Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-24 / 106. szám
1991. június 24. A hagymafélék új kártevője Az emberi szervezetre nem A kertészkedöket a napokban fokozottabb mértékben foglalkoztatja a hagymafélék egészségi állapota nemcsak azért, mert egy új kártevő jelent meg rajtuk, hanem azért is, mert ezzel a kártevővel kapcsolatosan egy rémhír terjedt el: hogy a károsított vöröshagyma és póré ártalmas az emberi szervezetre. Az új kártevő a póréhagymafejaknázólégy (Napomyza gymnostoma - mínerka pórová), amelyet csak ez év tavaszán sikerült meghatároznunk a külföldi szakirodalom és a hazai specialisták segítségével. Az aknázólegyek (és a rovarok általában) ugyanis csak a kifejlett egyedek (imágók) szerint határozhatók meg, és mi csak tavasszal jutottunk hozzá 3 darab imágóhoz, melyek bélyegei egyértelműen a póréhagymafej-aknázólégyre utaltak. A kártevőnek - a szakirodalom szerint - évente két nemzedéke fejlődik. Az első (tavaszi) nemzedék imágói áprilisban rajzanak és a nőstények tojásaikat a levelek közé rakják kisebb csoportokban. A kikelt fehér színű, fej nélküli és lábatlan lárvák a növényben lefelé haladva aknát rágnak. Kifejlődésük után (ilyenkor 5-6 mm hosszúak) az akna végén bábozódnak. A bábokon a lárvákhoz hasonlóan a test első és hátsó részén bamásfekete kinövések (légzőnyílások) láthatók. A lárvák hátsó kinövéseik alapján különböztethetők meg a hagymalégy, illetve a hagymaaknázólégy lárváitól. A póréhagymafej-aknázólégy második (nyári) nemzedéke júliusban rajzik. Kártételét augusztusban és szeptemberben észlelhetjük elsősorban a póréhagymán. A vöröshagymának csak a kései vetésből származó növényeit károsíthatja, amelyek júliusban még fejlődésben vannak. A második nemzedék lárvái is bábozódnak a növényekben, és itt át is telelnek. A kártevő elleni vegyszeres védekezés még nem megoldott. Jelenleg csupán a hagymafélék kártevői ellen engedélyezett vegyszereket használhatjuk ellene. A vöröshagyma kezelésére a Basudin 60 EC (0,1 százalék), és a Metation E 50 (0,2 százalék), a póréhagyma permetezésére pedig a Soldep (0,2 százalék), Metation és az Inden (0,1-0,15 százalék) használható. A felsorolt készítményekkel harcolhatunk a póréhagymafej-aknázólégy ellen is, csak igazodnunk kell a kártekaros A kártevő bábja vő fejlődésmenetéhez. A vegyszeres védekezés akkor ad jó eredményt, ha a rajzó legyek vagy a kelő lárvák ellen harcolunk, ami azt jelenti, hogy az első nemzedék ellen április elején, a második nemzedék ellen pedig július elején kell permetezni, és a kezelést mindkét esetben két hét múlva ajánlatos megismételni. Az első nemzedék ellen elsősorban a vöröshagymát és az áttelelt póréhagymát, a második generáció ellen pedig fordítva, a póréhagymát.és csak részben a vöröshagymát permetezzük. Kiadósán permetezzünk, a permetlevet a levelek közé irányítva. A felsorolt készítmények közül csak a Soldep várakozási ideje (14 nap) megszabott, a többi esetében elővigyázatosságból a 21 napos várakozási idővel számoljunk. Mivel a kártevő már bábozódik, most már felesleges ellene harcolni, mert a kár már létrejött, és a bábokat, illetve a lárvákat úgy sem tudjuk elpusztítani. A póréhagymafej-aknázólégy lárvái által károsított növények általában nem rothadnak, mint a hagymalégy esetében. A póréhagyma második nemzedék elleni kezelésére azonban még felkészülhetünk. Ha 2-3 hetes bábozódási idővel számolunk, akkor a növényeket július első dekádjában permetezzük (Metadion, Soldep), és 14 nap múlva a kezelést ismételjük meg. A rémhírrel ellentétben a póréhagymafej-aknázólégy csupán növénykárosító, az emberi szervezetre nincs káros hatása, éppúgy, mint a cseresznyelégy lárváinak sem, amiből pedig minden évben kivesszük a részünket, ha vegyszerekkel nem kezelt középkorai vagy későn érő cseresznyét, illetve meggyet fogyasztunk. MATLÁK GYÖRGY l ( ÚJSÁG ) I Mezőgazdaságunkban a cukorrépa-termesztésnek pótolhatatlan szerepe van. Az elért eredményekkel azonban korántsem lehetünk elégedettek. Tavaly például az 51 331 hektár termőterületekről 1,5 milliárd tonna répát takarítottunk be (30,8 t/ha termésátlag), ami a társadalmi szükséglet 77 százaléka csupán. A cukortartalom ugyan némileg (0,5 százalékkal) javult és 14,98 elvégzése is. A vizsgálatok szerint az optimális vetésidő március második harmada. A digeszció aránya a 75-90 ezer hektáronkénti egyedszám esetén a legnagyobb. Ha magasabb a növénysúrúség, rendszeres öntözésre van szükség. