezőgazdasági termelővállalatok és a feldolgozóüzemek közti tartozás. A lakosság igénybe nem vett vásárlóereje szintén erős csökkenést mutat. A lakossági takarékbetétek 2,6 milliárd koronát kitevő csökkenése a megélhetési költségek növekedésével függ össze. A csehszlovák koronában levő takarékbetétek összegének csökkenését részben a devizában való takarékoskodás irányába történt elmozdulás okozta. Megnőtt a kölcsönök dinamikája is. A múlt év hasonló időszakával összehasonlítva a kölcsönök összege 1,5 miliárd koronával emelkedik. Ez megközelítőleg 39 százalékot tesz ki. A legdinamikusabb növekedés továbbra is a szociális célú, alacsony kamatú kölcsönök esetében tapasztalható. Az általános gazdasági és pénzügyi tendenciák áprilisban és májusban sem mutattak lényegesebb változásokat. Kezd aggasztóvá válni a fizetésképtelenség növekvő aránya. A kormány bizottságot hozott létre a kérdés tanulmányozására. Feladata olyan javaslatok és szabályozórendszer kidolgozása, amelyek enyhítenének a helyzeten. Ezekről elfogadásuk után idejében tájékoztatjuk olvasóinkat. Szerkeszti: Pavel VaSek __________ j I ( ÚJSÁG )________________ Újabb kereskedelmi társulás vidéken 1991. június 24. Önmérséklet és spanyolviasz A Szlovák Mezőgazdasági Bank, néhány mezőgazdasági üzem és élelmiszer-ipari vállalat által létrehozott Agrotrade részvénytársaság a közelmúltban Szlovákiában Kassa után, Rozsnyón is megnyitotta fióküzemét. Tevékenységük célpontjában a kereskedelem áll. A külfölddel folytatott árucserekereskedelem lebonyolítása eddig csak a Koospol és az Intercoop monopóliuma volt. Az Agrotrade ezt a kiváltságos helyzetet törte meg, ami kétségkívül előnyt jelent a regionális gazdasági élet újraszerveződésében. Elsődleges tevékenységük közé az üzletkötés tartozik, vagyis a mezőgazdasági üzemek és magánvállalkozók által előállított termékek külföldi értékesítése. Ugyanakkor a helyi gazdálkodás, illetve termelés fellendítésében is szeretnének a rászorulók segítségére lenni. Termelő-feldolgozó gépsorok és munkaeszközök behozatalát is vállalják. Megfelelő (minőségi) árukínálat esetén még valutára sincs szükség a magas színvonalú technológia beszerzéséhez. Kereskedelmi hálózatuk Magyarországon és Lengyelországon kívül Nyugat-Európa országaira is kiterjed. Legújabban pedig a szovjet piacon „puhatolóznak“. Bernát István, az Agrotrade rozsnyói kirendeltségének vezetője szerint a mezőgazdasági üzemek még eléggé bizalmatlanok a számukra újszerű kereskedelmi társulásokkal szemben. Bizalmatlanságuk hátterét a külföldi piacról alkotott téves elképzelések képezik. MindenKi saját maga szeretné lebonyolítani az üzletkötést, de a megfelelő eszközök és információk hiányában eleve sikertelenségre vannak ítélve. Ha pedig mégis rászánják magukat arra, hogy hivatásos üzletkötőhöz forduljanak, a termékeikért kért óriási alapárak eleve lehetetlenné teszik az amúgy sem legjobb minőségű áru értékesítését. Volt például olyan „ügyfél“ is, aki a kivénhedt bárárfyok kilóját 45 koronáért vesztegette, ami magasabb a jelenlegi világpiaci árnál. A rozsnyói Agrozet által gyártott kistraktorokért is olyan aránytalanul magas összeget kértek, amit senki sem hajlandó megfizetni. Míg a belföldi piacon 79 ezerét kínálják (rossz minősége miatt kevés eredménnyel) megvételre, addig a külföldi vevőtől szemrebbenés nélkül elkérnének 120 ezer koronát is. S mit tesz