Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-21 / 104. szám

- — ~N Gazdasági és érdekvédelmi napilap V____________ J Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GABOR Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanovicova 25., 12. emelet. Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax 210 3992, 210 36 00, Telex 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á.v., 851 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Mást temettek helyette Él a „Halál Angyala”? Jeruzsálemben bejelentették, hogy az auschwitzi haláltábor hír­hedt orvosa, Josef Mengele él. A „Halál Angyalának’’ is nevezett Mengele az eddigi értesülések szerint Brazíliában halt meg 1979-ben. Az izraeli rendőrség értesülései szerint túlságosan sok az ellentmondás az amerikai, né­met és brazil szakértőknek Men­gele állítólagos sírja 1985-ös ex­humálása után írt jelentésében. Azonban sem ezt, sem az izraeli nyomozószervek véleményét ed­dig nem tették közzé. A kiszivárogtatott értesülések szerint a hat évvel ezelőtt exhu­mált tetem Mengelénél alacso­nyabb személyé volt, akinek egyik lába rövidebb volt. Más adatok arra engednek következtetni, hogy Mengele családja sem hitt az orvos halálában, hiszen unoka­­húga köszöntötte 68. szüle­tésnapján, majd a 80-as évek ele­jén az unokaöccse megkérdezte a család üdvédjét, vajon milyen sor várna a tömeggyilkosra — akinek 400 ezer ember élete szárad a lelkén —, ha bíróság elé állítanák. Josef Mengele egyébként 1949-ben szökött Dél-Ameriká­­ba, Argentínában, Paraguayban és Brazíliában rejtőzködött, míg­nem 1985-ben közölték róla, hogy hat évvel korábban meg­halt, és Wolfgang Gerhard néven nyugszik egy Sao Paulo melletti helység temetőjének fejfája alatt. Román alkotmány Václav Havel a szlovák parlamentben — Alapelvek — elfogadva A román parlament, amely az év elejétől hetente kétszer is tárgyalt az ország jövőbeni alaptörvényéről, most befejezte az új alkotmány kér­déseinek megvitatását, miután elfo­gadták annak alapelveit. Most, miután az alaptörvény elvei ismertek, az elhangzott vélemények alapján egy szerkesztőbizottság — amely a parlamenti pártok képvise­lőiből tevődik össze — kidolgozza a konkrét alkotmányjavaslatot. Azt néhány héten belül a parlament és a közvélemény elé bocsájtják megvita­tásra. Romániában abban remény­kednek, hogy az új alkotmányt a par­lament őszi ülésszakán el is fogad­hatja, majd ezt követően népszava­zás is lesz róla. Ha jóváhagyják az új alkotmányt, a parlamentet feloszlatják, új parla­menti és elnökválasztásokat írnak ki — minden valószínűség szerint a jö­vő esztendő elején vagy tavasszal. Az elfogadott alapelvek szerint Románia a jövőben megőrzi köztár­sasági államformáját, élén az elnök­kel. A törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom egymástól külön vá­lik. A politikai rendszer a pluraliz­mus elvein alapul, a gazdasági pedig a piacgazdaságén, és depolitizálják a hadsereget. Az alkotmány biztosítja a nemzeti kisebbségek számára saját identitásuk megőrzését és továbbfej­lesztését, saját szervezetek alapítását az anyanyelvi oktatást és az anya­nyelv használatát a közügyekben. Befejeződött a külügyminiszterek tanácskozása Újabb találkozó januárban Berlinben tegnap befejeződött az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet záróokmányát aláíró országok külügyminisztereinek első tanácskozása. A találkozó záróköz­leményét az AFP francia hírügy­nökségjelentésében olvashattuk. Eszerint Albánia lett a helsinki fo­lyamatban részt vevő országok kö­zött a 35., miután vállalta azokat a kötelezettségeket, az emberi jogok, a jogállam és a demokrácia terüle­tén, amelyek a helsinki Záróok­mányt aláírókra kötelező érvényűek. A külügyminiszterek megegyeztek abban is, hogy a piacgazdaságra való áttérés során nagyon fontosak a (Folytatás a 2. oldalon) Ennyi hiányzik a stratégiai támadófegyverek csökkentéséről szóló megállapodás alá­írásához — mutatja Besszmertnih és Baker Telefotó: CSTK/AP Együtt a demokrácia (Európa) felé A parlament épülete előtt a Hu­man Mozgalom képviselői felhí­vást osztogattak az ülésre érkező képviselőknek amelyben felszólít­ják a honatyákat, hogy — ha már egy hajón evezünk — egységesen, közös erővel építsék a demokrácia felé vezető utat. ,A fejlett demok­ratikus országokban is előfor­dulnak szélsőséges megnyilvánu­lások — áll a felhívásban —> ám a törvénysértőket ott felelősségre vonják Ebben az országban vi­szont mindenki azt csinál amit akar — a demokrácia zászlaja alatt". Tíz órakor Frantisek Miklosko, az SZNT elnöke nyitotta meg teg­nap az ülést, majd üdvözölte az el­nökségi emelvényen helyet foglaló Václav Havel államfőt. A