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a még mindig igen magas, 25 százalékos betakarítási veszteségeket sem. Kissé drága mulatság cukorrépával trágyázni! jed a réparizomania, elsősorban Nyugat-Szlovákia déli járásaiban, ahol a cukortartalom egyes helyeken 10 százalék alá süllyedt. A terméskiesés a megtámadott parcellákon 50-60 százalékos is lehet. A jó termés alapja a minőségi vetőmag. Ebben az évben elegendő vetőmag állt a termelők rendelkezésére, mindenekelőtt a hazai fajtákból: Intera, Imona, Arimona, Polina, Remona, Sokadik válságban a cukor répa-termesztés Exportőrből importőrök lettünk százalékra emelkedett, de még így sem érte el a szabványban előírt 15 százalékot. Szlovákia cukorból nem önellátó, már évek óta rendszeres csehországi behozatalra szorul. Pedig nem is olyan régen cukorexportodként tartották számon. Ez a helyzet mélyebb elemzésre készteti a cukorrépatermesztéssel és a cukorgyártással foglalkozó szakembereket. Sok múlik az agrotechnikán A szlovákiai cukorrépa-termesztés nagy hiányossága, hogy a répaföldek több mint 70 százaléka a száraz kukoricatermelő körzetben található. Továbbá az, hogy a jelenlegi 50 ezer hektárnyi répaföldből mindössze 13 ezer hektár öntözhető. A talajelőkészítés és az agrotechnika a termés szempontjából meghatározó tényező; együttesen mintegy 20 százalékkal befolyásolják a termés nagyságát. A nehézgépek használata következtében a talaj tömörül, ámi megnehezíti a csapadék befogadását. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a termést nagymértékben befolyásolja a tarlóhántás, a közép- és mélyszántás ideje is. A tarlóhántást közvetlenül az aratás után, a középszántást július utolsó harmadától augusztus végéig, a mélyszántást pedig szeptember második harmadától október második harmadáig kell elvégezni. A novemberi mélyszántás hektáronként 1-1,5 tonnával csökkenti a polarizált cukorhozamot. Hasonlóan fontos a tavaszi munkálatok és a vetés kellő időben való Túltrágyázott répaföldek A termés nagysága és minősége szempontjából fontos szerepe van a helyes tápanyagellátásnak. Az elemzések értékelése és a termelők tájékoztatása ellenére sok helyen még mindig túltrágyázzák a földeket, ami rontja a répa minőségét. A nitrogéntartalmú műtrágyákból hektáronként 115-170 kg tiszta nitrogén kerül a talajba. A foszfortartalmú műtrágyák használata csökkenő tendenciát mutat, az adagok 90 kg/ha körüliek. Káliummal jól, sőt túl jól el vannak látva répaföldjeink. A talajok káliumtartalma 50—400 mg/kg között mozog, de néhol eléri a 700 mg/kg-ot. A cukorrépának egyébként az 50-170 mg/kg-os káliumtartalom felel meg leginkább. A magasabb koncentráció egyértelműen rontja minőségét, és a termés nagyságát is. Az idén ezen a téren lényegesen megváltozott a helyzet. A műtrágyák megnövekedett ára következtében jelentősen csökkent a kiszórt trágya mennyisége. Összehasonlításként: 1989-ben 263 kg tiszta NPK jutott egy hektárra, 1991-ben mindössze 103 kg. A talajok jelenlegi tápanyag-ellátottsága megengedi, hogy helyenként korlátozzuk, esetleg kihagyjuk a műtrágyázást, de ez semmiképpen nem válhat rendszeressé, mivel a talajok termőképességének csökkenéséhez vezetne. Terjed a réparizománia A múlt év óta súlyos gondot okoz a cukorrépa egészségi állapota. Terde külföldi fajtákhoz is hozzájuthattak a gazdálkodók. Már az idén kipróbálhatjuk a külföldi, rizomaniával szemben ellenálló fajták némelyikét. Hektáronként 7 ezer korona többletköltség Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a termesztés gazdaságossága. Az év elejétől emelkedett a mezőgazdasági termények felvásárlási ára, köztük a cukorrépáé is, amely 15 százalékos cukortartalom esetén 1100 korona lesz (az eddiginél 540 koronával magasabb). Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, mennyivel növekedett a vetőmag, műtrágyák, vegyszerek ára. Az egy hektárra eső költségek a tavalyi 20-22 ezer koronáról az idén 29 ezer koronára emelkedtek. A cukorrépa-termesztők gazdasági helyzetének javítása érdekében az SZK Mezőgazdasági És Élelmezésügyi Minisztériuma ebben az évben minden hektár répaföldet 2500 koronával dotál. Végezetül álljon itt néhány konkrétum az elmúlt év statisztikájából. A 43 ezer hektár termőterületből 13 ezer 652 hektárról kevesebb, mint 25 tonnás átlagtermést takarítottak be, 40 tonnán felüli termést pedig mindössze 6378 hektáron értek el. Száznegyven parcellán kevesebb, mint 14, 314 parcellán 15-16, 116 parcellán 16 százalék feletti volt a cukortartalom. A számok reálisan tükrözik, hol vannak a legnagyobb hiányosságok, de egyben azt is mutatják, milyen lehetőségeink vannak a termelés hatékonyságának növelésére. (Informácie/10) Búzaprognózis '91 A Nemzetközi Búzatanács elemzői szerint az 1991-es búzatermés nagy valószínűséggel elmarad az elmúlt évi 595 millió tonnás rekordtól. Kicsi az esélye, hogy az 1990-es, rendkívül kedvező időjárás az idén megismétlődjék, másrészt a gazdaságban tapasztalt néhány jelenség is ebbe az irányba mutat. Argentínában csökkentik a vetésterületet. Az USA idei búzatermése is alacsonyabb lesz, mert a farmerek, élve a mezőgazdasági törvény adta lehetőséggel, ajövedelmezöbbnek ígérkező kukoricának és szójának szánnak nagyobb területet. Egyelőre nem valószínű, hogy az Európai Közösségek termelői valamilyen módon befolyásolnák az 1991. évi termést. Itt a gazdákat ugyanis az állami támogatások megóvják a közvetlen piaci hatásoktól és az azokra való reagálás kényszerétől. (Mm) Méhészsarok J A kezdő méhészek gyakran esnek abba a tévhitbe, hogy egyedüli jövedelemforrásuk csupán a méz, esetleg az újabb méhproduktumok közül a virágpor és a pempó tehet. Ez valójában így lenne, de ne feledkeza módszerrel 30-70 dkg viaszt nyerhetünk. A lépet 3-4 naponként kivágjuk és a családoktól összegyűjtjük. Megjegyzem, hogy az egész keret helyett annak felső léce is megfelel erre a célra, s így még a viasz begyűjtése is gyorsabb és egyszerűbb, ezért ez a mód-Viasztermelés és a keretek építtetése zünk meg arról, hogy mindennek feltétele a harmonikusan fejlődő, egészséges méhcsalád. Most egy ugyancsak méhészfogásnak nevezhető beavatkozást szeretnék ismertetni, amelyet leggazdaságosabban a gyümölcsfák és a réti növények virágzásakor, továbbá az olajrepce mézeltetésekor, valamint az akác és a mézharmat gyűjtése idején alkalmazhatunk sikeresen. A viasztermelést és a múlépes keretek kiépítését egyidöben végezhetjük. A viasz nyerésére az ún. épittetó keretet alkalmazzuk. Lényege, hogy üres keretet helyezünk a mézkamrába - a szélére vagy a közepébe. Tapasztalatom szerint ugyanis az üres, mesterségesen előidézett űrt a rpéhek igen gyorsan igyekeznek beépíteni, s ezzel szer kiválóan alkalmazható a nagyméhészetekben. Lényegesebbnek tartom azonban a jó minőségű múlépépíttetést. A már zsömle színű, bábinges lépeket 2-3 éves használat után feltétlenül ki kell cserélni! Az elöregedett lépek különböző betegségek és élősködők hordozói, és nem utolsósorban az álcafejlódés gátlói is. A megvastagodott sejtek szűkké j válnak, és így korcs méhek fej- f lödhetnek ki. Az ilyen kirepülő munkásméhek élettartama és teljesítménye nagyon silány. Éppen ezért - az ütőképesség és az egészség szempontjából - a rendszeres lépesére építtetéssel érünk el jobb eredményt. Végezetül: elértéktelenedett lépeink egyharmadát évente kicserélhetjük. Zábrenszky Imre A póréhagymafej-aknázólégy kártétele (A szerző felvételei)