a Nagy Vevő? Vásárol inkább egy ennél sokkal jobb minőségű és sokkal olcsóbb kínai kistraktort... Köztudott, hogy „Gömörországnak“ ebben a fertályában kevés a jó minőségű termőföld, és a gazdálkodási feltételek is enyhén szólva mostohák. Ám van egy, mindmáig feltáratlan és kihasználatlan „kincsesbányája“: a gyönyörű természet. Barlangok *és műemlékek sokasága, vadrezervátumok, sípályák, erdei ligetek és sétányok, turistaházak tucatjai állnak kihasználatlanul. Csupán a mezőgazdasági üzemek vezetőségén és az önkormányzatokon múlik, hogy mindezt „termőre“ fordítsák, hogy éljenek a csodás lehetőséggel. Készítsenek színes prospektusokat és azokat bocsátsák a menedzserek rendelkezésére! Fedezzék már fel végre itt is a spanyolviaszt! A külföldi üzletfelek, üzletkötők ezekre minden bizonnyal felfigyelnek majd, és a gazdasági kereskedelmen kívül s emellett a pénzt csörgedeztetö falusi turizmus is szép csendben beindulhatna. Ha... (korcsmáros) Csallóközi vendéglátás Kevesen tudják: Dunaszerdahely egész évben fürdőváros • Előnyös ajánlatok - nyugdíjasoknak • Disznótor, borkóstoló, magyaros ételek Nem jó idők járnak manapság az utazási irodákra. A nehéz gazdasági helyzetben az embereknek legkisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy társasutazásra, nyaralásra költsenek. Ez a véleménye Juhos Máriának, a Slovakoturist dunaszerdahelyi utazási irodája vezetőjének is. • Milyen volt, az utóbbi időben az iroda forgalma?- Kétségtelen, hogy visszaesett, ami elsősorban a valutaeladásból eredő haszon csökkenésének tulajdonítható. Igaz, a valutaváltás csökkenése is az idegenforgalom visszaesését tükrözi. Egyre többen mondják le a korábban előjegyzett társasutazásokat is. Az embereknek más gondjuk is van, mint utazgatni. • Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren egész évben termálfürdő üzemel. Meglehetősen attraktiv dolog télen, hóban, fagyban úszkálni a medencében. Hogyan használja ki ezt a lehetőséget az utazási iroda?- Mi is megéreztük az ebben rejlő lehetőséget, de sajnos, Dunaszerdahely és Nagymegyer egyelőre úgy élnek a köztudatban, mint nyári fürdőhelyek. Sok mindennel próbálkoztunk, színes prospektusokat küldöztünk szét az egész országba, sót külföldre is, de eddig valahogy nem sikerült elhitetni az ügyfelekkel, hogy télen olcsóbban „nyaralhatnak“. Egy-, kétvagy háromnapos hétvégi tartózkodást kínáltunk az üzemeknek elfogadható áron, nyugdíjasoknak kedvezményesen. Napi 50-65 koronáért biztosíthatunk szállást, sót, a közeli pozsonyeperjesi pionírtáborban turistaszálló kategóriában csak 40 koronába kerül egy éjszaka, szervezett csoportoknak pedig még ettől is olcsóbb. Ennek ellenére télen így sem akar beindulni a fürdóturizmus, lehet, hogy jobb propaganda és reklám kellene... Edzőtáborokat is szervezhetnénk sportolóknak. Két sportcsarnok is rendelkezésünkre áll, a szokottnál jóval nagyobb játéktérrel, nem beszélve arról, hogy Csallóköz éghajlati viszonyai között sokszor még télen is lehet a szabadban edzeni. Ezenkívül szaunával, erösitötermekkel, teljes rehabilitációval is szolgálhatunk. Megpróbáltunk a termálfürdő szomszédságában lévő Agrostav székházában fogyókúra tanfolyamot is szervezni. Az első osztályú szállodai ellátáson kívül szauna, vízsugár masszázs, játéktermek állnak az érdeklődök rendelkezésére, de valahogy ezzel sem értünk el nagy sikert. Ezenkívül egynapos kirándulásokat is szervezünk Bécsbe, Magyarországra, Pozsonyba. Városunk fekvése nagyon előnyös, ezt is jobban ki kellene használni. • A Csallóköznek is vannak csodálatos tájai, érdekességei a messziről jött idegen számára...- Mi is gondoltunk mar arra, hogy kirándulásokat, sétakocsikázást szervezünk a Kis-Duna vagy az öreg Duna még mindig vadregényes tájaira, esetleg hajókirándulásokat Európa második legnagyobb folyamán. Az ekecsi mezőgazdasági szövetkezet felajánlotta hogy szívesen rendezne disznótoros vacsorákat, borkóstolót stílusos pincében, pikniket magyaros ételekkel, konyhakülönlegességekkel. • A hazai lehetőségek után beszéljünk talán arról, mennyit utazik a csallóközi ember külföldre, és egyáltalán mit kínálnak neki?- Mindenképpen kevesebbet utazik, mint régen. Talán csak a törökországi, isztambuli utazásoknak van most nagy ázsiójuk. A további kínálatból a tíznapos spanyolországi társasutazást emelném ki Santa Susanába, amely mindössze 40 kilométerre fekszik Barcelonától. Az út csupán hétezer koronába kerül. Ez a kapcsolat nagyon fontos, nekünk, mert ha sikerül jól betöltenünk a felkínált helyeket, és a spanyol partner elégedett lesz velünk, akkor jövőre is meghosszabbítja a szerződést. Ez számunkra nagy lehetőséget jelentene, hiszen jövőre Barcelonában rendezik meg az olimpiát, s hétezer koronáért eljutni az olimpiai játékok színhelyére, nem kis dolog. Előnyös nyaralást kínálunk még a jugoszláv tengerparton, az Isztriái félszigeten és a Makarszka Riviérán mindössze ötezer koronáért, valamint a görög tengerparton különböző árfekvésben. PALÁGYI LAJOS Turistatájékoztató ? „Alhavasi“, „hóaljai“ és egyebek A színes borítólapon belül 12 rendkívül szép felvétel díszíti a 20 oldalas kiadvány lapjait. Közülük csak kettő készült a múzeumban, a többi szemet gyönyörködtető, szívet örvendeztető tájkép és életkép. Remekelt a Kelet-szlovákiai Nyomdaipari Vállalat, a kivitelezés elismerést érdemel. Sajnos, ez korántsem állítható a tartalomról, mert a szöveg magyar szavakból szerkesztett ugyan, de magyarul alig érthető. Mindjárt az első három mondata után rádöbbenünk erre a sajnálatos tényre, hiszen képtelenségnek tűnik „az ideiglenes helyiség“, vagy hogy 1969-ben lett volna „a Tátrai Nemzeti Park keletkezésének 20. évfordulója", miként az is, hogy „a múzeum feltárta a gyűjteményeit.“ Csak hazai - szlovák és magyar nyelvet egyaránt ismerő - olvasó sejtheti, hogy a szöveg tizenkettedik mondatában szereplő „alhavasi“ szót havasaljiként, a „hóaljai“ szót hóhatár alatti kifejezésként kell érteni. Ám ha szeme elé kerül a következő mondat: „A fluvioglaciális kúpok enyhe lejtői vannak túlerőben a végjégkőtorlaszok alatt“ - hát csak nézinézi, de aligha érti, hogy mit akarnak ezzel mondani. Igaz ugyan, hogy a kiadványt a szerző, a fordító, a lektor nevének feltüntetése nélkül még a gyengéd forradalom előtti hónapban, 1989. októberében jelentették meg, de napjainkban is árusítják. Kiadásakor nem ismerték el az itt élő magyarság nemzetek közötti összekötő, híd-szerepét, nem tartották tehát fontosnak, hogy a fordító, a lektor anyanyelvi szinten értse és beszélje azt a nyelvet, amelyen a múzeum tájékoztatni kívánja látogatóit... Ha piacgazdasági tényezőként fejleszteni kívánjuk az idegenforgalmat, a Tátrai Nemzeti Park Múzeumában is csak kifogástalan kivitelezésű tájékoztatót adhatnak a látogatók kezébe. (hajdú)