parlamenti tanácskozás első na­pirendi pontja a köztársasági elnök külföldi útjáról szóló beszámolója volt. (A tárgyalások eredményeiről, mint ismeretes, néhány nappal eze­lőtt a Cseh Nemzeti Tanácsban is beszámolt.) Az államfőnek az a véle­ménye, hogy nemcsak nyugat, ha-Tíz forintból 30 schilling? Vásároljunk Rajkán 10,50-ért egy Népszabadságot! Ezt Pozsonyban 14 koronáért árulják. (A hivatalos árfolyam négy (?) koronát indokolna.) A pénzért — két koronával kiegészítve — hozzáju­tunk a Die Presse című osztrák lap két példányához. Ezeket vigyük át Bécsbe, ahol darabonként 15 schillingért veszte­getik őket. Ha 30 schillingünket tovább forgatjuk, ’legalább 210 forinthoz ju­tunk, amiből már húsz darab Népsza­badságot vehetünk, s indulhatunk velük megint Pozsonyba... Mesés távlat! Csodáljuk is, hogy élel­mes vállalkozók miért hagyják ki ezt a ziccert? Csehszlovákiában ugyanis pa­naszkodnak , hogy megfizethetetlenül drágák a magyar újságok. Nemcsak ma­gánszemélyek, de újabban állami szer­vek, intézmények sem tudnak előfizetni a lapokra, hogy tájékozódhassanak. nem kelet felé is orientálódnunk kell. „Ne vitázzunk arról, hogy Cseh­szlovákia Kelet-, vagy Nyugat-Euró­­pához tartozik-e, hanem inkább az Európába vezető utat keressük” — mondta a képviselőknek Václav Ha­vel. Törökország és Görögország ki-Borisz Jelcin, aki Washingtonban tartózkodik, tegnap olyan kijelentést tett, hogy támogatja a balti köztár­saságok önállóságát, és azt isközöl­­te, hogy Oroszország nem ért egyet a Kubának folyósított szovjet segítség­gel. Az Oroszországi Föderáció el­nökének kijelentését vastapssal nyugtázták az amerikai politikusok és kereskedők. Jelcin kijelentését közvetlenül az­után tette, hogy előtte Dán Quayle alelnök nagyra értékelte Jelcin re­formpárti elkötelezettségét, de meg­jegyezte, hogy támogatják a Balti Ál­lamok szabadságtörekvéseit és sze­retnék, hogy a Szovjetunió a jövő­ben nem támogatná Kubát. Jelcin ez vételével minden európai államban tárgyalt az együttműködés megte­remtéséről, illetve a már meglévő kapcsolatok bővítéséről. Hangsú­lyozta, hogy a külföldi tárgyalásai so­rán sohasem használta a csehszlovák (Folytatás a 2. oldalon) utóbbiról nem szólt részletesen, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz parlament szerdán megvitatta azt a törvényt, amely be­tilt minden köztársasági segélynyúj­tást — a külföldnek. „Amíg Gorbacsov támogatja a re­formot, a demokratikus változáso­kat, a független köztársaságokat, az egész ország haladását és annak de­mokratikus irányítását Jelcin az ő ol­dalán áll” — állította az orosz elnök, akiről köztudott, hogy ellentétben Gorbacsowal a gyorsabb reform hí­ve, de nem törekszik a szovjer elnök pozíciójának megdöntésére, mert az a Szovjetunió teljes szétesését ered­ményezhetné. Jelcin támogatja Lesz kétnyelvű bizonyítvány! A hivatalnokok önkényeskedtek A szlovák parlament tegnapi ülésének egyik szünetében — már Václav Havel jelenése és az őt provokálók Szlovák Nemzeti Tanács épülete előtti kényebnetlen intermezzója után —felkerestük Bauer Editet az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőjét, hogy segítsen eloszlatni a magyar iskolákban kiosztandó egynyelvű (szlovák) bizonyítványok körüli fámát. Hogyan terjedhetett el egyáltalán ilyen (rém) hír, és minek köszönhető, hogy mégis lesznek kétnyelvű bizonyítványok a magyar tannyelvű iskolákban ? Bauer Edit lapunk munkatársának elmondta: — Igaz, a hivatalnokok önkényes­kedésének köszönhetően, de egy ideig valóban nem volt megalapozat­lan ez az állítás. Az történt ugyanis, hogy Cyril Ivan, a Szlovák Nemzeti Párt képviselője a legutóbbi parla­menti ülésen interpellációjában fel­vetette, miképp fordulhat elő, hogy Dél-Szlovákia egyes iskoláiban a nyelvtörvénynek nem megfelelő bi­zonyítványokat készülnek kiadni. Ezt a kijelentést Eubomír Pajtin­­ka megjelentette az Uőiteíské no­­viny 19-es számában — magánem­berként ugyan, de neve alatt feltűn­tetve az Oktatási, Ifjúsági és Testne­velési Minisztérium megjelölést, így hivatalos állásfoglalást sugallva —, s kibővítette véleményével, hogy a törvények az iskolaügyre is érvénye­sek. Az általa is idézett törvény azon­ban sehol nem tiltja, hogy a hivatalos nyelv mellett magyarul is feltüntes­sék a szöveget. Ennek ellenére ő egyértelmű következtetést vont le: a bizonyítvány hivatalos okirat, rajta nincs helye más nyelvű szövegnek. (Folytatás a 2. oldalon) Ami kijárt Gorbacsovnak, attól a washingtoniak Jelcint sem fosztották meg (Képtávírón érkezett: CSTK/AP) Václav Havel és Frantiäek Mikloäko a parlament tanácskozásán (CSTK-felvétel) Balti önállóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom